Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-04 / 18. szám

Thursdav Mav 4. 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Itt egy fokkal rosszabb Az iskolák integrálása a kormány súlyosan elhanyagolt feladata A hatalmas Egyesült Államokban van egy kis terület, amely két év óta zárva tartja köziskoláit, mert nem hajlandó engedelmeskedni az ország törvényének, amely a fehér és néger tanulók kö­zös iskoláztatását Írja elő. Ez a kis terület a Prince Edwards járás, Virgi-» niában. Lakóinak többsége néger, de a közéletben fehér fajgyűlölők elkülönítő álláspontja az irány­adó. Prince Edward egyike volt annak az öt járás­nak, amely 1954-ben egy bírósági perben szere­pelt, s amelynek következtében a Legfelsőbb Tör­vényszék az integrált tanítás megindítását elren­delő döntést meghozta. De Prince Edward az egyetlen járás az országban, amely még a jelké­pes integrációt sem engedélyezte a területén, in­kább bezárta az összes köziskoláit, számszerűit hét fehér és 13 néger általános és középiskolát. A járás központja a 4,239 lakosú Farmville. A környék dohánytermelői, tejtermelői és famunká- sai itt végzik el bevásárlásaikat. A közösség ra­gaszkodik régi tradícióihoz, a vezetők a teljes el­különítés mellett foglalnak állást és 1959-ben, amikor a bírósági rendeletre meg kellett volna kezdeni az integrálást, a hatósági közegek meg­tagadták az iskolák fenntartásához a hozzájáru­lást. Azóta a járás 1,500 fehér tanulója magánisko­lákban tanul. Ezeket a Prince Edward School Foundation magánintézmény, szervezte meg. Virginia állami és a járási pénztárából fedezik költségeit úgy, hogy a tanulók szüleinek adják ta- nittatási segélyként. A School Foundation 240' dollár tandijat számit az általános és 265-öt a középiskolásoknak. A járás tanulónként 100 dol­lárral járul hozzá, az állam pedig 125 dollárral az általános és 150 dollárral a középiskolákba járó minden egyes fehér tanuló tandijához. A fenn­maradó 15 dollárt magánadományok fedezik. Az adótörvény magániskoláknak juttatott adomá­nyokra 25 dollárig terjedhető adólevonást enge­délyez. A fajgyűlölők ezen eljárása a néger tanulókat sújtotta, ők azok az “iskolakötelesek”, akik iskola nélkül maradtak. Róluk nem gondoskodik sem az állam, sem a járás. Számuk kb. 1,750 a járásban. 300 közülük átiratkozott más járás iskoláiba, 650 részére pedig egy néger magánszervezet, a Prince Edward County Christian Association “aktivitási központokat” állított fel, főlég azért, hogy a gye­rekek ne töltsék idejüket az utcákon. Oktatásban nem igen részesülnek. A többi sok száz néger gyermek várja, hogy az ő érdekükben is történ­jen valami. Az elkülönítés biztosítására a fehér vezetők fel­állították a South Side School Inc., a néger ma­gániskolák rendszerét, a néger vezetők megkér­dezése nélkül. A néger közösség természetesen nem hajlandó tudomást venni róla. A “Farmville Herald” az elkülönítési propagan­da legerősebb szószólója. A köziskolák visszaállí­tása ellen van, mert “ha megtennénk, akkor egyes fehér szülők is visszavinnék gyermeküket, meg­kockáztatva azt is, hogy néger gyermekekkel ke­rüljenek egy osztályba”. Ez határozott jele annak, hogy a fehér közös­ség nem egységes a szegregáció fenntartásának kérdésében. Azok azonban, akik kísérletet tettek a törvény legalább megközelítő betartására, a szegregációsok megtorlásával találkoztak. Egy évvel ezelőtt kb. 75-en, köztük vezető polgárok, összejöttek abból a célból, hogy az általános is­kolák újbóli megnyitására tegyenek lépéseket. A gyűlésen résztvevőket a fajgyűlölő banda tagjai követték, felismerték és azután írott* jelentést köröztek a járásban a gyűlésen történtekről, a gyűlésen résztvevők névsorával. Az ezt követő fenyegetések a csoport — mint szervezet — fel­oszlatását eredményezték. A terroristák azonban nem tudják teljesen el­nyomni az ésszerűség hangját. A járási iskola­szék inkább lemondott, semhogy az iskolaépülete­ket átadja magánhasználatra. Nyilatkozatot hoz­tak nyilvánosságra, amiben többek közt kiemel­ték az oktatás fontosságát, mert a demokrácia fenntartásához az államnak és a nemzetnek fel­világosodott polgárokra van szüksége. “Ha egy közösség polgárainak nagyrészét bármi okból tu­datlanságban hagyja felnőni, elkerülhetetlenül súlyos problémákat hoz létre, amelyek fiatalkorú­ak bűnözésében, törvénytelenségben, munkanél­küliségben és a segélvreszorultak szaporodásá­ban jut kifejezésre”, mondják az iskolaszék tag­jai. Ez azonban lényeges leegyszerűsítése azoknak a sokkal mélyebbre ható káros következmények­nek, amelyek országunkat érik úgy a hazai, mint a nemzetközi fronton, csak azért, mert kormá­nyunk nem nyúl erélyesebben ehhez a “szabad demokráciánkat” meghazudtoló nemzeti fekély­hez. Amint Mboya, a kenyai függetlenségi vezető* mondotta egy sajtóinterjun: “Az Egyesült Álla­mok nem hirdethet demokráciát Afrikában, amíg fennáll az a lehetőség, hogy valaki is figyelmez­tesse a demokrácia hiányára Mississippiben.” Mboya hozzátehette volna Virginiát, Alabamát és a többi déli államokat, de fele miit hét te volna az Egyesült Államok összes többi államát is, mert bizonyos fokú szegregációt mindenütt gyakorol­nak. Megmozdult az igazságügyi minisztérium Az országos NAACP virginiai osztálya kezdet­től fogva bírósági eljárást indított a nyilvános is­kolák újbóli megnyitásáért. Beadványában tá­madta az állam és a járás jogát ahhoz, hogy köz­pénzekből támogassa az elkülönített fehér magán­iskolákat és hogy az erre a célra szánt magánado­mányok adómentességet élvezzenek. E héten végre az igazságügyminisztérium is a bírósághoz folyamodott ez ügyben. A szövetségi bíróságnak még először el kell ismernie az igaz­ságügyi minisztérium jogát ahhoz, hogy integ­rálási kérdésekben pert indíthasson, mert a kong­resszus ezt a jogot eddig megtagadta a kormány- ügynökségtől. A kormányper alapindokai között szerepel az, hogy Prince Edward járás megsértet­te az Alkotmány 14. módosítását, amely a négerek egyenlő jogait van hivatva biztositani, továbbá hogy egy járás összes nyilvános iskoláinak bezá­rása alkotmányellenes cselekedet. A továbbiak­ban a kormányper ugyanazqkat a követeléseket állítja fel Prince Edward járás iskoláinak meg­nyitására/mint az NAACP. Amig a bíróság nehézkes gépezete megindul és a per bejárta a fellebbezések időtemésztő görön­gyös útját, Prince Edward járásban a bigottak gátolják a fejlődés haladását. Az irányitó szellem a szélsőségesen reakciós Harry F. Byrd szenátor és az általa uralt demokrata párti gépezet Vir­giniában. Magyarország 21 ORSZÁG 1850 KIÁLLÍTÓJA VONUL FEL BUDAPESTI IPARI VÁSÁRON MÁJUS 19-ÉN Kapunyitás: május 19-én Kétszázhatvanezer négyzetméteren épül a Bu­dapesti Ipari Vásár. Dr. Vitéz András sajtótájé­koztatóján elmondta: az eddieknél egy nappal előbty, május 19-én nyitják meg a vásár kapuit. Előreláthatólag 1500 belföldi és 350 külföldi ki­állítóra számítanak. Magyarországon kívül húsz ország küldi el ter­mékeit, képviselőit. Hivatalos kollektiv kiállító­ként jelentkezett a Szovjetunió, "a Kínai Népköz- társaság, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Bulgária, Jugoszlá­via, Ausztria és Franciaország. Hivatalos kiállító­ként jelenik meg a vásáron Olaszország, a Német Szövetségi Köztái’saság, Hollandia, Anglia és Ma­rokkó. A Szovjetunió főként szerszám- és mező- gazdasági gépeket, köztük több, legújabb kons­trukciót szállít, és bemutatja a baráti országok érdeklődésének középpontjában álló Zaporozsjec népautót is. Csehszlovákia a többi között felvo­nultatja a Skoda- és Tátra-gyárak újdonságait, az NDK hipermodern bútorokat és szerszámgépeket küld a vásárra. A Kínai Népköztársaság modern gépekkel, műszerekkel és hagyományos termékek­kel, Bulgária szintén igényes iparcikkekkel képvi­selteti magát. Lengyelország könnyűipari termé­keivel, Jugoszlávia kiváló bútoraival jelentkezik. A közelmúlt napokban egyre több nyugati or­szág képviselője kereste fel a vásárirodát. Tár­gyalásaikból kiderül: az olasz E. N. I. cég például egy ötven méter magas fúrótornyot állít fel a vá­sáron, Ausztria műszereket és háztartási gépe­ket szállít Budapestre. Először jelenik meg a vá­sáron Marokkó, nemzeti népművészeti cikkeivel. A francia kiállítás legnagyobb szenzációjának a személygépkocsikat szánják. A tavalyi kiállító­kon, a Simca- és a Renault-cégeken kívül most megjelentek a Peugeot autók is. Érdemes megje­gyezni, hogy a vásáron nemcsak országonként, hanem együttesen is rendeznek gépkocsikiállitást. Egyéni kiállítókként jelentkeztek svájci, svéd, norvég, belga, monacói és dán cégek is. A magyar ipar minden eddiginél nagyobb igye­kezettel készül a vásárra, ötéves tervünk uj gyárt mányainak premierjére. A nehézipar egy nagy alumíniumszerkezetű és bordázott poliészterleme­zekkel borított csarnokban helyezi el a vegyipar, a kőolajipar, a szinesfémipar és az energiaipar termékeit, fejlődésének szemléltető adatait. A csarnok alapterülete 1600 négyzetméter; bel­sejében galériaszerü körfolyosó fut végig, amely­ről jó kilátás nyílik a földszinti, háromszög ala­kú dobogókon elrendezett anyagokra. Divatosat, ízléseset, jót és olcsót — ez a törek­vés jellemzi majd a könnyűipar bemutatóját. A kohó- és gépipar kiállításán uj színfolt lesz a ha­jóipar 19 modellje, amelyet a Városligeti-tavon felállított üvegpavilonban láthatunk majd. 23 jár­müvei és egyéb termékekkel vonul fel az autó- és traktoripar: kiállításának rendezője ezúttal a Csepel Autógyár lesz. 'Gazdag anyaggal, mintegy 580 négyzetméteres területen mutatja be újdon­ságait az élelmiszeripar. Az építőipar szigorú zsűrije csak a legkiválóbb alkotásokat engedi a Budapesti Ipari Vásárra. Az OKISZ néhány hónappal ezelőtt lakásbútor- tervpályázatot hirdetett. A pályázók díjnyertes bútorait első Ízben az ipari vásáron láthatja majd a nagyközönség. Mint a sajtótájékoztatón megerősítették: a vi­dékiek kedvezményes vasúti jeggyel utazhatnak Budapestre az ipari vásárra. K. F. Lignitmezőt találtak Az utóbbi években újabb számottevő sikereket hoztak a magyarországi földtani kutatások. Több mint 100 millió tonnával sikerült növelni a fekete kőszén-bázist, ezzel hosszú évtizedekre biztosítva a szénbányászat jövőjét. A nagyarányú iignitku- tatások eredményeként külfejtéssel is művelhető mez{íket találtak. Az ecsedi mező után most Vi- sontán bukkantak az ország eddigi legnagyobb külfejtési lignitmezejére, nagyon biztatóak az eredmények Tibolddaróc környékén és Bodva- völgyében is. Eddig többszáz millió tonnás kész­lettel növelték a lignitvagyont, s a tervek sze­rint á lignitkincset a gázgyártás alapanyagaként hasznosítják majd. A Mátrában kiterjedt kutatások folynak színes ércek után és sikerült már sok uj telért felfedez­ni. A fő érc azon a környéken a galenit és a szfanelit, az ólomnak és a cinknek két legfonto­sabb ásványa. Igen nagy sikerek kísérték a kő­olajkutatásokat is: nagymértékben megnöveke­dett a nagylengyeli mező felderített készlete, az Alföldön pedig — például Hajdúszoboszló és Ta­tárülés környékén — igen számottevő földgáz­mezőket sikerült feltárni, amelyek biztosíthatják az energiabázisoktól távol eső alföldi nagyvárosok gázellátását. (MTI) RICHARD TAUBERNEK, az 1948-ban elhunyt kiváló tenoristának szobrot emelnek az ausztriai Ischlben. A szobor Lehár Ferenc emlékműve mellé kerül mivel Tauber nagymértékben hozzájá­rult Lehár operettjeinek népszerűsítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom