Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-15 / 50. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Ahogyan én látom... írja: EHN mmamzx-iTBsnaxa&u:. ---- •» >—mr rr 't^Mwiro———T—— Madrid és az Ei Prado t A történelmi múlttal rendelkező London és Párizs után, a történelmi múlttal rendelkező Mad- rid-ot a másik két fővároshoz hasonlónak képzeltük. Bizonyos tekintetben ez igy is van: a város régi részei, a szűk, kanyargó utcákkal és régi templomokkal sok tekintetben hasonlítanak London és még inkább Párizs régi részeihez. Nagy általánosságban azonban a spanyol főváros erősen elüt az angol és francia fővárosoktól. Meglépő volt, hogy amint Madridot megközelítettük, a központba vezető fás utak szokatlanul szélesek voltak — akárcsak a Champs Élysées Párizsban —, és az utakat két oldalt uj, hatalmas bérházak szegélyezték. A külvárosok utcatömbjei egészen újak. Londonban és Párizsban lakáshiány van, mégis keveset építenek. Feltűnt, hogy Madridban az építkezés oly nagyarányú volt. Mi ennek a magyarázata? N Az egyik magyarázat, hogy hasonlóan Mexico City-hez és más nagy városhoz, Madrid a vidéki lakosság nagy százalékát szívja magába. A spanyol falvak sivárak, elhanyagoltak, munkaalkalmat nem nyújtanak. A fiatalok, ha dolgozni és szórakozni akarnak, kénytelenek hátatfordítani a falunak, a mezőgazdaságnak és nekivágni a fővárosnak, amelytől munkát, szórakozást, érvényesülést várnak. Egy részüket csalódás éri, de — városi lakosok lettek. A természetes szaporodáson kívül a vidéki lakosság beáramlásának tulaj donitható, hogy Madridban ma több mint kétmillió ember lakik, holott a polgárháború idején lakosainak száma 800 ezer volt. A város robbanásszerű szaporulata uj lakásokat, uj épületeket, uj utcasorokat, uj városrészeket követelt. A sok uj épülettömb másik magyarázata: a polgárháború okozta pusztítás volt. Sok régi, megrongált, épületet kellett teljesen elhordani és hef lyükbe uj, modern lakóházakat építeni. A város régi részeiben még ma is láthatók a harcok-okoz- ta romok ott, ahol az újjáépítést nem tartották érdemesnek. A harmadik magyarázat: Madrid sok tekintetben “kirakat-város”, mint ahogyan Mexico City is az. Mind a két város a vidék, a falu rovására emelkedett aránylag gyorsan a világvárosok korába. Az amerikai, az angol, a francia, a német és más nemzetiségű turisták túlnyomó százaléka New Yorkból, Londonból, Párizsból és más nagy központból repülőgépen érkezik Madrid repülőterére és nem úgy, mint mi: városokon, falvakon keresztül, ahol módunk volt belenézni azok életébe, akik körül nincs haladás, nincs fejlődés. A repülőgéppel érkezők csak az uj, a fejlődő, a tiszta Madridot látják. Az első benyomás jó, a város kényelemben és látványosságban mindent sokkal olcsóbban nyújt, mint Európa bármely más városa és a turista jó benyomásokkal távozik. Hogy a turisták benyomása minél jobb legyen, Madrid fő utcáit és szökőkutakkal díszített tereit minden éjjel lemossák, még akkor is, ha az előző, napon esett és az utcaseprők 24 órán át szolgálatban állnak. Az eredmény az, hogy Madrid tisztább, mint London és Párizs, tisztább, mint New York és Los Angeles. Madrid legnagyobb, legértékesebb látványossága az El Prado muzeum. Főként festményekben gázdag és elég, ha felsorolom a műrészek egy részét, akiknek képei a falakat díszítik: El Greco, Tintoretto, Velásquez, Goya, Ribera, Murillo, Tizian, Van Dyck, Rubens, Rembrandt. Olyan névsor, amelyre bármely főváros legnagyobb múzeuma büszke lehetne. Ott van a “Maja Vestida” és a “Maja Desnuda”, Goya két festménye: a felöltözött és a mezítelen “Maja” (kiejtése: Maha). Az utóbbiról azt tartják, hogy a legszebb, amelyet valaha mezítelen nőről készítettek. Bizonyos hogy olyan festmény, amelyet az egész művészi világ nagy értéknek ismer el, csak Summe rfield, volt amerikai postaügyi miniszter tiltotta el másolatát a posta használatától. Köztudomású volt, hogy Goya nem szerette Mária Louisa királynőt és csak határozott utasításra volt hajlandó kénéit megfesteni, mindig csak úgy, amilyennek ő LÁTTA, de ahogyan rendszerint nem tetszett a királynőnek. Ott van többek között IV. Károly király és egész családja, amelynek tagjait egytől-egyig, csecsemőtől felnőttig úgy festette meg, ahogyan ő lát.a — és amilyenek valószínűleg voltak: semmibe néző, ütődött embereknek. Magát Goya-t, aki 1828-ban Franciaországban halt meg és holttestét hazaszállították Spanyol- országba, a San Antonio de la Florida-nak szentelt templomban temették el, amelynek mennyezetét a művész hatalmas, csodálatos szépségű és mindenkit lenyűgöző freskója díszíti. Madrid másik látványossága:. a volt királyi palota, amely 2,000 szobájával és a mögötte elterülő parkkal Versailles és Schönbrun palotáira és parkjaira emlékeztet. A turistáknak a szobák egy részén kivül megmutatják a volt uralkodók mahagóniból készített és elefántcsonttal gazdagon díszített egykori fogatait is. A kedvenc lovak patáiból arannyal és ezüsttel foglalt tintatartókat készíttettek, amelyeket együtt mutogatnak a kocsisok és a libériás inasok diszes egyenruháival. A vezetők nem mulaszthatják el annak a hangoztatását, hogy ámbár a fogatok egyikét sem szerel ték fel fékkel, mindegyikük ülése alá beépítették a tartályt, amelyen a királyi fenségek szükségleteiket elvégezhették, amikor napokon át tartó utón voltak, vagy — amikor a Jäzadok egv-egy felkelése a kelletténél jobban megijesztette őket A királyi palota a polgárháború harcaiban komoly sérüléseket szenvedett, de azokat részint rendbehozták, másrészt helyrehozásukon most dől goznak. Mint a turista csoport vehetője megjegyezte: “Ezt a palotát jobb állapotban tartják, mint a versaillesj-it, mert ez még használatba kerülhet !” ‘ Madridban is megvan a spanyolok számára oly fontos “Plaza de Toros” (Bull Ring) — nem is egy, hanem kettő —, a nagyobb 25 ezer befogadó képességgel. A futballversenyek számára épült sportpálya viszont 120 ezer nézőt fogad be, ami azt mutatja, hogy a futball (soccer) las- sankint kiszorítja a bikaviadalokat, amelyeket egyelőre még április és október között minden vasárnap bemutatnak. A “Ciudad Universitaria”, az egyetemi város, amelyet Madrid északnyugati részében 570 hold- nyi területen építettek, tízezer tanulónak — 9,000 spanyol és ezer délamerikai diáknak —, nyújt lakást és tanulási alkalmat. A filozófiai és művészeti szakon a tanulók 75 százaléka leány. Nem kerülte el figyelmünket, hogy Mexico City-hez hasonlóan, az egyetemi város itt is tüntetőén nagyarányú, mig a feléje vezető utak mentén még silány, omladozó viskókban laknak a szegény- sorsuak tízezrei. Talán megemlítésre érdemes, hogy Charlie Chaplin népszerű képeire hatalmas plakátok hívják fel a közönség figyelmét, — mialatt hazánkban a veteránok reakciós szervezetei tüntetnek olyan mozik előtt, amelyek a nagy művész képeit merészelik bemutatni. Az esős és hideg London, az esős és »hűvös Párizs után az enyhe madridi időjárás, kellemes változás volt, de öt nap után folytattuk utunkat dél felé, mert mást és többet akartunk látni abból az országból, amely oly sok embert, oly hosszú időn át, oly közelről érdekelt. A negyedik a!omha!a!om Tábornokok és politikusok, parlamenti képviselők és kormányférfiak gyűltek össze Párizsban a NATO parlamenti tanácsának ülésére. Tizenhárom nyugati ország parlamenti delegációja vitát folytatott az úgynevezett Norstad-tervről. A NATO haderőinek amerikai főparancsnoka azt javasolja, hogy lássák el nukleáris fegyverekkel a NATO európai csapatait és ezzel teremtsék meg az úgynevezett “negyedik atomhatalmat”. A résztvevők általában helyeselték Norstad elgondolásait, csupán az angol munkáspárti küldöttek utasították el nyíltan az “atlanti atomfegyverek” gondolatát. Vitáznak azon, hogy mely szerv rendelkezzék a NATO tervbevett nukleáris erejével, ahogy egy küldött megfogalmazta: ki tartsa a? ujját az atomfegyverek ravaszán. Több javaslat hangzott el. Közülük rendkívül veszedelmes az, amelyik háromtagú politikai bizottság felállítását javasolja cly módon, hogy sorrendben felváltva kerülnének a bizottságba és rendelkeznének az atomfegyverrel a NATO-hatalmak, természetesen Nyugat-Németország is. A NATO-parlament megfogalmazta “ajánlásait” más kérdésekben is. A többi közt egy gyorsan mozgó intervenciós hadsereg létrehozására, a NATO-haderők fegyverzetének szabványosítására, a hadianyagraktárak területi széttagolásá- ra (esetleg a NATO határain kivül, például Spanyolországban) tettek javaslatot. “Elvben” elfogadták a NATO területének kiterjesztéséről szóló francia eredetű ajánlást, visszautasították azonban De Gaulle hármas — amerikai, angol, francia — direktóriumának tervezetét. Az ajánlásokat a NATO december 16—17-én ülésező minisztertanácsa elé terjesztik. A tanácskozásokon résztvevő amerikai küldöttség a nyilvános üléseken feltűnően tartózkodó magatartást tanúsított. Semmi kétség azonban aziránt, hogy a Norstad-terv elsősorban a hidegháborús amerikai körök terve és azt a célt szolgálja, hogy elvégezze a legszükségesebb foltoz- gatásokat a NATO-egység repedező felületén. A “negyedik atomhatalom” jelszava az utóbbi évek egyik legsúlyosabb fenyegetése az emberiség békéje ellen. Gyakorlatilag ugyanis nem egy “negyedik” erő jutna a tömegpusztító fegyverek és gyártási eljárásuk birtokába, hanem mind a tizenöt NATÓ-ország, köztük a revánsszomjas Nyugat-Németország is. Norstad terve keresztülhúzza mindazokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek tiltják Nyugat-Németország ujra- felfegyverzését, hatálytalanítja a nyugati hatalmak minden kikötését a Bundeswehr tömegpusztító fegyverekkel való ellátása ellen. Elfogadhatatlanok az olyan magyarázkodások, hogy nem a Bundeswehr, hanem “csupán” a NATO-hoz tartozó nyugatnémet egységek jutnának ily módon az atomfegyverek birtokába. A valóság az, hogy az egész Bundeswehr a NATO-hoz tartozik, a hitlerista Speidel a NATO európai szárazföldi csapatainak főparancsnoka és sok náci tábornok visel magas NATO-tisztséget. Az “atlanti atomfegyver” ténylegesen és elsősorban ezeknek a volt hitlerista, jelenleg bonni NATO-tábornokok- nak a kezébe kerülne és közvetlen veszedelmet jelentene az egész emberiségre. Nem véletlen, hogy a NATO-parlament párizsi tanácskozásán a bonni küldöttség volt a legaktívabb. A Norstad-terv veszélye tehát főként abban rejlik, hogy megnyitja az utat a Bundeswehr atomfelfegyverzése előtt, és a nukleáris titkokkal bíró országok számának növekedése óvhatat- lanul a fegyverkezési verseny fokozásához vezet. Az “atlanti atomfegyver” terve “visszás” helyzetbe hozza mindenekelőtt Franciaországot: egy csapásra hasztalanná és céltalanná teszi a francia ei'őfeszitéseket a saját atomütőerő megteremtésére. Továbbá, mint ismeretes. De Gaulle tábornok függetlenítem szeretné magát a NATO- val együttjáró túlzott kötöttségektől, és egyes terhes kötelezettségektől. A Norstad-terv és a francia “önállósitási” törekvések azonban nehezen férnek meg egy gyékényen. Nem talál egyértelmű támogatásra az “atlanti atomfegyver” gondolata Angliában sem. A parlamenti delegáció munkáspárti képviselői Párizsban kifejezetten ellenezték a tervet, az angol kormány véleményéről szóló jelentések pedig szűkszavúan csak ennyit jegyeinek meg: Londonban “hűvös fogadtatásra” talált a Norstad-terv. A Daily Telegraph úgy értesül, hogy az angol kormány szerint “fokozni kell ugyan a NATO európai atompotenciálját, de komoly politikai nehézségeket lát az ellenőrzés és parancsnokság terén.” A Norstad-ten ajánlása a NATO-parlament által, természetesen még nem azonos a NATO európai csapatainak azonnali atomfegyverzésével. Ha a NATO-miniszí ertanács decemberi ülése hasonló határozatot hoz, a nyugati országoknak még akkor is sok gyakorlati nehézséget kell leküzdeniük az “atlanti atomerő” létrehozása előtt. Egy valamit azonban már a NATO-parlament tanácskozása is kétséget kizáróan elárul: azt, hogy a nyugati hatalmaktól távolabb áll a leszerelés és az atomfegyver betiltásának gondolata, mint valaha. A párizsi “ajánlások” tükrében jól lehet látni, hogy a nyugati, úgynevezett leszerelési javaslatoknak semmi gyakorlati értékük nincs. C. T. B. TÖBB MINT 50 ORSZÁG jelentette be részvételét a lipcsei tavaszi vásárra. A VILÁG legnagyobb nagyolvasztója készült el a Krivoj Rog-i kohókombinátban. Magassága túlszárnyal egy húszemeletes házat. A munkafolyamatokat teljesen automatizálták. • EZERÉVESRE becsült román stílusban épült vármaradványra bukkantak Ti siklósi vár restaurálása közben. A honfoglalás időszakából származó várfal két évszázaddal “öregiti” a siklósi várat, amelynek korát eddig 800 évre becsülték. mursday, December 15, 1960______
