Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-09 / 10. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 9, 1961 AZ 51. NEMZETKÖZI NŐNAP Március 8-a alkalmával köszöntjük a világ min­den országának asszonyait, akik harcolnak az igazságért, az elnyomás ellen, a békéért, az embe­riség jobb életéért. Köszöntjük szülőhazánk és a többi szocialista ország asszonyait, akik példát mutatnak, hogyan lehet az elnyomó osztálytól felszabadulva jobb eredménnyel dolgozni a közösség jólétének eme­léséért. Köszöntjük fogadott hazánk dolgozó asszonyait, akiknek 51 évvel ezelőtti harcos kiállása hozta létre a Nemzetközi Nőnapot és akik azelőtt ke­servesen küzdöttek és küzdenek ma is az egyenlő jogokért és a pusztító háborúk ellen. Külön em­lítjük meg a hős néger nép bátor asszonyait, akik gyermekeikben tovább táplálják az önfelál­dozásig menő harckészséget, amely nélkül az egyenlőségükért folyó harc nem vezetne ered« ményre. Köszöntjük magyar-amerikai nőtestvéreinket, lapunk olvasóit, akik naponta kiveszik részüket az emberiség jobb jövőjéért folyó küzdelemből, akiknek munkája és hozzászólása segíti a magyar haladó szellemű sajtó fennállását. És köszöntjük a Nők Világát, amely-azzal örvendeztette meg ol­vasóit ezen a Nemzetközi Nőnapon, hogy uj köntösben, jobb kivitelben és szebben, mint az­előtt jelent meg, hogy tovább szolgálja a hala­dás és'a tartós világbéke ügyét. Kennedy elnök rendelettel az egyenlő foglalkoztatás jogát segíti elő Kennedy, elnöki rendelettel létrehozta a “Com­mittee an Equal Employment Opportunity” bi­zottságot, amelynek feladatkörébe tartozik ellen­őrizni elsősorban azt, hogy ne legyen faji megkü­lönböztetés azokban a gyárakban és üzemekben, amelyek bárminemű kormányrendeléseken dol­goznak. Az uj bizottság végrehajtó erővel is rendelke­zik. Vagyis számos eljárást indíthat a rendelkezés megszegői ellen. Nyilvánosságra hozhatja a mun­káltatók és a szakszervezetek neveit, amelyek fa­ji megkülönböztetést gyakorolnok. Bírósági eljá­rást indíttathat munkáltatók ellen, a szerződés­ben foglalt, megkülönböztetést tiltó szakasz meg­sértéséért. Visszavonhatatja a rendelésről szóló szerződést. Megtilthatja a kormányügynökségek- nek, hogy szerződést kössenek diszkrimináló cé­gekkel és vállalatokkal. Az elnöki rendelet “megköveteli, hogy a munka ügyi miniszter — Mungaügyi Hivatal rendelkezé­sére álló eszközeivel — ellenőrizze az egyenlő fog­lalkoztatás irányvonalának végrehajtását.” Lyndon B. Johnson alelnök az uj bizottság el­nöke és Arthur J. Goldberg munkaügyi miniszter az alelnöke. Az elnöki rendelet 30 nap múlva lép érvénybe. Bár rendelkezései nem vonatkoznak a szakszervezetekre, követett utón, a munkáltatók­ra kötelező jelentéseken keresztül, nyilvánosságra kerülnek az egyes szakszervezetekben gyakorolt faji megkülönböztetések is. Jól megy a háziuraknak zése alatt levő épületek tulajdonosainak nagyobb jövedelmük van, mint más befektetéssel rendel­kező kapitalistáknak. A lakószervezetek a jelen­tésben feltüntetett adatokkal akarnak harcolni az állami törvényhozás előtt levő javaslat ellen, amely az ellenőrzött házbérnek 15%-kal való eme­lését célozza. A házbéreket ellenőrző törvény feljogosítja a háziurakat, hogy engedélyt kérhessenek a házbé­rek felemelésére, abban az esetben, ha befekteté­sük 8 százaléknál kevesebb hasznot hoz. A jelen­tés kimutatja, hogy az utóbbi két évben a ház- tulajdonosok alig 5%-a folyamodott ilyen enge­délyért és ezeknek kevesebb, mint 3%-át találták jogosnak. Ennek ellenére a 15%-os emelés tör- venyesuesét célzó javaslatnak az ingatlan tulaj­donosokon kívül is sok támogatója van. A jelentés megcáfolja azt a beállítást, hogy a házberek további emelése szorgalmazni fogja az építkezést. Statisztikai számokkal bizonyítja, hogy az egész ország területén uj épületekben több lakás áll üresen, mint a régiekben, mivel a lakók nem tudják a magas lakbért megfizetni. Idézi egy bankár kijelentését, hogy “a lakásépí­tési ipar egy része magas lakás árai folytán ki­zárta magát a piacról.” Az sem állja meg a helyét, hogy magasabb lak­bérek emelik az adójövedelmet, mondja a jelen­tés. Az igazság az, hogy a magas lakbérek miatt a családok összeköltöznek, ezzel lakáséresedés áll elő, viszont a magasabb lakbér a segély irodák ki­adásait növeli. A házbér emelése elleni érvelésében a jelentés kiemeli, hogy a magas házbér nem hozott javu­lást a lakásviszonyokban. Éppen ellenkezőleg, a viszonyok leromlását idézte elő. Rhodesia és Ryaszaföld Államszövetsége Rhodesia és Nvaszaföld Államszövetsége 3 részből áll: két brit védnökségi területből (Észak- Rhodesia és Nyaszaföld) és Dél Rhodesia brit gyarmatból. Területe 1,269,000 négyzetkilométer, lakossága hét és fél millió, ebből, kb. 300 ezer európai. Gazdasági élete az angol—amerikai monopol­tőke érdekeinek van alárendelve, Észak-Rhodesia gazdaságának alapja a világviszonylatban is je­lentős színesfém- ércbányászata s kohászata. A bányászat szolgáltatja a nemzeti jövedelem 98 százalékát, Dél-Rhodesiában viszont, ahol az an­golok a gyarmatosítás első éveiben elűzték a he­lyi lakosságot a termékeny földekről, ma az euró­pai származású farmerek és vállalatok nagy ki­terjedésű földterületen állattenyésztést és kül­terjes földművelést folytatnak. Bányászata most indult fejlődésnek. Nyaszaföldön az afrikai lakos ság primitiv földművelést folytat, a terület ásvá­nyi kincsei még kiaknázatlanok. A három terület szövetségét 1953-ban hozták létre, az afrikai lakosság ellen, az angol—ameri­kai monopóliumok érdekében, amelyek igy akar­nak locsó munkaerőt biztosítani Nyaszaföldről a rhodesiai bányák kiaknázásához. A három terület reakciós célzatú egyesítése fokozott politikai el­nyomást és faji üldözést jelent a jogfosztott af­rikaiaknak. A föderáció évek óta súlyos válság­ban van az afrikai lakosság heves akciói miatt, A lakosság az államszövetség szétzúzásáért harcol és függetlenséget követel. Az angol konzervatív kormány tavaly tavasz- szal Monckton vezetésével bizottságot küldött ki, hogy vizsgálata alapján utat-módot javasoljon az angol gyarmati uralom megszilárdítására. A bi­zottság javaslatai három pontban foglalhatók össze: államszövetség dominiumi státusára törekszik és teljes mértékben meg akarja őrizni politikai és gazdasági kiváltságait. Az angol kormány most hozta nyilvánosságra az Észak-Rhodesiára vonatkozó választójogi ter­vet. Ez a két és fél milliónyi afrikai lakos közül csupán 70 ezernek adna választójogot, és tovább- . ra is biztosítaná az Észak-Ehodesiában élő 66 ezer főnyi angol kisebbség uralmát. A spanyol terroruralom áldozatai Nemzetközi megmozdulások a politikai foglyok szabadságáért A N. Y. Times március 4-iki vezércikke né hány álszenteskedő mondatban tesz eleget “lelki ismeret beli” kötelességének a spanyolországi po litikai foglyok ezreinek szenvedéseivel szemben amire a márc. 1-i számban közölt levél hívta fel a figyelmét. A levél az amerikai sajtót okolja az ért, hogy a nép előtt eltitkolja a Franco-terro áldozatainak súlyos helyzetét. A levelet Albert L. Colloms, amerikai tigyvé. irta, aki tagja volt egy Spanyolországban hely­színi szemlét tartó öttagú nemzetközi ügyvéd­küldöttségnek. A küldöttség 1960 novemberében a helyszínen vizsgálta ki azokat a sérelmeket, amiket a spanyol adminisztráció a polgárjogok és a törvényes eljárások mellőzésével a fasiszta el­nyomás ellenzőivel szemben elkövet. Mr. Colloms mellett egy angliai, egy argentínai, egy chilei és egy venezuelai ügyvéd volt a küldöttség tagja. “A vizsgálattal az európai nagy hírlapok első oldalon foglalkoztak. Még a madridi ABC is elég fontosnak tartotta, hogy két héten keresztül kö­zöljön cikkeket róla”, Írja levelében Mr. Colloms. “Úgy érzem, itt az ideje, hogy végre az amerikai nép lelkiismerete elé tárják a spanyol politikai foglyok megdöbbentő helyzetét.” “Hatezer spanyol nő és férfi van bebörtönöz­ve csak azért, mert az adminisztrációtól eltérő véleményük van. Politikai meggyőződésük külön­böző vagy semleges. “Többségük felháborító Ítélete 20 vagy még több évi börtönre szól. Nagyon sokat közülük megkinoztak. Mindegyiknek elitélése a törvény- szerűség olyan kirívó mellőzésével történt, hogy a spanyol ügyvédek bátrabbjai élére álltak a fog­lyok szabadságáért harcoló amnesztia mozgalom­nak. “Nyugateurópa közéleti vezetői, az emberiség és tisztesség eszméjétől vezetve, csatlakoztak a mozgalomhoz. A szellemi élet, a munkásmozga­lom, a művészet, stb. élenjáró aktiv szerepet ját­szanak országukban a spanyol politikai foglyok és menekültek érdekében alakult bizottságok munkájában. “Ez a mozgalom Latin-Amerikában is kiter­jedt és mélyen gyökerezett. Montevideo, (Uru­guay)-ban most folyt le a második latinamerikai kongresszus a spanyol és portugál politikai fog­lyok érdekében. 10 országból 480 delegátus 270 szervezetet képviselt. Politikai vezetők, egyes kor­mányok küldöttei, értelmiségiek, munkások, üz­leti-, munkásmozgalmi- és egyházi vezetők voltak jelen. “Párizsban tavasszal hasonló konferenciát tar­tanak, amelyre Nyugat-Európa minden országá­ból mennek delegátusok. “A mi országunk népének jelenlegi tétlensége az információ hiányának a következménye. Az amerikai nép túlságosan együttérző semhogy hallgatólagosan tudomásul vegye a politikai fog­lyok szenvedését, ha egyszer a helyzet igazi té- nyeinek birtokába kerül”, Írja Mr. Colloms. Kényszeredetten a N. Y. Times is elismerte, hogy a tények “komoly figyelmet érdemelnek”. Miért? Hát először azért, mert a Spanyolország­gal 1953-ban egyezményt kötöttünk “azzal a meg­értéssel — ahogy Dean Acheson államtitkár mondotta annakidején —, hogy Spanyolország ‘jelentős lépéseket fog tenni a polgári szabad­ság terjesztése terén’.” Hát ez szép elgondolás volt Dean Acheson részéről, de miért nem tartotta szükségesnek ezt az egyezmény szövegébe foglalni? És miért nem emelte fel a sza­vát egyszer sem, se ő, sem az amerikai kormány, vagy bármelyik kormánytisztviselőnk a spanyol nép szószólóinak megkinzása ellen, a spanyol hóhér terroruralma ellen? Lám, mennyire fáj a szivük a kubai nép miatt, vagy a magyar és a töb­bi szocialista ország felszabadult népe miatt. Ezekért kéretlenül is felszólalnak. Az amerikai sajtó ismételten bebizonyította, hogy amikor az igazságról és az elnyomottak tá­mogatásáról kellene Írni, akkor kifogy a tintája. A Metropolitan Council on Housing — számos newyorki lakó^zervezet csoportulása — jelentést készített arról, hogy a lakbér törvényes ellenőr­«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■> Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine, 13t East 18th Street, New York S, N. Y. Telephone: AL 4-0397 tlWWWVWWWWWWWWWWWWWM Kifizetési ink: New York városában, as USA-ban la Kanadában egy évre 17.00 félévre 04.00. Minden nAs MlfS*i országba egy évre 910.00, félévre fS.OO. *@*>84 1. A föderációt alkotó három terület bármelyi­kének biztosítsák a jogot, hogy kiválhasson az ál­lamszövetségből (5—7 év után, az alkotmányos fejlődés “egy bizonyos” fokán.) 2. A jövőben a 60 tagú szövetségi parlamentben 30—30 képviselőt válasszanak az európaiak és az afrikaiak egyaránt. 3. A jelentés élesen elitéli a faji megkíilönböz- * tetést Észak-Rhodesiában. Szerzői megállapítják, hogy jelenlegi formájá­ban, nézetük szerint, az államszövetség nem ma­radhat fenn. Az afrikai lakosság bojkottálta a Monckton- bizottság munkáját. A föderáció jövőjéről Lon­donban lefolytatott tárgyalások már többször megszakadtak. A megbeszéléseken az angol gyar­matosítók néhány afrikai képviselő bevonásával akarták leszerelni a négerek függetlenségi har­cát. 4 gyarmati burzsoázia, élén Welenskyvel, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom