Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-13 / 15. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 13, 1961 Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez Személyesen akarnak meggyőződni Tisztelt Szerkesztőség! Látva cimlapomon, hogy a lap megújításának ideje eljött, itt küldöm előfizetésem a Magyar Szóra, őszintén bevallom, hogy a lapot szeretem, bárcsak egy éve vagyok annak olvasója. A naptárral és a Geréb könyvvel is meg vagyok elégedje. Mivel úgy a kalendáriumban, mint a G-eréb könyvben megjelent Írások ellentétben vannak azokkal a hírekkel, melyeket a napi sajtóból az óhazát illetően kapunk, elhatároztuk, hogy személyesen kell meggyőződni a valóságról; arról, hogy tényleg be van-e már az a gödör töltve, amit Geréb munkástárs emleget jubileumi könyvében, melybe gyermekkorában kétszer is belelökték, így április elején útnak indulunk a salgótarjáni medence felé, feleségemmel együtt. Sok szerencsét kívánunk a lap kül- és belmun- katársainak, hogy a jövőben is ilyen jó lapot adhassanak ki, mint a jelenben. Gordos S. és neje, Kanada Riport Malomsokról « Tisztelt Szerkesztőség! A lap március 23-i számában olvastam Mi\s. K. Gy. malomsoki olvasónk kérését. Igaza van a mi lapunk az összekötő kapocs, ezen keresztül talál-, juk fel egymást és hallunk híreket édes szülőföldünk különböző tájairól. Ó- és Uj-Malomsok egy községgé alakult, a járás székhelye Pápa, s közigazgatásilag Veszprém megyéhez csatolták, Csikvánd, Gyarmat községekkel együtt. Malomsok határát a Rába vize választja el Győr—Sopron megyétől. A szép Marcal keresztülfolyik Malomsokon. A Rába és a Marcal között van egy 90 holdas kertészeti gazdálkodás, üvegházakkal, kapáló, palántáié gépekkel. A kertészbrigád munkásai, 20 nő és 8 férfi, ezt marcalközi kertészetnek nevezik és a malom soki termelőszövetkezeti községhez tartozik. Malomsöknak van marha- és sertés hizlaldája. Az Előhegy, Emilháza puszták határai Malomsokhoz tartoznak. A volt cselédek a faluban építettek maguknak házakat, onnét járnak a munkára. Van kulturházuk, mozijuk, könyvtáruk; tanulnak, szórakoznak, zenélnek és táncolnak. A mi időnkben az utca porában táncolt esténként a fiatalság. A felszabadulassal megváltozott a régi életforma, a puszták földjét szétosztották, a nincstelen cselédek, aratók, napszámosok földtulajdonosok lettek és 1959-ben úgy határoztak, hogy összeteszik a tőidet, közösen gazdálkodnak és a termelt javakat aszerint osztják fel, ki mennyi munkát végez. Egy hold földet minden ^tagnak meghagytak, mint háztájit és ezen azt termel, amit akar, termése adómentesen az ő tulajdona. Malomsokot termelőszövetkezeti községgé alakították, a földeket senkitől sem vették el, hanem egybetették, hogy traktorokkal tudják megmunkálni. Márc. 14-én vetették a cukorrépa-magot; jó idők voltak, örömmel, szorgalmasan dolgoztak. örömkönnyeket csal bizony a szemünkbe, amikor visszagondolunk gyermekkorunkra és serdülő életünkre, mikor a Marcal vizében fürödtünk, a hid mellett mostuk a ruhákat. Minden régi emlék felelevenedik és drága lapunk elviszi a hirt egyik olvasónktól a másikhoz. Ezért legyen minden hü munkás a Magyar Szó olvasója. Kozma D., kanada farmer Várják a körminy intézkedésé! Tisztelt Szerkesztőség! A munka itt nálunk nagyon rosszul megy, s a nép várja, hogy Kennedy majd csinál valamit. Xem is igen lehet velük beszélni, amig kapnak valamit, pedig tudhatnák, hogy az sem fog sokáig tartani. Most már nemcsak a munkást fizetik le, de a bószokat is. Ahol én dolgoztam, a U. S. Steelnél, 43 évig volt foreman az illető és most letették a munkájából, s a hírek szerint még többet is le fognak tenni. Sokszor mondtam neki, hogy “te is munkás vagy, akárcsak én” és most mondja, hogy igazam volt, amikor már őt is kidobták a munkájából. Ohioi vasmunkás Romániai levél Tisztelt Szerkesztőség! Amikor a múlt nyáron odahaza voltam látogatóban, két cikkben számoltam be a hazai tapasztalataimról. Még két cikkben is csak nagyon röviden és hézagosán lehet elmondani mindazt, amit két hónap alatt látott és tapasztalt az ember. Meg írtam, hogy a falu népének nagytöbbsége csak 1960 tavaszán állt be a termelőszövetkezetekbe. Tehát némileg érthető volt, hogy a nagy többség aggódva várta az uj termelési módszer eredményét. Sopánkodva mondták, csak dolgozunk, de nem tudjuk, mit kapunk. Most kaptam egy levelet Szatmár megye Csanálos községből, a keresztfiamtól, aki akkor nősült, amikor odahaza jártam és beszámol múlt évi munkájának eredményéről, ami a következő volt: “Kettőnknek volt összesen 476 munkaegységünk. Ebből a feleségemé volt 150. Munkaegységenként Kaptunk búzából 2 kg 30 dekát (vagyis 10 mázsa 95 kilót), csöves tengeriből 5 kg-ot (vagyis 23 mázsa 86 kilót) ; nagy krumpliból 2 kg-ot (9 mázsa 52 kilót) ; kis krumpliból 1 kg 80 dekát (8 mázsa 56 kilót) ; répából 2 kg-ot (9 mázsa 52 kilót); 119 liter bort; cukorból 13 dekát (vagyis 61 kiló 88 dekát). Készpénzt 16.50- leit (összesen 7,454 leit). Két szekér szalmát, 286 kéve csutkát. Ezenkívül van 20 ár (kb egy hold) kerthelyiség, ahol kender volt, ezért kaptunk 2,500 leit. 10 ár (fél hold) szőlő, ahol 150 liter bor termett, de ez nagyon gyenge termés volt. Apáék 10 ár szőlőből ezer litei't kaptak, öltünk már egy hízót kb. 130 kilós lehetett, de van még egy nagyobb és rövidesen arra is sor kerül, tehát ki lehet bírni egy évig. Ma fog jönni a kőműves felvállalni a házépítést. Tehát ez volt az első évi eredmény. Természetesen ebből se adó, se vetőmag már riem jön le, mert azt mind lefogták, mielőtt szétosztották az eredményt. Az ingyen orvosi kezelést már természetesnek veszik. Hej, de kevés magyar volna ma Amerikában, ha Ferenc Jóska és Horthy idejében ilyen kereseti lehetőségei lettek volna a magyar parasztnak. Paczier Flórián Mi az imperializmus? Tisztelt Szerkesztőség! Az imperializmus még a rómaiak hódításának idejéből származik. Először Augusztus császárnak adták azt a címet, hogy “Imperator”, legfelsőbb hadúr, több országnak és tartománynak az ura és konzulok parancsolója. Neki kellett jelentést tenni az elfoglalt országokról, vagy tartományokról. Ugyancsak a római hódítás korából származik a mai polgári rendszer is, melynek alapjait Cicero, római szenátor rakta le. Ebből az időből származik országok, tartományok elajándékozása is. A császár barátainak és hadvezéreinek ajándékozott néha egész országokat, tartományokat. Ugyanez ismétlődött meg Napoleon idejében is, amikor ő császárrá koronáztatta magát, mint legfelsőbb hadúr, ő volt az utolsó, aki mint imperá- tor indult hóditó útjára. A többi már csak mint gyarmati hóditó szerepel a történelemben. A modern imperializmus a kapitalizmus szüleménye. A finánctőke együtt fejlődött a kapitalizmussal, amit ma monopól-finánctőkének hívnak. A második világháború után Magyarország 15 millió dollár kölcsönt kért Amerikától, 7 milliót gépekben, 8 milliót gyapotban. A 7 millió dollárt megkapta minden feltétel nélkül, de a 8 millió dollárt csak úgy kapta volna meg, ha átadja a telefont az amerikai ellenőrzésbe. Ezt a magyar kormány nem tette meg és igy a 8 millió dollárt még a mai napig sem kapta meg. Ez a modern imperializmus egyik példája. Cs. K., Kanada Ami nem hiba Tisztelt Szerkesztőség! Tartózkodtam eddig attól, hogy hozzászóljak a véget nem érő vitához, amely EHN cikkét szedi apróra, meg összerakja. Az utolsó két számban megjelenő levél ebben a tárgyban mégis kény szerit a felszólalásra. 1. Tény az, hogy a külmunkatársak azt Írnak, amit éppen akarnak, nem lehet nekik a tárgyat előírni. Az is tény, hogy mindenki másképpen látja egy- és ugyanazon dolgot. Az angol nyelvben ugyanis — mely a leggazdagabb nyelv — vidékenként, sőt világrészenként más — másképpen fejezik ki egy- és ugyanazon fogalmakat. 2. Nem tartom hibának, hogy egy olyan lap, mint a magyarországi Ország-Világ olyan embereket biz meg képviseletével, akik nem értik teljesen az angol nyelvet, más szempontokat is kell, hogy igénybe vegyenek, amikor külföldre küldenek embereket. 3. Az igazságkutatóknak általában annyit, hogy nagyon rossz családtag az, aki a családban előforduló sebekről folyton lerángatja a kötést, hogy az még jobban elgennyesedjen. A Magyar Szó köré csoportosult olvasók nagyon jól tudják, hogy a 27 éves kegyetlen elnyomatás alatt élő 10 millió magyar népnek milyen magatartást kellett elsajátítania, hogy nyomorult, meztelen életét megmentse. Ezt a kegyetlen ideológiát nem lehet 15 év alatt teljesen eltüntetni, megváltoztatni. Eltelik még 15—20 év is, amig a rosszakaratú jellemeket teljesen átnevelik. Éppen ezért örömmel látnak minden javulást, ami a társadalmi formákban megmutatkozik. A külföldi magyarság, s köztük a Magyar Szó olvasói örömmel látják szülőhazájuk együttes eredményeit és ebben próbálnak segítségükre lenni, nem pedig, mint előbb Írtam, a még meglévő és hegedő sebekről a kötéseket izekre szaggatni. Minden tisztelet a szabadvélemény nyilvánításnak, de végeredményben mégis a szerkesztőségre hárul a feladat, hogv a lap szellemével ellenkező “SZABAD VÉLEMÉNY...?” cikkek mellőzve legyenek. Végeredményben mégis annak a levélírónak van igaza, aki azt irta: “Használd csak bátran a piros ceruzát”, mert aki ezért megsértődik és elmarad, az sohasem volt közibénk való. Végül: az átlagos olvasó nem azt nézi, hogy kinek igazi neve, v. jelzője van valamelyik cikk alá Írva, hanem azt, hogy ezt, vagy azt a Magyar Szóban olvasta és ez a fő határozó, amely lapunkat épiti, vagy rombolja. Bustya C. RÖVID HÍREK ^HilllllllililililllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIÍIIIIII Heinrich Mann-nak, az 1950-ben Kaliforniában elhunyt nagy német Írónak hamvait Prágába szállították, ahol leánya, Leonie Askenazy-Mann jelenleg él. A hamvakat tartalmazó urnát — az iró kívánságának megfelelően — Kelet-Berlinben helyezték el március 27-én, Heinrich Mann születésének 90. évfordulóján. • REPÜLŐGÉPEN szállítják Prágába a hódmezővásárhelyi szegfűt. A tizenkétszeres élüzem Hódmezővásárhelyi Kertészeti Vállalat, az ország legnagyobb szegfütelepe, eddig 15,000 szál virágot szállított Prágába celofánnal bélelt, Ízléses kartondobozban. A SZEGEDI NYOMDA részére több mint más- félmillió forint értékben angol gyártmányú korszerű gépcsopoi'tot vásároltak. Az utrvnevezett monószedő, illetve beütőgépekkel elsősorban a matematikai könyvek szedését gépesítik. • SZÁZHATVANEZER pár cipőt exportált január eleje óta a Szombathelyi Cipőgyár. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy termelési feladataikat és az exporttervet a következő negyedévben is határidő előtt teljesitik. • UJ FILMSZÍNHÁZAT adtak át rendeltetésének Pomázon. A 300 személyes, szélesvásznú mozit a 10,000 lakosú község saját anyagi erőforrásaiból létesítette.
