Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-22 / 51. szám
Thursday, December 22, I960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Nemzeti cél A választásokig visszatartották Eisenhower bizottságának a jelentését. Egyetlen eredeti gondolatot sem mutat a hires jelentés Irta: GERÉB JÓZSEF Alig- pár héttel a választások idején tartott “nagy viták” után az Egyesült Államok népe most egy újabb vitára lett figyelmes. Mint emlékezetes, a republikánus jelöltek legfontosabb érve újbóli megválasztásuk mellett az volt, hogy “ilyen jó még soha sem volt”, vagyis az Eisen- hower-adminiszt ráció minden eddigit felülmúló jó gazdasági fellendülést teremtett s azért, aki azt továbbra is akarja, szavazzon a republikánus jelöltekre. A szavazatokat itt-ott még mindig számolják, de máris kitűnt, hogy a Madison Avenuen kitalált jelszó hamis volt. De kitűnt az is, hogy akik teleszájjal kiabálták ezt a hamis jelszót, TUD- TÁK.H OCY VALÓTLANSÁGOT ÁLLÍTOTTAK, mert az Egyesült Államok gazdasága már egy év óta nem fejlődött a megkívánt tempóban, a munkaalkalmak nem emelkedtek oly módon, hogy a munkavállalókat el tudták volna helyezni. így azt is tudják, hogy a munkanélküliek száma is erősen emelkedett dacára annak, hogy millió és millió munkást rövidített munkahétre fogtak. A választások lezajlása után a kormány nyomban közzétette az Eisenhower elnök által egy évvel ezelőtt kinevezett “Commission on National Goals” bizottság jelentését, amely egy évi vizsgálat után rájött, hogy az amerikai gazdaság fejlődése ha nem is akadt meg, de nagyon lelassult s annak korrigálására számos pontból álló javaslatot tett. Ahol a név a fontos Ez a jelentés azután felszabadította az eddig elfojtva tartott vitát, mert ismertté lett, hogy a gazdasággal valami baj van, hogy az “jam”-be került, mint az egyik ékonomista mondta s azon valahogyan segíteni kell. Sietek megjegyezni, hogy habár a “jam” szó magyarul lekvárt is jelent-, jelen esetben nem követjük azt a magyar újságírót, aki a “traffic-jam”-et “forgalmi lekvárénak fordította, mert ha nemzetgazdaságunk valóban csak lekvárba került volna, akkor azt a rengeteg lekvárt hordókba, vagy celofén zacskókba rakva, belföldi s külföldi használatra eladhatnánk s mindjárt lenne újabb nagy proszperi- tás, — ha mindjárt lekváros is. Beismerem, hogy ez még “gazdasági viccnek” sem valami jó, de mit mondjak, amikor a televízión öt gazdasági professzor vitázott azon, hogy miként is nevezzék ezt a gazdasági “jam”-et. Az egyik azt mondotta, hogy ez “gyenge ipari pangás”, — olyasvalami a nemzeti gazdaságra, mint amikor valakit gyenge szélütés ért; nem esik össze, nem pusztul bele, de kicsit lecsendesedik. A másik szerint az amerikai gazdaság csak “recession”-t tart, ami magyarul visszaesést jelent. A kormány hivatalos ékonomistái azonban azt mondják, hogy a nagy nekifutás következtében csupán kevés lélegzetvételre lassult le a gazdasági iram. Szóval mindegyik látja a bajt, de a nevében nem tudnak megegyezni, mert a név esetleg a baj fokát, illetőleg nagvságát is jelzi, DE EGYIK SEM MERTE AZ OKÁT MEGNEVEZNI. Az orvoslás Ezek után nézzük, hogy a National Goals bizottság miket ajánl a már jelentkező gazdasági bajok orvoslására. Még csak azt jegyezzük meg, hogy tekintettel ezen probléma rendkívül nagy fontosságára, Eisenhower az ország legkiválóbb gazdaságtudósait, üzletembereit, bankárait, munkásvezéreit és más társadalmi csoportok képviselőit szedte össze ebbe a bizottságba. íme az ajánlatok: 1. Nemzetünket rendkívül nagy veszély fenyegeti az emberiség egyharmada vezéreinek részéről, akiknél az állam a mindenható és az egyénnek csak annyiban van jelentősége, amennyiben az államot szolgálja. Ezért “the status of the individual must remain our primary concern”. — (Vagyis alapvetően arra törekedjünk, hogy az egyén jogi állapota — status — olyan maradjon, mint eddig). Másszóval úgy „kell javitani a bajokon, hogy az egyének társadalmi állapotában, jogrendjében változások ne essenek. Miután a bizottság tagjai között egyetlenegy tényleges munkást nem találunk, érthető, hogy védelmezik társadalmi rangjukat, amit a “status” szóval takarnak. Egyenlőség 2. Minden férfinak és nőnek kell, hogy egyenlő törvényes jogai legyenek: Vallásos elfogultság, a nők alacsony' díjazása, de főleg a fajok közötti megkülönböztetés nemcsak morálisan rossz, de egyben gazdasági veszteséget is jelent, amit tehát meg kell szüntetni. Minden férfinak és nőnek egyenlő joga legyen a szavazáshoz, egyenlő alkalma legyen arra, hogy hivatalra válasszák, hogy ott előrehaladjon, hogy otthont vegyen és teljes egyenjogosultsággal vegyen részt környezete közügyeiben. Erre további városi, állami és szövetségi törvényhozásra van szükség. A nevelés terén a fajok elkülönítését (segregation) meg kell szüntetni. A jelenlegi faji és vallási megkülönböztetést állami s szövetségi törvény- hozással 1970-re meg kell szüntetni. A szövetségi kormány tartsa szem előtt azt az elvet, hogy a szövetségi kasszából nem utalnak ki összegeket olyan munkáltatóknak, akik munkásaik kiválasztásánál faji megkülönböztetést mutatnak. De éppenugy, meg kell vonni a szövetségi támogatást az olyan egyetemektől, kórházaktól, repülőterektől, lakóház-telepektől, ahol a faji megkülönböztetés mutatkozik. 3. Iskoláinkat annyira kell fejleszteni, hogy a következő két évtized alatt az ifjúság kétharmada 12 éves iskoláztatást nyerjen s azok egyharmada collége, vagy másféle magasabb iskolákba kerülhessen. A bizottság számítása szerint az iskoláztatás céljára az állami hatóságok és privát forrásokból jövő jövedelemnek 1970-re el kell érni a 40 billiót, ami duplája a jelenlegi ily célra adott kiadásnak. 4. A bizottság ajánlja a kormányalkalmazottak fizetésének lényeges felemelését úgy, hogy egyforma fizetést kapjanak a privát vállalatokban dolgozó hasonló munkát végző professzionális alkalmazottakkal. Tervgazdaság 5. Nagy gazdasági erők egyesítése korporációkban, unionokban vagy másféle szervezetekben visszaélésekhez vezethet, amelyek veszteséget okozhatnak a méltányosan versengő termelésben. 6. Gazdaságunk fejlődése oly adórendszert követel, amely tekintetbe veszi az elhasználást, a kopást s olyan kiimát teremt, hogy kedvezővé teszi az újabb befektetéseket és egyensúlyba hozza a befektetést a fogyasztással. Nincs semmi értelme annak, hogy ezen a téren a kommunista nemzetekkel statisztikai versenyre keljünk. A fontos az, hogy a saját magunk által kijelölt célt elérjük. 7. A technikai haladást bátorítani és alkalmazni kell, de mindig csak előre meghatározott terv szerint, nehogy az újítások nagyszámú munkást fosszanak meg munkájuktól. Midőn a technikai haladás következtében egész vidékek kerülnek “depressed” állapotba, úgy kormány, mint privát erőkifejtésre van szükség annak leküzdésére. 8. A következő tiz év alatt legalább másfél- millió farmmunkás hagyja abba a földművelést. Ezeknek munkát kell teremteni az iparokban. Nagyon sok “farm-operator” (lehet tulajdonos, de bérlő is) évi jövedelme ma is 1,500 dollár alatt van, igy a földművelés terén még egy ideig szükség lesz kormánysegitségre. 9. Nagyvárosok nyomornegyedeit át kell építeni, erre a célra évenként legalább négybilliót kellene költeni. Kórházépítések is nagyon szükségessé lettek. Azokat el kell látni orvosokkal, ápolókkal, tehát azok kiképzéséről megfelelő módon és idejében gondoskodni kell. További erőfeszítést kell kifejteni az orvoslás nagy terhének (burden) csökkentésére úgy privát, mint állami biztosításokkal. 10. Bármilyen nagy kiadással is (at whatever cost) hatásos védelmet kell teremteni a kommunista agresszió és szubverzió ellen. Elegendő stratégiai és taktikai haderőt kell fenntartanunk a kommunista hatalom ellen, de azért alapot kell találnunk a kölcsönös türelemre s készen kell állnunk az ésszerű tárgyalásokra, amelyek a kölcsönös lefegyverzéshez vezetnek. Ez legyen a végcélunk. 11. És végre külügyi politikánk végső célja az Egyesült Nemzetek fenntartása és megerősítése legyen, noha bizonyos, hogy a következő évtized- ban az nagymérvű feszültség színhelye lesz. Azonban mégis csak ez az egy intézmény áll rendelkezésünkre, amelynek keretein belül felépíthetjük a nemzetek valódi közösségét. A végcél A bizottság teljes jelentése 132 oldalas könyvet tesz ki, alhelyet a napilapok 4—5 hasábos cikkekben Ismertettek és annak a lényegét szedtük össze a fenti 11 pontban. Mint látjuk, abban nem találunk egy eredeti gondolatot sem, s az csupán már eddig is közszájon forgó ajánlatok felsorolása. Abban aztán nem válogatósak, befoglaltak ide mindent, amit akár a bal, vagy a jobboldali politikai irány hívei ajánlottak a nemzeti gazdaság (értsd: prosperitás) fenntartására és fejlesztésére. Mint látjuk, ez a bizottság továbbra is fenn akarja tartani a fegyverkezési versenyt, vagyis a prosperitást a háborús termelésben keresi. Nem akarnak háborút, de mint a régiek is mondották: “Dicsérd az Urat, de tartsd szárazon a puskaport !” Sok millió amerikai polgár jogának érvényesítésére még mindig törvényhozási intézkedéseket várnak, mintha azokat a jogokat nem biztosítaná az Egyesült Államok alkotmánya. És végre az általuk ajánlott reformokat előre elhatározott terv szerint kell érvényesíteni, vagyis itt is be kell vezetni a TERVGAZDASÁGOT, de csak úgy, hogy az meghagyja a mai fennálló társadalmi fokozatokat, biztosítja a BEFEKTETÉS HOZAMÁT, biztosítja a tőkés tulajdonost azon INDIVIDUALISTA JOGÁRÓL. HOGY ELTULAJDONÍTHATJA EMBERTÁRSA MUNKÁJÁNAK EGY RÉSZÉT. A csupa nagynevű emberből összeállított bizottság ebben látja az Egyesült Államok NEMZETI CÉLJÁT. Igy “segítik” az önkormányzást Kenya, keletafrikai angol gyarmat, ahol a gyár matositók a nép függetlenségi mozgalmát több- -ször véres elnyomással verték vissza. A kitartó küzdelem és a történelmi kényszer hatása alatt Anglia megengedi, hogy jövő márciusban a kenyai kormányban kenyaiak legyenek többségben. Azonban a gyarmatosítók fáradhatatlanul keresnek eszközöket arra, hogy a függetlenség haladását lassítsák. Ezt szolgálja a kenyai iskolákra vonatkozó uj rendelet. Kenyában a kormány ellenőrzi az iskolákat, amelyek természetesen faji alapon működnek. Vannak úgynevezett európai, afrikai, ázsiai és arab iskolák. Az iskolakötelezettség csupán -a fehér gyermekekre vonatkozik jelenleg. A fehér gyarmatosítók számítanak arra, hogy amikor bennszülöttek kerülnek többségbe a kormányban, meg fogják szüntetni az iskolákban a faji megkülönböztetést és "a tanulók száma gyorsan fog emelkedni. Hogy lassítsák ezt a folyamatot és évekre kitolják a kivitelezését, kivették a kormány kezéből az iskolák feletti kontrolt és átadták az iskolaszékeknek. Tehát az uj kormány nem lesz képes rendelkezni az iskolák integrálása, felett mindaddig, amig a rendelkezési jogot újra törvényesen megszerzi. Ez pedig évekig fog eltartani egyesek véleménye szerint. Az eljárás nagy felháborodást váltott ki a kenyai közvéleményben és vannak, akik úgy látják, hogy ennek politikai következményei lesznek. Az egyik szülő ki is jelentette: “Ez az eljárás olyan, amilyent elvárhatunk az amerikai déli államoktól, ahol a törvényes kibúvók használata mindennapi jelenség.” A kubai küldöttség kivonult az Amerikai Államok Szervezetének gazdasági ütéséről A kubai küldöttség kivonult az Amerikai Államok Szervezete Washingtonban ülésező gazdasági értekezletéről és nyilatkozatban jelentette ki, hogy az Egyesült Államok ezt a konferenciát is a Latin-Amerika ellen irányuló gazdasági nyomás fokozására kívánja felhasználni. AZ ELSŐ színes, orvosi célokat szolgáló televízió-készüléket üzembe helyezték a moszkvai Visnyevszkij sebészeti klinikán. Két 90x120 centiméter méretű képernyőn, tizszéres nagyításban láthatók a műtétek.
