Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-09 / 10. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 9, 1961 AZ 51. NEMZETKÖZI NŐNAP Március 8-a alkalmával köszöntjük a világ minden országának asszonyait, akik harcolnak az igazságért, az elnyomás ellen, a békéért, az emberiség jobb életéért. Köszöntjük szülőhazánk és a többi szocialista ország asszonyait, akik példát mutatnak, hogyan lehet az elnyomó osztálytól felszabadulva jobb eredménnyel dolgozni a közösség jólétének emeléséért. Köszöntjük fogadott hazánk dolgozó asszonyait, akiknek 51 évvel ezelőtti harcos kiállása hozta létre a Nemzetközi Nőnapot és akik azelőtt keservesen küzdöttek és küzdenek ma is az egyenlő jogokért és a pusztító háborúk ellen. Külön említjük meg a hős néger nép bátor asszonyait, akik gyermekeikben tovább táplálják az önfeláldozásig menő harckészséget, amely nélkül az egyenlőségükért folyó harc nem vezetne ered« ményre. Köszöntjük magyar-amerikai nőtestvéreinket, lapunk olvasóit, akik naponta kiveszik részüket az emberiség jobb jövőjéért folyó küzdelemből, akiknek munkája és hozzászólása segíti a magyar haladó szellemű sajtó fennállását. És köszöntjük a Nők Világát, amely-azzal örvendeztette meg olvasóit ezen a Nemzetközi Nőnapon, hogy uj köntösben, jobb kivitelben és szebben, mint azelőtt jelent meg, hogy tovább szolgálja a haladás és'a tartós világbéke ügyét. Kennedy elnök rendelettel az egyenlő foglalkoztatás jogát segíti elő Kennedy, elnöki rendelettel létrehozta a “Committee an Equal Employment Opportunity” bizottságot, amelynek feladatkörébe tartozik ellenőrizni elsősorban azt, hogy ne legyen faji megkülönböztetés azokban a gyárakban és üzemekben, amelyek bárminemű kormányrendeléseken dolgoznak. Az uj bizottság végrehajtó erővel is rendelkezik. Vagyis számos eljárást indíthat a rendelkezés megszegői ellen. Nyilvánosságra hozhatja a munkáltatók és a szakszervezetek neveit, amelyek faji megkülönböztetést gyakorolnok. Bírósági eljárást indíttathat munkáltatók ellen, a szerződésben foglalt, megkülönböztetést tiltó szakasz megsértéséért. Visszavonhatatja a rendelésről szóló szerződést. Megtilthatja a kormányügynökségek- nek, hogy szerződést kössenek diszkrimináló cégekkel és vállalatokkal. Az elnöki rendelet “megköveteli, hogy a munka ügyi miniszter — Mungaügyi Hivatal rendelkezésére álló eszközeivel — ellenőrizze az egyenlő foglalkoztatás irányvonalának végrehajtását.” Lyndon B. Johnson alelnök az uj bizottság elnöke és Arthur J. Goldberg munkaügyi miniszter az alelnöke. Az elnöki rendelet 30 nap múlva lép érvénybe. Bár rendelkezései nem vonatkoznak a szakszervezetekre, követett utón, a munkáltatókra kötelező jelentéseken keresztül, nyilvánosságra kerülnek az egyes szakszervezetekben gyakorolt faji megkülönböztetések is. Jól megy a háziuraknak zése alatt levő épületek tulajdonosainak nagyobb jövedelmük van, mint más befektetéssel rendelkező kapitalistáknak. A lakószervezetek a jelentésben feltüntetett adatokkal akarnak harcolni az állami törvényhozás előtt levő javaslat ellen, amely az ellenőrzött házbérnek 15%-kal való emelését célozza. A házbéreket ellenőrző törvény feljogosítja a háziurakat, hogy engedélyt kérhessenek a házbérek felemelésére, abban az esetben, ha befektetésük 8 százaléknál kevesebb hasznot hoz. A jelentés kimutatja, hogy az utóbbi két évben a ház- tulajdonosok alig 5%-a folyamodott ilyen engedélyért és ezeknek kevesebb, mint 3%-át találták jogosnak. Ennek ellenére a 15%-os emelés tör- venyesuesét célzó javaslatnak az ingatlan tulajdonosokon kívül is sok támogatója van. A jelentés megcáfolja azt a beállítást, hogy a házberek további emelése szorgalmazni fogja az építkezést. Statisztikai számokkal bizonyítja, hogy az egész ország területén uj épületekben több lakás áll üresen, mint a régiekben, mivel a lakók nem tudják a magas lakbért megfizetni. Idézi egy bankár kijelentését, hogy “a lakásépítési ipar egy része magas lakás árai folytán kizárta magát a piacról.” Az sem állja meg a helyét, hogy magasabb lakbérek emelik az adójövedelmet, mondja a jelentés. Az igazság az, hogy a magas lakbérek miatt a családok összeköltöznek, ezzel lakáséresedés áll elő, viszont a magasabb lakbér a segély irodák kiadásait növeli. A házbér emelése elleni érvelésében a jelentés kiemeli, hogy a magas házbér nem hozott javulást a lakásviszonyokban. Éppen ellenkezőleg, a viszonyok leromlását idézte elő. Rhodesia és Ryaszaföld Államszövetsége Rhodesia és Nvaszaföld Államszövetsége 3 részből áll: két brit védnökségi területből (Észak- Rhodesia és Nyaszaföld) és Dél Rhodesia brit gyarmatból. Területe 1,269,000 négyzetkilométer, lakossága hét és fél millió, ebből, kb. 300 ezer európai. Gazdasági élete az angol—amerikai monopoltőke érdekeinek van alárendelve, Észak-Rhodesia gazdaságának alapja a világviszonylatban is jelentős színesfém- ércbányászata s kohászata. A bányászat szolgáltatja a nemzeti jövedelem 98 százalékát, Dél-Rhodesiában viszont, ahol az angolok a gyarmatosítás első éveiben elűzték a helyi lakosságot a termékeny földekről, ma az európai származású farmerek és vállalatok nagy kiterjedésű földterületen állattenyésztést és külterjes földművelést folytatnak. Bányászata most indult fejlődésnek. Nyaszaföldön az afrikai lakos ság primitiv földművelést folytat, a terület ásványi kincsei még kiaknázatlanok. A három terület szövetségét 1953-ban hozták létre, az afrikai lakosság ellen, az angol—amerikai monopóliumok érdekében, amelyek igy akarnak locsó munkaerőt biztosítani Nyaszaföldről a rhodesiai bányák kiaknázásához. A három terület reakciós célzatú egyesítése fokozott politikai elnyomást és faji üldözést jelent a jogfosztott afrikaiaknak. A föderáció évek óta súlyos válságban van az afrikai lakosság heves akciói miatt, A lakosság az államszövetség szétzúzásáért harcol és függetlenséget követel. Az angol konzervatív kormány tavaly tavasz- szal Monckton vezetésével bizottságot küldött ki, hogy vizsgálata alapján utat-módot javasoljon az angol gyarmati uralom megszilárdítására. A bizottság javaslatai három pontban foglalhatók össze: államszövetség dominiumi státusára törekszik és teljes mértékben meg akarja őrizni politikai és gazdasági kiváltságait. Az angol kormány most hozta nyilvánosságra az Észak-Rhodesiára vonatkozó választójogi tervet. Ez a két és fél milliónyi afrikai lakos közül csupán 70 ezernek adna választójogot, és tovább- . ra is biztosítaná az Észak-Ehodesiában élő 66 ezer főnyi angol kisebbség uralmát. A spanyol terroruralom áldozatai Nemzetközi megmozdulások a politikai foglyok szabadságáért A N. Y. Times március 4-iki vezércikke né hány álszenteskedő mondatban tesz eleget “lelki ismeret beli” kötelességének a spanyolországi po litikai foglyok ezreinek szenvedéseivel szemben amire a márc. 1-i számban közölt levél hívta fel a figyelmét. A levél az amerikai sajtót okolja az ért, hogy a nép előtt eltitkolja a Franco-terro áldozatainak súlyos helyzetét. A levelet Albert L. Colloms, amerikai tigyvé. irta, aki tagja volt egy Spanyolországban helyszíni szemlét tartó öttagú nemzetközi ügyvédküldöttségnek. A küldöttség 1960 novemberében a helyszínen vizsgálta ki azokat a sérelmeket, amiket a spanyol adminisztráció a polgárjogok és a törvényes eljárások mellőzésével a fasiszta elnyomás ellenzőivel szemben elkövet. Mr. Colloms mellett egy angliai, egy argentínai, egy chilei és egy venezuelai ügyvéd volt a küldöttség tagja. “A vizsgálattal az európai nagy hírlapok első oldalon foglalkoztak. Még a madridi ABC is elég fontosnak tartotta, hogy két héten keresztül közöljön cikkeket róla”, Írja levelében Mr. Colloms. “Úgy érzem, itt az ideje, hogy végre az amerikai nép lelkiismerete elé tárják a spanyol politikai foglyok megdöbbentő helyzetét.” “Hatezer spanyol nő és férfi van bebörtönözve csak azért, mert az adminisztrációtól eltérő véleményük van. Politikai meggyőződésük különböző vagy semleges. “Többségük felháborító Ítélete 20 vagy még több évi börtönre szól. Nagyon sokat közülük megkinoztak. Mindegyiknek elitélése a törvény- szerűség olyan kirívó mellőzésével történt, hogy a spanyol ügyvédek bátrabbjai élére álltak a foglyok szabadságáért harcoló amnesztia mozgalomnak. “Nyugateurópa közéleti vezetői, az emberiség és tisztesség eszméjétől vezetve, csatlakoztak a mozgalomhoz. A szellemi élet, a munkásmozgalom, a művészet, stb. élenjáró aktiv szerepet játszanak országukban a spanyol politikai foglyok és menekültek érdekében alakult bizottságok munkájában. “Ez a mozgalom Latin-Amerikában is kiterjedt és mélyen gyökerezett. Montevideo, (Uruguay)-ban most folyt le a második latinamerikai kongresszus a spanyol és portugál politikai foglyok érdekében. 10 országból 480 delegátus 270 szervezetet képviselt. Politikai vezetők, egyes kormányok küldöttei, értelmiségiek, munkások, üzleti-, munkásmozgalmi- és egyházi vezetők voltak jelen. “Párizsban tavasszal hasonló konferenciát tartanak, amelyre Nyugat-Európa minden országából mennek delegátusok. “A mi országunk népének jelenlegi tétlensége az információ hiányának a következménye. Az amerikai nép túlságosan együttérző semhogy hallgatólagosan tudomásul vegye a politikai foglyok szenvedését, ha egyszer a helyzet igazi té- nyeinek birtokába kerül”, Írja Mr. Colloms. Kényszeredetten a N. Y. Times is elismerte, hogy a tények “komoly figyelmet érdemelnek”. Miért? Hát először azért, mert a Spanyolországgal 1953-ban egyezményt kötöttünk “azzal a megértéssel — ahogy Dean Acheson államtitkár mondotta annakidején —, hogy Spanyolország ‘jelentős lépéseket fog tenni a polgári szabadság terjesztése terén’.” Hát ez szép elgondolás volt Dean Acheson részéről, de miért nem tartotta szükségesnek ezt az egyezmény szövegébe foglalni? És miért nem emelte fel a szavát egyszer sem, se ő, sem az amerikai kormány, vagy bármelyik kormánytisztviselőnk a spanyol nép szószólóinak megkinzása ellen, a spanyol hóhér terroruralma ellen? Lám, mennyire fáj a szivük a kubai nép miatt, vagy a magyar és a többi szocialista ország felszabadult népe miatt. Ezekért kéretlenül is felszólalnak. Az amerikai sajtó ismételten bebizonyította, hogy amikor az igazságról és az elnyomottak támogatásáról kellene Írni, akkor kifogy a tintája. A Metropolitan Council on Housing — számos newyorki lakó^zervezet csoportulása — jelentést készített arról, hogy a lakbér törvényes ellenőr«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■> Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine, 13t East 18th Street, New York S, N. Y. Telephone: AL 4-0397 tlWWWVWWWWWWWWWWWWWM Kifizetési ink: New York városában, as USA-ban la Kanadában egy évre 17.00 félévre 04.00. Minden nAs MlfS*i országba egy évre 910.00, félévre fS.OO. *@*>84 1. A föderációt alkotó három terület bármelyikének biztosítsák a jogot, hogy kiválhasson az államszövetségből (5—7 év után, az alkotmányos fejlődés “egy bizonyos” fokán.) 2. A jövőben a 60 tagú szövetségi parlamentben 30—30 képviselőt válasszanak az európaiak és az afrikaiak egyaránt. 3. A jelentés élesen elitéli a faji megkíilönböz- * tetést Észak-Rhodesiában. Szerzői megállapítják, hogy jelenlegi formájában, nézetük szerint, az államszövetség nem maradhat fenn. Az afrikai lakosság bojkottálta a Monckton- bizottság munkáját. A föderáció jövőjéről Londonban lefolytatott tárgyalások már többször megszakadtak. A megbeszéléseken az angol gyarmatosítók néhány afrikai képviselő bevonásával akarták leszerelni a négerek függetlenségi harcát. 4 gyarmati burzsoázia, élén Welenskyvel, az