Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-09 / 10. szám

Thursday, March 9, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ PÉNZÜGYI CSŐDBEN AZ AMERIKAI CSALÁDOK A gazdasági hanyatlásnak, a tartós munkanélküliség terjedésének egyik súlyos következménye az, hogy egyre több család válik fizetésképtelenné és csődöt jelent Főleg a kis háztulajdonosok maradnak el a jelzálogkölcsön (moi’tgage) részleteinek lefizeté­sével. Ma kétszer annyi hátralékos adós van, mint néhány évvel ezelőtt volt. Nagyban emelkedett az árverésre került otthonok száma, kb. 50,000-re egy évben. A bankkölcsönök részlet visszafizetéséről való lemaradás is most érte el az utóbbi évek tetőfo­kát, bár a bankok szerint a helyzet “még nem ve­szedelmes”. Tudjuk, hogy milyen nagy mértékben folyik az országban a “lefizetésre” való bevásárlás. Az ame rikai családok nagyrészének minden hónapban, . sok esetben minden héten, “törlesztésre” megy a kereset egy része. Automobilt, frigidaire-t, tele­víziót, mosógépet, száritót, edénymosót és más, a modern élet és magas életszínvonal kellékeit részletfizetésre vásárolják a heti keresetből élő családok. Amikor megszűnik a kereset, megszű­nik a részletfizetés is. Egyre több család csődöt jelent — formálisan, a bíróságon. 1960 második felében 60,000 család választotta ezt az utat, 38 százalékkal többen, mint 1959 második felében. 1950 óta 400 százalékkal növekedett a családi csődök száma. Még csak néhány évvel ezelőtt az üzleti csődök voltak többségben, ma az egyéni csődök vannak túlsúlyban. Az American Bar As­sociation azt jósolja, hogy 1961 első felében ez az arány még élesebb lesz és a helyzet “beható tanulmányozását” javasolja. Mi hozta létre ezt a helyzetet? Szövetségi csőd­gondnokok szerint is elsősorban a munkanélküli­ség, de az eredeti gyökerét másban látják. . Túlságosan magas azoknak a családoknak a száma, melyek “tehetségüket meghaladó életmó­dot folytatnak”, állapítják meg. “A bérért dolgo­zók csődbe jutását^ főleg az okozza, hogy köny- nyen jutnak kölcsönhöz és nem tudnak ellenáll­ni a vásárlásnak. A számlák felhalmozódnak. Ha a kenyérkereső megbetegszik, már nem tudja fi­zetni őket. Amikor újra munkába áll, akkor lefog­lalják a fizetését és nincs más kiút a számára, minthogy csődöt jelent be.” Még több kölcsönt ajánlanak A U. S. News & World Report márc. 6-iki szá­ma, amely ezt az ismertetést közölte, egy másik cikkben, “Most — Jobb Idők Derülnek a Kölcsön­zőre” címmel, részletezi azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány megkönnyíti a gazdasági fellendülés érdekében családi házak vásárlására, üzleti befektetésekre, építkezésre szánt kölcsönök felvételét. Az ellentmondás itt olyan szembetűnő, hogy a teljes kilátástalanság érzetét kelti. Úgy hangzik, mintha egy beteget a kórokozó bacilussal akar­nának gyógyítani. Leszállított kamatláb, szöv. pénzalapból való kölcsönzés, a bank által kiutalt jelzálogkölcsönök szövetségi biztosítása, a köl­csönök hosszú lejárata, mind csak újabb csalétek a könnyen hivő vásárlóközönségnek, de mi bizto­sítja a bérmunkást, hogy keresete állandó lesz és hogy semmi sem szakítja meg a lefizetések folyamatát? Erre a Kennedy-kormány nem tud biztosítékot nyújtani. A helyzetet tanulmányozó Wall Street Journal hosszú cikkben foglalkozik azzal, hogy a fogyasz­tóközönség nagyrésze—az, melynek még megvan a rendes keresete — tartózkodik a nagyobb ki­adásoktól, uj gépek, háztartási berendezési cik­kek bevásárlásától. A bizonytalan jövőtől való félelmükben inkább takarékpénztárba tesznek fél­re keresetükből. Januárban a takarékbetétek ösz- szege rekordmagasságot ért el. 580 millió dollár­ral többet tettek a bankba országszerte, mint amennyit kivettek. Kivételt képezett a nyugati partvidék, ott nem emelkedett a betétek összege. A kiskeresetűek fizetésképtelensége természe­tesen kihat a kiskereskedők helyzetére is. ők is kölcsönpénzzel dolgoznak. Ahogy a heti törlesz­tések a vevőktől beérkeznek, úgy törlesztik ők is adósságukat a nagykereskedőnél, gyárnál, hank- nál. “1930 óta nem volt ilyen nehéz az adósságok behajtása a kereskedőktől”, mondja a chicagói Credit Men’s Association embere. Ez a cég egy kiterjedt intézmény, amelyhez hasonló több van az országban. Az utóbbi időkben nemcsak több munkájuk akadt, mert több adósság behajtására alkalmazzák őket, hanem ügynökeiknek nehezeb­ben is kell dolgozni, hogy eredményt mutathassa­nak fel. Fizetésüket a behajtott összeg utáni szá­zalék képezi. “10 órát szaladgálok naponta, hat napot egy héten”, mondja H. L. Mitchell, pitts- burghi kollektor.-' A kereskedők fizetési nehézségei az utóbbi négy hónapban növekedtek. Megfigyelésük szerint a helyzet Pennsylvania, Indiana, Michigan álla­mokban és New York és Florida egyes részeiben lett rosszabb, ahol a munkanélküliség rohamosan növekedett. Márciusban, áprilisban nem várnak javulást, “NE SÍRJ, FELESÉGEM” Lumumba utolsó levele feleségéhez Az Afrique Action cimü tuniszi lap ismertette a meggyilkolt Lumumba kongói miniszterelnök utolsó levelét feleségéhez. Az ADN most közli a levél szövegét, amely igy hangzik: Kedves Feleségem! Anélkül irom neked ezeket a sorokat, hogy tud­nám, valaha is kézhez kapod-e, illetve, hogy még élettan leszek-e, amikor elolvasod. A hazánk függetlenségéért vívott harcomban sohasem kételkedtünk abban, hogy az a magasz­tos ügy, amelynek társaimmal életemet szente­lem, győzedelmeskedni fog. Mi követeltük hazánk számára a jogot a tisztességes élethez, a valósá­gos emberi méltósághoz, a korlátok nélküli füg­getlenséghez. De éppen ez az, amit a belga gyar­matosítók és nyugati szövetségeseik sohasem akarnak, őket pedig közvetlenül vagy közvetve, kimondottan vagy hallgatagon támogatják az ENSz bizonyos magasrangu funkcionáriusai, tá­mogatja az a szervezet, amelyhez annak idején bizalommal fordultunk, amikor segítségét kértük. Ezek a funkcionáriusok egyes honfitársainkat korruptálták, másokat közülük pedig megvásárol­tak. Ez utóbbiak azután hozzájárultak az igaz­ság eltorzításához és függetlenségünk aláakná- zásához. Mi mást tehetnék, mint hogy kimondom ezt. Akár halott vagyok, akár fogoly, a gyarmato­sítók parancsára, nem az én személyem értékes, hanem Kongó és a mi szegény népünk. Ezek az urak tragikomikus tréfát csináltak a mi függet­lenségünkből. Rendületlen hitem azonban megmaradt. Szivem mélyén érzem, hogy népem, amelyet ma még guzsbakötve tartanak a belső és külső ellenségek által rárakott bilincsek, előbb vagy utóbb egy emberként talpraáll, nemet mond a gyarmatosí­tás rendszerére és visszaszerzi méltóságát Afri­ka napfényes égboltja alatt. Nem állunk egye­dül. Afrika, Ázsia és az összes szabad és felsza­badított népek szerte a világon mind azok mellett állanak, akik egyetlen pillanatra sem hagyják ab­ba a harcot, amig a gyarmatosítók és zsoldosaik hazánk földjét tapossák. Azt akarom, hogy gyer­mekeimnek, akiket soha többé nem látok viszont, világosan magyarázzák meg, hogy Kongóra szép jövő vár és ez a jövő megköveteli tőlük és az ösz- szes kongóiaktól, hogy kivegyék részüket a szent feladatból: szuverenitásunk és függetlenségünk visszaszferzéséből. Ezt azért mondom neked, mert méltóság nélkül nincs szabadság, igazságosság nélkül nincs méltóság, függetlenség nélkül pedig nem létezhetnek szabad emberek. Semmiféle bru­talitással, semmilyen kínzással nem tudtak arra kényszeríteni, hogy kegyelmet kérjek, mert szí­vesebben halok meg emelt fővel, a hazám sorsá­ba vetett rendíthetetlen hittel és mélységes biza­lommal, semminthogy a szent elvek megcsúfolása árán, megalázva tovább éljek. A történelem egykor majd Ítéletet mond, ezt a történelmet azonban nem Brüsszel, Párizs, és Washington iskoláiban, vagy az ENSz-ben fog­ják tanítani, hanem azokban az országokban, me­lyek megszabadították önmagukat a gyarmatosí­tástól és a gyarmatosítók bérenceitől. Afrika a maga történelmét Írja majd és ez a történelem a Szaharától északra és délre egyaránt a csorbí­tatlan méltóság és becsület történelme lesz. Ne sírj, feleségem. Tudom, hogy hazám, amely ma még szenved, megvédelmezi majd független­ségét és szabadságát. Éljen Kongó! Éljen Afrika! Patrice Lumumba Rekorderedményekről számol be a U. S. News & World Report ugyanazon száma a gazdasági helyzet más területéről is. Januárban egybillió dollárra emelkedett az osztalékok készpénzkifize- tése. A legtöbb gyár többet fizetett- az idén, mint tavaly januárban, pedig a kereskedelem mé­rőszáma 9.7 százalékkal esett 1960-ban, ami je­lentős zuhanás. A General Motors Corp., az ország legna­gyobb ipari vállalata, 1960-ra 959 millió dollár nyereséget mutatott ki, adólevonás után, az évi 12,700,000,000 dolláros forgalomból. Ez történel­mében a legmagasabb profit eredmény. A máso­dik legmagasabb haszonrészesedése 1950-ben 873 millió dollár volt. A “szabad vállalkozás” rendszer terhei és szenvedései — akárhogy nézzük is — mindig a kisemberek, a munkásosztály vállaira nehezednek. Csőmbe légionáriusának nyilatkozata Lumumba meggyilkolásáról Az Aurore cimü párizsi lap közölte azt a nyilat­kozatot, amelyet Gerd Araim Katz nyugatnémet hadnagy, Csőmbe volt idegenlégionáriusa adott a lap római tudósítójának. (Hasonló interjút közölt Katzról a Paese cimü olasz lap is. A szerk.) Katz állítása szerint “tudja, hogyan, hol és ki gyilkolta meg Patrice Lumumbát”. — Lumumbát — mondja Katz — január 18-án 14.30 órakor ölték meg, vagyis a Leopoldville-ből Elisabethville-be történt áthurcolását követő na­pon. Vele együtt gyilkolták meg harcostársait: Mpolót és Okitót. Katz szavai szerint Lumumbát igy gyilkolták meg: Az őrszolgálat egyik katonája Lumumba fejét a teherautó oldalához vágta, majd tarkón lőtte Lumumbát. Aztán Marcel Ruvs belga kapitány, a csapat parancsnoka, revolverrel főbe lőtte a törvényes kormány miniszterelnökét. Lumumbát meggyilkolása előtt kegyetlenül meo-verték, füléből, orrából dőlt a vér. i Katz szerint, Lumumba, Mpolo és Okito holttes­tét teherautón elszállították egy, a katangai dzsungelben levő katonai táborba. Innen, a Ka- minától nem messze fekvő Katolo faluba vitték, amelynek határában, január 19-én, hajnali 4 óra­kor elásták a holttesteket. — Mi Csőmbe utasítására cselekedtünk, aki megparancsolta csapatomnak, hogy haladéktala­nul temessük el a meggyilkoltakat — mondja a légionárius. Katz elmenekült Katangából, mert féltette az életét, “túlságosan sokat tudott” ugyanis Lu­mumba meggyilkolásáról. Mint mondta, Csőmbe utasítására négyet már kivégeztek a közül a tizen három katona közül, akik Lumumbát meggyilko­lásának színhelyére vitték. A többiekre ugyanez a sors vár. Marcel Ruys belga kapitány börtönben van és “aligha fog hazatérni”. Az egyik hírügynökség jelentette, hogy köz­vetlenül a nyilatkozat megjelenése után Katzot Rómában “kihallgatásnak vetették alá”. Miután azzal is megfenyegették, hogy megtorló intézkedéseket foganatosítanak Nyugat-Német- országban élő családja ellen, Katz “vallomást” tett. Ebben a “vallomásban” részben visszavonta az Aurore és a Pease Sera által ismertetett nyilat­kozatát. Csőmbe egykori zsoldosa beszámolójának ebben a kikényszeritett uj változatában sem tagadta azonban, hogy Csőmbe szolgálatában állott. Mig első nyilatkozatában beismerte, hogy Lumumbá- nak .és két társának eltemetésében személyesen is részt vett, addig most azt állította, hogy janu­ár 18-án egy Elisabethville közelében levő katonai táborban “nem látott mást”, mint három holttes­tet a földön feküdni. Amikor kérdezősködött, azt válaszolták neki, hogy köztük van Lumumba. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre a “RIPORT A XXI. SZÁZADBÓL” c. könyvet. Mellékelek ér­te $................ ,-t. (Ára $3.00) Név: ...................................................................... Cim: ..'................................................................ Város: ........................................ Állam:..........

Next

/
Oldalképek
Tartalom