Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-25 / 34. szám
Thursday, August 25, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Magyarország ; “AZ IFJUSÁG ISMERJE MEG A VILÁGOT” Budapest V., Szabadság-tér 16. Méltóságteljes, szürke, márványlépcsős palota. Itt van az Express Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalat központja. A tárgyaló termekben bábeli nyelvzavar. Mintha különféle nemzetek fiataljai itt adtak volna találkozót egymásnak. Pedig nem! A francia fiuk éppen bucsuzkodnak, a német fiatalok most érkeztek, a Szovjetből jöttek programjuk kiegészítését kérik, az olaszok afelől érdeklődnek, hogy milyen módon lehetne itt tartózkodásukat meghosszabbítani. . . Közben percenként cseng a telefon. . . Berlin, Moszkva, Párizs, Prága és más városok jelentkeznek. Magyarországra kiránduló és innen külföldre menő fiatalok utaztatásáról tárgyalnak. Az Express Vállalat dolgozói felelnek, kérdeznek, magyaráznak. Az egyik franciául kezdi a tárgyalást, majd észreveszi, hogy a partnerrel inkább angolul érteti meg magát. De nemcsak ez az egy, hanem jónéhánv könnyen vált egyik nyelv ről a másikra. Valamennyi dolgozó fiatal. Igaz, fiatal a vállalat is, mindössze hároméves, dolgozói közül egy v sincs harminc évesnél idősebb. Az ember a műveltségűket természetesen veszi tudomásul, de a szakértelmükön elcsodálkozik. — A dolgozóink legtöbbje befejezte egyetemi tanulmányait, vagy most tanul valamelyik fakultás esti tagozatán. Pedagógusok, közgazdászok, jogászok és más diplomások működnek itt. Egvtől-egyig olyanok, akik az ifjúság ügyeivel, problémáival már az iskolapadban kezdtek foglalkozni. Pontosan ismerik a fiatalság lelkét, gondolkodását, és munkájukat szivvel-ésszel végzik. Ez a “szakértelmük*” adta meg az alapot és ma már kellő gyakorlat után kifogástalanul végzik munkájukat. Szívós Gábor mondja ezeket, a Vállalat fiatal igazgatója, akit megkértünk, hogy ismertesse működésüket, célkitűzéseiket. — Az ifjúság, bármely országban is éljen, szereti a változatosságot — mondja az igazgató —, igyekszik ismereteit szélesíteni, országa határain túl jutni és más országok életét, népét, ifjúságát megismerni. Minden fiatalban megtalálható az az egészséges romantika, mely a külföldi utazásban felfedező utat sejttet. Nos, mi úgy gondoljuk — egyik feladatunk kielégíteni a fiatalok ilyenirányú érdeklődését. Az ifjúság ismerje meg a világot. — De a fiataloknak van még egy közös vonásuk. Többségükben lapos a pénztárcájuk, vagyis anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy drága utazásokon vegyenek részt. Ezért utazásainkat úgy törekszünk megszervezni, hogy azok egyrészt megfeleljenek a fiatalok igényeinek, másrészt számukra elérhető árúak, olcsók legyenek. A magyarországi fiatalokat igyekszünk külföldi utazáshoz segíteni, a külföldiek számára pedig hazánkban igyekszünk olcsó üdülést, ismeretszerzést, szórakozást biztosítani. Ezenkívül feladatunk, hogy a saját fiataljainkat bent az országban üdültessük. • Ez volt a bevezető beszélgetése annak az útnak, amely először a budapesti ifjúsági szállodába vezetett. A szálloda a hegyekkel körülvett Budán, a XII. kér. Gál utca 8 alatt van. 2—3 ágyas, folyó vizes, ízlésesen berendezett szobák: modern, kényelmes bútorok. A kellemes előcsarnokban gyorsan ismerkednek a fiatalok. Látogatásunk idején főleg nyugatnémet, csehszlovák, indiai fiuk, leányok foglalják le a legtöbb szobát, persze vannak más nemzetiségűek is. A portás asztalán egy könyvecske, felirata csak ennyi: Vendégeink. És a fehér lapokon elismerések és köszönetek különböző nyelveken. Angolok, franciák, délamerikaiak, kínaiak, izraeliek, lengyelek, stb., stb. emléksorai töltik meg a vaskos könyvecske oldalait. A legtöbbje azt az óhaját fejezi ki, hogy szeretne ismét visszatérni Budapestre, Magyarországra. • A vállalat szállodáit ott találjuk, a “magyar tenger” partján is, Balatonföldváron. Ezek a szállodák virágban pompázó kertek közepette, zöld zsalugáteres épületek. Igaz, nem luxusszállodák, de 2—3 ágyas szobái tágasak, levegősek, olyanok, amelyek bármely nép fiainak igényeit kielégítik. Az Express Vállalat, ha a fiataloknak itt nem is nyújt luxust, annál többet ad nekik ellátásban. A jóétvágyu fiatalok itt azután alaposan megismerkedhetnek a hires magyar konyha főztjeivel, pecsenyéivel, süteményeivel. Változatosan tálalják eléjük a külföldön is ismert magyar specialitásokat: a csirkepaprikást, a balatoni fogast, a meggyesrétest és a sokféle finomságot. Az ízletes ételekre jól csúszik a Balaton-melléki nedű, és édeskésen fanyar, aranyfényü-bor. • Ezekben a szállodákban a napi teljes penzió (tehát lakás, háromszori étkezés) mindössze három és fél dollár. Természetes a balatoni fürdésért, a strandolásért nem fizetnek semmit. Vannak fiatalok, akiknek,azonban ez is sok. Az Express Vállalat róluk sem felejtkezett meg. Ezek a fiatalok, az alig kétszáz méterre fekvő sátor-városkában laknak, ahol a napi penzió csupán 2 dollár 8 cent. Az ellátásuk ugyanolyan, mint azoké, akik napi három és fél dollárt fizetnek, tehát csak az elhelyezési körülményeik között van különbség. Virággal szegélyezett utak mentén kellő távolságban sorakoznak a sátrak, virággruppok körül kényelmes székek, asztalok, ezek a társalgók. A sátrakban villanyvilágítás és minden komfort, ami az adott körülmények között lehetséges. • ' Bőven gondoskodnak a fiatalok szórakozásáról is. Persze a legjobb szórakozás, a Balaton langyos vize, de azért a hajókirándulásokból, a különféle vizi és szárazföldi sportolási lehetőségekből mindenki kiveszi a részét. Persze ezeket is ingyen nyújtják a fiataloknak. És a nagyszerűen eltöltött napok mi mással is végződhetnek, mint tánccal. Együtt táncolnak az osztrákok, a csehek, a bolgárok, az angolok, a románok, a szovjetek, a németek, olaszok és még más népek fiai, akik szivükben sok barátsággal találnak egymásra. • A Magyarországra jött fiatalokat nemcsak Budapesten, a Balaton partján helyezik el, hanem a Duna-menti Nógrádverőcén is. Budapestről hajón vagy vonattal érhető el. Magasbatörő hegycsúcsok közt méltóságteljesen hömpölyög a sokszor megénekelt Duna. A táj a Rajna völgyére emlékeztet. S ott, az egyik Duna kanyarban van a nógrádverőcei Nemzetközi Ifjúsági Camping, amely a balatonparti sátorvároskára emlékeztet. • — Ezeken a helyeken — mondja Szívós Gábor igazgató —, sok-sok ezer magyar és külföldi fiatalt iidültetünk. A magyar fiatalok vagy maguk fizetik a költségeket vagy pedig a szakszervezet utalja be őket. A külföldi utazásaikat is maguk fizetik, de igen soknak üdülését, külföldi útját a munkahelyük fizeti jutalomként, mert jól látták el feladatukat. A külföldre utazó magyar fiatalok különböző foglalkozásúak, de lebonyolítunk úgynevezett szakmai utazásokat is. Például most tért vissza Olaszországból az Építőipari Egyetem hallgatóiból összeállított csoport. Hogy a társaság útja hasznosabbá váljon, a csoportot Dávid Károly, Kossuth-dijas építész, a hires budapesti Népstadion tervezője kisérte el útjára. — Természetesen ugyanígy igyekszünk a külföldről hozzánk jövő fiataloknak segítségére lenni. Ezen a téren már vannak tapasztalataink. Sokan jönnek azért, hogy megismerjék országunkat, tájainkat, embereinket, életünket, sokan azért, hogy megismerjék a csirkepaprikást, a jó magyar bort, de számosán másképpen is fel akarják használni magyarországi tartózkodásukat. Van, aki a rómaiak, van aki bizánciak emlékeit kutatja; aki valamelyik múzeum vagy könyvtár anyagára kiváncsi, vagy üzemet kíván látogatni és igy tovább. Bármiféléi is érdeklődjék, mi gondoskodunk olyan szakemberről, aki szívesen áll segítségére — természetesen ingyen. — Ismétlem, mi szeretnénk előmozditani, hogy A hódmezővásárhelyi uttörőház 23 szakkörében csaknem félezer pajtás tölti el délutánonként hasznosa» szabad idejét: a nevelők felügyelete mellett szórakozva tanulnak, sportolnak, növelik kézügyességüket. Képünkön: Sebők Mária és Koncz Mária, a Muki kutya, Ravaszdi róka koma készítői k\\*\W\VW\VV\\*\W\\VWWWVWWW»WW»WWWVW* A barkácsolók öröme Micsoda tolongás! És mindez miért? Rádióalkatrészekért, szerszámokért, szögekért, csavarokért, festékért, egy darab furnérért, üvegcsőért. Olyasmiért, amire a barkácsolóknak szükségük van és eddig bizony csak üggyel-bajjal juthattak hozzá, mert nem volt saját boltjuk. Most már azonban van. Kinyitott az Ezermester-bolt a József körúton, s már 7 órakor odaáll- tak a legfrissebb ezermesterek a frissen mázolt ajtó elé, hogy elsőnek kerüljenek sorra. Mögöttük azután türelmesen sorakoztak fel a többiek. Aki annyira “elbizakodott” volt, hogy az üzlet nyitásának időpontjában, tiz órakor érkezett, már csak 250-iknek állhatott be a sorba és bizony fél 2-ig is várnia kellett, amig rákerült a sor. Mert amilyen türelmetlenül ácsorogtak a bolt előtt az ezermesterek, olyan türelmesen nézelődtek benn az üzletben. Alaposan meghányták-ve- tették, hogy mit is vásároljanak. Az üzlet eladói — többségükben maguk is barkácsolók, ezermesterek — türelmesen foglalkoztak a vevőkkel, akik a legváltozatosabb kívánságokkal álltak elő. Persze volt olyasmi is, amit a fiatal bolt vezetői még nem tartanak raktáron, de ezeket a kívánságokat feljegyezték és a vevő kérésére beszerzik. Az a cél, hogy az Ezermester-boltban a barkácsolók mindenhez hozzájussanak, amire csak szükségük van. És hogy ez mekkora öröm, azt csak a barkácsolók sok tízezres táboi’a tudja, amelyik eddig a kedves időtöltéséhez szükséges anyagokat egyáltalán nem vagy csak hosszas utánjárással tudta beszerezni. Az üzletet a KISZ hozta létre, de a vásárlói között nemcsak fiatalok vannak. Az az idős néni, aki egy tranzisztoros rádió építéséhez szükséges alkatrészeket vásárolt, nem rádióamatőr, hanem a fia megbízásából jött ide. Szuhár Mihály honvédőrnagy sem fiatal ember már — húsz esztendeje foglalkozik barkácsolással. Több rádiót és egy televíziót is épitett, most egy magnetofon építéséhez szükséges anyagokat vásárol. Legközelebb újra eljön, mert Szuháréknál újabb televíziós készülék is készül — ezt azonban már Szuhár 14 esztendős fia építi, aki az édesapjától szintén kedvet kapott az amatőrködéshez. Az Ezermester-bolt megnyitásának napján nem szűnt a tolongás. A barkácsolók mint kincskeresők vetették rá magukat a bolt árukészletére. Néhány nap múlva már bizonyára megszűnik a tolongás, de megmarad az ezermesterek öröme^—- a bolt. a fiatalság megismerje a világot. Ez a mi feladatunk ! De munkánkra jellemzésként meg kell említenem még egy utaztatási módot. Vállalatunk foglalkozik az ifjú házasok nászutaztatásával is. Magyarországon a fiatalok között nagy az egészséges házasodási láz, úgyhogy gyorsan összeáll a nászutasokból álló csoport. A mi nászutasaink a cshszlovákiai szépséges Karlovy \ aryban töltik a mézesheteket és pedig “ketten egy jeggyel” alapon, tehát egy ember költségén kettőt látunk el. — Általában, mi azt szeretnénk adni a fiataloknak, ami után mi magunk is vágyunk, hiszen mi magunk is közéjük tartozunk. Ják Sándor /
