Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-28 / 30. szám
rfl>IÄ.t< I Thursday, July 28, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A magas profit vagy a magas munkabér? Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék hozzászólni néhány kérdéshez. A lap- épitési kampány a kitűzött célhoz képest eleg lassan halad. Gondolom, hogy vannak olvasók, akik még a kisujjukat sem mozdították meg és sok olyan is van, aki idáig hiába fáradozott, még sem járt munkája sikerrel. De a reményt nem adjuk fel; én is mindent megpróbálok, hogy szerezzek még uj előfizetőt. A lap jul. 7-iki számában volt egy levél a levélíró szerint a magas munkabérek okozzák a drágaságot, az inflációt, stb. Nem tudom, a levél Írója rendszeres olvasója-e a lapnak, mert ha igen, úgy valamivel felvilágosodottabbnak kellene lennie, semhogy ilyen mindennapos kérdésben hibás következtetésre jusson. Száz és száz esetben foglalkozott már a lap a drágaság okaival, amit mindenki a maga bőrén is érezhet. Háromszor is emelik az árakat, amig egyszer béremelést adnak a munkásoknak. A profitot sok minden, mint pl. a fokozott haditermelés, az automáció, a kevesebb munkással történő magasabb termelés, a gazdagok adójának levágása, stb. ugrásszerűen növeli. Hol van ettől a munkabéremelés? Növekedett-e a munkabér a munkás növekvő termelésének, termelékenységének arányában? Vagy ennek megfelelően vajon leszálli- tották-e az árucikkek árát? Az arányt véve alapul, a munkai ér nem emelkedett, az árak nem csökkentek, s az aiánytalan különbözet mind a profitot duzzasztja. A munkás az általa termelt javaknak — az alacsony munkabér és a magas árak miatt — csak csekély hányadát tudja megvásárolni és a fennmaradt rengeteg áru, s az ebben maradt rengeteg pénz inflációt és válságot okoz. A felhalmozott rengeteg hadianyag mindezt betetőzi. A levél írója talán tudja, hogy a tőkések a kezükben lévő termelőeszközök révén mindenféle harc és szenvedés nélkül, a bársonyszékben ülve duplájára emelik profitjukat. A munkásnak a pár centért is szenvednie kell és mire többet kaphat, addigra ismét emelik az árakat és igy a pár centtel több fizetésen nem többet, hanem kevesebbet tudunk vásárolni. Ilyenformán néz ki a munkások béremelése a valóságban. E. Horváth Figyeli az eseményeket Tisztelt Szerkesztőség! Habár nem vagyok politikus, mégis figyelemmel kisérem a politikai életet, mert minden szorosan összefügg a munkásság sorsával. Mostanában megfigyeltem, hogy mit Írnak a lapok a demokrata konvencióval kapcsolatban. Mindaz, amit erről olvastam, arra mutat, hogy ezeknek a politikai szerveknek csak az a célja, hogy az amerikai népet visszatartsák az előrehaladástól. Az események azonban gyorsan haladnak világszerte, a baj csak az, hogy az amerikai nép nagyrésze nem vesz azokról tudomást. így azt sem tudja, hogy ezek az események az ő és az egész emberiség haladását mozdítják elő. L. K., Miami, Fia. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most Júliusban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..............................-t Név: ...................................................................... Cím: ..................................................................... Tömegtüntetés a békéért Tisztelt Szerkesztőség! Nemcsak a demokraták mozgósítottak Los Angelesben, hogy jó színben mutatkozó programnál és jóképű jelölttel menjenek a novemberi elnök- választásokra. A békét és szabadságot szerető nép is mozgósított, hogy felhívja az ország vezetőinek figyelmét, szükség van a békére és a szabadságra, mert a nép már megunta az üres ígéreteket. Békét, lefegyverzést, egyenlőséget és munkát mindenkinek — ez volt a tízszer menetelő és tüntető lelkes fiatal tömeg követelése. Én is megfiatalodott energiával meneteltem velük. Én is úgy éreztem, mint a sok ezer fehér és színes bőrű felvonuló, hogy még áldozatok árán is meg kell nyerni a békét és a szabadságot és megelőzni a világ pusztulását. Linus Pauling világhírű Nobel-dijas fizikus együtt menetelt és később beszédet intézett a tömeghez az atomháború veszélyeiről. Az áldozat, amit ezek a menetelük meghoztak, nem volt olyan nagy, mint amit a napokban Olasz ország népe hozott, ahol tiz ember halt meg, hogy a fasiszta párt terjeszkedését meggátolja. Itt nem lőttek senkire sem, csupán a járókelők között voltak olyanok, akik meg nem értéssel tekintettek reánk. Az átlag amerikai ritkán találkozik az utcán olyan feliratokkal, amelyek békét, teljes lefegyverzést, egyenjogúságot követelnek. Ezért nem lehet rossznéven venni, hogy nem mindenki állt be a tüntetők közé, de biztatást kaptunk sok oldalról, ami bizonyítja, hogy kezd már az emberek agya tisztulni a sok félrevezetéstől. Az értelmes, öntudatos munkás rétegnek a kötelessége, hogy ezt még jobban elősegítse és ezért kell támogatni minden olyan megmozdulást, minden olyan kiadványt, amely ezt a célt szolgálja. Ezért kell a Magyar Szót is terjeszteni az amerikai magyarság körében. Jehn Ferenc Jőlssa elismerés Tisztelt Szerkesztőség! Őszinte elismerésünket küldjük a lap szerkesztőségének és írógárdájának. Minden tekintetben meg vagyunk a lappal elégedve és kérjük az Írógárdát, hogy folytassa tovább a munkát, hogy élvezhessük Írásaikat. Kérjük, küldjék meg Geréb munkástárs könyvét, s itt küldjük a lapunk előfizetésére és támogatására szóló összeget. Bodnár J. és neje összefoglaló tájékoztatót ajánl Tisztelt Szerkesztőség! Lapunk ügyvezető bizottsága a jul. 7-iki lapszámban felhívással fordult olvasóihoz hogy szólja nak hozzá azokhoz a kérdésekhez, amelyek a szép. 3- és 4-én tartandó lapkonferencia megbeszéléstárgyát képezik. Ezeket a kérdéseket 5 pontban sorolták fel. Az én észrevételem — vagy nevezzük javaslatnak —, szigorúan véve egyik ponthoz sem tartozik, ellenben benne van valójában mindegyikben; a mindennapi élet mozgatója, irányítója. Javaslatom az, hogy lapunk minden alkalommal — esetleg minden második számban — adjon olvasóinak külpolitikai beszámolót, összefoglaló tájékoztatót az elmúlt időszak — egy, vagy két hét — legjelentősebb külpolitikai eseményeiről, mozzanatairól, majd hozza azokat összefüggésbe belpolitikai menyilvánulásainkkal. Ezzel — véleményem szerint — nagyban emelnénk és segítenénk olvasóink látókörének bővülését; látnák olvasóink az események összefüggését, tisztábban tudnának állástfoglalni egyes felmerülő kérdések ben. Ezek az 1—2 hasábos összefoglalók természetesen továbbra sem zárnák ki az eddig szokásos, az egész világot átfogó kis cikkek megjelenését, melyek nagyon szükségesek és értékessé teszik újságunkat. Csibékhez tavaszköszöntésre “betársultak” már a báránykák is a Mátra-alján Menekült német katonatiszt leleplezései A nyugatnémet hadsereg Winzer nevii őrnagya szakított Adenauer fegyveres erőivel és átmefat a Német Demokratikus Köztársaságba. Winzert a Bundeswehr egyik századosa, név szerint Adam von Gliga követte, aki több mint két évig Kamm- huber altábornagynak, a nyugatnémet légierők felügyelőjének segédtisztje volt. Von Güga Berlinbe31 televíziós beszédben leplezte le a NATO és a bonni kormány agresszív terveit. Von Gliga, mint Kammhuber segédtisztje gyak ran találkozott Speidel, Heusinger, Hut és más tábornokokkal, többször elkísérte Kammhu ért külföldre, amikor az altábornagy szemieutakia indult NATO-országokba. A százados elmondotta az NDK televíziójában, hogy a nyugatnémet tábornokok nyomban a Bundeswehr megteremtésekor agresszív terveket szőttek. Kammhuber altábornagy már 1957-ben amikor az USA stratégiai bombavető erőinél tett látogatást, kijelentette, hogy a Német Szövetségi Közt.-nak ütőképes, atomstiatégiára alkalmas légierőre van szüksége. 1958 márciusában von Gliga tagja volt annak a katonai küldöttségnek, amely Strauss hadügyminiszter vezetésével az Egyesült Államokba látogatott. Strauss és az akkori amerikai hadügyminiszter már akkor megegyezett, hogy a Fun- deswehrt taktikai atomfegyverrel látják el — mondotta Gliga. Ezután elmondotta, hogy a bonni militaristák tervszerűen igyekszenek kaparintani a NATO vezető tisztségeit. Strauss utasította a NATO-ban működő nyugatnémet megbízottakat, hogy tevékenyen követeljék a NATO-országok teljes katonai, politikai és gazdasági “integrációját”. Strauss tervei szerint Nyugat-Németországnak kell Európa katonailag és gazdaságilag legerősebb államává válnia. A német szociáldemokrata párt jobboldali vezetőségének politikájáról von Gliga elmondotta, hogy Wehner, Schmid, Erler s az SPD több más vezetője jól ismeri a bonni hadügyminisztérium terveit, bár ezt gondosan titkolják. Kammhuber segédtisztje ezután közölte, hogy a bonni kormány közvetlenül részt vesz a U-2 és RB-47 mintájú kémrepülőgépek programjában, mint mondotta, a spangdahlemi katonai repülőtéren van az amerikai légierők 10. felderítő kötelékének támaszpontja, s ez a kötelék bonyolítja le a kémrepüléseket. Von Gliga befejezésül kijelentette, azért jött át a Német Demokratikus Köztársaságba, mert Nyu- gat-Németország politikai fejlődését és a bonni kormány háborús politikáját rendkívül veszedelmesnek ítéli a német népre. Szerkesztői üzenet Újságírói szokás szerint névtelen leveleket nem közlünk és azokkal nem foglalkozunk. K. J., Los Angeles _____7_ XzwdeJc a swik&sztőkö'/L . . , - . - . , JHUUUHUWUUHUUUW,. Az ebben a rovatban kifejtett neze- | Olvasóink í tek nem szükségszerűen azonosak \ hozzászólnak \ a szerkesztőség álláspontjával | a közügyekhez |
