Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-04 / 18. szám
Thursday May 4, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÖ JLL tAJudamruxru/ és technika TÍZ “LABDA” EST TUDÓS VITRINJÉBEN Érdekes kísérletek a Föld tágulásának és a kontinensek kialakításának bizonyítására gipszgömbökkel A felületes szemlélő az első pillantásra úgy é- li, hogy sportárukereskedésbe, vagy egy labdaru- rugóegyesület szertárába került. A nagy méretű, üvegajtaju szekrényben a polcokon nagy labdák sorakoznak, amilyenekkel röplabdáznak, vízilabdáznak és futbaloznak. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a “labdák” gipszgömbök és nem sportszerárugvár feliratait viselik, hanem egy ér- dekfeszitő tudományos kísérlet céljára festették felületeinek egyes részeit barnára, fehérre, kékre és látták el különböző jelekkel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanári szobájában vagyunk és az intézet vezetőjével, Kádár László egyetemi tanárral, a földrajztudományok doktorával beszélgettünk a tudományos körökbeh nagy feltűnést keltett kísérleteiről. Az ősz hajú professzor Stockholmba készül, ahol a világ földrajztudósainak nemzetközi találkozóját rendezik és ezen a folyóvizek szerepéről tart előadást a Föld felszínének kialakításában. Visszatérünk a vitrinhez és tájékoztatást kérünk: mi az érdekessége a tiz gipszgömbnek ? Hid a kontinensek között A kiváló tudós tájékoztatását röviden igy foglalhatjuk össze: a Föld keletkezésére a kontinensek és a tengerek kialakulására kapott magyarázatot a gömbök segítségével. Amióta az emberiség az eszét tudja, iparkodott magyarázatot kapni a Föld keletkezésére, a szárazföldek és tengerek kialakulására. Atlantisznak, az Atlanti-óceánba süllyedt szigetvilágnak a történetét a régi egyiptomiak még ismerték. Számunkra Plátó őrizte meg, akinek az atyja ifjú korában Egyiptomból hozta magával Göröghonba ezt á már akkor is legendás történetet. Az újabb kutatások némi fényt derítenek az Atlantisz-titokra: az Atlanti-óceánban hátságot figyelhetünk meg, a tenger itt 1,000—2,000 méter mély mindössze és a szigetek Gröndlandtól és Izlandi ól le egészen Szent Ilona szigetéig ezen a “pádon” ülnek. Ez is igazolni látszik azt a feltevést, hogy Atlantisz eredetileg szárazföld lehetett Afrika és Dél-Amerika között. Hid volt a két kontinens között és ezen a hídon jártak a földi élőlények. Bizonyíték kell? Amerikában is, Afrikában is van krokodil; Indiában és Dél-Ameriká- ban is él tapir. Afrikát Indiával és Ausztráliával a Lemuria nevű “földséghid” kapcsolta össze és nevét az Indiai-óceán környékén otthonos félmajmokról, a Lemuridákról kapta. Madagaszkár szigete ennek a hídnak az egyik maradványa lehet. Az amerikai kontinens távolodik Európától Kádár professzor egyik tanulmányának ábráját teszi elénk. Ezen a szárazföldek, egy egységes kontinens alakjában még együtt találhatók. Később valamilyen oknál fogva elszakadtak, elúsztak egymástól, mint ahogyan a kettérepedt tutaj is elúszik egymástól a folyó hátán — jegyzi meg találóan és meglepetésünkre hozzá teszi: — a távolodás a kontinensek között most is tart. Amerika például távolodik Európától. Mi repesztett szét a szárazföldet több száz millió évvel ezelőtt és mi okozza a távolodást a kontinensek között? A távolodásról volt értesülése a tudománynak: A. Wegener ismérte fel századunk elején, de az okát nem tudták kielégítően magyarázni. Sokan kételkedtek is az igazában és azt tartották, hogy a tengerek és szárazföldek egymás közti helyzete mindig ilyen volt, mint ma. Kádár professzor bevallotta, hogy az 1954-ben megjelent egyetemi földrajzi tankönyvben még nem tudott választani a két ellentétes felfogás között. Ezután, 1955-ben hozta nyilvánosságra dr. Egyed László Kossuth-dijas geofizikus profesz- szor, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai intézetének vezetője uj földtágulási elméletét. Szerinte a Föld izzón folyó belső anyagának térfogata állandóon növekszik s nem zsugorodik, ahogy azt eddig gondoltuk. Márpedig, ha tágul, a kéreg szűk lesz, megrepedezik, kontinensekre szakadozik és ezek az állandó tágulás miatt egyre messzebb kerülnek egymástól. “Sebhely” és a Vörös-tenger Ezt a földtágulási elméletet elfogadva, Kádár László professzor érdekes kísérletekbe kezdett Arról akart meggyőződni, hogy egy merev héjjal fedett gömb tágulása a kéregben milyen változásokat idéz elő. Gumilabdákat vont be gipszréteggel. A gipszkéreg megmerevedése után további levegőt préselt a gömbbe, amig a kéreg tönkre nem ment. A kísérletek azt mutatták, hogy a kéreg első tönkremenetelének idején, annak egy részét, a belső feszitő erők robbanásszerűen kirepitik, az igy keletkezett “sebhely” körül pedig sugarasan berepedezik a kéreg. Hosz- szu, egyenes, majd villásan szétágazó árkok szakítják darabokra. Az érdekes kísérletekről a professzor fénykép- felvételeket készített. A képeket megmutatta dr. Egyed László professzornak, aki a képek egyikén világosan felismerte a Vörös-tenger alakját. Körülötte helyezkedtek el a Szinai félszigethez, Dél- Amerikához hasonló szárazföldek. Másutt meg kerekded gömbsüvegeket szabtak le a repedések, olyanokat, mint Ázsia törzse, vagy az Antarktisz. A két repedési fonna társulása adja például Afrika és Dél-Amerika jellegzetes alakját. Atlantisz kirepül — A földtágulási elmélettel tehát nemcsak a kontinensek egymástól való eltolódásának okát kapjuk, hanem alakjukra is magyarázatot lelünk — mondotta a továbbiakban Kádár professzor. .— Jobb és tökéletesebb magyarázatot, mint amilyent a különböző korábbi zsugorodási elméletek adtak. A kíséreteknél a kéreg egy része el röpült a gömbről és ekkor eszébe jutott Pickeringnek az az elképzelése, hogy a Hold a Csendes-óceán helyén szakadt ki a Földből. Ezt a kirepülést az első természetes szputniknak is nevezhetjük és ezt az első sputnikot több millió év múlva a szovjet tudomány mesterséges sputnikjai követték, hogy segítsenek megfejteni a Hold-titkot. A földkéreg eredeti állapotára, ahogyan Kádár professzor nevezi, az archigaeára vonatkozó kutatások kiderítették, hogy a Föld sugara a földkéreg első tönki’emenése idején 4.880 kilométer volt, mig ma 6,370 kilométer. Ez a tény is a földtágulási elméletet támasztja alá. A Föld belsejében lejátszódó folyamatok feltehetően egyenletesen növelik évről évre a tágulást eredményező feszültségeket. Egyed professzor a sugámöveke- dést félmilliméter és másfél milliméter közöttinek tartja. Ahhoz, hogy az archigaea korának 4,880 kilométeres földsugara a mai 6,370 kilométeres nagyságot elérhesse, 1—3 milliárd esztendőnek kellett eltelnie. Kádár László professzor a felfújható gumilabdával három hónapig folytatta kísérleteit a Föld' tágulásának, a kontinensek kialakulásának bizonyítására. Majd elkészítette a tiz különböző nagyságú gipszgömbök az egyes geológiai koroknak megfelelő méretben, ami által a földi élet fejlődésének sok, még homályos kérdését tudta uj megvilágításba helyezni: gömbjeivel a jégkorszakok keletkezését is könnyen és egyszerűen tudta értelmezni. Véleménye szerint dr. Egyed László professzor földtágulási elmélete forradalmi jelentőségű a földrajztudományban és geofizikában. A kiváló földrajztudós és a kiváló geofizikus tudományos összefogása a Föld titkainak megfejtésére, a vizsgálatok eredményei nagy jelentőségűek a nemzetközi tudományos életben is. V. I. A G-vifamin és a sugárzásvédelem A Franciaországban végzett kísérletek igazolták azt a korábbi feltevést, amely szerint az élő szövetekbe juttatott aszkorbinsav (C-vitamin) növeli ellenállásukat a sugárzásokkal szemben. A kutatók e megállapítása a növényvilágra vonatkozik. Kísérleteiket a Scorzonera (Artifiola) növény szövetével végezték, amely különösen érzékeny a röntgensugarakra. Ezek a sugarak határozottan gátolják a szövetek növekedését. Amikor azonban olyan szöveteket ért a sugárzás, amelyek be előzetesen sok aszkorbinsavat juttattak, a növekedéscsökkenés csekély mértékű volt. Ha azonban a vitamin adagolása nem előzetesen, hanem a besugárzás pillanatában történik, a vitaminnak nincs sugárzásvédő hatása. (A besugárzás adagja 1000 röntgen volt.) elég nagy ellenálló erővel bírnak arra, hogy az elektronik pulzusokat nem továbbítják, vagyis beáll az érz.éktelenség. Az agy-cellák közötti nedvesség leginkább vízből áll. Az agy melege megakadályozza a vizkris- tályok keletkezését, ami szerencse, mert a jég, keletkezése közben, kiterjed és igy az felszaggatná a nagyon finom agy-szöveteket. A kloroform és más érzktelenitő szerek kristályai azonban nem terjednek ki és elpárolgásuk után az agy visszanyeri teljes működő képességét. AZ ÉRZÉSTELENÍTÉS TEÓRIÁJA Dr. Linus Pauling uj teóriája az érzéktelenitő szerek működésének magyarázatára HONOLULU. — Dr. Lnus Pauling, a California Institute of Technolog^ Nobel-dijas kémiai tanára az “American Chemical Society” Hawaii állami szektora részére tartott előadásában egy uj teóriát ismertetett, amellyel az érzéktelenitő szerek működését igyekszik megmagyarázni. Az orvostudományban már régóta használják a különböző érzéktelenitő anyagokat, különösen az operációknál. Az ilyen szerekről csak azt tudják, hogy azokkal elaltatják a betegeket, más esetekben lokálisan alkalmazva csak egyes testrészeket érzéketlenitenek, de hogy milyen kémiai vagy fizikai hatás okozza az érzéstelenséget, eddig még nem tudták megmagyarázni. Dr. Páuling teóriája feltételezi, hogy az élőlények (úgy a növényi, mint az állati) érzéseit végtelen piciny villamos (elektronik) pulzusok keltik és közvetítik. A neves tudós különböző gázokkal kísérletezve rájött, hogy azok bizonyos esetekben rendkívül finom, még a közönséges mikroszkóppal sem észlelhető, vagyis tudományos nyelven mondva “submicroscopis” kristályokat alkotnak, amelyek legtöbb esetben sokkal rosszabb áramvezetők, mint például a vízgőz kristályai. Pauling véleménye szerint midőn egy ilyen érzéktelenitő szer, pl. kloroformgáz kerül az agyba, akkor az agycellák közt kloroformkristályok kelet keznek, amelyek a villamos arammal szemben “Jéghoüáa” a derült égből A svájci határ közelében fekvő Cour-tavon elzászi község lakói világos nappal, napsütéses, deiiilt. időben hirtelenül bombasüvitésszerü zajt hallottak, majd egy csillogó fehér tárgy zuhant le a felhőtlen égből. Ez a hatalmas jégtömb 26 cm mélységű lyukat fúrt a községi legelő talajába. Az eredetileg mintegy 30 kg-os jégtömbről a zuhanás következtében több kisebb darab leszakadt. Ezek csakhamar elolvadtak, a jégtömb törzse azonban még hosszú ideig megmaradt. A francia meteorológusok megállapítása szerint ez a jég- képződmány egy sugárhajtású repülőgép testéről válhatott le. (Hasonló esemény nemrég Magyarországon is volt. — A szerk.) Mernél ideig tárolhatók az élelmiszerek a hiőszekrényekben? A közönség túlértékeli a hűtőszekrények használhatóságát. Ez a magyarázata annak, hogy az- élelmiszermérgezések száma Nyugat-Németor- neágban növekedett. A karlsruhei kutatóintézet kimutatást készített arról, hogy a hűtőszekrényben elhelyezett élelmiszerek mennyi ideig tarthatók megromlásuk veszélye nélkül. Eszerint a friss hal csak egy, de legfeljebb három napig, a nyershus 3—6 napig, a friss hurka-félék legfeljebb három napig tárolhatók. A sült- vagy a főtt- hus s hal valamivel hosszabb ideig, mig a vagdalt hús rendszerint csak félnapig, de legfeljebb 24 óráig raktározható el a hűtőszekrényben. A tej. és a tejszín 2—5 napig raktározható* a vaj külön rekeszben 2—8, a tojás 10—14, a főzelék- és ag* salátafélék 3—7 napig állnak el.
