Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-22 / 51. szám
A MOSZKVAI NYILATKOZAT 81 ország kommunista pártjának vezetői háromhetes tanácskozás után közös NYILATKOZATOT adtak ki Moszkvában, amely az egész világon nagy figyelmet keltett. Pár nappal később a kommunista és munkáspártok “Kiáltvány a Világ Népeihez” cimü kiadványban a békéért való küzdelemre szólítottak fel “minden embert”. A dokumentumoknak óriási világtörténelmi jelentőségük van. A több mint 20,000 szavas NY.ILÁTKOZAT hűen és tárgyilagosan tükrözi vissza a mai nemzetközi helyzet gazdasági és politikai viszonyait és hat szakaszban csoportosítja mondanivalóját. A bennük kifejezésre jutott megállapítások és a Nyilatkozatot elfogadó kommunista pártok egységes álláspontja jelentős befolyást fog gyakorolni a világ- események fejlődésére és az egyes országokban kialakuló változásokra, különösen pedig a világbékéért folyó küzdelemre. Le kell szögezni, hogy a Nyilatkozatban végigvonuló egységes ideológiai következtetések meghazudtolják az amerikai imperializmus gyakori gyanúsítását, hogy a kínai és szovjet vezetőség között késhegyig menő érdekellentétek léteznek. Az elmúlt hónapokban eszmecsere folyt a szocialista táboron belül arról, hogy az imperialista tömb háborús szándékát hogyan lehet a békéért-folyó lankadatlan munkával hatástalanná tenni. A Nyilatkozat errevonatkozó szakaszai rámutatnak azokra a lehetőségekre, amelyeket a szocialista világrendszer fejlődése hozott létre; és amelyek lehetővé tették a világ népei számára, hogy megvédhessék a békét és lefogják a háborúra készülő monopolkapitalisták kezét. A világbéke megvédésének a kérdése vezérfonalként húzódik végig a Nyilatkozaton és ez a fő célkitűzése a Kiáltványnak. Vagyis a Nyilatkozat szerzői kidomborítják azt az igazságot, hogy az emberiség jövője és boldogsága a világbéke megnyerésétől függ. A Nyilatkozat első és második fejezete a szocializmus fejlődésével, világrendszerré való átalakulásával, a többi haladó irányzatok növekedésével és az összes erők társadalomát- alakitó hatásával foglalkozik. A harmadik fejezetet a béke kérdésének szenteli, feltárva az uj világháború veszélyét és ugyanakkor felsorolja azokat a nemzetközi erőket, amelyek a kommunisták vezetésével “megszabadíthatják az emberiséget az uj háború rémétől”. A negyedik fejezet íi gyarmati rendszer, a gyarmati 'járom alól felszabadulni törekvő népek küzdelmeit részletezi és rámutat a gyarmatosítók bűnös törekvésére, hogy gazdasági és politikai befolyásukat fenntarthassák ezekben az országokban. Az ötödik és hatodik fejezetben a kialakult uj erőviszonyokról, a kommunista pártok feladatairól, a béke. a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocializmus megoldásának uj lehetőségeiről van szó. Hasznos dolog volna, ha a nyilatkozatot minden ember elolvasná és tanulmányozná. Sok mindent világosabban látnának az emberek és megértenének olyan eseményeket, amiket az imperializmust kiszolgáló hírmagyarázók tudatosan eltorzított, hamis beállításban hoznak nyilvánosságra. Talán éppen ettől való féltében irta C. 1. Sulzberger, a N. Y. Times rovatvezetője, hogy a Nyilatkozatot abból a szemszögből kell olvasni, “hogy minden az ellenkezőjét jelenti, mint ahogy írva van”. Ez valódi Madison Avenue-i “business” megközelítés, és ha Sulzbergerék ezt a módszert használják a világ problémáinak megítélése terén, akkor saját magukat vezetik félre, mint ahogy már ezelőtt is megtették. De a békéért és az emberiség jövőjéért aggódó emberek máskép értékelik a moszkvai Nyilatkozatot. Ezért olvasóink felvilágosítására a következő lapszámainkban még kitérünk a Nyilatkozatban foglalt kérdések részleteire. A BÉKE LEGYŐZI A HÁBORÚT Kellemes karácsonyi ünnepeket 1 (f^kivánunk olvasóinknak! Vol. IX. No. 51. Thursday, December 22, 1960 NEW YORK, N. Y. A UN A GYARMATOSÍTÁS MEGSZÜNTETÉSÉÉRT Az Egyesült Államok a gyarmatosító országokkal együtt tartóz• dokott a szavazástól. — Mit mond Mrs. George, US néger delegátus A gyarmatok felszabadulá- jsának fontos kérdéseiben hozott határozatot az ENSZ- közgyülés, mielőtt elnapolta működését 1961 márciusáig, j Az első javaslat —amit még Kruscsev szovjet miniszterelnök ajánlott a közgyűlés eíőt- ; ti szereplésében — minden I gyarmat, gyámsági vagy el- I srerzr dteteít terület “azonnali" felszabadítását terjesztet- I te elő. Az ázsiai-afrikai tagállamok egy módosító válto- j zatot nyújtottak be, amely ; “a gyarmatosítás gyors és feltételnélküli megszünteté- j sét” javasolta. A közgyűlés a módosítást 89:0 szavazat- i tál elfogadta. Kilenc állam tartózkodott a szavazástól és pedig az Egyesült Államok, . Anglia, Franciaország. Belgi- 1 um, Portugália, Ausztrália, Spanyolország, a Dominikai Köztársaság és Dél-Afrika. A Szovjetunió a többséggel szavazott. ■ . A közgyűlés másik intézkedése az algériai kérdésre vonatkozott. Többségi szavazattal “elismerte az algériai nép jogát az önrendelkezésre és függetlenségre”, és elismerte az ENSZ felelősségét, hogy segítse az önrendelkezési jog eredményes és helyes alkalmazását. A javaslat mellett szavazott 63, ellene 8 (Portugália. Dél-Afrika és a franéia közösséghez tartozó volt gvar matok), tartózkodott a szavazástól 27 tagállam, köztük az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok a “gyarmatosítást támogatja” 1 Az amerikai ENSZ-delegá- ■ eió több tagja, köztük Mrs. Zelma Watson George, az egyetlen néger delegátus, azután Morse és George I). Aiken demokrata szenátorok, , delegátusok, tüntetőén megtapsolták a gyarmatok felszabadításáról szóló határozati javaslat elfogadását a közgyűlésen. Ezzel fejezték ki rosszalásukat az Egyesült Államok hivatalos állásfoglalá- ! sa iránt. A State Department utasítása, hogy tartózkodjunk • a szavazástól “kegyetlenül szembehelyezkedett az egész delegációnk véleményével' e kérdésben”, mondotta Mrs. George. A szavazás előtt telefonon próbált Eisenhower elnökkel beszélni, de nem kap- | csolták. A Sunday Times i “megbízható forrás” értesité- ; sét közli, amely szerint az elnök nem volt hajlandó a szavazástól való tartózkodásra kiadott rendeletet megváltoztatni. Az elnök egyik állandó 1 támogatója, John S. Cooper szenátor (Rep. Ky.), azelőtt i nagykövet Indiában, szintén j kifejezte ellenvetését. Szerin- | te ez az eljárás az Egyesült ; Államokat “az ázsiai-afrikai j népek szemében ugv állítja i be, mint a gyarmati rendszer ! támogatóját”. “Egész éven át arról próbálom meggyőzni az embereket, hogy a faji diszkrimináció, a I gyűlölködő röplapok, a kiszolgálás megtagadása az étkező helyeken, nem az Egyesült Államok igazi álláspontja”, lamentál Mrs. George. És ak- ! kor az Egyesült Államok tartózkodik a szavazástól, a gyár matositó államokkal együtt, i“a lehető legrosszabb társaságban”. ' A kongói helyzetet kiélezte Kasavubu elismerése az ENSz által, a Mobutu-hadsereg garázdálkodása, Lumumba letartóztatása és Antoiije Gi- zenga, Kongó — Lumumbá- val egyidejűleg megválasztott — alelnökének kijelentése, hogy a hivatalos kormány áttette székhelyét Leopoldville- ből Stanleyvillebe. Ham- marskjoldot élesen kritizálják az ázsiai-afrikai és szocialista államok a Kongóban folytatott pártos politikájáért. A főtitkár kilátásba helyezte, hogy az ENSZ-haderő kivonását fogja javasolni a Kon- j góhól. TÉLEN sem szünetel a munka a hódmezővásárhelyi müvészte- ; lepen, ahol az idén eddig 56 képzőművész alkotott. A legsikerültebb müvekkel üzemi és termelőszövetkezeti kiállításokon - ismertetik meg a lakosságot. A “Kiáltvány a Világ Népeihez” leszögezi: “a háború nem elkerülhetetlen, a háborút el lehet hárítani, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni”. Rámutat arra, hogy az Egyesült Nemzetekben elhangzott javaslatokat az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre a világ népei örömmel üdvözölték, mintahogv örülnek annak, hogy a három atom-nagyhatalom már 3 éve nem folytat atomfegyver kísérleteket. “A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. A régi és az uj rendszer között folyó történelmi küzdelmet nem világháborúval. hanem békés versengéssel kell eldönteni, s ez a verseny azért folyik, hogy melyik társadalmi rendszer éri el a gazdasági élet, a technika és a kultúra magasabb színvonalát, melyik biztosítja a néptömegeknek a legjobb életkörülményeket”. A Kiáltvány felszólít mindenkit, “aki szereti hazáját és gyűlöli a háborút, ...férfiakat, nőket, ifjúságot... a felszabadult és felszabadulásukért küzdő gyarmatok népeit,| .. .a legkülönbözőbb foglalkozási ágak és társadalmi rétegek képviselőit,... minden embert, függetlenül vallási és politikai meggyőződésétől, nemzetiségétől és bőre színétől, hogy .. .követeljék az atomfegyverekkel és más tömegpusztító fegyverfajtákkal folytatott kísérleteknek, a fegyverek előállításának és alkalmazásának azonnali eltiltását, ... az általános teljes és ellenőrzött leszerelésről szóló szerződés haladéktalan megkötését.” Nem mondunk újat, amikor ismételjük azt a tényt, hogy a háborús készülődés, a határtalan fegyverkezés, a militarista tömbök szervezése, katonai támaszontok létesítése, a modern gyarmatosítás és az ahhoz való ragaszkodás, az Egyesült Államok reakciós monopolista és katonai köreinek munkája is az ő érdekeiket szolgálja. Egy uj háború azon-' AZ IMPERIALIZMUS KISZOLGÁLÓJA Egyes amerikai újságok beszámolnak róla, hogy Kéthly Anna a disszidens szociáldemokraták vezetője New Yorkba érkezett. A N. Y. Post című újság egyenesen rossznéven veszi, hogy az Egyesült Nemzetfek Szervezetében, a delegátusok nem sok figyelmet szentelnek a számára, sőt még akik ismerik sem üdvöz- lik. Pedig, a lap szerint fontos ügyben jött ide a UN szék helyére: Magyarországot szeretné belekeverni a gyarmati ügyek vitájába. Kéthly szerint, Magyarország a gyarmati uralom pél- j dája, mert idegen katonák I tartják megszállva az országot. Tehát most, mikor az - ázsiai-afrikai államok hatá- j rozatát elfogadta a közgyűlés j a gyarmati uralom gyors és j feltétel nélküli megszüntető- I sére, Magyarországot ismétj az érdeklődés honilokterébe j lehet állítani. Hozzáteszi még | ban az amerikai nép többségének és az általa épített javak- nak pusztulását vonná maga után. A mi népünknek éppúgy j érdeke a háborús készülődések elleni küzdelem, mint a vi- j lág bármely más népének és amellett különleges felelőssége ! is van e téren. Az Egyesült Államokban a háborús készülődés megszüntetésére jelentős békemozgalmak .működnek annak ellenére, hogy az imperializmus szekértolói a kérdést a j “szovjet háborús, veszély” meséjével próbálják elködösiteni. Csatlakoznunk kell a békéért küzdők táborához, mert csak az összes békeszerető erők összefogása és közös harca hoz- j hatja meg az eredményt. Kéthly, hogy a magyar kormány igyekszik kellemessé tenni a nemzetközi légkört. Meghív újságírókat, hogy látogassák meg Magyarországot és sok értelmiségi funkciót betöltő polgárának megadja a lehetőséget, hogy külföldre látogassanak. De ez még mindig nincs összhangban — szerinte — a UN határozatával, hogy az idegen csapatoknak azonnal el kell hagyni az országot. “A szovjet csapatok Magyarországról való visszavonulása ugyanolyan sürgős és fontos, mint a belgáké a Kongóból.” Kéthly Anna megjelentetése az ENSZ-ben tipikus példája annak, hogyan használják fel a gyarmati uralmat védő imperialista hatalmak a szociáldemokratákat is ügyük támogatására. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában (Folytatás a 15-ik oldalont Á
