Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-11 / 19. szám
A NÉPEK ÖNRENDELKEZÉSI JOGA A State Department durván visszautasította Kuba azon ajánlatát, hogy a fennálló ellentéteket békés és egyenlő jogon alapuló egyezkedéssel intézzék el egymással. “A kommunizmus nem lehet egyezkedés tárgya”, mondották. Fidel Castro május elsejei kijelentését, hogy Kuba a szocialista fejlődés útját választotta, a State Department arra használja fel, hogy a délamerikai országok kormányait Kuba ellenes összefogásra ösztökélje, “védekezni a kommunizmus terjedése ellen”. Laoszban a fegyverszünet létrejötte sem elégíti ki a State Departmentet, mert Laosz népi erői az ország területe nagyobbik felének birtokában vannak és a közeledő egyezkedési konferencián “valószínűleg a kommunisták lesznek előnyben”. A szenátus külügyi bizottságának titkos kihallgatáson tett jelentést Allen Dulles, a CIA vezetője és Dean Rusk külügyminiszter. Utólag Fulbright szenátor, a bizottság vezetője, kijelentette, hogy a Kubával szembeni “jövőbeni lépések kerültek komoly tárgyalásra”. Az adminisztráció sürgős megoldást keres, nehogy azt a benyomást keltse a latin-amerikai országokban, hogy hallgatólagosan kész koegzisztálni egy kommunista országgal, amely 90 mérföldre van saját határától. Mivel sem a kubai népre, sem az ellenforradalmárokra nem számíthat többé, hogy megdöntse Castro kormányát és visszaállítsák régi hatalmukat a Wall Street-i imperialistákat, Kennedy adminisztrációja keresi a lehetőséget a nyilt fegyveres amerikai beavatkozásra. Az elavult “Monroe Doc- trina”, a “kommunizmus terjeszkedésének meggátlása”, “hazánk biztonságának megvédése” azok a szólamok, amiket alapul akar használni erre vagy a még magasztosabb hangzású “szabad világ népei” szabadságának megvédése. Ez az a talmi, álszabadság, ami Latin-Amerikában és más, Amerika által “védelmezett” országokban a tömegek szabad nyomorának állandósítását jelentette. _ Az Egyesült Államok kormányának fel kell adnia azt a tervet, hogy fegyveresen megtámadja Kubát, Laoszt vagy más olyan területet, ahol az amerikai tőkepénzesek haszonérdekei veszélyeztetve vannak. Eljátszotta ezt az önként magáravállalt “jogát”, hogy a kis népek “szabadságát” megvédje, amióta legjobb szövetségesei és barátai közé sorolja a spanyol Franco, a portugál Salazár, a formózai Chiang Kai-shek, a dél-koreai Syngman Rhee, a dél-vietnami Ngo Dinh Diem népellenes^ diktátorokat és szó nélkül tűrte, sőt hozzájárult milliók kizsákmányolásához és nyomorban tartásához. Washingtonban a kormánykörök sohasem tiltakoztak ezen országok népeinek szabadsághiánya miatt. Adlai Stevenson, akit egy Harvard professzor ugv jellemez, mint “a nagy amerikai, aki zugügyvéddé alacsonyodva rossz ügyek védelmére kel”, az Egyesült Nemzetekben “be nem avatkozási” politikát hirdet. De olyat, amit használni is lehet és szükség esetén vissza is lehet utasítani. Pl. Laoszban, a népi erők részére szállított fegyverek “beavatkozás”-t jelentenek, ami ellen tiltakozni kell, de az Egyesült Államok nyíltan küldhet fegyvert, pénzt és katonai vezetőket, akik előbb civilben, majd katonai egyenruhában segítik a nyugat- barát erőket. Ezt másként kell elkönyvelni. Szóval a beavatkozást úgy lehet értelmezni, ahogy az amerikai imperialista érdekek azt megkívánják. A Kuba elleni hadjárat is imperialista érdekek szolgálatából fakad. Vissza kell szerezni az ott összeharácsolt vagyont, amit a kubai nép jogos tulajdonaként birtokába vett. Ezért irányítják a kommunizmus vádját ellene, hogy ezzel jogot formáljanak a beavatkozáshoz, a régi kizsákmányolás visz- szaállitásához. A be nem avatkozás és az országok önrendelkezési joga, országok közti egyezmények és az ENSz alapokmányának kiinduló pontjai. Kis országok ezen jogai felett a világ közvéleménye őrködik. Ez az ENiSz-ben erőteljesen kifejezésre jutott az elmúlt ülésszakon. Aki ezeket a jogokat megsérti, az ma már a világ megtorlásával találkozik és azzal a veszéllyel játszik, hogy kirobbanthatja a pusztító, tragikus 3-ik világháborút, az atom-világégést. Ennek nem szabad megtörténnie. Az emberiség egy jobb élet küszöbén áll, amit a tudomány és technika mai fejlettségével könnyen létrehozhatna, ha a békés egymás mellett élés eszméjét életbe léptetné. A washingtoni kormány ne vörös hadibázisokat képzeljen maga elé Kubában, hanem igyekezzen felszámolni a Kubában létező egyetlen hadibázisát, a Guantanamo-öbölben felépített amerikai tengerészeti erődítményt, aminek eredeti célja a félgyarmati sorban tartott latin-amerikai országok terrorizálása volt. A békés együttéléshez nincs szükség erődítményekre, Amerikát egyik kis állam sem fogja megtámadni Dél-Amerikából. Azoknak pedig, akik Kubát szovjet bázisként akarják felépíteni a nép szemében, rá lehet mutatni arra a rengeteg hadibázisra, amit az Egyesült Államok katonai klikkje épített fel az egész világon, legtöbbjét a Szovjetunió határai mentén. Mind ez nem zavarta a Szovjetuniót, hogy mindvégig a béke védelmezőjeként lépjen fel. Ma már ezek a hadibázisok elavultak, egyrészt a fegyvertechnika fejlődése, másrészt az emberiség békeakaratának erősödése következtében: Nagyon kétséges az a beállítás, hogy a Szovjetuniónak szüksége volna kubai bázisra bármilyen agresszív erő ellen. A népek önrendelkezési joga legyen élő valóság a világ minden országában. A haladás útja a szocializmus felé visz, minden népnek biztosítania kell a jogát ahhoz, hogy akkor választhassa maEnt. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y, Vol. X. No. 19. Thursday, May 11, 1961 NEW YORK, N Y\ NATO- és békegyülés Oslóban Hétfőn megkezdődött a NATO-tagállamok 15 külügyminiszterének gyűlése Oslo, Norvégiában. Az Egyesült Államokat Dean Rusk külügyminiszter képviselte. | A fejlődő nemzetközi helyzet keretében a nyugati '.a- j talmakat ért gazdasági r politikai veszteségek (r nka- nélküliség, Laosz, Kr , stb)- mellett a NATO szövetsége- 1 seknek az egymásközt fenn- | álló ellentétekkel is meg kell | küzdeniük. Ilyen ellentétek i DeGaulle francia elnöknek I nemzeti törekvéseiből faka- : dó független intézkedései, a I két európai gazdasági tömb- I be tartozó államok ellentétei, j a gyarmatosítás felszámolásából eredő nézeteltérések, az ! általános leszerelés kérdése s ! ezzel szemben a NATO-veze- ! tők erősebb* felfegyverkezési {szándéka, valamint az a kér- dés, hogy ennek kiadásait hogyan osszák meg maguk között. Mr. Rusk első felszólalásában a dél-ázsiai és latin-amerikai helyzettel foglalkozott. Mint várható volt, arra mutatott rá, hogy a nyugati uralom forog veszélyben e helyeken, valamint Kongóban. Hasonló helyzet fejlődik ki Német o r s zágban, mondotta Rusk, miután feltételezi, hogy" a Szovjetunió e nyáron békeegyezményt fog kötni a Német Demokratikus Köztársasággal és ez ki fog hatni Berlin azon részére, melyet a nyugati hatalmak tartanak megszállva. Berlini jogainkat pedig nem adjuk fel, jelentette ki az Egyesült Államok külügyminisztere. Mialatt a NATO külügyminiszterek az erősebb fegyverkezésről és a NATO-nak atom fegyverekkel való esetleges ellátásáról tárgyaltak, Oslóban 115 ország tudósai öt napos i konferencia befejezéséhez kö- ! zeledtek. A békekonferencia ; az atomfegyverek gyártásán j nak beszüntetésére hozott ha- I tározati javaslatot és hogy “az atomhatalmak egyezmény ben kötelezzék magukat arra, hogy az atombombát nem adják át más országoknak, vagy ! államszövetségeknek”. (N A- fTO) Sürgették az atomrob- í hántások beszüntetésére vo- j natkozó egyezmény mielőbbi ! létrehozatalát. A békekonferencián, amit Linus Pauling kaliforniai Nobel-dijas atom; (Folytatás a 11-ik oldalon) KASAVUBU kormánya Lumumba miniszterelnök és társainak meggyilkolásával vádolja Csombet, aki a leopold- villei kormánytól különvált Katanga tartomány vezetőjének tekinti magát. HATALMAS AMERIKA! SIKER AZ ŰRHAJÓZÁSBAN Shepard maga irányította űrhajóját. A teljesítmény osztatlan elismerést keltett az egész világon Az elmúlt hét vége nagy dicsőséget hozott az amerikai űrkutatásnak. A Cape Cana- veral-i kísérleti állomásról fel bocsátották az első olyan űrhajót, amelyben ember foglalt helyet. A Redstone elnevezésű rakéta vitte fel Alan B. Shepard Jr. tengerésztisztet az ionoszféra világába, 115 mérföld magasságba. A már hét év óta kipróbált és megbízhatónak bizonyult rakéta, most is sikerrel röpítette fel a magasba a Freedom 7 űrhajót. Az egész világ elismerését kiváltó teljesítményt, nagy előkészület előzte meg a Cape Canaveral-i kísérleti állomáson. A hosszú idő óta előkészített kísérletet már május 4-re, csütörtökre tervezték, de a rossz időjárás miatt másnapra halasztották. így vonult be május 5-e, egy pénteki nap, az űrkutatás történetének halhatatlan dátumai közé. Ennek a napnak reggelén, 6.20-kor, mászott be Shepard Jr., 37 éves tengerészparancsnok a ma már világhíressé vált űrhajójába. De csak 10:34-kor, keleti időszámítás szerint került sor a rakéta kilövésére. Ezrek és ezrek figyelő szeme kisérte feszült érdeklődéssel a Redstone útját az ismeretlen magasságok felé. Bizonyos idő után a rakéta levált az űrhajóról és már mint Freedom 7 folytatta a kísérleti utat, utasával a belsejében. Shepard mindvégig fenntartotta a kapcsolatot a központi irányitó állomással, ahonnan elindult, igy a kísérlet minden egyes fázisáról pontos értesülést szereztek a szakemberek. Felfelé emelkedése folyamán, a Föld vonzóerejének hatszorosára emelkedését tapasztalta. Ezután kb. 5 percig olyan régióba emelkedett, ahol a súlytalanság állapotába került. Majd, mikor hirtelen visszakerült a levegőrétegbe, a vonzóerő több mint tízszeres hatással jelentkezett ismét, ami valósággal az üléséhez szegezte. (Folytatás a 16-ik oldalon) VJ FELADATOK ELŐTT AU.S. SZAKSZERVEZETEK Számos vezető visszautasít ja Meany állásfoglalását Az AFL-CIO tagságában érlelődő elégedetlenség s a köz ponti vezetőség tagjai között évek óta lappangó széthúzás egyre élesebben nyilvánosságra kerül. Az ellentétek főleg a volt CIO ipari szakszervezetek és vezetőjük Walter Reuther — és a George Meany által vezetett AFL szakmai szakszervezetek (craft unions) között merültek fel és rámutatnak arra, hogy az 1955-ben történt egyesülés célkitűzéseit nem váltották ], valóra. Az egyesüléskor el- j hangzott szép szólamok a szakszervezetek között létesítendő békéről és a tagság számának gyors szaporításáról intenzivebb munkásszervezéssel, nagyjában pusztában elhangzott szó maradt. Kilátás volt arra, hogy az AFL mara- disága és a nagyipar elnyomása elleni harcban megszületett CIO öntudatos, harcias szelleme az egyesülés után láthatja majd az AFL szerve- i zeteit is és hogy közös erővel mMVWHWWWWWMHWVVWWWMWUMWWWWV gának ezt a társadalmi rendszert, amikor szükségesnek látja I saját céljainak és felépülésének érdekében. Kuba és más or- | szágok népei már nagyon sokáig szolgálták mások érdekeit, : legyen meg tehát a joguk most, hogy saját érdekükben jár- í janak el, saját elhatározásuk szerint. Akkor se legyen sza- ! bad beavatkozni, ha a szocializmus útját választják a kom- ‘ munizmus felé. fognak hozzá a szervezetlen munkásmilliók megszervezésé hez és a munkásság jogainak kiszélesítéséhez. Ehelyett azonban a volt CIO vezetők tűrték, hogy Meany és az AFL évtizedes semmittevő, osztályegyüttmüködő álláspontja érvényesüljön. Az ország gazdaságában fellépő uj fordulatok azonban tarthatatlanná teszik a további stagnálást, vagy a központi vezetőség reakciós állásfoglalásához való ragaszkodást. A munkásság és a szakszervezetek mai helyzete kényszerítő hatást gyakorol egyes vezetőkre, hogy változásokat hozzanak létre, ha nem akarják, hogy a mozgalom nagyobb ká rosodást szenvedjen. (Folytatás a 6-ik oldalon)
