Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-25 / 34. szám
10 I AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 25, 1960 ÍÁjudornuxtu/ és tachn£á<a A HOLD ENERGIÁJA AZ EMRERISÉG SZOLGÁLATÁBAN A tengerek és az óceánok hatalmas víztömegei 6 óra 12 perces időközökben, egy láthatatlan erőnek engedelmeskedve, hol megindulnak a partok felé (ez a dagály), hol pedig (apálykor) visszahúzódnak eredeti helyükre. "A dagály legmagasabb és az apály legalacsonyabb vizszintje közötti különbség Anglia és Franciaország partjainál a legnagyobb, eléri a 12.5—13.5 métert. “A titokzatos” erő az általános tömegvonzásnak, elsősorban a Hold vonzásának ereje. A dagály hajtja a turbógenerátorokat Ezt az erőt az emberi elme már több mint 50 •esztendeje szeretné munkára fogni. Több komoly ár-apály-erőmü terve is megszületett. Minden terv lényege az, hogy egy gáttal, amely a folyami vízierőművek gátjaihoz képest meglehetősen alacsony lehet (mindössze 10—15 méter magas), elzárna egy öblöt, vagy egy sekély vizű partszakaszt. Amikor a gáton kívül elkezdődik a dagály, a mind magasabbra emelkedő viz átáramlik a gát nyílásain és forgásba hozza a turbógenerátorokat, amelyek áramot termelnek. A gát mögé foetódult vizet azután az apály beálltakor visszaeresztik a tengerbe. A folyamatot meg is lehet lorctitani, úgyhogy először beeresztik a vizet a gát mögé s a visszafelé törekvő viz hajtja a turbinákat. Ennek a módozatnak előnye: ha az áramfejlesztőkre áramot kapcsolnak, akkor azok ellenkező irányba kezdenek forogni és meghajtják a turbinákat, amelyek szintén fordított munkát végeznek, azaz szívaty- ■ tyűként működnek. Ily módon a gát mögött több vizet lehet felhalmozni. Vannak azonban az árapálymüveknek árnyoldalai is. Legfőbb hibájuk, hogy nem működhetnek egyenletesen, 24 órából csak kétszer hat óra hosszat szolgáltatnak áramot. Ezenkívül csak az óriás erőmüvek az igazán hatékonyak, amelyekbe több száz, sőt, több ezer turbina van beépítve, viszont ezeknek építése olyan költséges, hogy eddig még a legnagyobb államok sem vállalkoztak rá. A szovjet Tyechnika Mologyozsi legújabb szánig hosszú cikket közöl az árapály-erőmüvek gazdaságos kihasználásáról. A cikk szerzője. L. Bernstein, a technikai tudományok kandidátusa, uj módszert ajánl ennek a problémának a megoldására. Az árapály-erőmüvek bekapcsolása szárazföldi hálózatba Kifejti, hogy a szárazföldi erőmüvek működésében nagy gond a nappali csúcsfogyasztás. Éjjel viszont kapacitásuk jó része nincs kihasználva. Világos, hogy az atom- és hőerőművek üzemelése .akkor a leggazdaságosabb, ha egyenletesen működhetnek. így támadt az a gondolat, hogy a hőerőműveket össze lehet kapcsolni a vizierőmüvek- kel, amelyeknél nem okoz különösebb nehézséget a gépegységek leállitása vagy szükség esetén újbóli üzembe helyezése. Ezzel a módszerrel a hőerőművek egyenletes terhelése esetén is ki lehet elégíteni a csúcsfogyasztás igényeit. A vízierőművek víztartóiban azonban nem lehet tetszés szerinti vízmennyiséget tartalékolni, s ezért L. Bernstein azt javasolja, hogy az árapályerőmüveket kapcsolják be a szárazföldi erőmüvek háló- zatabá. Az árapály-erőmüvek az éjjeli órákban hasznosítani tudnák az atom-, a hő- és a vízierőművek felesleges energiáját, szivattyúikkal víztárolóikat a dagály maximális vizszintjét jóval meghaladó magasságig is fel tudnák tölteni. Ennék eredményeként a csúcsfogyasztás idején, akár apály van, akár dagály, szükség szerint tudnának áramot szolgáltatni a közös energiahálózatba. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! l átom, hogy ebben a hónapban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $ .............................-t Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... : .............................................................................. Békés együttműködéssel megvalósítható Egy ilyen grandiózus energiahálózat megteremtéséhez természetesen alaposan kidolgozott tervekre van szükség. Nemcsak egy ország, hanem egy egész kontinens energiaforrását lenne célszerű egy egységes hálózatba foglalni. Ez pedig csak az országok békés gazdasági együttműködésével, baráti összefogásával valósítható meg. Az óceánok és a tengerek több százmilliárd kilowattóra áramot tudnának évente szolgáltatni, érdemes tehát behatóan foglalkozni ennek az eddig kihasználatlan energiának a hasznosításával, hangsúlyozza a szovjet tudós. 300,000 cikk válogatása egy óra alatt A VINITI, a szovjet dokumentáció központja, tizenkét tudományágból ad ki referáló folyóiratot. Ezek a lapok terjedelemben, tartalomban és színvonalban egyenértékűek a nagymultu nyugati referáló lapokkal (például a 125 éves német Chemishes Zeritralblattal vagy az 53 éves amerikai Chemical Abstracts-szal), sőt sok Nyugaton fel nem dolgozott tudományszak cikkeiről is készítenek ismertetést- A szovjet anyagnak az is nagy előnye, hogy feldolgozza a teljes kínai és a japán szakirodalmat is. A VINITI munkáját ezek a hozzávetőleges számok jellemzik: évente 10,000 féle újságból és folyóiratból 400,000 kivonatot tesz közzé. Egyedül a kémia területéről 6,000 folyóiratot figyel. A referáló lapokon kívül az intézet express-szolgá- lata húsz kiadványt ad ki, amelyek a bányászat, a fém-, az acél- és a gépipar újdonságait ismertetik. Az ezeken a területeken dolgozó kutatók, mérnökök legkésőbb három hónappal az eredeti közlemény megjelenése után értesülhetnek egy- egy újdonságról, bárhol Írtak is róla a világon. A moszkvai intézet a dokumentáció mechani- zálása terén is sok újat alkotott. Olyan “rapid szelektor”-ral rendelkezik, amely sok tizezer vagy százezer karton közül rövid idő alatt kiválogatja a keresett témakörbe tartozókat. A szelektáló gépen nem maguk a kartonok futnak végig, hanem azok a filmtekercsek, amelyekre a kartonokat lefényképezték. Ezzel a berendezéssel egy óra alatt mintegy 300,000 cikkből lehet kiválogatni a keresett témára vonatkozókat. Az Egyesült Államok kongresszusa az első szputnyik fellövése után bizottságot küldött ki a bel- és külföldi tudományos és műszaki dokumentáció vizsgálatára. Ez a bizottság állapította meg, hogy a szovjet dokumentációs szolgálat alapos munkájának eredményeképpen a szovjet kutatók és szakemberek egyes esetekben tájékozottabbak voltak az Egyesült Államokban kifejlesztett és ott nagy anyagi áldozattal kutatott témák felölj mint maguk az amerikaiak. A bizottság sok példán mutatta be, hogy az amerikai dokumentáció mennyire elmaradt a szovjet dokumentáció mögött. Ebből egy példát a nyugatnémet lap is idéz: több amerikai vállalat egy elektronikus kapcsolási séma kidolgozására kutatócsoportot létesített, és e munkára öt év alatt 200,000 dollárt költött. A szovjet dokumentáció tanulmányozása során kitűnt, hogy a keresett megoldást egy szovjet elektromosipari folyóirat öt évvel azelőtt közölte, mielőtt a kérdés, az Egyesült Államokban felvetődött. Lehúzható lakk mint védőanyag a radioaktív szennyeződés ellen Az izotóp-laboratóriumokban a legnagyobb óvatosság mellett is előfordul, hogy a munkaasztalok vagy felszerelések sugárzó anyaggal szennyeződnek. Enhek eltávolítása sokszor rendkívül nehéz. Egy mindinkább terjedő uj eljárás szellemesen oldja meg ezt a problémát. Műanyagból készített különleges lakkal vonják be az izotóplaboratórium falait, berendezését, felszerelését. Ez az anyag vagy festéssel kerül fel a védendő felületre, vagy dukkózásnak megfelelő módszerrel ráfujják. A kisebb tárgyakat pedig egyszerűen folyékony lakkba mártják. E lakk kidolgozásával egyidejűleg sikerült feltalálni egy olyan alapozási módot, hogy a lakk akár érdes, akár porózus alapra felvihető és szükség szerint lehúzható. Ez az alapozás két lakkréteg között szigetelésre is alkalmas. Ezáltal több egymástól független és egymás után lehúzható lakkréteg alakítható ki. E módszerrel biztosítani lehet a radioaktiv anyagokkal dolgozó laboratóriumokban a szennyeződés elleni védelmet. Nagy előnye, hogy a radioaktiv szennyeződés perceken belül eltávolítható, tehát nem akadályozza a munkát, mint az eddigi hosszadalmas és sokszor nagyon költséges sugárzásmente- sitő eljárások. Háromezer éves szótár Claude Schaeffer francia archeológus a Libanonban végzett ásatások során, a hajdani Ugarit föníciai város romjai között 3,000 éves négy- nyelvü: sumér, babiloni, hurita és ugarita nyelvek szótárára bukkant. (Az ugarita nyelv a héberhez hasonló.) A lelet jelentőségét fokozza, hogy feltünteti a kiejtést is. A szótár Ugarit város egykori ‘könyv- tárá’-ból került elő egy olyan negyedben, amely feltehetően a müveit és vagyonos osztály lakóhelye volt az időszámításunk előtti 13. és 14. században. A ház maradványaiból arra következtetnek, hogy annak idején kétemeletes tágas építmény lehetett. Egy másik itt talált lelet az egyik egyiptomi fáraónak a ciprus és hettita királyokkal folytatott levelezését tartalmazza. Az ősi Ugarit helyén jelenleg Ras-Shamra városa fekszik. A régészek archeológiái szempontból a világ egyik legjelentősebb helyének tekintik. Szerintük az ókori civilizáció bölcsője itt volt és innen terjedt tovább. Egy 100 millió éves fosszilis csontváz rekonstruálása A harvardi Összehasonlitó Állattani Múzeumban az őskor legnagyobb tengeri ragadozó hüllőjének több mint 100 millió éves csontvázát rekonstruálták. A. Roemer, a muzeum igazgatója irányításával történt a 12 m. hosszú Kronosau- rus-csontváz felállitási munkálata. A -bálna után ez egyike a legnagyobb tengeri állatoknak, mely valaha is létezett. A Kronosaurus queenslandicus az alsó kréta időszakában élt a tengerben, amely egykor elborította Amerikát és Ausztráliát. Amikor az állat kimúlt maradványai a fenékre sülyedtek és- évmilliók folyamán fokozatosan beágyazódtak abba a mészkőrétegbey amely a tengerfenekén felhalmozódott üledékekből képződött. Amikor a víztömeg visszahúzódott és az egykori tengerfenék Ausztrália szárazföldjének része lett, a szél és a viz elmállasztotta a mészkövet s a Kro- nosaurus-csontok előbukkantak a kőzettakaróból. 1831-ben William E. Schevill felfedezte a részben felszínre került fosszilis maradványokat, és vésővel gondosan lefejtette róluk a kőzetet. A csontvázat ezután ecetsavba merítették, hogy a í'átapadó mészkő utolsó maradványaitól is megszabadítsák, majd a csontokon mutatkozó hiányt gipsszel pótolják. Viruspusztitó baktérium A kaliforniai egyeteme/i dolgozó biológusok Berkeley mellett, egy patak vizében, uj baktériumot fedeztek fel. amely a dohány mozaikbetegségét okozó vírust elpusztítja. A sárgás szinü “Fla- vobakterium virurumpens”-nek nevezett baktérium enzimjei a virus fehérjeburkát támadják meg és azt pálca kristályokká bomlasztják szét. Ez ideig a biológusok csak a fordított folyamatot figyelték meg: azt, amikör virus pusztítja el a baktériumokat. Magyarországi beszámoló Glevelandon A Buckeye Social & Educational Club Magyar- országon járt tagjai, Stimetzné, Szilágyi Dániel és Cincárék beszámolót tartanak tapasztalataikról augusztus 27-én, szombaton este 7.30 kezdettel a 13700 Kinsman Road alatt. Hazai filmfelvételeket is bemutatnak és kérdésekre örömmel és őszintén válaszolnak. Kávét és süteményt szolgálnak fel, adomány 50 cent. Mindenkit, akit a magyar népet és békét szereti, örömmel vár a rendezőség.
