Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-25 / 34. szám

10 I AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 25, 1960 ÍÁjudornuxtu/ és tachn£á<a A HOLD ENERGIÁJA AZ EMRERISÉG SZOLGÁLATÁBAN A tengerek és az óceánok hatalmas víztömegei 6 óra 12 perces időközökben, egy láthatatlan erő­nek engedelmeskedve, hol megindulnak a partok felé (ez a dagály), hol pedig (apálykor) vissza­húzódnak eredeti helyükre. "A dagály legmaga­sabb és az apály legalacsonyabb vizszintje közötti különbség Anglia és Franciaország partjainál a legnagyobb, eléri a 12.5—13.5 métert. “A titok­zatos” erő az általános tömegvonzásnak, elsősor­ban a Hold vonzásának ereje. A dagály hajtja a turbógenerátorokat Ezt az erőt az emberi elme már több mint 50 •esztendeje szeretné munkára fogni. Több komoly ár-apály-erőmü terve is megszületett. Minden terv lényege az, hogy egy gáttal, amely a folyami vízierőművek gátjaihoz képest meglehetősen ala­csony lehet (mindössze 10—15 méter magas), el­zárna egy öblöt, vagy egy sekély vizű partsza­kaszt. Amikor a gáton kívül elkezdődik a dagály, a mind magasabbra emelkedő viz átáramlik a gát nyílásain és forgásba hozza a turbógeneráto­rokat, amelyek áramot termelnek. A gát mögé foetódult vizet azután az apály beálltakor vissza­eresztik a tengerbe. A folyamatot meg is lehet lorctitani, úgyhogy először beeresztik a vizet a gát mögé s a vissza­felé törekvő viz hajtja a turbinákat. Ennek a mó­dozatnak előnye: ha az áramfejlesztőkre áramot kapcsolnak, akkor azok ellenkező irányba kezde­nek forogni és meghajtják a turbinákat, amelyek szintén fordított munkát végeznek, azaz szívaty- ■ tyűként működnek. Ily módon a gát mögött több vizet lehet felhalmozni. Vannak azonban az árapálymüveknek árnyol­dalai is. Legfőbb hibájuk, hogy nem működhet­nek egyenletesen, 24 órából csak kétszer hat óra hosszat szolgáltatnak áramot. Ezenkívül csak az óriás erőmüvek az igazán hatékonyak, amelyek­be több száz, sőt, több ezer turbina van beépítve, viszont ezeknek építése olyan költséges, hogy ed­dig még a legnagyobb államok sem vállalkoztak rá. A szovjet Tyechnika Mologyozsi legújabb szá­nig hosszú cikket közöl az árapály-erőmüvek gaz­daságos kihasználásáról. A cikk szerzője. L. Bern­stein, a technikai tudományok kandidátusa, uj módszert ajánl ennek a problémának a megoldá­sára. Az árapály-erőmüvek bekapcsolása szárazföldi hálózatba Kifejti, hogy a szárazföldi erőmüvek működé­sében nagy gond a nappali csúcsfogyasztás. Éjjel viszont kapacitásuk jó része nincs kihasználva. Világos, hogy az atom- és hőerőművek üzemelése .akkor a leggazdaságosabb, ha egyenletesen mű­ködhetnek. így támadt az a gondolat, hogy a hő­erőműveket össze lehet kapcsolni a vizierőmüvek- kel, amelyeknél nem okoz különösebb nehézséget a gépegységek leállitása vagy szükség esetén új­bóli üzembe helyezése. Ezzel a módszerrel a hő­erőművek egyenletes terhelése esetén is ki lehet elégíteni a csúcsfogyasztás igényeit. A vízierő­művek víztartóiban azonban nem lehet tetszés szerinti vízmennyiséget tartalékolni, s ezért L. Bernstein azt javasolja, hogy az árapályerőmü­veket kapcsolják be a szárazföldi erőmüvek háló- zatabá. Az árapály-erőmüvek az éjjeli órákban hasznosítani tudnák az atom-, a hő- és a vízierő­művek felesleges energiáját, szivattyúikkal víz­tárolóikat a dagály maximális vizszintjét jóval meghaladó magasságig is fel tudnák tölteni. En­nék eredményeként a csúcsfogyasztás idején, akár apály van, akár dagály, szükség szerint tud­nának áramot szolgáltatni a közös energiaháló­zatba. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! l átom, hogy ebben a hónapban lejárt az elő­fizetésem. Itt mellékelek $ .............................-t Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... : .............................................................................. Békés együttműködéssel megvalósítható Egy ilyen grandiózus energiahálózat megte­remtéséhez természetesen alaposan kidolgozott tervekre van szükség. Nemcsak egy ország, ha­nem egy egész kontinens energiaforrását lenne célszerű egy egységes hálózatba foglalni. Ez pe­dig csak az országok békés gazdasági együttmű­ködésével, baráti összefogásával valósítható meg. Az óceánok és a tengerek több százmilliárd kilo­wattóra áramot tudnának évente szolgáltatni, érdemes tehát behatóan foglalkozni ennek az ed­dig kihasználatlan energiának a hasznosításával, hangsúlyozza a szovjet tudós. 300,000 cikk válogatása egy óra alatt A VINITI, a szovjet dokumentáció központ­ja, tizenkét tudományágból ad ki referáló folyó­iratot. Ezek a lapok terjedelemben, tartalomban és színvonalban egyenértékűek a nagymultu nyugati referáló lapokkal (például a 125 éves német Chemishes Zeritralblattal vagy az 53 éves amerikai Chemical Abstracts-szal), sőt sok Nyu­gaton fel nem dolgozott tudományszak cikkeiről is készítenek ismertetést- A szovjet anyagnak az is nagy előnye, hogy feldolgozza a teljes kínai és a japán szakirodalmat is. A VINITI munkáját ezek a hozzávetőleges szá­mok jellemzik: évente 10,000 féle újságból és fo­lyóiratból 400,000 kivonatot tesz közzé. Egyedül a kémia területéről 6,000 folyóiratot figyel. A referáló lapokon kívül az intézet express-szolgá- lata húsz kiadványt ad ki, amelyek a bányászat, a fém-, az acél- és a gépipar újdonságait ismer­tetik. Az ezeken a területeken dolgozó kutatók, mérnökök legkésőbb három hónappal az eredeti közlemény megjelenése után értesülhetnek egy- egy újdonságról, bárhol Írtak is róla a világon. A moszkvai intézet a dokumentáció mechani- zálása terén is sok újat alkotott. Olyan “rapid szelektor”-ral rendelkezik, amely sok tizezer vagy százezer karton közül rövid idő alatt kivá­logatja a keresett témakörbe tartozókat. A sze­lektáló gépen nem maguk a kartonok futnak vé­gig, hanem azok a filmtekercsek, amelyekre a kartonokat lefényképezték. Ezzel a berendezés­sel egy óra alatt mintegy 300,000 cikkből lehet kiválogatni a keresett témára vonatkozókat. Az Egyesült Államok kongresszusa az első szputnyik fellövése után bizottságot küldött ki a bel- és külföldi tudományos és műszaki doku­mentáció vizsgálatára. Ez a bizottság állapította meg, hogy a szovjet dokumentációs szolgálat ala­pos munkájának eredményeképpen a szovjet kutatók és szakemberek egyes esetekben tájé­kozottabbak voltak az Egyesült Államokban ki­fejlesztett és ott nagy anyagi áldozattal kutatott témák felölj mint maguk az amerikaiak. A bi­zottság sok példán mutatta be, hogy az ameri­kai dokumentáció mennyire elmaradt a szovjet dokumentáció mögött. Ebből egy példát a nyu­gatnémet lap is idéz: több amerikai vállalat egy elektronikus kapcsolási séma kidolgozására ku­tatócsoportot létesített, és e munkára öt év alatt 200,000 dollárt költött. A szovjet dokumen­táció tanulmányozása során kitűnt, hogy a ke­resett megoldást egy szovjet elektromosipari fo­lyóirat öt évvel azelőtt közölte, mielőtt a kérdés, az Egyesült Államokban felvetődött. Lehúzható lakk mint védőanyag a radioaktív szennyeződés ellen Az izotóp-laboratóriumokban a legnagyobb óvatosság mellett is előfordul, hogy a munka­asztalok vagy felszerelések sugárzó anyaggal szennyeződnek. Enhek eltávolítása sokszor rend­kívül nehéz. Egy mindinkább terjedő uj eljárás szelleme­sen oldja meg ezt a problémát. Műanyagból ké­szített különleges lakkal vonják be az izotóp­laboratórium falait, berendezését, felszerelését. Ez az anyag vagy festéssel kerül fel a védendő felületre, vagy dukkózásnak megfelelő módszer­rel ráfujják. A kisebb tárgyakat pedig egysze­rűen folyékony lakkba mártják. E lakk kidolgozásával egyidejűleg sikerült fel­találni egy olyan alapozási módot, hogy a lakk akár érdes, akár porózus alapra felvihető és szükség szerint lehúzható. Ez az alapozás két lakkréteg között szigetelésre is alkalmas. Ezáltal több egymástól független és egymás után le­húzható lakkréteg alakítható ki. E módszerrel biztosítani lehet a radioaktiv anyagokkal dolgo­zó laboratóriumokban a szennyeződés elleni vé­delmet. Nagy előnye, hogy a radioaktiv szennye­ződés perceken belül eltávolítható, tehát nem akadályozza a munkát, mint az eddigi hosszadal­mas és sokszor nagyon költséges sugárzásmente- sitő eljárások. Háromezer éves szótár Claude Schaeffer francia archeológus a Liba­nonban végzett ásatások során, a hajdani Ugarit föníciai város romjai között 3,000 éves négy- nyelvü: sumér, babiloni, hurita és ugarita nyel­vek szótárára bukkant. (Az ugarita nyelv a hé­berhez hasonló.) A lelet jelentőségét fokozza, hogy feltünteti a kiejtést is. A szótár Ugarit város egykori ‘könyv- tárá’-ból került elő egy olyan negyedben, amely feltehetően a müveit és vagyonos osztály lakó­helye volt az időszámításunk előtti 13. és 14. szá­zadban. A ház maradványaiból arra következtetnek, hogy annak idején kétemeletes tágas építmény lehetett. Egy másik itt talált lelet az egyik egyiptomi fá­raónak a ciprus és hettita királyokkal folytatott levelezését tartalmazza. Az ősi Ugarit helyén jelenleg Ras-Shamra vá­rosa fekszik. A régészek archeológiái szempontból a világ egyik legjelentősebb helyének tekintik. Szerintük az ókori civilizáció bölcsője itt volt és innen terjedt tovább. Egy 100 millió éves fosszilis csontváz rekonstruálása A harvardi Összehasonlitó Állattani Múzeum­ban az őskor legnagyobb tengeri ragadozó hüllő­jének több mint 100 millió éves csontvázát re­konstruálták. A. Roemer, a muzeum igazgatója irányításával történt a 12 m. hosszú Kronosau- rus-csontváz felállitási munkálata. A -bálna után ez egyike a legnagyobb tengeri állatoknak, mely valaha is létezett. A Kronosaurus queenslandicus az alsó kréta időszakában élt a tengerben, amely egykor elbo­rította Amerikát és Ausztráliát. Amikor az állat kimúlt maradványai a fenékre sülyedtek és- év­milliók folyamán fokozatosan beágyazódtak ab­ba a mészkőrétegbey amely a tengerfenekén fel­halmozódott üledékekből képződött. Amikor a víztömeg visszahúzódott és az egykori tenger­fenék Ausztrália szárazföldjének része lett, a szél és a viz elmállasztotta a mészkövet s a Kro- nosaurus-csontok előbukkantak a kőzettakaróból. 1831-ben William E. Schevill felfedezte a rész­ben felszínre került fosszilis maradványokat, és vésővel gondosan lefejtette róluk a kőzetet. A csontvázat ezután ecetsavba merítették, hogy a í'átapadó mészkő utolsó maradványaitól is meg­szabadítsák, majd a csontokon mutatkozó hiányt gipsszel pótolják. Viruspusztitó baktérium A kaliforniai egyeteme/i dolgozó biológusok Berkeley mellett, egy patak vizében, uj baktériu­mot fedeztek fel. amely a dohány mozaikbetegsé­gét okozó vírust elpusztítja. A sárgás szinü “Fla- vobakterium virurumpens”-nek nevezett bakté­rium enzimjei a virus fehérjeburkát támadják meg és azt pálca kristályokká bomlasztják szét. Ez ideig a biológusok csak a fordított folyama­tot figyelték meg: azt, amikör virus pusztítja el a baktériumokat. Magyarországi beszámoló Glevelandon A Buckeye Social & Educational Club Magyar- országon járt tagjai, Stimetzné, Szilágyi Dániel és Cincárék beszámolót tartanak tapasztalataik­ról augusztus 27-én, szombaton este 7.30 kezdet­tel a 13700 Kinsman Road alatt. Hazai filmfelvé­teleket is bemutatnak és kérdésekre örömmel és őszintén válaszolnak. Kávét és süteményt szolgálnak fel, adomány 50 cent. Mindenkit, akit a magyar népet és békét szere­ti, örömmel vár a rendezőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom