Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-28 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 28, 1960 A Tíz Parancsolat” \ Az amerikai moziipar a televízió elterjedése óta súlyos gazdasági válsággal küzd. A nagyközönség, amely megkapja saját lakásában mindazt a “szórakoztatást” és “kultúrát”, amit azelőtt a mozikban kapott, egyre ritkábban látogatja a mozikat. De a leleményes filmgyárosok nem adták fel az egykor oly busás profitot jelentő üzletüket. Rájöttek arra, hogy ha az átlagos amerikai nem is hajlandó többé a hollywoodi tucatprodukciók megtekintésére moziba menni, ha valami “szenzációst”, “kolosszálist” mutatnak be, azt azért, megnézi. Az utóbbi évek folyamán ennélfogva egyre gyakrabban termelnek a hollywoodi filmgyárakban ilyenfajta nagyarányú “látványosságokat”. A nagyarányút természetesen (tisztelet a kivételnek, mert ilyen is akad) nem művészeti értelemben kell érteni, hanem úgy, hogy a hollywoodi íilmmágnások Wall Street segítségével befektetnek 10—15 millió dollárt egy-egy produkcióba és a pénzhatalommal annyi “látványosságot” gyártanak, a statiszták akkora tömegét vonultatják fel, hogy filmjüket, mint “minden idők legkolosz- szálisabb látványosságát” hirdetik. Ebbe a kategóriába tartozik a “Tiz Parancsolat”, a hollywoodi kulturszörnyeteg. Bizonyos véletlenek sorozata — és nem előre megfontolt szándék — következtében e sorok Írója megtekintette ezt a csaknem négy óra hosz- szat tartó hollywoodi “kulturattrakciót” és olvasóink remélt utólagos beleegyezésével papirrave- tette benyomásait. A “Tiz Parancsolat” lényegileg Mózesnek, a zsidó vallás alapítójának élettörténete. A film az ótestamentumi legendák alapján és a modern egyiptológiai kutatás bizonyos eredményeinek fel- használásával dramatizálja a zsidók egyiptomi szolgaságának, majd Mózes vezetése alatti fel- szabadulásának, kivonulásának és a sinaji félszigeten való vándorlásuk folyamán a monotheiz- musba, azaz egyistenhitbe való nevelésük történetét. Mielőtt a film “méltatására” rátérnék, engedjék meg olvasóink, hogy néhány megállapítást tegyek a bibliai (és nem a hollywoodi) tiz paranpapra, vagy papságra támaszkodott. A pi osztály végezte a ceremóniákat, amelyek „ lositot- ták” a törzs, illetve a nemzet jólétét. Addig, amig a nemzet viszonylagos | onság- ban élt, a királyság és a papi osztály ki Itságos helyzete biztosítva volt. De a Kr. előtti ik százai kezdetétől Asszíria, majd Szkithial Babilónia sorozatos rablóhadjáratokat vezeta illeníik és Egyiptom ellen. A nép nyof.^ra nőttön nőtt, a királ; r és a papság nem Volt képes a nép jólétét, 5 puszta életét biztosítani. Ebben az időszakban! lennek meg a héber nép története színpadán a' if éták. A csapások sorozata azért érte a zsio népet, hangoztatta Jeremiás, a legnagyobb ‘ if éták egvike, mivel saját kezük müvét imádják, ÍVEL A GAZDAG ELNYOMJA A SZEGÉNYT s mivel még maguk a próféták is eszközül adják el magukat a papi osztálynak. “Né,sújtsalak mindezekért benneteket, mondja Jehovah, ne bosszulja meg magát lelkem egy ilyen nemzeten?” (Jeremiás V—9, 29, IX, 9.) A papi osztály sarokba volt szorítva. Szorult helyzetükben azt tették, amit más uralkodó osztályok tettek előttük és utánuk. Kompromisszumot kötöttek az “ellenzékkel”. Elfogadták a pró- fétás párt programjának egyes részeit, hogy igy átmentsék magukat és osztályukat. E KOMPROMISSZUM EREDMÉNYE VOLT A TIZ PARANCSOLAT, amely a prófétás párt politikai programja volt: Egy Isten (egy nép). Betiltani a faragott képeket (melyek a papi osztály és az általuk előszeretettel használt babona eszközei voltak.) Ne ejtsd ki az Ur nevét hiába — babonás szertartásokra (melyek szintén a papi osztály kiváltságai voltak). Hat napig dolgozz, a hetediken pihenj, nem pedig hét napi munka, mint eddigelé. Az élet, a tulajdon, a család megbecsülése. Mindeme parancsolatok alapjában véve ama túlkapások beszüntetését célozták, amelyeket főleg az uralkodó csokiról. Lapunk olvasói,' mint a tudományos szocializ- mu elvein felnőtt emberek, bizonyára nagyot fognak nézni kiindulási pontom olvasásakor, melyben a tiz parancsolatot forradalmi dokumentumnak minősítem. Nem tartom magam szakértőnek sem a szociológiában, sem a vallástörténelmi kutatások tudományában. Kautsky, Malinovski, Archibald Robertson müveinek, valamint az Encyclopedia Bri- tannica héber prófétákról szóló egyes cikkeinek olvasgatása megérttette velem azt, hogy Mózes öt könyvét valójában nem Mózes irta, hanem több évszázad folyamán íródtak s visszatiikrözői ama osztályharcoknak, amelyek e századok folyamán az uralkodó osztályt alkotó “király-papság”, valamint a dolgozó tömegek és a parasztság érdekeit képviselő “próféták” között folytak le. — A dolgozó tömegek szószólói az uralkodókat képviselő papi kaszttal szemben a próféták voltak. A héber nép eredetileg Krisztus előtt 1400 táján hatolt be a mai Izrael területére, az egyiptomi királyság egyik ideiglenes hanyatlási korszakában. A héberek vándor északarábiai törzsek voltak, amelyek felhasználva Egyiptom ideiglenes gyengülését abban az időszakban, letelepedtek la Jordán és a Földközi-tenger közötti területen. A biblián kívül nincs egykori bizonyíték arra nézve, hogy ezek a héber törzsek Egyiptomban felszabadult, vagy onnan kiszökött egykori rabszolgák lettek volna. Az azonban feltételezhető, hogy a rabszolgaságon alapuló egyiptomi társadalomból állandcen törtek ki egyenként és csoportosan rabszolgák, akik megkockáztatták a si- maji sivatagon való keresztülhatolást, csakhogy kimeneküljenek az egyiptomi rabszolgaság poklából. Ilyen volt rabszolgák feltételezhetően tagjai voltak ama nomád és félnomád héber törzseknek, amelyek, mint említettük, Kr. előtt 1400 körül szivárogtak be a mai Izrael területére. Ezek a héber törzsek barbárok voltak. Istenük a törzs istene Jahu, vagy Jahveh (Jehova) volt és vallásuk sarkalatos pontja volt az emberáldo- ssat. Ábrahám kész volt fiát lemészárolni, Jephfáh feláldozta lányát, Dávid felakasztotta Saul hét fiát, hogy véget vessen a szárazságnak és igy tovább. A nemzet élén a király állt, aki hol a 3aját Személyében gyakorolta a papi funkciót, hol főllj magyar találmány a föld alatti esc» és kábsíháioza! vizsgálatára Szerte az országban ezerszámra vannak közüzemek, gyárak, amelyeknek föld alatti cső- és kábelhálózatáról egyáltalán nem készültek tervrajzok. Nagyon sok közmű, fatelep és gyárüzem tervei elkallódtak. Az ilyen föld alatti térképek hiánya gyakran nehezíti a hálózat bővítését, karbantartását, meghibásodások megállapítását. Az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat dolgozói, Csanda Ferenc, Molnár János mérnök és Zalavári Tibor technikus nemrégiben olyan egyetemes vezetékkutató műszert szerkesztettek és készítettek, mely a föld alatti vezetékek nyomvonalán és fekvésük mélységén kivül a vezeték hibahelyeit is minden talajmozgatás nélkül jelzi. Előnye az uj magyar műszernek, hogy az ez ideig ismeretes külföldi eredetű, hasonló rendeltetésű műszerekkel szemben nemcsak fémes, de nem fémes anyagot pl: azbeszt, beton, műanyag felderítésére is alkalmas. A műszer lényegében miniatűr rádiószerü adó- és vevőkészülékből áll és működése során a feltárandó vezeték körül egyenlő feszültségű felületek keletkeznek, amelyekből a vevőapparátussal — mint valami tudományos alapon működő “varázsvesszővel” — a vezeték vízszintes és magassági helyzete egyaránt felderíthető. Az uj magyar találmányt működés közben a minap a tudomány és az ipar népes képviselői előtt'mutatták be. *>*>*><• *t4 **■* *3» *$* *t*>**>t4*J*'*44>!‘**í* *í4 *t* *I4 *J‘ +1* *2» *1* «J* *t4 *2« *1* *1* *1* *1* *J< A NEW YORKI Stuyvesant Highschool záróünnepén 700 érettségiző diák lehurrogta az igazgatót, amikor az American Legion jutalmát behirdette. 1,500 szülő és vendég jelenlétében a hurrogás és fütyülés még erőteljesebb lett, amikor az igazgató azzal a kijelentéssel kezdte az érettségi igazolványok kiosztásához, hogy “egyesek megérdemlik, egyesek nem.” Haragjában az igazgató az ünnepélyt felfüggesztette és a tanulókat másnap reggelre az iskolába idézte, hogy megleckéztesse őket. Ez a második eset, hogy' az American Legion reakciós szellemét diákok visszautasították. osztály és papi szövetségesei követtek el a nép többsége ellen és amelyek, aláásva a nemzet erejét, lehetetlenné tették számukra a külföldi hódítókkal szembeni ellenállást. Mózes ötödik könyvét, amely a tízparancsolat ismétlését és a próféták által követelt reformokat tartalmazza, a Kr. előtti hetedik században, tehát évszázadokkal az első négy könyv Írása után Írták. Kr. e. 621-ben az akkori főpap átüzent Jósiás királyhoz, hogy “megtalálták” Mózes ötödik köny vét a szentélyben. Ez persze csak ügyes propaganda volt. A könyvet, a prófétai mozgalom nyomására, a papok írták és helyezték el — megtalálás végett — a templomban. Figyeljük meg a könyv többi szakaszainak reform, sőt forradalmi jellegzetességeit: A tized (dézsma) egy részét a papoknak ezentúl az özvegyek, árvák és idegenek támogatására kell beszolgáltatniok. Minden hetedik évben zsidónak zsidóval szembeni adósságát el kell törölni. (Nyilván hat évenkint képes volt az akkori izraeli Wall Street ia nép nagy többségét adósává tenni. A hetedik év után elölről kezdhették a nép kisemmizését. Ugyan mi történne, ha Amerikában is bevezetnék ezt a jó szokást. Kubában már pedzi a Castro!) A katonai szolgálat önkéntes volt, újonnan nősült férfiakat felmentettek a katonai szolgálat alól. Elmenekült rabszolgákat nem volt szabad volt tulajdonosaiknak visszaszolgáltatni, hanem szabaddá nyilvánították őket. Az uzsorát szigorúan eltiltották zsidó és zsidó között ( bár az idegenekkel szemben engedélyezték). Ruhát nem volt szabad zálogba elfogadni. Súly és egyéb mérték- egységeket szigorúan ellenőriztek. És hogy mindezek a reformtörvények ne a papok magántitkai maradjanak, a legszélesebb nyilvánosságot kell nekik biztosítani: többet között hetenkint háromszor felolvasni ia község gyülekező helyén, a zsinagógákban. Innen ered a biblia heti olvasásának kötelezettsége. Talán tulmesszire tértem a tulajdonképpeni témától, de érdemesnek tartottam a tízparancsolat és a biblia eme részének OSZTÁLYHARC jelentőségét némi részletességgel ismertetni. Most pedig visszatérek a Tiz Parancsolathoz, mint hollywoodi produktumhoz. Nyilván nem várhattuk el, hogy a hollywoodi mogulok a fenti történelmi elemzés alapján Írassák meg tollnokáikká! és dolgoztassák fel alkalmazottaikkal a tiz parancsolat történetét. De még ha a hagyományos bibliai történet alapján dolgozták is fel, akkor is lehetett volna egy maradandó értékű filmremeket alkotni belőle. Hollywood ezúttal újra bebizonyította csaknem teljes kulturális és esztétikai csődjét. A film tervezői, írói, gyártói elsősorban a kasz- szia szempontjából készítették a filmet, másodsorban — akár hisszük, ákár nem — a hidegháborús propaganda szemmeltartásával. A kassza szempontja azt diktáltatta velük, hogy bőven kell beleadagolni “sex”-et, szerelmet, szép nőket, táncosnőket sem szabad kifelejteni, mindent “kolosszálisán” kell feldolgozni, óriási méretekben és arányokban. Az összes bibliai “csodákat” fel kell dolgozni és mindezt szinesfilm- ben, technicolorban. Bele is tettek mindent —, csupán lelket és művészetet nem. Mint Mózes, Charlton Heston, meg kell adni, dicséretreméltóan igyekszik a szélesskáláju szerepet betölteni, de a tökkelütött dramaturg és rendező ezt teljesen lehetetlenné tette számára. Sethi, az öreg fáraó egy jómódú hamburgi bankárra emlékeztetett, mig a fiatal fáraó egy felci- comázott amerikai egyetemi diákra. A női szereplők, Mózes anyja és felesége (Yvonne De Carlo) kivételével, következetesen összetévesztették az allegóriát a filagoriával. A lovagiasság törvénye tiltja számomra, hogy egyebet Írjak róluk. A hiba természetesen nem teljesen az övék, hanem a bukott hollywoodi társaságé. Mindezek ellenére, a film egyes részletei érdekesek. így pl. azok, amelyekben a fáraók nagy építkezéseit mutatják be. Ezeket a részleteket a Metropolitan Muzeum egyiptológiai osztályának szakértői és más tudósok közreműködésével rendezték és ez meg is látszik rajtuk. A rabszolga- munka érzékeltetését szintén sikeresen oldották meg. Mózes találkozása leendő feleségével Midján- ban és az ottani idillikus pásztorélet fényképezése üdítő oázis a film egyébként egyhangú művészeti sivárságában. A jövő múzeumában ezt iá feliratot fogják adni a hollywoodi “Tiz Parancsolatának: Az amerikai tőkés kultúra csődjének egyik legkirívóbb dokumentuma. D. A. N. ■ V 'V ..... ..... UO-I v 'V >•'?•! V ' * .*■■■•* ^ «-v-f p->í s •’tr* $*»;■ 8 O ~________________ '