Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-04 / 18. szám
4 AMERIKAI MAGVAR SZÓ Thursday May 4, 1961 Munkásmozgalom j Tiltakozások a túlórázás ellen Clevelandiról jelentik, hogy a General Motors Fishér Body üzeme előtt Euclid, O.-ban 15 elbocsátott munkás feliratos táblákkal tüntetett az éllen, hogy rnig sokszáz alkalmazott van munka- nélkül, az üzemben dolgozókat tulóráztatják. A tüntető tiltakozás az üzemvezetőség azon bejelentését követte, hogy egy hónapi időtartamra a napi munkaidőt 8 óráról 9 órára emelik az üzemben. A United Auto Worker helyi 1045-ös lokál vezetője azt mondja, hogy az üzem 2,300 alkalmazottja közül kb. 1,000 van munkanélkül. Helytelen eljárás az, hogy nagyobb megrendelés esetén túlórában dolgoztatnak ahelyett, hogy a munkanélkülieket visszahívják. A tiltakozás a gyárkapu előtt ezt célozza. Tervek az aufomáció hatásának enyhítésére Arthur J. Goldberg munkaügyi miniszter egy uj ügyosztályt létesített a Labor Departmenten belül. Office of Automation and Manpower a neve. Dr. Seymour Wolfbein lesz a vezetője, aki a minisztérium főszakértője a munkanélküliség terén. Az uj osztály felállítását bejelentő rendelet szerint, főhivatása az lesz, hogy az automáció által kereset nélkül maradt munkások átképzését megszervezze és uj munkalehetőségekről gondoskodjon számukra. Készüljön fel az iparokon belül jelentkező változásokra és annak megfelelően szervezze meg a munkaerő elosztást, hogy ezzel elkerülje a tömeges munkanélküliséget. Az uj ügyosztály tárgyalásokat fog folytatni a munkaadókkal és a munkásokkal azokban az iparokban, ahol az automáció problémákat hoz létre. A Kennedy-adminisztráció állítólag a munka- nélküli biztosítás mostani rendszerét át akarja alakitani. A tervet még nem hozták nyilvánosságra, igy a részletek ismeretlenek. Nem lesz bojkott Jacob Potofsky, az Amalgamated Clothing Workers, a férfiruha készítők szakszervezetének elnöke, az elnökhöz intézett sürgönyben bejelentette, hogy eleget tesz kérésének és lemond a tervezett japán-ellenes bojkottról. A szakszervezet ugyanis előzőleg elhatározta, hogy tagjai május 1-i kezdettel nem dolgozzák fel a Japánból érkezett textilanyagot. A -Japánból importált kész férfiruhák és ruhaanyag káros hatással van az amerikai munkások megélhetésére és foglalkoztatására. Potofsky azon reményét fejezte ki, hogy Goldberg munkaügyi miniszter közbenjár, hogy az amerikai és japán érdekelt felek megfelelő megegyezésre jöjjenek. Kvóta felállítását tartja szükségesnek a férfiruha behozatal korlátozására. A Marubeni-Iida American, Inc., a japán sző-, vetáru behozatal legnagyobb lebonyolítója, örömét fejezte ki a “jó újság” felett. Azt mondta, hogy az utóbbi időben apadt a rendelés, de rémé%r régi mozgalom felébred... A “Right-to-Worh” hívei országszerte szervezkednek Ahogy beszélhetünk amerikai munkásmozgalomról, szakszervezetekről, ugyanúgy létezik egy u. n. “Right-to-Work” mozgalom is. Ennek az utóbbinak a jóhangzásu neve, “A munkához való jog”, nem valószínű, hogy megtéveszti az amerikai dolgozó tömegek nagy részét, akik a jobb munkaviszonyokért és magasabb munkabérért küzdenek. A név mögött tudniillik a tőkés osztály képviselői húzódnak meg, akik az üzemek és gyárak szakszervezeti ellenőrzésétől és befolyásától szeretnének a legnagyobb mértékben megszabadulni. “A munkához való jog” ugyanis lehetőséget ad a főnökök számára, hogy ne a vállalat alkalmazottainak egységes szervezetével kelljen tárgyalniuk, hanem a megosztott munkás- tömegekkel, hisz bárkit alkalmazásukba állíthatnak. Ha tehát nekik úgy tetszik, akkor szervezetien munkások tömegével nyomhatják le a munkabéreket; vagy kényszerithetnek ki a a munkások szempontjából kedvezőtlen feltételeket. Ez a mozgalom természetesen nem váltott ki nagyobb lelkesedést a szavazópolgárok tömegeiből és 1958-ban nagy vereséget szenvedett az államok túlnyomó többségében. Hossza ideig úgy látszott, hogy ez a szakszervezet-ellenes törekvés végleg kátyúba jutott és senki nem akarja feleleveníteni célkitűzéseit. .Túlságosan derülátó volt ez a feltételezés. A Wall Street Journal egyik legutóbbi számában nagy cikket szenteltek a mozgalom ismertetésére. A cikk szerint az ügy képviselői megint megjelentek a politikai aréna porondján és helyet követelnek maguknak. A mozgalom célja, hogy az eddigi 19 állam után, ahol már régebben érvényben van a “munkához való jog”, most ezt az egész országgal elfogadtassák. A közvetlen .cél Maine és Oklahoma államok, ahol a közeljövőben kerül a törvényhozók elé a szakszervezeti-üzem elleni törvényjavaslat. I)e a kővetkező évben nagyobb befolyást remélnek Ca- liforniában, Oregonban, Washingtonban és Wyo- mingban. Fokozni akarják tevékenységüket Ilü- noisban és Massachusettsben is. A felújított kampány oroszlánrészét a Washingtonban alapitott Munkához Való Jog Nemzeti Bizottsága nevű szervezet végzi. Ez a szervezet az 1958-as választás után már teljesen feledésbe merült, mikor minden hat állam közül öt elutasította a javasolt szakszervezeti-üzem tilalmat, A nagyméretű munkanélküliség azonban — úgy tűnik — ismét előtérbe hozta a három évvel korábban leszavazott törvényjavaslat híveit. A társaság alelnöke azt állítja, hogy még soha nem voltak előnyösebb körülmények között, úgy a tagok számát, mint «az anyagi helyzetüket illetően, mint most. Jelenleg kb. 18,000 tagúk van, főleg “kis” vagy “közepes méretű” üzletemberek. Ez a szám a legmagasabb, a “mozgalom” 6 éves történetében. Az évi tagdijakból befolyó összeg több százezerre rúg, bár a pontos összeget titokban tartják. A hatalmas anyagi alap birtokában, amivel a “kis”- és “közép-méretű” üzletemberek járulnak hozzá a szervezkedés fenntartásához, megnövelték központi alkalmazottaiknak létszámát és tevékenységüket olyan területekre is kiterjesztették, ahová «azelőtt nem próbáltak behatolni. (A pénz ugv látszik hatásos ajtónvitogató.) A hangsúlyt a “harcos hazafiságra” helyezik most már egyre inkább. Ennek következtében fellendült a tevékenységük országszerte — állítja a Wall St. Journal cikke. Már Pennsylvania államban is meg vetették a lábukat — legalább is ami az itteni üzletembereket és főnököket illeti —, bár ez a terület eddig a sz«ukszervezetek erőssége volt. Érdekes volna jobb.an megvizsgálni, hogy milyen kapcsolatokba tudja hozni a szervezet, saját célkitűzéseit, a “harcos hazafiság” fogalmával. ' Amint láthattuk a tagság kivétel nélkül tőkésekből áll. Ha ők képviselik a hazafiság ügyét, akkor ez azt jelenti, hogy a szakszervezetek, amelyek a munkásság tízmillióit foglalják magukba, haza- fiatlanok, hisz «azok az ő ellenfeleik. Más szóval kifejezve, a nemzetnek csak egy kis töredéke hazafias, a munkaadók. Míg a többség töltik tanulhatja meg hazájával .szembeni kötelezettségeit. A szervezkedés nem marad kizárólag tőkés keretek között. A fő szervezetükbe ugyan nem vesznek be maguk közé munkást, de gondoskodnak róla, hogy “eszméiket” a tömegek között is terjesszék. Létrehoztak egy fiókszervezetet is, melynek National Council for Labor’s Rank and File a neve. Ennek vezetője Hooser, vasúti mérnök, .akinek az a.feladata, hogy a szakszervezetekkel elégedetlen dolgozók között terjessze és népszerü- ■ sitse a gyárosok ügyét. Az amerikai munkásoszt ál v remélhetőleg felismeri az egész szervezkedés haladás- és munkás- ellenes jellegét s legalább olyan rémségét mér rá a legközelebbi választásokon, mint 1958-ban. li, “hogy az üzlet újra jóra fordul”. Hogy lehet a két érdekellentétet kielégíteni ? Amerikának is kívánja A “Ford Facts”, az autómunkások 600-as lokáljának lapja közli egy angol .munkás levelét detroiti nagybácsijához: “Hallottunk az Amerikában javasolt országos egészségügyi szolgálatról és nagyon csodálkozunk az Orvosszövetség álláspontján, különösen, amikor a mi módszerünket leszólja. Gondolom, hogy érdekelni fogja, miként érinti ez az átlagos angol munkást. Én pl. kb. 78 dollárt fizetek be évente és munkaadóm h.asonló összeget. Ezért Shirley, Neil és magam majdnem ingyenes orvosi és kórházi szolgálatot kapunk. 30 centet fizetünk egy orvosi látogatásért, kb. 3 dollárt egy pár szemüvegért és ugyanannyit fogorvosi munkáért, beleértve a mü- fogakat. Ha betegség miatt ki kell maradnom a munkából, akkor az ingyenes orvosi ellátás mellett kapok hetenkint kb. 12 dollár segélyt. Vegyük az édesapám esetét. Két évig volt beteg. Két operációja, mély röntgensugaras kezelése volt és több mint egy évig feküdt a kórházban. Egészségügyi szolgálatunk nélkül nem lettünk volna képesek megfizetni a kezelés költségeit. De ezenkívül édesanyám minden héten kapott pénzt a saját megélhetésére. Amikor apánk meghalt, anyánk megkapta a temetkezési költségek 50 százalékát. Higyjék el nekünk, ez nagyszerű egészségügyi szolgálat számunkra Angliában és reméljük, hogy Amerikában is életbe léptetik «a közeljövőben. Sok szeretettel: Jack és Fred UTÓIRAT: Hamis beállítás az AMA részéről, hogy ez szocializmus. Valójában azt szolgálja, hogy Anglia népe megfelelő egészségügyi szolgálatban részesüljön és hogy ne legyünk kitéve a lelkiismeretlen orvosok és kórházak kénvének- kedvének. Gumigyári munkások uj munkaszerződése ,4 United Rubber Workers Union két nagy vállalatnál alkalmazott tagjai részére két’ évre szóló uj munkaszerződést kötött. Az egyezményekben a Goodyear Tire & Rubber Co. 11 üzemében dolgozó 20,000 munkás s a Firestone Tire & Rubber Co. 8 üzemében 16,000 munkás van érdekelve. A szakszervezet 180,000 munkást képvisel az iparban. A Goodyear Tire-nál a munkások bérén nem történt változás. A munkanélküli pótbiztositás kifizetésének idejét 26 hétről 39 hétre emelték, az összeg legmagasabb határát 35 dollárban állapították meg. Ez az államtól járó munkanélküli biztosítás szűk összegét kiegészíti. .A két évnél régebben elbocsátott munkások igényt tarthatnak végkielégítésre. A vakáció idejét módosították. 10 évi. szolgálat után 8 heti és 22 év után 4 heti fizetett szabadságra jogosultak a munkások. A Firestone-al kötött szerződés a gumikerék üzemekben dolgozó munkások részér * az első évre 7 és fél cent béremelést és a második évre újabb 7 centet biztosit. A többi gyárak munkásai az első évben 3 és fél cent, «a második évben 4 cent órabéremelést Lapnak. A fizetett szabadság idejét itt is úgy módosították, mint Goodyearnál. HnnHimauuiiHnunnmiHinii MÁJUS ELSEJÉT az “Ipar Napjá”-nak nevezték ki Massachusetts, Maine, Pennsylvania és New Hampshire államokban. A munkáltatók még ettől a naptól és munkásjellegétől is meg akarják fosztani az amerikai munkásságot. Ha még nem olvasója a lagyar Szónak, rendelje meg most! Kedvezményes előfizetési ár egy egész évre- *,5.00. félévre $3.00. — Küld je be az alábbi szelvényt. Ha nem tud most pénzt küldeni, jelezze azt is. Mi megindítjuk a laput és elküldjük a számlát: Név: ............................................................ Cim: ........................................................ ... Város:............................. AViam:....... Mellékelve $5.00 Q Félévre $3.00 Q Kérem, küldjenek számlát □
