Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-11 / 32. szám
Thursday. August 11, 1960_______________________________AMERIKA! MA(i\ AR SZ6 ___ L A LAPKONFERENCIA HÍREI Sikeres lapkonferencia Elsinore-ban Julius 24-én, vasárnap tartottuk meg a délkaliforniai lapkonferenciát Elsinoreban, melyen 45-en vettek részt, köztük harmincán Los Angelesből. A helyi bizottság nevében Magyari József üdvözölte a megjelenteket. A szép összejövetelen teljes összhang uralkodott és építő hozzászólások hangzottak el a jelenlévők részéről. Jelentés volt a lapterjesztő kampányról, amiben csak kevesen vettek eddig részt, s ez az oka a szegényes eredményeknek is. A lapunk ellen szított ellenszenv ugylátszik enyhülőben van, sok olyan ember akad, aki hajlandó a felvilágosító szavakat meghallgatni és ezért ajánlatos lenne a lapkampány további kiterjesztése. Kitűnt a hozzászólásokból, hogy a lap kielégítő módon ismerteti a bel- és külpolitikai eseményeket, azonban a Magyar Szónak többet és részletesebben kellene foglalkoznia a magyar-amerikai politikai és szervezeti élettel, a szakszervezetek és általában a munkásság ügyeivel. Dicsérettel emlékezett meg az összejövetel a külmunkatársakról, akiknek írásai nagy értékű részét alkotják a lapnak. Négy küldöttet választottak a jelenlévők a detroiti országos lapkonferenciára, miután Geréb József felhívására 167 dollárt adtak össze; ezt az összeget a los-angelesi olvasók hozzájárulásával együtt, Detroitban fogják átadni a delegátusok az országos lapkonferencián. Jehn F., tudósitó Ajánlatok a sajtókonferenciához Tisztelt Szerkesztőség! Néhány ajánlattal szeretnék hozzájárulni a közeledő lapkonferenciás vitához. Mivel a konferencia nagyon válságos és anyagi szempontból nehéz időben lesz, szeretném azt látni, hogy a rendelkezésre álló időt hasznosan és sikeresen használjuk fel. Szerintem ez a konferencia több időt fog igényelni, mint az előző összejövetelek, mivel Ros- ner Sándor, lapunk szerkesztője és Rev.- Gross László, egyik kiváló külmunkatársunk be fog számolni magyarországi tapasztalatairól, amit a delegátusok és vendégek minden részletében hallani akarnak. Ajánlom, hogy hacsak mód van rá, a konferencia napirendjét még pénteken este szervezzük -meg, úgyhogy szept. 3-án, szombaton reggel 9 órakor megkezdhessük az ügyek tárgyalását. Tapasztalatból tudom, hogy a konferencia első Visszarendeli a megszökő!! üzemet A newyorki férfiruha ipar egyezményeinek döntőbírója (arbitrator) a Hickory Clothes, Inc. cég ellen hozott Ítéletet, amiért az titokban New Yorkból Mississippi államba költöztette tizemét, mialatt a szakszervezettel arról tárgyalt, hogy megnagyobbítja a gyárat. A döntés az üzem visz- szahozatalára és a cserbenhagyott munkások részére 200,000 dollár kártérítés megfizetésére szólítja fel a cég tulajdonosát, Jack Meilman-t. Meil- man kijelentette, hogy a bíróságon szándékszik a döntés ellen harcolni. Az Amalgamated Clothing Workers Union meg vádolta Meilmant, hogy 300 alkalmazottját mun- kanélkül hagyta és megszegte a szakszervezettel kötött szerződését, amikor gyári felszerelését és anyagkészletét u'j üzemébe szállította Coffee- ville, Miss.-be. Az uj üzemet 360,000 dollár értékű részvény kibocsátásával és eladásával nyitotta mee. A szerződés szerint üzemet csak a szak- szervezet beleegyezésével költöztethet egy cég. Herman A. Gray döntőbíró a titok leple alatt végzett költözködésben bizonyítékát látta annak, hogy a tulajdonos tudatosan sértette meg a szerződés pontjait. Potofsky, az Amalgamated elnöke kijelentette, hogy további kártérítést fog követelni a munkások részére arra az időre, amely a döntés hozatalától annak teljesítéséig eltelik. “A Meilmanéhoz hasonló eljárások az 50 évvel ezelőtt létezett kizsákmányoló munkaviszonyokat hoznák vissza a ruhaiparba”, mondotta Potofsky. napjának délelőtti ülésszakán nem sok munka szokott folyni, mivel a delegátusok késnek és ott szervezik meg a konferenciát. Ugyancsak ajánlom, hogy a Nők Világa ügyeinek tárgyalását ne az utolsó egy-két órára hagyjuk. A Nők Világára még szükség van és ezért ügyeit nem szabad elhanyagolni, vagy elhamarkodni. Az utolsó ülésszakon a jelenlévők már nagyon is fészkelődnek és nehezen várják a befejezést, ami talán nem is meglepő, tekintetbe véve, hogy a majdnem három napon át tartó tárgyalások kifárasztják a delegátusokat. Nem hiszem, hogy volt eddig konferencia, melyen olyan részletesen kell foglalkozni a béke ügyével, a lap ügyeivel, s általában a fontos kérdésekkel, mint ezen a szeptemberi konferencián. Tudom, hogy a megjelenő delegátusok a legjobb akarattal rendelkeznek és tudásuk legjavát viszik a konferenciára, hogy ezzel is segítsék a világbéke megerősödését, szülőhazánk népét, hogy folytathassa a már eddig elért eredményeket és fogadott hazánkat a béke és demokrácia utján. Jó munkát! Szánd Ferenc Egy részvevő megjegyzései Tisztelt Szerkesztőség! A július 24-én Elsinoreban tartott délkaliforniai lapkonferencián igen jól éreztem magam, pedig jóval száz fokon felül volt a hőmérséklet, amikor megérkeztünk Los Angelesből. Nem volt előre elkészített beszámoló, kidolgozott napirend, mégis kijöttek a dolgok. Jó volt hallani ahogyan ezek a derék, öreg harcosok szeretik lapjukat és minden áldozatot meghoznak érte. Felszínre került az is, hogy kis nézeteltérés van az elsinorei olvasók között. Szeretném, ha ezek a nehéz munkákban megkérgesedett, derék munkáskezek békejobbot nyújtanának egymásnak, hogy soha többé széthúzás ne zavarja meg a közös erőfeszítéseket. Megállapítottam, hogy van még szív, igazi munkássziv Elsinoreban, amikor a konferencia pár perc alatt 167 dollárt gyűjtött a Magyar Szó javára. Öröm volt részemre megismerni Geréb József munkástársat és büszke vagyok, hogy elbeszélgethettem vele. Érdeklődéssel várom “Válogatott írásai” megjelenését. A lapkonferencia szünetében a derék elsinorei asszonyok kitűnő ebéddel vendégelték meg a konferencia részvevőit. Még sok-sok boldog évet és jó egészséget kívánok az elsinorei öntudatos munkástársaknak. K. J., ujamerikás olvasó Az au’oásié a iehfan’parhan A kongresszus közös gazdasági bizottsága előtt Joseph Beirne, a hírszolgálati munkások (táviró, telefon) szakszervezetének elnöke tanúskodott az automáció hatásáról a telefoniparban. Kijelentette, hogy 1955 óta az ipar tevékenysége 25 százalékkal növekedett és ezen idő alatt az alkalmazottak száma 5 és fél százalékkal csökkent. 1955-ben a helyi telefonösszeköttetés 84 százalékát automatikusan kapta a hivó és 16 százalékát kezelte a telefon alkalmazott. Ma a helyi kapcsolás 4''-át kezeli csak alkalmazott ’55-ben még minden távhívást alkalmazott kapcsolt, ma 4 távhívás közül egyet automata kapcsol. Ezen idő alatt a napi telefonbeszélgetések száma 23 százalékkal és a telefonkészülékek száma 26 százalékkal növekedett, de 33,000-el kevesebb munkás látja el a szolgálatot az iparban. Beirne megismételte az 1955-ben a Bizottság előtt tett ajánlatait, hogy olyan iparokban és különösen a hírszolgálati iparokban, ahol az automatizálás naponta csökkenti a munkaalkalmat, komolyan kell venni a rövidebb munkahét, a hosz- szabb vakáció és az alacsonyabb nyugdíj korhatár bevezetését, mint megoldási eszközöket. “A legfontosabb, amit a bizottság figyelmébe «szeretnénk ajánlani az, hogy az automáció problémáját szerintünk nem lehet iparonként vagy munkaalkalmakként külön-külön kezelni. Szükséges e kérdéssel mindent átfogóan foglalkozni és az általános helyzetnek megfelelő közös álláspontMr. Newberg “mellékjövedelme” j Néhány hét előtt nagy feltűnést keltett wall- streeti körökben William C. Newberg, a Chrysler Motor Corp. elnökének váratlan és hirtelen lemondása, mindössze 64 napi elnökösködés után. A hét végén végre kipattant Mr. Newberg lemondásának titka. Mr. Newbergnek azért kellett lemondania, ahogy mondják, a tiz ujjacskája túl sok pástétomban turkált. Mr. Newbergnek, mint kiderült, nem volt elég az a kb. 150,000 dollárnyi elnöki fizetés, meg a kb. ugyanakkora “bonusz”. Nem, a szegény Mr. Newberg nem volt képes ebből a csekélyke heti 6,000 dollárból, szóval napi 1,200 dollárból, vagy ha ug.v tetszik 150 dolláros órabérből, kenyeret aprítani neveletlen gyermekei tejes bögréjébe. Szüksége volt “mellékjövedelemre”. És hogyan tett szert mellékjövedelemre Mr. Newberg? Egyszerűen ugv, hogy “baksis”-t kapott vagy kért ama cégektől, amelyek kellékeket szállítottak a Chrysler gépek gyártására, szóval, amelyeknek rendelést adott vagy adatott Mr. Newberg. E szerény mellékjövedelmek Mr. Newberg 64 napi elnöksége alatt, amint a hírlapi jelentésekből értelmezzük, 450,000 dollárra rúgtak. Mr. Newbergnek nem volt elég az évi 300.000 dollár jövedelem. De a nagy “fehér atya” a Fehér Házban megvétózta azt a törvényjavaslatot, amely heti 5—10 dolláros béremelést adott a valóban nehezen dolgozó kormányalkalmazottak; százezreinek. (A kongresszus a vétó ellenére megszavazta a törvényt.) Hol, oh hol van az igazság? ■■■BsaBHniffiaBBHBBnnBHi Bérlevágás a Pittsburgh Steel Go.-nál % * • “ * ■-.* "G A tavalyi hosszú és áldozatos acélsztrájk egyik alapvető inditóoka az volt, hogy az acéltársulatok meg akarták változtatni azt a megállapodást, amely a1 termelés növekedésének arányában bérpótlékra jogosítja a munkásokat. Az acélmunkások ragaszkodtak a már kivívott járandóságukhoz és sztrájkkal fejezték ki ellenállásukat. A Pittsburgh Steel Co. pár nappal ezelőtt bejelentette, hogy elhatározta a bérpótlék egy részének megszüntetését. Tárgyalásokba bocsátkozott a szakszervezeti vezetőkkel. Az üzemhez tartozó 8 szakszervezeti lokál tagjai újabb sztrájkot helyeztek kilátásba. E héten e kérdésben megállapodás jött létre. Eszerint a vállalathoz tartozó munkások fele, kb. 8,000-en, nem kapják meg az általános munka- szerződésben megállapított fizetésemelést. A mun kasok egyrésze decemberben 1 százaléktól 4 százalékig terjedő béremelést kap, öt százaléka a munkásoknak, akik a legmagasabb- bérskálán vannak, le kell mondjon arról a fizetésemelésről, amit esetleg az 1962-ben megkötendő bérszerződés juttat a munkásoknak. A vállalat, munkásainak 20 százaléka, akik bérpótlékra nem jogosultak, megkapják a bérszerződésben megállapított fizetésemelést. A Pittsburgh Steel Co. vezetősége.kijelentette, hogy most képes lesz versenyezni iy tpbbi acéltársulattal. A N. Y. Times gazdasági oldalán beszámoló jelent meg arról, hogy az elmúlt évben .az acéliparban a termelékenység (egy munkás egy óra alatti teljesítménye) 12 százalékkal emelkedett. Ez a folyamat más alapiparbaji is hasonló. A puha- és barnaszén bányászatban 8.7 százalék, a keményszénnél 10.2%-os (az utolsó 3 évben összesen 33%-os) a termelékenység növekedése. A termelékenységet nem kell összetéveszteni a termeléssel. Az utóbbi a termelt áru összességét jelenti, mig az előbbi munkásfelesleget hoz létre .és elbocsátásokat. Ezért harcolnak a munkások a munkaviszonyok megváltoztatása ellen. A Pittsburgh Steel Co. termelését az acéliparban beállt pangás ez évben lényegesen csökkentette. Panaszkodik is, hogy profitja is alaposan zsugorodott és nem képes a tavalyi bőséges osztalékot kiadni a részvényeseknek. Ezt kell jóvátenni és ezért kényszeritette rá a munkásaira a társulat a bérlevágást. ra jutni.” A telefon monopólium képviselője a Bizottság előtt arról beszélt főleg, hogy 1920 óta az alkalmazottak száma két és félszer több lett. De nem beszélt az automációról és annak következményeiről, vagy arról, hogy 1920 óta a telefonkészülékek száma a hétszeresére emelkedett és a telefonhívások száma még ennél is jobban megnőtt. Munkásmozgalom
