Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-06 / 14. szám
10 .^rtlKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 6, 1961 NAGY CSALÁSOK AZ ORSZÁGUTAK ÉPÍTÉSÉNÉL Az állami hivatalnokok és vállalkozók összejátszása Amerikának, a gépkocsik államának, igen nagy szüksége van uj müutakra. Hozzávetőfeges számítás szerint 1975-re 111 millió gépkocsi, tehergépkocsi és autóbusz áll majd a lakosság rendelkezésére. Ennek a hatalmas mennyiségű járműnek a zavartalan forgalmat csaa az biztosíthatja, ha megfelelő számú országukat építenek. Ezért a szövetségi kormány történetének legnagyobb vállalkozásába kezdett, mikor 41 milliárd dollár befektetésével, elindította az ország úthálózatának hatalmas arányú kibővítését 41,000 mérföld hosszúságú gépkocsiut biztosítja majd -a közönség számára, hogy akár New Yorkból Los Angelesbe is elmehet ezeken az utakon 60 vagy 70 mérföldes óránkénti sebességgel anélkül, hogy akár egyetlen forgalmi lámpa vagy útkereszteződés akadályozná az útját. Igen nagy jelentősége van tehát az egész nép számára ennek a nagy útépítő programnak, amit az adófizetők pénzéből fedez a kormány. Éppen ezért érdekelheti a közvéleményt, hogyan használják fel a pénzét ennél a- szinte egyedülálló hatalmas vállalkozásnál. A kongresszus még 1956- ban elfogadta a Közutak Hivatalának a becslését, hogy a nagyarányú terv kivitelezéséhez 27.5 milliárd dollárra van szükség. A kongresszus kiszámította, hogy ha felemeli a benzin adóját úgy vállalhatja a költségek 90 százalékát és az egyes államok fogják fedezni a többi 10 százalékot. A Közúti Hivatal azóta felemelte a becslését közel 41 milliárd dollárra. Kennedy elnöknek azt a javaslatát, hogy adókivetéssel fedezzék az újabb kiadásokat, a kongresszus vegyes érzelmekkel fogadta. Az útépítés hiveit, különösen az utóbbi időben napfényre került hatalmas megvesztegetések és panamák aggasztják, mert ez a kongresszusi viták folyamán széles port verhet fel és veszélyeztetheti az egész program sikerét. Erre az aggodalomra pedig bőven van lehetőség, mert a vállalkozás méreteivel egyenes arányban állnak a panamák és csalások is. Ezekről a visszaélésekről a The Nation c. folyóiratban jelent meg ismertetés. Egy bennfentes újságíró szerint, ha alaposan a körmére néznének mindenkinek, akkor az államok közúti hivatalai tisztviselőinek a felét börtönbe zárhatnák. A képviselőház John A. Blatnik, Minnesota-i demokrata képviselő vezetésével, felülvizsgáló albizottságot jelölt ki ez ügyben. Ennek kapcsán derültek ki, a sokszor a komikum határát súroló csalások és mulasztások, a közpénzek lelkiismeretlen használata és eltékozlása. Már az első kihallgatások folyamán — 1960 februárjában — kiderült micsoda ostobaságot követtek el a bürokraták. Az útépítést számos kongresszusi tagnak azzal az állítással tették vonzóvá, hogy a védetem céljait is szolgálja. De a tehergépkocsi vezetők elmondták, hogy a távrakéták szállításánál Californiából Cape Canaveralba soha nem tudták az Atlast vagy más nehéz fegyvert a highway felüljárója alatti 14 lábnyi nyíláson átvontatni. A vezetők néha úgy voltak kénytelenek átkelni az ilyen hidak alatt, hogy kiengedték a levegőt a gumikerékből és incsről-incsre haladva vonszolták át a fegyvert, mig a forgalmat vagy 29 mérföldnyi körzetben, hosszú időre visszatartották. Ez a hiba egyszerűen abbéi eredt, hogy a Hadügyminisztérium egyik osztálya kijelentette, 14 láb elég az utak felüljáróinak a nyílásához, mig ugyanakkor a minisztérium másik osztálya olyan magasságú távrakéták gyártását rendelte el, amelyek nem férnek el egy ilyen alacsony hid alatt. Csak miután Blatnik elkezdte a vizsgálatát, rendelte el a Közúti Hivatal, hogy minden hidat 16 láb magasra építsenek. De már akkorra 2,259 hid és felüljáró régi méretű építését jóváhagyták, amelyek 374 millió dollárba kerültek. Ha mindjárt kezdetben 16 lábra építették volna ezeket, csak 18.7 millióval kerültek volna többe. Az átépitésíflí 205.7 millióba kerül — a tiszta veszteség 187 millió dollár. * Túlsóban, Oklahoma államban a közpénznek még nagyobb arányú elvesztegetését állapította meg a bizottság. A vizsgálat felfedte, hogy a vállalkozó 524,689 dollár értékű olyan anyagot számított fel az államnak, amit soha nem használt fel az útépítésnél. Kiderült, hogy ezt a hatalmas arányú sikkasztást a város mérnökei és ellenőrei fedezték azáltal, hogy meghamisították az anyag- kimutatást, a könyvelést és mindent, aminek hamisítására szükség volt az ügy fedezéséhez. Floridában a múlt év decemberében jártak a felülvizsgálok. Itt 6 vállalkozó kapott megbízást az állam területén keresztülvonuló utak felépítésére, több mint 70 millió dollár költséggel. Ezek a vállalkozók 54,000 dollártól 75,000 dollárig terjedő ajándékokat osztottak szét 33 állami utmér- nöknek 1956 óta. Ezeket az ajándékokat titokban kifizetett készpénz, soha vissza nem fizetett kölcsönök, likőrök, épületfa, vadászengedélyek és különleges szolgálatokért kapott hónuszok formájában juttatták el a vállalkozók a megvesztegetettekhez. A szövetségi felülvizsgáló bizottság viszont súlyos mulasztásokra jött rá ebben az államban az útépítéssel kapcsolatban. H. C. Weathers, Florida ellenőrző főmérnöke azt állította, hogy az ut 2.5 millió dollárba kerülő szakaszán, minőségen aluli nyersanyagot, rossz kidolgozást és hanyag ellenőrzést észlelt. Weathers szerint a hiányok igen súlyosak és az ebből eredő kár nagyon jelentékeny. William C. Cramer, floridai republikánus képviselő leírja, hogy a Tampa Bay-i Howard Franklin Bridge szintén gyenge felépítésű. Ez Joseph R. Mesada, Jr. állami mérnök felügyelete alatt épült, aki négy év alatt 4,700 dollár összeget fogadott el különböző vállalkozóktól. Ugyancsak hatalmas visszaéléseket fedeztek fel az úthasználati joggal kapcsolatban is. Az uj ox’szágutak ugyanis sok helyen érintenek házakat, magántelkeket. Ezeknél az eseteknél az állam nehéz pénzeket fizetett ki a vállalkozóknak, hogy eltávolítsák az építményeket és túladjanak az ingatlanokon. A vállalkozó aztán hatalmas haszonnal adta el ezeket. 103,000 dollárt fizettek ki azért pl., hogy Miamiban elhordják az épületeket, mikor eladhatták volna az ingatlanokat 372,500 dollárért, ahogy a vállalkozó ezt meg is tette. Az államnak, vagyis az adófizetőknek okozott kár több mint 475,000 dollár. A korrupcióval és csalásokkal kapcsolatban felmerült az a kifogás, hogy mindez azért történhe- • tett meg, mert nagyon kevés az állami mérnökök és ellenőrök fizetése. Egy jobb segédhivatali tiszt viselő is többet kap ennél egy magáncégnél. Ez semmiesetre sem lehet mentség mindazokra a visszaélésekre és csalásokra, amiket az útépítés ürügyén elkövetnek. Az egész nemzet érdeke, hogy a réginél sokkal tökéletesebb úthálózati rendszer elkészüljön a kitűzött időre 1972-re. De ha olyan formában költik el az adófizetők pénzét, hogy az legfeljebb egy néhány vállalkozónak és sinkosainak használ, akkor a súlyos visszaélést jelent a közönség bizalmával. Nem beszélve arról, hogy a rosszul megépített utak jelentős veszélyt is-jelenthetnek az ország népe számára. 32 millió nyomorgó amerikai A Fortune nevű magazin az üzleti életben ismeretes az Egyesült Államokban, ugyanis jómódú kereskedők lapja. Ez az árában is kifejezésre jut, mert egy szám ára 1.25 dollár. Senki nem állíthatja tehát, hogy valami köze volna a munkásság ügyéhez. A Fortune is kénytelen volt azonban megállapítani, hogy 32 millió amerikai él ma szegénységben. A folyóirat márciusi számában jelent meg ez a közlemény, amely rámutat a nyomorban élő emberek nagy számára, egy olyan országban, ahol a nemzeti termelés értékének az összege elérte az évi 503 milliárd dollárt. A 32 milliós szám még csökkenést is jelent a múlthoz képest, amikor a jóval kisebb lakosság közt jelentősen nagyobb tömeg küszködött a szegénységgel. Eköztil a 32 millió ember közül a legtöbb, “akár jó idők járnak, akar rosszak”, mindenképpen küzd az ínséggel, de természetesen az utóbbi hónapok gazdasági visszaesése fokozottabban érezhető náluk is. Kennedy elnök terelte rájuk a figyelmet, amikor elfoglalta a világ leggazdagabb nemzetének elnöki hivatalát, és első intézkedései során, felemelte mintegy 3 millió, különösen súlyos gazdasági körülmények között élő, amerikai számára juttatott élelmiszerfelesleg eddigi mennyiségét. Az elnök intézkedése — Írja a Fortune — dramatizálta, és arra is volt szánva, hogy dramatizálja az amerikai közvélemény előtt, hiába az Egyesült Államok gazdagsága és előrehaladása a termelés vonalán, mégis nagy a nyomor és szegénység az országban. Tehát ezen a téren még nagyon sok tennivaló van, aminek elvégzése az uj adminisztrációra vár. A magazin szerint, Kennedy célja elsősorban a munkanélküliség megszüntetése, de ugyanakkor emelni akarja az alacsonykeresetüek bérét is. Mindezt a gazdasági tevékenység fellendítésével és kiterjesztésével akarja elérni. A nyomor fokozatos megszüntetésére tóhát csak akkor kerül majd sor, ha előbb az üzletemberek és gyárosok jövedelme és profitja emelkedni fog. Jelenleg még nem elég nagy a jövedelmük és profitjuk ahhoz, hogy megszüntessék a nyomorgók nyomorát. A nagy szegénység nemcsak a nagyvárosok nyomornegyedeiben található, hanem az u. n. inségsuj tóttá területeken is. A Fortune magazin leírja, hogy a szénbányák övezetében és a vasúti gócpontok városaiban, Kentucky, Pennsylvania, West Virginia államokban és az Appalachian-hegy ség vidékének más államaiban találhatók meg a nagy inségsuj tóttá területek. Aki ezekben a nyomorövezetekben utazik, láthatja, hogy mennyire fontos lenne az elnök által kilátásba helyezett segítség minél előbbi kivitelezése. A Fortune-t, amelyik ezt a kérdést ismerteti, egyáltalán nem lehet a haladó irányzatú folyóiratok közé sorolni. Még Kennedy mérsékelt programjával sem ért egyet és a magánvállalkozás fokozottabb érvényesüléséért száll síkra. A szakszervezetek bérharcát is kritizálja. De még ez a konzervatív folyóirat is kénytelen elismerni a nagy szegénységet és nyomort az ország számos vidékén. A munkanélküliség egy áldozata a sok közül A West Virginia-i Charlestonban él a 8 tagú Booth család, ők is ahhoz a 300,000-hez tartoznak, akiknek élelmiszert juttatott a kormány a feleslegekből. A család már két éve kapja a kormánytól az élelmiszert. A napokban a N. Y. Post tudósítója látogatta meg őket és beszámolt helyzetükről. Most először van az asztalukon hús, két év óta, hogy a családfő elvesztette az állását. A húst annak köszönhették, hogy Kennedy elnök beiktatása után, elrendelte az állami juttatás felemelését. Kis, bútorozott lakásban lakik a Booth-házas- pár 6 gyermekével, amelyért hetente 11 dollárt fizetnek. Ezen a West Virginia-i szénbányavidéken már évek óta csökken a termelés és a munka-' nélküliség is csak növekszik, nem hogy csökkenne. A család tagjai tehát nem juthatnak keresethez, az állami élelmiszer viszont nem volt elég 8 embernek. Most decemberben a három fiatalabb gyerek 3 hétig nem tudott az utcára menni, mert nem volt pénz arra, hogy cipőt vegyenek a számukra. Karácsonykor nem tudtak nekik játékot venni, olyan nyomorban voltak. Boothné 35 éves, sovány, kiaszott asszony, akinek nincs sok oka, hogy nagy optimizmussal nézzen a jövő elébe. A felemelt élelmiszeradag egy kis örömet okozott a család sokat szenvedett és sok viszontagságot átélt tagjainak. A 8-tagu csoport most a következő élelmiszereket kapta: 14 font szárított babot, 6 kanna disznóhust szósszal, 8 font vajat, nyolc, 13-unciás kannában, szántott tojást, 60 font lisztet és 40 font kukorica-lisztet, 8 font rizsát és négy félfontos csomag szárított tejet. Boothék egy 13 unciás kanna disznóhust használhatnak csak el egy étkezéshez, mert a hússal nagyon kell spórolni! Boothéknak is az a véleményük, mint sok más nélkülöző családnak, hogy a felemelt kormánysegély elhárítja az éhhalált a fejük felől, de távolról sem elegendő a megélhetéshez. “Ha nem kaptuk volna ezt (a felemelt élelmiszeradagot) — mondja Boothné — akkor nem tudom mit csináltunk volna. Bár sok olyan van, amit nem szeretünk, azok között az ételek között amit kapunk, de egy dolgot mondhatok: legalább van mit enni és ez megóv bennünket attól, hogy állandóan éhesen járkáljunk”. Magyar Szó Kiadóhivatala | 130 East 16th Street. New York 3. N. Y. 1 Kérem küldjék meg részemre Pintér-Szabó '< “A légió hadnagya” c. regényét. (Ára: 90c.) j Mellékelek érte $....... .t. ! Név: .................................................................... ; : 0 vim. ................................................................ . ? 1 Város:.................................. Állam: ......
