Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-15 / 50. szám

J£ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 15, 1960 Magyar Távirati Iroda A magpr országgplás foglalkozik a US-el való kapcsolatával A Magyar Országgyűlés multheti tanácskozásán mondott beszédében Kádár János foglalkozott a magyar—amerikai viszonnyal is. Többek között kijelentette: “Meggyőződésem, hogy az Egyesült Államokkal is ki tudjuk és ki fogjuk ala­kítani a normális kapcsolatokat. Békésen, a békés egymás mellett élés jegyében elférhetünk egymás mellett a földte­kén, annak ellenére, hogy itt szocialista társadalom van és lesz, ott'pedig még kapitalista rendszer van. Valamikor va­lóban joggal mondhatta magáról az Egyesült Államok, hogy a haladás, a demokrácia hazája. Hajdanában a feudális Eu­rópából sok ember menekült oda és menedéket talált a reak­ció ellen. Ma egész más a helyzet: ellenkező, “hírnevet” sike­rült szerezniük az Egyesült Államok vezetőinek: a világ min­den elcsapott fasiszta diktátora, hitleristája, nyilasa, bukott népnyuzója úgy tapadt hozzájuk, mint a mágneshez, bennük lelnek fő patrónusukra. Úgy gondolom, jobban kellene tőlük tartanunk, ha lemondanának erről a nagyon is kétes hírnév­ről, mert a hidegháború, a reakció világméretű támogatása végső fokon visszacsap és zsákutcába viszi az amerikai im­perialisták politikáját”. Dr. Sik Endre külügyminiszter a parlamentben kijelentet­te: “Az egyetlen kapitalista ország, amellyel, bár diplomá­ciai kapcsolat áll fenn köztünk, viszonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok. Közismert, hogy hivatalos és nem- hivatalos amerikai szervek és személyek nem kis szerepet játszottak az 1956-os ellenforradalom kirobbantásában és tá­mogatásában. Közismert, hogy az ellenforradalom leverése után ugyancsak az Egyesült Államok kormánya volt az, amely az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben szisz- tematikus rágalmazó kampányokat rendezett és rendez ma is a Magyar Népköztársaság és annak kormánya ellen. Ugyan akkor nyomást gyakorol szövetségeseire és a tőle függő or­szágokra és hol Ígéretekkel, hol fenyegetésekkel kényszeríti őket, hogy a magyar népet, az ország szuverenitását mélyen sértő, az ENSZ-alapokmánnval szöges ellentétben álló tör­vénytelen határozatokat szavazzanak meg.” Kállai Gyula, a magyar kormány első elnökhelyettese töb­bek között az alábbiakat mondotta: “Arra a kérdésre, hogy melyek a békesség és jóviszony feltételei Amerikával, mi egyszerűen és őszintén felelhetünk — az USA kormánya hagyjon fe1 a bel ügyeinkbe való beavatkozás meddő kísérle­teivel, hagyjon fel a nemzetközi fórumokon ellenünk szerve­zett hidegháborús akciókkal. Nekünk az amerikai- néppel semmilyen ellentétünk nincs, gondoljuk, nem is lesz. Mi bé­kében és barátságban tudnánk élni az USA kormányával, ha az Egyesült Államok kormánykörei velünk normális viszonyt akarnak fenntartani. Miért támogatják a társadalmi rend­szerünk és törvényes kormányunk ellen szervezkedő fasiszta emigránsokat? Miért nem tettek már régen le a ‘rab magyar nép’ felszabadításáról? Amellett, hogy ez a törekvés csak nevetséges, hiú ábránd marad, ma legfőbb akadályát képe­zi az országaink és kormányaink közötti normális viszony­nak”. Az Országgyűlés egyébként egyhangúlag elfogadta a kor­mány külpolitikai beszámolóját, s határozatot hozott, amely szerint a magyar külpolitika a jövőben is a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére, a béke megőrzésére irányul. — A Parlament beható vita után határozatot hozott a mezőgazdaság feladatairól. A ha­tározat helyesli, hogy a magyar parasztság egyetértésével lényegében ezen a télen befejeződjék a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása. Nagysikerű, több mint kéthetes olaszországi vendégsze­repléséről nemrég érkezett vissza a magyar rádió szimfóni- ikus zenekara. Tizenegy olasz városban mintegy 14,000 főnyi közönség tapsolt lelkesen a magyar muzsikusoknak és sike­rükről híven tanúskodnak az olasz sajtóban megjelent bírá­latok is. Budapest egyik jólismert nevezetessége Gül Baba, a tö­rök-mohamedán dervis sírja a Duna-parthoz közel, a Rózsa­domb oldalában. A múlt század nyolcvanas éveiben állították helyre a Turbet (mohamedán kegyhelyet), ahol a 16. század első felében Gül Baba élt. A Turbet a magyar hatóságok műemléknek nyilvánították, s a Budapesti Tanács most vet­te tervbe restaurálását, hogy az Európábán eltemetett egyet­len mohamedán szent emléke továbbra is kellő megbecsü­lésben részesüljön. Számos halott és sebesült Algériában (Folytatás az első oldalról) mérsékelt függetlenségi ter­vet is ellenezte. Több helyen tüntetést szerveztek De Gaul­le ellen, és “Algéria francia marad” kiáltásokkal igyekez­tek felkelteni ellene az euró­pai telepesek haragját. A francia kormányhoz közelálló hírforrások szerint, a szélső- jobboldali gyarmatosítók ezzel a tüntetésükkel az arab lakos­ság ellentüntetését is ki akar­ták provokálni, hogy meghiú­sítsák De Gaulle elnök terve­zetének keresztülvitelét. Az arabok nagy tömege üdvözölte De Gaulle elnököt algériai útja során. Táblákat vittek, amelyen nagv betűk­kel hirdették “Algéria az al­gériaiaké” jelszót. Hatalmas tűnt etések játszódtak le ugyanekkor Algir városában, ahol a bennszülött lakosság tüntető tömegeit az ellenük felvonult katonaság megtá­madta. Az arabok a Nemzeti Felszabadító Front zöld-fehér vörös zászlóit lobogtatták. A Front, Algéria teljes függet­lenségéért száll síkra Ferhat Abbas vezetésével, aki jelen­leg Tuniszban tartózkodik. Az ejtőernyős csapatok sortüzzel szórták szét a belváros felé tartó tömeget, akiket a szélső- jobboldali francia gyarmato- sitó csoportok már ezt meg­előzően provokáltak, de köze­ledi ükre gyorsan szétoszlot­tak. Az ejtőernyősök sort-tize 55 arabot ölt meg ezenkívül még 5 európai tüntető és egy rendőr is meghalt. A sebesül­tek számát 300-ra becsülték a hivatalos jelentések. ségi terve nem elég az algii nép számára. Abbas üzenetet küldött Hammarskjöld főtit­kárnak és kérte, hogy az EN­SZ lépjen közbe és szüntesse meg a vérengzést Algériában. A felkelők vezére nyilatko­zott, hogy ő, a maga részéről hajlandó egy népszavazást el­fogadni Algériában, úgy, hogy ennek az országnak a népe maga döntsön jövőjéről az ENSZ felügyelete mellett a francia csapatok kivonulása után. Hozzátette még, hogy biztositja az 1,200,000 euró­pai lakosság biztonságát. Továbbra is feörfoitben tartják Lussiumbát Mobutu emberei továbbra is a Thysville-i katonai tábor­ban tartják fogva Kongó tör­vényes miniszterelnökét. Ber­nard Salumu, Oriente tarto­mány vezetője, táviratot kül­dött Kasavubuhoz, hogy azon­nal bocsássák szabadon Lu- mumbát, mert ellenkező eset­ben az összes belgákat elfog­ják a tartományban és mint túszokat fogják őket kezelni. Hammerskjold főtitkár az ENSZ-től szokatlan sietség­gel intézkedett, hogy a tar­tományban tartózkodó ethió- piai egységek álljanak készen, a kongói törvényes miniszter- elnökhöz hü csapatok, belgák elleni akciójának visszaveré­sére. Az ENSZ-ben sem történt még döntés a kongói krízis megoldására. A nyugati ha­talmak megbízottai elvetették a Szovjetunió javaslatát, példájukat. hogy vonják ki a UN-egysé- geket a Kongóból és állítsák vissza a törvényes parlament hatalmát, valamint oszlassák fel “Mobutu terrorista ban­dáját”. Az Egyesült Államok, Anglia, Argentina és Olaszor­szág ellenjavaslatában arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy folytassa “erőfeszítését a törvény és a rend helyre- állitására”. A semleges ázsiai-afrikai országok többsége a szovjet javaslatot támogatja. Az Egyesült Arab Köztársaság, Ceylon és Jugoszlávia beje­lentették, hogy visszavonják egységeiket a Kongóból, mert elégedetlenek a UN kongói politikájával. Később Indoné­zia is csatlakozott a három országhoz és a hírek szerint Ghana és Guinea is követi Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! Oránból,. Algéria második legnagyobb városából, ugyan­csak súlyos összecsapásról ér­keztek jelentések. Itt is sortü- zet adtak a tömegre a karha­talmi alakulatok és négy ara­bot öltek meg. A francia hatóságok u.jság- cenzurát vezettek be, és meg­tiltották minden olyan hir to­vábbítását, ami arra utalna, hogy a halálos áldozatok és sebesültek száma nagyobb, mint amit jelentettek. Ugyan­csak megtiltották minden oly újabb értesítés továbbítását, amelyik a rendőrségnek és a katonaságnak a tömegre való tüzeléséről ad hirt. Az elnök felszólította a francia telepeseket. akik sztrájkot rendeltek el látoga­tása és bizonyos önállóságot kilátásba helyező tervei mi­att, hogy térjenek vissza munkájukhoz. Hivatalos kö­rök szerint De Gaullet az arab tömegek örömmel üdvözölték. De a hírek szerint, a nép ugyanakkor “Abbasnak adják át a hatalmat” és “Algéria az algériaiaké” jelszavakat is hangoztatta. Az újabb hírek szerint a francia katonaság ismét tüzet nyitott az arab tömegekre Al­gírban és Oránban. A halot­tak száma elérte a 90-et. A sebesültekről és letartózta­tottakról rém adtak ki jelen­tést, de a szemtanuk szerint igen magas úgy a sebesültek, mint a letartóztatottak szá­ma. Ferhat Abbas, az algériai felkelők vezére kijelentette, a zavargások azt bizonyítják, hogy De Gaulle fél-független­SPORT I \__________________________________________________f* ¥ég@! ért a labdarúgás 'ám szakasza A hétvégi fordulóval véget ért i nckság őszi szakaszát az Uj- - a magyar labdarugóbajnokság pesti Dózsa nyerte 20 ponttal őszi szakasza. Ezek a mérkőzé- a 19 pcntos Vasas és a 18_18 sek sem hoztak nagy javulást a „rr,„ , játék színvonalában Pcntos Salgótarján es FTC előtt. Utánuk az MTK, a Szeged és a EREDMÉNYEK: Csepel következik, a két sereg­Salgótarján—Honvéd 3:1 hajtó a Debrecen és a Diósgyőr. Vüm^pm i n A kővetkező hetekben a leg­Gvőr Cscnci 1 n jcbb klubcsapatok téli pihenőre StíSi . :o f. |'f“í Uttes, “ Tatabánya—MTK 2:1 fo dl P01'^ ,te™.Z- Eur°P“’ :ll_ letve észak-afrikai országokba. Ilyenformán az NB I-es baj- (MTI, 1960 dec. 12.) I SZILVESZTERI MWRtt| || a MAGYAR TÁRSASKÖR rendezésében jj| I960 december 31-én, szombaton este J| |ja Vasa Tempieben, 120 East 149th Street, Bronx, N.Y.|§ m (Egy block a Grand Concourse-tól) Kitűnő enni- és innivalók! — Nagyszerű magyar zene!|j| m Rezervációért hívják LO 9-1387 számot i|| *ji Részvételi díj személyenként $5.00 I NAGYSZABÁSÚ gj I SZILVESZTERI MULATSÁG I I LOS ANGELESBEN § 1960 december 31-én, szombaton este % M a Munkás Otthonban É y? 1251 S. St. Andrews Place M Hurka-, kolbász- és csirke-vacsora JEGY ÁRA $3.00 I* Dudás zenekara szolgáltatja a zenét |1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom