Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-25 / 34. szám

Thursday, August 25, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ PHOENIX, ARIZONA KÉT ÉLETE Phoenix, Arizonában kb. 100 sztrájkoló munkás felváltva piketel a Valley Feed & Seed Co. bejá­rata előtt. A gyárépület elválasztja a város északi és déli részét. Valójában egy világ választja el a két város­rész lakóit egymástól. Észak Phoenixben ragyo­góan tiszta, fásitott, parkírozott utjain pázsitos kertben épült csinos házakban, úszómedencék­kel, tenisz- és golfpályákkal körülvéve, fényűző kényelemben laknak a város kereskedelmének, mezőgazdaságának és iparának urai. Dél-Poenix- ben a poros, sáros utcák régi vályog- és testet­len deszkaházaiban laknak ezeknek az uraknak dolgozó és munkájukkal a fényűző életüket bizto­sitó munkások. Ilyen áthidalhatatlan távolságban élnek a Val­ley Feed & Seed Co. tulajdonosa William Corp­stein Jr. és az öt hete sztrájkoló alkalmazottai, akik egy dollár és azon aluli órabérrel kénysze­rültek családjukat eltartani. 44 órát dolgoztak hetenként a poros és fulladt gyárépületben és csak a legrégebbi munkások vitték fel $1.25-re az óránkénti keresetüket. A munkairam olyan szigo­rú volt, hogy a munkásoknak még egy korty víz­ért sem volt szabad abbahagyni a munkát és a WC egy blokk távolságra volt a munkahelytől. Mr. Corpstein visszautasította a munkások ké­relmét egy automata szódavizgép felállítására. Ugyanúgy visszautasította követelésüket, hogy emelje fizetésüket és javítson a munkaviszonyo­kon. Egy munkás elmondja Pete Torres az egyik sztrájkoló munkás. Az Arizona Republic napilaphoz beküldött levelében vázolja a saját és társai helyzetét. Részletek a levélből: “Dédnagyapám száz évvel ezelőtt telepedett le Labor Day felvonulás New Yorkban A newyorki szakszervezetek a N. Y. City Cen­tral Council irányításával teljes irammal készül­nek az idei Labor Day felvonulásra, szeptember 5-én, hétfőn. A tavalyi felvonuláson, amely 20 év után az első ilyen rendezvény volt, 150,000 szer­vezett munkás vett részt. Előreláthatólag az idén ennél is nagyobbszabásu lesz a felvonulás. George Meany, az AFL-GIO központi elnöke fogja megnyitni a menetet. Az előkészületek elő­terébe helyezik az idei választási kampányt, olyan vonatkozásban, hogy a munkások szavazataira számitó jelöltek élénk figyelemmel fogják kisérni a szakszervezetek tevékenységét, követeléseit és tiltakozásait. Ezért fontos, hogy a New Yorkban és másutt megrendezett Labor Day felvonulások­ban minél több munkás és családtagja vegyen részt. New Yorkban a felvonulás a Fifth Avenuen fog lefolyni. Kormányfelelősség és az automáció George Meany, az AFL-CIO központi elnöke a szövetségi kormány elsőrangú felelősségévé te­szi azt, hogy elejét vegye és enyhítse az auto- mációnak a munkásságra és a közéletre való ki­hatását. A kongresszus közös gazdasági bizottsága előtt Meany rámutatott arra, hogy az 1946-ban elfoga­dott Employment Act olyan irányzat követésére kötelezi a kormányt, amely elősegíti a legnagyobb lehetőséget a munkára, termelésre és vásárló ké­pességre. Elismerte, hogy az automáció a jövőre nézve társadalmi és gazdasági előnyöket fog biz­tosítani, azonban az átmeneti 10—20 esztendő­ben “a gyors és széles körben alkalmazott tech­nikai változás mélyen járó kizökkenést idézhet elő ezen a két téren”. A kormány felelőssége ezt meg előzni. Elsőfokú megoldásként a rövidebb munkahét törvényes bevezetését tartja szükségesnek. Azon­kívül az átképzés lehetőségét, a munkanélküli biz­tosítás javítását, munkabér emelést és főleg a gazdasági terjeszkedés gyorsítását ajánlotta Meany. Phoenixben. Segített felépíteni Arizona liszt üze­meit, a terület első nagy iparát. Én már a negye­dik nemzedékét képviselem a családnak, amely­nek tagjai egész életüket a város üzemeinek épí­tésével és működtetésével töltötték el s Phoenixet az ország egyik leggyorsabban fejlődő városává tették. Az üzemek tulajdonosai ma milliomosok, de mi még mindig küzdünk olyan alacsony fizetés mellett, amely nem elég ahhoz, hogy családunkat tisztességes otthonnal, élelemmel és ruházattal ellássuk. “Most már az ötödik generációt nevelem Phoe­nixben és eltökélt szándékom a várost tisztessé­ges lakóhellyé változtatni nemcsak a magunk ré­szére, hanem minden munkás részére. Szakszer­vezeti tagtársaimmal együtt hisszük, hogy azok, akik Arizona munkaerejét szolgáltatják, jogot formálhatnak a tisztességes megélhetést biztosí­tó keresethez.” Torres levelében elmondja, hogy a munkások le­csatlakoztak a Packinghouse W'orkers 667-es lo­káljához és a National Labor Relations Board ál­tal vezetett szavazáson a szakszervezetre szavaz­tak. Egy hónapig tárgyaltak a munkáltatóval, aki 5 cent órabéremelést ajánlott. Ezt nem fogadták el és sztrájkot kezdtek. Attól kezdve a munkálta­tó azt követeli, hogy fogadjanak el bérlevágást. A munkások $1.65 kezdeti órabért akarnak és biztosítást az elbocsátás, a munkahajsza és a megkülönböztetés ellen; betegbiztosítást, egész­ség- és jóléti juttatást, rangidősséget és szakszer­vezeti képviseletet, valamint jogot ahhoz, hogy ihassanak, ha megszomjaznak. A Phoenix-i viszonyok jellemzéséül szolgál az a tény, hogy Arizona volt az első állam, amely el­fogadta a “rigth-to-work” szakszervezetellenes törvényt. Azonkívül ez az állam Barry Goldwater republikánus szenátornak a hazája, aki közismert ellenfele a szervezett munkásságnak. A U. S. Steel vasutasai sztrájkolnak A U. S. Steel acéltársulat 1,200 vasúti munká­sa, a United Steel Workers szakszervezet tagjai csütörtökön sztrájkba léptek, miután az uj mun­kaszerződés pontjai felett nem tudtak megegyez­ni a társulat képviselőivel. Mivel ezek a munká­sok szállítják a társulat Pittsburgh környékbeli üzemeibe a nyersanyagot, a fontos központokban, u. m. Homestead, Braddock, Clairton és Duquesne, Pa.-ban a nyersacélt olvasztó üzemek leálltak. Ezek az üzemek a U. S. Steel acéltermelésének 24 százalékát, az ország acéltermelésének 7 szá­zalékát szolgáltatják. Sokezer munkás vált tét­lenné és ha a sztrájk hosszabb ideig tart, akkor számuk 30,000-re emelkedhet. A vasúti munkások azt kérték, hogy az uj munkaszerződésben a társulat ismerje el számuk­ra is azokat a feltételeket, amelyeket a tavalyi acélsztrájk után megkötött szerződésben az acél­termelő munkások kaptak. Az a szerződés bér­emelés és más juttatások formájában óránkénti 39-től 41 centig terjedő javítást ad a munkások­nak. Paul M. Hilbert, az acélszakszervezet 15-ik ke­rületének igazgatója Írott nyilatkozatban azzal vádolja a U. S. Steel Co.-t, hogy “tudatosan, hó­napokkal előre kitervezte ezt a krízist, kegyetle­nül és szükségtelenül”. A Pennsylvania közve­títő Hivatal részéről Charles Dowds igazgató jött Pittsburghba, a kormányzó kérésére, hogy a meg­egyezést segítsen létrehozni. A nagyfarmerek barátai Kaliforniában mindkét párt állami konvenciója a mezőgazdasági nagytermelők és szervezetük vé­delmére sorakozott fel. A Republikánus Párt konvenciós határozata törvényhozással akar védelmet nyújtani “a rom­landó termények elvesztése ellen, amit a munká­sok megszervezésének igyekezete, a megenged­hetetlen szervezkedési módszerek és a helytelen munkás célkitűzések hoznak létre”. Csak ketten szavaztak a határozatok ellen. A demokrata állami konvención olyan nyomást gyakoroltak farmtulajdonos küldöttek, hogy a nézeteltérések következtében a konvenció farm­javaslat nélkül zárult. Másnap az állami központi bizottság dolgozott ki egy javaslatot, amely elis­merte, hogy a farmmunkások az évek óta tartó kizsákmányolásuk ellen szervezkednek és ajánlot­ta a szövetségi és állami munkástörvények kiter­jesztését a vándormunkásokra is. A külföldről (Mexikóból) importált farmmunkások behozata­lának “szabályozásával” ajánlotta megvédeni a belföldi munkások elsőbbségi jogát a meglevő munkaalkalmakhoz. Filmszínészek szervezett sikere Hollywood, Californiában a Segéd Filmszínészek Szervezete négy évre szóló munkaszerződést kö­tött a filmvállalatok két nagy szövetségével. Az egyezményt azután érték el, miután a szakszer­vezet tagjai 1,579 szavazattal 188 ellenében sztrájk mellett szavazott, ha arra szükség lesz. A nagyobb, mint 9:1-hez többségszavazat a szó­rakoztató iparban rendkivüli eredmény volt és ezt tudomásul kellett venni a filmgyártóknak. Az uj szerződés a filmszinmüveknél, a televíziós filmeken, a kereskedelmi, ipari vagy más tipusu filmeken szereplő segédszinészekre vonatkozik. Mindannyiuknak 10 százalékos fizetésemelést biz­tosított az első két évre és további 5 százalékot a második két évre. Hátralékos 15 cent óránkénti pótfizetést kapnak az 1959 április 2 és okt. 1 köz­ti időszakra. Egészségügyi és jóléti ellátásban fognak részsülni, amelyhez a filmtermelők egy 50,000 dolláros alapot fognak közösen megterem­teni és azután rendszeresen hozzájárulni. , Az UWA nem tiir faji megkülönböztetést Az Auto Workers Union központja erélyes in­tézkedést léptetett életbe a Memphis, Tenn.-i lo­kálja ellen, amiért faji megkülönböztetést gya­korolt néger tagjaival szemben. Központi gond­nokság alá helyezte a lokál ügyvezetését. A lokál egy kis csoportja a Labor Departmenthez fordult panaszával, hogy a központnak nincs joga “az integrálást kierőszakolni” és hogy a Landrum- Griffin törvény ilyen okból nem jogosítja fel a központot arra, hogy átvegye a lokál vezetését. A Labor Department a lokál panaszát visszauta­sította. A memphisi 988-as lokál 1,800 tagja közül 500 a néger munkás, kik már 2 éve kérték a központ intézkedését az ellenük gyakorolt diszkrimináció beszüntetésére. Ez főleg abban merül ki, hogy tu­datosan távoltartják a néger tagokat mindenféle szakszervezeti funkciótól és elkülönített illemhe­lyet és ivóvíz készletet tartanak fenn számukra. Ez az eljárás ellentétben van az Auto Workers Union alapszabályaival, amely “egy szervezetbe szándékszik tömöríteni a hatáskörébe tartozó ösz- szes munkásokat színre, fajra, hitre, nemzetiség­re vagy politikai álláspontra való tekintet nél­kül”. A Labor Department a központ javára dön­tött, miután megállapította, hogy az szabálysze­rűen járt el a lokállal szemben. LEGYÜNK OTT MINDANNYIAN az I960, szeptember hó 25-én, vasárnap egész nap tartandó Szüreti Mulatságon az INTERNATIONAL PARKBAN, 814 East 225. St., Bronx, N. Y. Jó ENNI ÉS INNIVALÓK. — ZENE. — SZÓRAKOZÁS. — BAZÁRSÁTOR.—DOOR PRIZE BELÉPŐDÍJ ELŐREVÁLTVA 60 CENT, A PÉNZTÁRNÁL 75 CENT ADÓVAL Munkásmozgalom J .. .:*>* JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom