Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-17 / 46. szám

1 10 v- ' ’ \' ____________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ v v ▼ T T T "T V ff TT'TTTT'T'y’T'T .'VT' V" V '▼' ; Magyarország i . i ^ ^ a. .a, a, ■> \ Hévíz gyógyfürdő Irta: Weinstock Rózsi Magyarország gyógyfürdőinek hírneve úgy "belföldön, mint külföldön egyre nő. Számos me­leg gyógyforrásai közül a dunántúli Hévíz gyógy tava a legnagyobb.. Évente többezer dolgozó nyeri itt vissza egészségét- Én abban a szeren­csében részesültem, hogy három hetes gyógyke­zelést élvezhettem Hévizén és érzem jótékony hatását. Amerre a^szem ellát, lankás dombok, zöld ter­mőföldek, lombos erdősávok ölelik körül a hévízi völgyet. A benne 10 katasztrális holdon elterülő tó állandóan párolgó vize a vidék éghajlatára menden évszakban enyhítő hatással van. A tél nem olyan hideg a nyár nem olyan meleg mint másutt. A tó vizében még januárban is vannak íürdőzők. Helyenként az odatelepitett indiai ló­tusz színes rózsái és széles levelei borítják a tó vizét. A “tiindéfrózsa” áprilistól novemberig virít. Az emelkedésekről gyönyörű panoráma nyilik. A távoli rétek között áthúzódó, magas jegenyékkel szegélyezett országúton utasokkal telt autóbu­szok, magánautók, motorkerékpárok szágulda­nak. Legközelebbi célpontjuk a 7 km-nyire fekvő Keszthely. Ez már a Balaton partján terül el, a magyar tenger északnyugati csücskében. Más irányban teplomtornyok jelzik,- hogy az mka­nyarban. vagy a szomszéd fennsíkon egy-egy kis község van. A közelebbiekhez gyalog is el lehet sétálni. “Alsópáhnk Term előszőve t keze ti Község, 2 km.” — mondja az egyik iránymutató. A má­sik Egred felé mutat. A vidék gazdag történelmi emlékművekben- Régi római sírhelyeket, a kö­zépkorban épült templomodat és a betyárvilág emlékeit találni. Ilyen a Héviz-Sümeg országút mentén, Rezi község határában a Gyöngyösi Csárda közel 250 esztendős, náddal zsindelyezett épülete, amelyett egy társasággal meg is láto­gattam. A mögötte levő domboldalon a pandúrok által agyonlőtt két betyár — Vak Illés és Kőkes Pista- — közös sírját 1862 óta őrzik és virággal diszitik azok a. vidékiek, akik hiszik, hogy — mint a Rezi-i teheneket őrző csordás mondotta nekünk — “ők csak az igazságot akarták a ma­guk módján.” A hévízi tó gyógyító erejének ismeretéről 1328- hól vannak latin Írott emlékek. Köszvényes falu, . mely akkortájt nyerte névét, is erről tanúskodik. 1707—08 telén Vak Bottyán kuruc generális is itt keresett gyógyulást. Héviz a gróf Festeti- ■chék birtokához tartozott, mely e környéken 160 ezer holdnyi területet foglalt magában. Legelő­ször 1795-ben épített “feredőbázat” az uradalom a tó fölös vizét levezető csatorna partján s abban az időben jelent meg az első tudományos ismer­tetés a'hévízi tó gvógyitó hatásáról Babotsay Jó­zsef megyei főorvos tolláiból. Annak idején még bivalycsordával tapostatták a levezető csatornát, igy tisztították meg emberöltőkön keresztül a tóból ott lerakodott iszaptól, amelynek nagyfokú ■ .gyógyhatását csak évek múlva ismerték fel. Ma már 40 vagon iszapot szállítanak vissza a leve­zetőből a tóba korszerű gépekkel, vagy kompresz- szorkoba töltve bocsátják a gyógyintézetek ren­delkezésére iszapgöngyölési kezelése«­1905-től keszthelyi tőkések bérelték a tavat. Minden beépitet tégla busás kamattal térült visz- sza. 1937-ben a fürdőhelyen levő szállodákban 500 és a környékbeli villákban, penziókban, pa­rasztházakban 2,000 látogatónak volt férőhely. A fürdő 1. 2. és 3. osztályra volt felosztva s “az •egészen szege nysorsuak részére filléres fürd« kapható a lefolyó csatornában,” mondja egy ak­kori ismertető füzet. A felszabadulás után a né­pi kormány a hévízi gyógyfürdőhelyet a magyar dolgozók egészségének helyreállítására állította szolgálatba. A tó vizének hőmérséklete 29—36 Celsius fok között váltakozik. A tó mellett fúrt kutak 42.5 C. fokit vizzel látják el a kórházi és szanatóriu­mi fürdőmedencéket. A viz kénes és más kémiai anyagokat és gáznemü alkotórészeket tartalmaz. .Az iszapban levő rádiumsók a hévízi' gyógyté­nyezők legértékesebbjei. Gyógyhatásúk a reu­más, csuzos fájdalmaknál, lerakodásoknál, az izületi gyuladásoktól visszamaradt daganatok­nál, végtagmerevedéseknél érezhető előnyösen, azonkívül a trombózis, visszértágulás és izomsé­rülések gyógyulását serkenti. Káros, sőt tilos a hévízi fürdés a szívbetegeknek, tudőb'ajosoknak, epilepsziásoknak epe és veseköves betegeknek. ÜDÜLÉS ÉS GYÓGYULÁS Hévizén az Állami Reuma Kórházon kívül 40 szakszervezeti üdfilőház és szanatórium fogadja a vendégeket egész éven át. Nagyobb üdülője van a Postás, a Y'asas, a Bányász, a. Vasutas az Építő Szakszervezetnek, azonkívül a Ganz Gyár­nak a Klement Gottwald Gyárnak, a Wilhelm Pieck Vagongyárnak és számos más üzemnek és vállalatnak. Kb. 100,000 ember keres évente gyógyulást Hévizén, ebből 30,000 szakszervezeti üdülőkben. A SZOT (Szaksz- Orsz.. Tanácsa; szanatóriumában évente 3 héten keresztül 3,500 dolgozót gyógykezelnek. De a fürdőhely forgal­ma ennél sokkal nagyobb, mert állandó a ma­il következő években asilomatizijik a magyar távíróhálózatai A posta távirószolgálatának forgalma az utób­bi két évtizedben több mint háromszorosára nö­vekedett. 1938-ban mindössze kétmillió, a múlt évben pedig már hétmilliónál is több táviratot továbbított a posta. Figyelembe véve a további fejlődést, a következő évekre már évi tizmillió táv iratra számítanak. A nagy forgalmat — az állandó korszerűsíté­sek ellenére — a jelenlegi műszaki felkészültség­gé), hálózattal ne mtudják lebonyolítani. Ezért a következő években automatizáljak az országos, távíróhálózatot, és ezzel másfél éráról 15—20 percre csökkentik a táviratok átlagos továbbítá­si idejét. Az automatizáláshoz már most készítik az ala­pot. A/, év végére ugyanis megszüntetik a ne­hézkes, lassú morse-rendSzert, amelyet ötven százalékkal nagyobb teljesítményű, korszerű távgépíró gépekkel váltanak fel. Ezzel egy időd­ben több száz telefonösszeköttetést építenek ki a távgépíróval rendelkező, valamint a kisforgal­mú postahivatalok között a táviratok továbbí­tására. A gépesítéshez több megyeszékhelyen — az országban körülbelül 12—14 — automata táví­róközpontok építését már a jövő évben megkez­dik. A távgépíróval rendelkező postahivatalokat ezekhez az automata központokhoz csatlakoztat­ják. Az igy összekapcsolt postahivatalok — úgy­nevezett áttáviratozás nélkül — közvetlenül jut­tathatják el egymáshoz a táviratokat. Jelenleg még például a Mezőkövesdről Veszprémbe szóló táviratok Miskolcon és Budapesten át — a két. város távíróközpontjának közvetítésével —jut­nak eh. Az automat rálássál a mezőkövesdi pos­tahivatal közvetlenül adhatja majd a veszprémi idstának a táviratot, amelynek szövege — fi­gyelembe véve a várakozási időt — gyorsabban jut el a címzetthez, mintha azt interurbán tele­fonbeszélgetéssel közölné a feladó. Angol nagyiparosok nyilatkozata Ezekben a hetekben Magyarországon tartóz­kodott az angol nagyiparosok küldöttsége, amelynek tagjai R W. Asquit, F. J. Fielding, D- H. de Trafford, F. A. Perkins, L. W. Robson, a gépipar több ágát képviselik. A küldöttség tagjai a Magyar Kereskedelmi Kamarában ma­gyarországi tapasztalataikról beszámoltak a sajtó képviselőinek. R. W. Asquit, a csoport vezetője elmondotta, hogy a második világháború befejezése óta az' angol nagyiparosoknak ez az első csoportja, amely Magyarországra látogatott, hogy megis­merkedjék az ország gazdasági életével. A most Thursday, Nov. 17, 1960 gánlátogatók, a csoportos bel- és külföldi láto­gatók száma, akik nem mulasztják el felfrissül­ni a gyógytó bársonyos vizében. A fürdőigazga- tópág szerint az utóbbi év forgalma elérte az egy­milliót. Az üdülőket szanatóriumokat a SZOT üdülési főigazgatósága üzemelteti állami költségen. A beutaltak egészen jelentéktelen összeggel járul­nak hozzá a kiadásokhoz. Személyenként 195 fo­rintot fizetnek, ezért 2, legtöbbször 3 s ha szük­séges akkor több hetet töltenek a legkelleme­sebb környezetben, finom ellátást és lelkiismere­tes orvosi kezelést kapnak. Természetes, hogy az ezzel járó költség tetemesen nagyobb. A külön- bözetet az állam viseli, vagyis a költségek 80 százalékát. Hogy mindezt szemléltetőbbé tegyem, ismer­tetem a SZOT szanatóriumba beutaltak életmód­ját. A kivül-bellül hófehérre festett épületben kényelmes, világos, hideg-meleg vizzel és mos­dóval ellátott kétágyas szoba várja a vendége­ket. A tágas ebédlő ■ egyik oldala csipkefüggö- nyös ablaksor. A fehér abrosszal terített, virág­okkal díszített, négyszemélyes asztaloknál napi háromszori bőséges, magyarosan elkészített ét­kezésben és délutáni uzsonnában részesültünk. Reggelire kávé, tea, hidegfelvágott, vagy vaj és gyümölcsíz, zsemle vagy kenyér volt. Az ebéd mindig egy finom kiadós levessel kezdődött és mindennap négyféle húsételből válogathattunk délben és este is. Ehhez körítést, főzeléket, sava­nyúságot kaptunk. Finom cukrászsütemény vagy gyümölcs fejezte be az étrendet. Délután 5-kor káyét, teát szolgáltak fel kenyérrel azok­nak, akik még bírták. (Befejező közlemény a jövő heti számunkban) tátottákat összehasonlítva a háború előttivel ■—- mondotta —, igen meglepő az iparosítás üteme. Az a szándékunk, hogy a jövőben jobban együtt­működjünk. Ez persze kétoldalú dolog. Önök tudnak neiJ 'nk árukat szállítani, és mi tudunk magyar exportcikkeket vásárolni. Meg fogjuk ta­lálni az utat ahhoz, hogy a magyar szakemberek együttműködjenek vélünk. — Itt tartózkodásunk idején beszélgettünk egyszerű emberekkel, pai’asztokkal, és mély be­nyomást tett ránk rokonszenviik, Vendégszerete­tük, barátságuk — mondotta a küldöttség másik tagja L. W. Robson. D. II. de Trafford a következőket mondotta: — Látogatást tettünk a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban, ahol beszélgettünk Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettessel, aki meg­jegyezte, hogy az angolok nehezen indulnak, de erősen finiseinek. Ez valóban találó és várható, hogy a jövőben kapcsolataink erőteljesen fejlőd­nek­A küldöttség továbbá elmondta még, hogy kü­lönböző gépipari termékeket, a többi között az itt tapasztalt nagyarányú mezőgazdasági gépe­sítéshez különböző berendezéseket, elektrotech­nikai cikkeket szállíthatnának Magyarországra, és ezekért magyar gyártmányokat vásárolhat­nának. Szeretnék, ha magyar szakemberek rend­szeres angliai látogatásai megkezdődnének és vé­gezetül elmondották, remélik, a jövőben gyümöl­csözőbbek lesznek az angol iparosok és a magyar belkereskedelem kapcsolatai. crlásl kárt okoz a korrózió A Gépipari Tudományos Egyesület rendezésé­ben kétnapos ankét folyt le a Technika Házában a fémrozsdásodás és a korrózió egyéb fajtáinak megelőzéséről. Nagyszámú kutató és üzemi szakember jelen- Ktében dr- Lettner Ferenc műszaki egyetemi ta­nár, az egyesület korróziós szakosztályának el­nöke nyitotta meg a tanácskozást. Elmondotta, hogy a Nehézvegyipari Kutató Intézet szerint Magyarországon évente több mint hétszázmillió forint kárt okoz a korrózió; pusztítja a gépal­katrészeket, üzemzavarokat idéz elő. A múlt évhez viszonyítva az idén 45 százalék­kal emelték a kutatásra és a védekezésre szánt összeget, a kutatók száma pedig- 70 százalékkal nőtt. De még mindig nincs a védekezésnek gaz­dája.. A. különböző szervek egymástól függetle­nül, szétszórtan működnek. Tárcaközi bizottság­ra lenne szükség, amely a védelmet egységesén irányítja és szervezi. ■SKSSSBBSSSSSEaSISeSPSBeffSiaBBSMMBBBSBa« EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ' MINDEN MAGYAR, AKI HALADÓ, 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom