Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-11 / 19. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 11, 1961 Levelek a Szerkesztőhöz vmiimiwTrwü'if■ wnriTi»'■ wvwn'wmwrwwwiiirmm■ ■ irm■■«»'■ wmbxlmw? ; a : Az ebben a rovatban kifejtett néze• Olvasóink ij tek nem szükségszerűen azonosak hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával a közügyekhez ' ................................................................................................................................................. Az Istent nem tehet becsapni! Harc az idős polgárok jogaiért Tisztelt Szerkesztőség! Már gyermekkorunkban is azt tanultuk az iskolában, hogy az isten mindentudó és látó és még a gondolatunkat is tudja. Tehát mindenkor csak jót gondoljunk, mert különben bűnt követünk el. Lám, lám, mégis elszaporodtak már ezek a fránya vörösök, akik, úgy mondják, kétségbevonják a mindenható létezését is. Hát szerintem ennek több oka lehet. Az egyik: talán az istenfélők igen elromlottak és nem követik többé parancsait. Mindenki meg akar gazdagodni, ezért kellett két világháború is. A fegyver és más emberirtószerek gyárosai egy kis vérfürdőtől sem riadnak vissza csak azért, hogy kincseiket szaporítsák; már pedig régen megmondta a közmondás, hogy : “könnyebb a tevének a tüfokán átjutni, mint a gazdagoknak a mennyországba bejutni.” Úgy látszik a szocialista rendszer mégis csak jobban tetszik az istennek, mert egyre jobban segíti és egyre többen és többen választják azt az utat maguknak. Tehát őket segíti előre az isten, ezt még a toliforgatóknak is látniok kellene, ha nem volnának olyan elfogultak, mint például a mi Bethlehemi Híradónk rovatirói. Igaz, hogy igen sokan eladták lelkűket már régen az ördögnek és most már az parancsol nekik. Hja, aki egyszerJLucifer szolgálatába került, az nem. igen tud onnan többé elszabadulni. Várja is őket szép, képzeletbeli vasvillájával. Aki viszont mennyországot óhajt itt a földön, az megkaphatja, de az sem megy olyan könnyen. Építeni kell azt, még hozzá jó ideig. Meg kell értenünk a mai rendszer fonákságait és azt, hogy miként lehet eljutni a mennyekhez vezető útra. Egyes helyeken már építik is. Ajánlom azoknak, akik még nem voltak szülőhazánkban, amióta az uj rendszert építeni kezdték, üljenek a repülőgépre és látogassák meg. Emlékezzenek vissza a régi jó időkre és hasonlítsák össze azzal, ami most ott készül a nép számára. Akkor biztosan megértik és saját szemükkel is látni fogják, hogy miképpen is építik az emberek a földi paradicsomot, amely aztán a jó, a becsületes embert is lassanként megteremti. Igaz hivő Majd ott találkozunk Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a lap április 20-iki számában, hogy “Találkozunk Ferihegyen”. Én is azok közé képzelem magam, mert 41 év után felsóhajt a lelkem, hogy hazamegyek, sőt 2 unokámat, az egyik 19 éves, a másik 15 éves, is magammal viszem, mert habár úgy ők, mint a leányom itt születtek, mégis velem éreznek. A nagyapa szülővárosába megyünk, Orosházára. Le sem tudom írni azt a nagy boldogságot, csak az a baj, hogy nem tudunk a csoporttal menni, mert még néhány nappal később indulunk. Pápayék Osak indítsuk útnak Gerébet Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök én is néhány dollárt a Geréb munkástárs hazautazásához. Bár többet küldhetnék, bár egymagám tudnám őt hazaküldeni vagy hat hónapra, hogy lenne ideje széjjelnézni és megnézni, hogy már a másik gödröt is betömték-e a templomnál. Kedves magyar testvéreim, nyissátok ki a bu- gyelláristokat egy kicsit, s ne csak dicsérjük az Írásait, mert abból nem láthatja meg a magyarok hazáját, hanem ki hogyan teheti, ugv adjon. John Kovách Arnold Schönberg nagyszabású zenedrámájának, a miytegv ötszáz énekest és szereplőt foglalkoztató “Mózes és Áron”-nak bemutatójával nyilt meg a párizsi Nemzetek Színháza ötödik idénye. A klasszikus antik színházat idéző kitűnő előadást Hermann Scherchen vezényelte. Tisztelt Szerkesztőség! A mellékelt nyomtatványok mutatják, itt olyasmi van folyamatban, amit a haladó mozgalomnak már régen kellett volna kezdeményezni. Mint nyugdíjas én már régen itt lakom Floridában és itt szervezik az idős polgárokat az American Fedei’ation of Senior Citizens szervezetbe. Harcolnak az idős polgárok egészségügyi ellátásáért Kedves unokám! Emlékszel még, hogy arról is irtani múltkori levelemben, hogy ha sikerül megnyernem a választásokat és továbbra is én dirigálhatok, akkor rendezni fogom a szénámat Dél-Amerikában is. Hála istennek, a nép nem eléggé felvilágosodott és igv egy kis hókusz-pókusz után kénytelen volt reám adni a szavazatát. Tehát nyertem. Mindjárt neki is fogtam a munkának. Az Ígéreteket sutba dobtam és nagy hévvel hozzá kezdtem a Wall Street ellenségeivel való felszámolásnak. Első célpontul Kubát szemeltem ki, megtettem a szükséges intézkedéseket a CIA-nál. Ennek eredményeként embereim elárasztották Kubát, a robbantások és gyújtogatások mindennaposak lettek. Meghagytam az újságíróknak, hogy Kubáról úgy Írjanak, mint ahol a nép elkeseredett és szabadulni akar a Cas-tro- rendszertől. Sikerült embereket rávenni, hogy gyilkosságokat és szabotázs-cselekményeket hajt sanak végre, s ezekből azután könnyű volt disz- szidenseket csinálni. Megindítottam a propagandagépezetet és a disz szidenseket, mint hősöket állítottam be, akik tanúi voltak annak, hogyan gyűlöli a kubai nép a Castro-rendszert. Amikor már sikerült az egész közvéleményt félrevezetnem, akkor elérkezettnek láttam az időt ahhoz, hogy Castro kormánya ellen gazdasági szankciókat léptessek életbe. Az események oda jutottak, hogy most már a disszi- denseket nyíltan a kiképző táborokba vezényeltem, folytak a toborzások, a kiképzések, Castro pedig azzal vádolt, hogy meg akarom támadni Kubát. ■ Kedves unokám, ugye te is hallottad, hogy azok az átkozott kommunisták agresszióval vádolnak? Hát hogyan lehetek én agresszor, amikor csak az érdekeltségeimről van szó? Azt mondják, beavatkozom más országok helügveibe. Kérem, ma 1961-et írunk és igényeim megnőttek, különösen akkor, amikor máris óriási területeket veszítettem. A megmaradt területeken gazdasági nyomást hoztam létre, mert ezzel szeretném pótolni az elvesztett területek profitlehetőségeit. Ez azután oly nagyofku elkeseredésre vezetett, hogy a végén sok helyen tüntettek ellenem, persze a tüntetéseket kommunisták szították, mert olyasmiről kezdtek beszélni, hogy nem lenne akkora nyomor, ha nem az én érdekeimért, hanem a saját érdekeikért dolgoznának, stb. Mit gondolsz, okosan cselekedtem a Kongóban? Csak az a kár, hogy az átkozott Gizenga nem hagyta magát lepénzelni, mint Kasavubu és társai, s inkább ellenszegült akaratomnak és hagyta, hogy rásüssék, hogy kommunista. Én persze Afrika védőjének szinében tüntettem fel magam. Hát nem az arcomba vágták, hogy gyarmatosító törekvéseim vannak és miként bánok a saját négereimmel? Végül is az angol elméletet vezettem be a Kongóba: oszd meg őket és uralkodj! Felda- raboltattam az országot és a polgárháború lehetőségét helyeztem kilátásba, miközben az ENSz leple alatt vigan bezsebelem Kongó kincseit. Még be sem fejezhettem kongói ügyeimet, ami kor máris Laoszba kellett rohannom, mert a kommunisták oda is befészkelték magukat. Ezek — még ha nincsenek is — akkor is mindig bajt okoznak. Ezekből a bajokból is hasznot húzok, mert fegyvereket szállítok és miközben a nép vérzik, én a profit további kilátásait veszem számításba. Tehát idáig jutottam, mig végül is vissza kelés hogy az erről szóló törvényjavaslatot fogadják jel a kongresszusban. A jelszó legyen, egy centet sem külföldi országoknak, amig a nép nem kapja meg amire szüksége van. Valamikor azt Írtam egy röplapba — persze Petőfi után —, “most adjatok, amig a nép kér...” stb. Addig üssük a vasat, amig forró. Munkástársi tisztelettel: S. Szerk. megjegyzés: A haladó mozgalom kezdeményez és támogat minden intézkedést, ami a nép érdekében van. Az idősebb munkástársak emlékeznek az 1930-as évek elejére, amikor a munkanélküli segélyért és társadalmi biztosításért a haladó mozgalom indította meg a kampányt. De csak a nép támogatásával és segítségével váltak az ország törvényévé. Ezt csak azok tudják ma, akik akkor résztvettek a harcban, mint a munkástárs is. Hivatalos körök a feledés homályába burkolják az igazi tényeket. De a történelem majd idővel nyilvánosságra fogja hozni. Az idős polgárok harcát is támogatnunk kell. lett ugranom Kubába, mert hónapok kiképzése után elérkezettnek láttam az időt a nyilt fegyveres beavatkozásra. Arra számítottam, hogy az elkeseredett kubaiak a fegyveres támadás hírére Castro ellen fordulnak és biztos lesz a győzelmem. Kineveztettem az uj ellenkormányt, amely jó pénzért majd ki fogja Kubát szolgáltatni. Erre az az átkozott szakállas Castro órákig beszélt a néphez, megmagyarázva, hogy mik a szándékaim. Mondd, kedves unokám, tűrhetjük mi azt a szörnyű bűnt, hogy 90 mérföldre határainktól ne a mi akaratunk érvényesüljön? Ugye, hogy nem tűrhetjük. Éppen ezért nagy dühvei nekieresztettem Kubának a fizetett zsoldos bandákat. Hogy mi történt, arról már nem is merek írni. 72 óra alatt leverni az én jól felfegyverzett embereimet, az már mégis csak sok! Fittyet hányok én Krus- csev figyelmeztetésének és az egész világ népei felháborodásának, újabb eszeveszett toborzásokba fogok, mert csak néni hagyhatom ezt a szégyent magamom száradni! Addig kell a vasat ütni, amig tüzes. Oda rendeltettem hadihajóimat, bombázó repülőgépeimet és most már nyilt kártyákkal játszom. Castronak pusztulnia kell és hogy céljaimat elérjem, a többi délamerikai államok kormányai részére gyorsan megszavaztattam 500 millió dollárt. De azok az átkozottak, a nép haragjától félve, nem merik támogatásukat megadni, sőt nyíltan kiállnak Castro mellett. Nem bajt megbirkózom én vele egyedül is. Remélem, azért támogatni fogsz, mert te is élvezettel költöd az adófizetők pénzét. Hallottad ugye, hogy Bonnban milyen örömet okoztam bátor magatartásommal, aminek eredményeként Adenauer személyesen gratulált nekem. Hiába, azért nem vesztettem el mindent, vannak még barátaim is, akik végig kitartanak mellettem. A baj csak az, hogy itt Amerikában is kezdenek ellenem fenyegetőzni, hogy ilyen piszkos célokra ne használjam az adófizetők pénzét. Az elmúlt eseményekből csak annyira okultam, hogy vizsgálatot indítottam a CIA ellen, mert ha a népet félre is vezetik hazug jelentéseikkel, azért megbízóiknak mégis csak az igazat kell megmon- daniok, mert ezért fulladt kudarcba a kubai támadás is. Befejezésül csak annyit, hogy fel fogom Újítani a kongói, laoszi, algériai eseményeket is, de erről se szólj senkinek, mert nem akarom, hogy megtudják, hogy az én kezem van mindenben. Csak fujjuk továbbra is a régi nótát, hogy a kommunisták szítják az ellentéteket és ők forgatják fel az egész világot. A viszonthallásig, üdvözöl a te wall streeti nagybátyád. (Anti) Geréb Jézssf útra készül Tudomásunkra jutott, hogy a tervek szerint Geréb József munkástársunk junius végén elindul magyarországi útjára, örömmel vesszük elhatározását tudomásul és reméljük, hogy látogatását a legnagyobb siker fogja koronázni. Alább köszönettel nyugtázzuk azokat az összegeket, amelyeket eddig Geréb útjára kiadóhivatalunk kézhez kapott: A. N., So. Bend $20, pittsburghi olvasó $25, Bódog András $55, ügvv. bizottsági tagok $25, Kovács John, Chicago $5, Molnár Hedvig $7. HOGYAN IR A NALL ST.-I NAGYBÁCSI UNOKÁJÁNAK?
