Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-01 / 22. szám
Thursday, June 1, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 2X2=4+1234:1234+212349870+7904321X123455=1234') A SZAMOK BESZÉLNEK írja Eörsi Béla 2X2=4 +1234:1234+212349870+7904321X 123455=12347: A Szovjetunió elitje A gyáriparosok és kereskedelmi kamarák folyóirata, a U. S. News & World Report oldalakon keresztül tárgyalta az Egyesült Államok presztízse süllyedésének okait. A világ még a sikeres Sheppard-repiilést sem vette túl komolyan — a folyóirat szerint — mondván, hogy az Egyesült Államok mégis csak gyönge második az űrhajózási vetélykedésben. Érdekes volna megvizsgálni, mi az oka annak, hogy a Szovjetunió presztízse viszont olyan magasra szökött. A válasz kétségtelenül az, hogy azt tudósainak köszönheti. A tudósok viszont nem élnek légüres térben, állandó támogatást kell kap- niok a társadalomtól, melyben élnek. Ezért tehát szükséges, hogy megvizsgáljuk a szovjet fejlődését. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, a lakosság fele földműves volt. Ma már csak egy- harmada az. A legtöbb munkás, kilenc millió, a nehéziparban dolgozik. A fémipari munkások száma megduplázódott. Az épitőmunkások száma 5 millió, kétszerannyi, rpjpt 1939-ben volt. Most négvszerannvi a hegesztők száma, hatszorannyi a vájárok száma, mint Hitler támadásának idején, és 14-szer annyian dolgoznak kubikos munkán. Több lett a tanult munkások száma is. Minthogy ez a legjobb módja annak, hogy jó munkabérhez, szép lakáshoz jussanak, férfiak és nők egyaránt tanulnak, az állam pedig gondoskodik iskolákról és jutalomról. Az orosz ipari forradalom kezdetén, 1926-ban, 14,000 volt a szovjet tudósok száma. Ma ez a szám meghaladja a 320,000-et. Ugyanakkor 1926-ban a szellemi munkások száma félmillió volt, ma pedig 20 millió. Vagyis az orosz muzsik és gyermekei a régi intelligencia helyére léptek és ma negyvenszer annyi a számuk, mint ezelőtt. Ez csak az egyetemi hallgatók számának óriási emelkedésével magyarázható, vagyis ma 2,200,000 egyetemi hallgató van, ami 12-szer több mint évekkel ezelőtt. A magasabb technikai iskolákban 1,870,- 000 a hallgatók száma. Orosz fiatalokat megkérdezve, hogy mi a vágyuk, azt hallhatjuk, hogy gyárigazgatók szeretnének lenni, természetesen szép lakással, autóval és magas fizetéssel. S ezrek részére meg is valósul ez az álom. A legutóbbi statisztika szerint 400,000 ember jutott el az állami hivatali vezetőségig, 350,000 a kereskedelmi vállalati igazKORBE-KORBE írja: PAÁL MÁTHÉ Tizenkét szemetes kocsi Május elseje még mindig megremegteti a reakciót. Természetes is, hogy libabőrös lesz a hátuk, ha látják, hogy a világ minden részében milliók és milliók teszik le a szerszámot, hogy tüntessenek egy szebb jövőért, melyben nem lesz elnyomás, kizsákmányolás, nyomor és bűn, amelyben nem lesz háború, sem atombombával, sem anélkül. Nálunk a reakció még ott tart, hogy azt hiszi, meg tudja állítani a haladást rendőri beavatkozással, ellenakciók rendezésével. Miamiban a lapok, a rádió, a televízió behirdette, hogy a hazafias és vallásos szervezetek nagy felvonulást rendeznek, melyben Dade County népe tiltakozik a kommunizmus, Castro, a Szovjetunió ellen. Elérkezett a nagy nap és a megye közel egymillió lakosa közül — mint ahogyan az újságok nagyon lehangoltan beszámoltak róla — “nem egészen 250 személy vett részt a felvonuláson.” Majd felsorolták, hogy “az Amerikai Légió csoportjai, apácák, tűzoltók, rendőrség, (s természetesen) a magyar szabadságharcosok és 12 szemetes kocsi vett azon részt.” A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a szemetes kocsik nem a felvonulás célját, vagy a szabadságharcos honfitársakat akarták szimbolizálni, hanem azt, hogy vigyázzunk a város tisztaságára. De a tisztasághoz mégis csak jó volna, ha a truckok kifuvaroznák a városból a reakció képviselőit. Adócsalások A kormány panaszkodik, hogy az adófizetéssel szembeni morál nagyon alacsony, ami egyszerű nyelven azt jelenti, hogy az adófizetők csalnak, sőt nagyon sokat csalnak, mert egyes számítások szerint 25 billió dollárral csapják be az államot. A bérért dolgozóknak nem igen van lehetőségük arra, hogy ebből a 25 billió dollárból részesedjenek, mert hiszen az ő adójukat rögtön kiveszik a fizetési borítékjukból; itt tehát a törvény gondoskodik arról, hogy a csalást kizárja. A dolgozó az utolsó centig kénytelen befizetni a jövedelmi adóját és a rengeteg fogyasztási adót, amit minden árucikknél az árban fizet meg. De nem igy a nagy fiuk, nekik a törvény rengeteg kibúvót, csalási lehetőséget biztosit és a nagytőke él is az ilyen kibúvókkal. Képzett szakértők dolgoznak azon, hogy ők az államot minél jobban becsaphassák, csak akkor csapnak le, reájuk, ha már nagyon szemtelenül visszaélnek az adott lehetőségekkel. gatóságíg. 850,000 mérnök van ma a Szovjetunióban, négyszerannyi, mint kertész vagy mosónő. összehasonlítva a régebben elnyomott orosz parasztasszony sorsával, a nők érték el a Szov- jetnuióban a legnagyobb haladást. Testileg is megerősödtek; javítják az utakat, hegesztik a hidakat, lerakják a téglákat. A Szovjetunió 208 millió lakosából 78 millió végez fizikai munkát, 9 ebből 36 millió a nő. De nem maradnak el a nők a szellemi munkáknál sem. 287,000 or\os, 120,000 tudós, 268,000 mérnök kerül ki a nők közül. Az orvosi foglalkozást szinte átvették a nők (négy orvos közül három nő). Ugyanez az arány a tanítók és a középiskolai tanárok soraiban. S minden harmadik mérnök szoknyát visel. A szovjet nemzedék jól képzett, dinamikus, felfelé törekvő, mely egy uj iparosított, atomkorszakban él és ez a társadalom hisz a magasabb műveltségben. Anyagi igényei nem olyan magasak, mint az Egyesült Államok polgáraié, s igényei csak részben nyernek kielégítést. De nincs szükségük ki járókra, akik érdekeiket védik, nem kell titkos tárgyalások utján áraikat felemelniük, nincs szükségük narkotikumokra és az ifjúsági bűnözés sem emelkedett fel száz százalékosan, mint pl. Los Angelesben. Talán boldogabbak az emberek, de minden bizonnyal reményteljeseb- bek. ________a Hogy ezek az urak milyen szemérmetlenül számítják fel az üzleti kiadásaikat, arra jellemző egy biztosítási ügynökség fejének az elszámolása, aki üzleti kiadások címén afrikai oroszlánvadászatra, Londonba, Rómába, Párizsba történt kéjutazásainak költségét akarta levonni azon indokkal, hogy ezekre az utakra “üzletfeleket is elvitt magával”. Kiadásai igy oszlanak meg: i Ennivalóra . . . ............................$25,000 Lakásra ........................................ 20,000 Utazási költségekre.................... 30,000 Szórakozásra................................ 30,000 Jegyekre ...................................... 2,000 Konvenciókra .............................. 2,500 Lakásra ........................................ 6,000 Ajándékokra................................ 10,000 Más kiadásokra .......................... 3,000 Autóköltség.................................. 10,000 összesen: $138,500 Egy tejtársulat feje nem sokkal kevesebbet számított fel az afrikai vadászat “üzleti kiadásaiért.” Mellékes, hogy az adóhivatal mennyit törölt ezekből az “üzleti” kiadásokból, a lényeg az, hogy a tőkés nemcsak a munkából préseli ki a profitot, hanem az államot is megcsalja ott, ahol csak lehetséges. * Hogyan is mondta Marx? Nincs az a bűn, amit a tőkés el ne követne a profit kedvéért. PElISÓCel A Amióta a feleségem esténként számtanra tanítja a fiunkat, mindhármunk élete pokol. Rendben van, a gyerekkel foglalkozni kell, a tanítónő is üzent, hogy a kölyök bukásra áll, de amit a feleségem miivel, az idegeimre megy. Vacsora után Pisti minden este könnytől masza tos arccal kuporog a konyhaasztal sarka mögött, az anyja pedig ilyenfajta gyakorlófeladatokkal gyötri: “Vettem a Közértben félkiló spenótot, és egy zacskó mirelité tökfőzeléket. A spenót kilója hat forint, a tökfőzelék három forintba került. Igenis, enni fogsz mindkettőből, mert kell beléd a vitamin. Aztán vettem öt kiló szép, nagyszemii Ella-krumplit, azért ötöt, mert vasárnap itt lesznek a nagymamáék is. Kilója egyhatvan. Tavaly kapni lehetett huszkilós piros zsákokban, de most nem láttam. Aztán levittem három tejesüveget, azért visszakaptam darabonként háromötvenet. Volt még húsz deka sajt a négyharmincasból, de huszonkettő lett, mert az a szemtelen nem akarta levágni. Most számítsd ki szépen, mennyi pénzed maradt az ötvenesből?!” A gyerek verejtékezve, undorral számolja a spenótot meg a tökfőzeléket, a végeredmény persze nem jó, az anyja felpofozza, aztán együtt sir vele, mert nem a fiú a hibás, gyenge felfogóképességét az apjától örökölte. — Ide figyelj — szóltam végül —, ne neveld a gyereket az apja ellen! A te családod sem a két Bolyaira vezeti vissza eredetét. Egyébként ezennel átveszem a gyerek oktatását. Mindennap egy óra hosszat a szobában fogunk tanulni. Egyetlen kikötésem: ez alatt az idő alatt ne zavarj bennünket. Az eredményért kezeskedem! — Majd meglátjuk! — felelte ő, szkeptikusan, s mi a fiúval elvonultunk a szobába. Talán egy hete tartott az oktatás, amikor egy este ragyogó arccal fogad a feleségem. — Képzeld, ma szülői értekezleten voltam, és Mária néni az összes anyukák és apukák elé nőnket állított példaképnek. Pisti lett a legjobb szám tanos az osztályban. Azt is mondta a tanítónő, bárcsak minden szülő ilyen lelkiismeretesen foglalkozna a gyermekével, s ennyire szivén viselné a jövőjét. Mondd csak — folytatta halkabban, s úgy nézett rám, mint menyasszonykorában —, honnan értesz te ennyire a pedagógiához és a számtanhoz ? — Semmiség — feleltem könnyedén. — A kölyök, jóllehet apjára üt, értelmes, tanulékony és kitűnő az emlékezőtehetsége. Egyébként szívesen látlak mai foglalkozásunkon, de közbeszólnod nem szabad. Behívtam Pistit, közöltem vele, hogy elkezdjük a tanulást. Ijedten nézett az anyjára, de biztatóan ráhunyoritottam. — Hozd a tanulmányi segédeszközt — szóltam. — Itt van, mindig magamnál hordom nyúlt a zsebébe, s félénken kilétté az asztalra. Megkevertem, leosztottam. — Piros negyven-száz ultimé — nyilatkozott a fiú rövid gusztálás után. — Kontra negyvenszáz — válaszoltam, és letettem a lapot. — Mielőtt lejátszanánk a partit, számoljunk! Pisti felállt és kihúzta magát, szeméből csak úgy sugárzott az értelem, s mint a vízfolyás, úgy fújta: — Tíz fillér az alap, az ulti negyven. Ha megcsinálom a piros ultimét, az nyolcvan fillér, mert a piros dupla. A negyvenszáz pirosból, az is nyolc van, de ha megcsinálom, Apu kétszeresen fizet, mert kontrázva van. Az tehát egyhatvan. Egy- hatv'an meg nyolcvan, az kettőnegyven. Ha viszont csak az ultit csinálom meg és a negyvenszázat elbukom, akkor én fizetek nyolcvan fillért, mert egyhatvanból lemegy az ulti. Ha azonban az ultit is elfogják, akkor az csak duplán fizet, mert kontrázva nem volt, tehát egyhatvan meg egyhatvan, az háromhusz, ennyi jár apunak. Ránéztem a csodálkozástól megdermedt, meg« némult feleségemre. — No, ugye — mondtam, — érteni kell a gyér« meklélekhez! Kürti András Harminchat lakásból álló szövetkezeti lakótelep épül a megyei tanács támogatásával Sáros- pata1 on a pedagógusoknak. A két- és háromszo- l 's bdnW’’ a_szövetkezetbe >"mörült pedagógusok havi részletekben törlesztik.
