Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-15 / 50. szám

3 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 15, limu Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett néze­tek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával nfTTTIITI Hl >TÍ ■■■■■ Olvasóink hozzászólnak a közügyekkez Miért jár nekik egymillió dollár? Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelten küldök két lapkivágást az ideözön- lött kubaiakról. Azt hiszeni-ez eleget mond, hogy megértsük miért utalt ki a kormány egy millió dollárt a számukra. Mi, akik itt töltöttük az éle­tünket tovább küzdhetünk a gonddal. Az élelmi­szerek ára mindig feljebb megy, drágul a villany a gáz, az adó, a biztosítás, az orvos és az orvos­ság, stb. Ezek a kubaiak, akik idejöttek, szegé­nyek olyanok, mint a vakart halak; finomak, kö­vérek és arany gyűrűk, arany órák, nyakláncok, stb. ékeskednek rajtuk. Ráadásul még kapnak egymillió dollárt. Boldog, békés újévet kívánok a szerkesztőség­nek és kiadóhivatalnak. S-né, Fia. (A lapkivágásokat lapunk más oldalán ismer­tetjük. — Szerk.) EGY LEVÉL MARGÓJÁRA Már szinte a hétköznapi megszokottságok közé tallóznak a jobboldali lapok hazugságai, melyek közül a magyar nyelvűek az élenjárók. Sok eset­ben akkorát lódítanak, hogy egymást kénytele­nek cáfolni és kioktatni az ‘igazság’ Írásáról. Va­ló igaz, versenyeznek a megélhetésük érdekében és az újságírás területén egy különös játékot űz­nek; “ki tud nagyobbat hazudni?” —- jelszóval. A legkedvesebb témájuk közé a Magyar Nép­köztársaság és a Szovjetunió tartozik. Annyira fanatikusak, ha pl. valamelyik angol nyelvű lap­ban napvilágot lát a Szovjetunióról egy-egy re­álisabb hangú cikk, — ők rádupláznak és megtá­madják a lapot is! Mert szerintük a Szovjetunió­ban sötétség (?!) és nyomor (?) létezik. A kőre! múltban levelet kaptam a Szovjetunió egyik kis városából. Nem hivatalos, csak baráti levelet, amelyre egyáltalán nem lehetne ráfogni, hogy propaganda célra Íródott! Azonban, lehet belőle propagandát csinálni, -— a valóságot pro­pagálja! írója egyszerű dolgozó nő, aki az egyik feltett kérdésemre igy válaszol: “Kérdi, hogy is­merem-e a legszebb és általános megszólítást? — A mi hazánkban mindenki ismeri, mert csak azt az egyet használjuk, s ezzel nem sértjük sem a rangot, sem a munkást, mivel nálunk minden em­ber, bármilyen elfoglaltsága van, — mind egyen­rangú, ahogyan szokták mondani: egy kalap alatt vagyunk, mindnyájunk örömére és élni vá­gyó emberek.” Bizony a fenti mondaton el lehet gondolkodni I Összehasonlíthatjuk az itteni helyzettel, ahol a származás és a pénz szabja meg azt, hogy ki ho­va, melyik osztályhoz tartozik, mert ugyan itt is a'nagyon sokat emlegetett “demokrácia” van, de nem vagyunk “egy kalap alatt”! Mert ez a “nép­uralom” nem más mint uralom a népen! Ez a meghatározás fedi a valóságot; Meglepő, hogy a Szovjetunióban az egyszerű dol­gozók is mennyire felvilágosultak, tájékoztatva vannak a világban történő eseményekről. Pár he­te láttam egy dokumentum-filmet, amely ameri­kai riporterek által készült 1956-ban. Megkapott, amikor az egyik kolhoz munkásnője azt kérdezte a riportertől; — ugye Amerikában a nők nem e'-yen lopunk —, mert — tette hozzá —. itt ná­lunk igen! A Szovjetunióban szinte napról-napra emelke- dik az é’eíszinvonal, s könnyítik a dolgozók éle­tit- “.Nálunk október elsejétől minden munkahe­lyen életbe lépett a hétórai munkaidő ...” — ír­ja levelében a levelező partnerem. Vajon mit bi- zonvit ez ha nem a legnagyobb fokú gondosko­dást, amelyet csakis egy szocialista állam képes megvalósítani a dolgozóival szemben. Ahol a ter­melt javak értéke, azaz a profit nem egyes embe­rek kezében halmozódik fel, hanem a dolgozók ke­zébe jut közvetlenül vagy közvetett utón! A szocializmusban, — igy a Szovjetunióban is — minden ember egyforma, “egyik ember annyi mint a másik, bár a bőre barna vagy fehér”! A levélíróm erről igy ir: “Levelében említette a faj­üldözést, az még egy szörnyű dolog! A napokban láttam egy francia filmet, amelyben bemutatták a feketék rabszolga életét, ahogy egy hajón szál­lították őket. Valami borzalmas látvány volt! Mi­ért kell egy embernek annyit szenvedni és hogy bir egy ember egy másik embertársával oly’ bor­zalmas állati módon bánni, s hogy nem bírja fel­fogni, hogy az is egy olyan élni vágyó és olyan érző test, mint ő? Azért hogy fekete, — ha nem tetszik a színe, ne nézzen rá, — de hagyja őt élni és ne tegye borzalmassá életét, mert ha ő kerülne helyzetébe, néki sem esne jól mindazt elszenvedni!” — Vajon mit szólnak ehhez a megállapításhoz a Louisiana állam azon begyöpösödött fejű faj­gyűlölői, akik ordítozva, emberi mivoltukból ki­vetkőzve tüntetnek, s meg akarják akadályozni az iskolák integrálását ?! Még mi is meglepődünk kegyetlen viselkedésükön, hogyne lepődnének meg azok az emberek, akik mindezt csak köny­vekből és filmről ismerik. S nyugodtan fel lehet tenni a kérdést, ki oltotta ezen egyénekbe bele a fajgyűlöletet, ki volt a tanítómesterük? Ki a fe­lelős mindezekért? A válasz egyszerű; — a ka­pitalizmus ! Lehet csodálkozni azon, hogy ma már nagyon sok embernek nem tetszik ez az életforma és ha teheti visszamegy szülőföldjére, hogy boldogan élhessen a szocializmusban? Oda, ahol egyenjogú emberként szabadságban lehet élni, ahol nincsen elnyomás, kizsákmányolás és munkanélküliség! Ez természetes folyamat, hisz’ minden ember ott érzi jól magát, ahol megbecsülik és a jövője, a mindennapi kenyere gond nélkül biztosítva van! A Szovjetunióban Íródott levél ezen mondattal zárul: “Itt küldök önnek a mi újságunkból egy kivágott képet: Ez az idős néni és a férje, — mint -a képen látható — most tértek vissza Ka­nadából és boldogok, hogy öreg napjaikat gond­talanul élhetik kedves gyermekeik és unokáik között, e nagy és boldog házban!” Ehhez nem szükséges különösebb kommentárt fűzni! Minden olvasó a saját bőrén érzi, mit je­lent a kapitalizmusban élni, — pláne idősebb, nyugdíjas egyén számára?! (gőcze) Garébről, E3SN»r@l, Süliedről, a lapról és politikáról Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök egy kis segítséget a lapomnak, mert a lapnak élni kell. Ez az egyetlen magyarnyelvű újság ebben az országban, amely megírja az iga­zat. Geréb munkástárs könyvét háromszor is el­olvastam, kívánom, hogy még sokáig éljen és Ír­hasson jobbnál jobb cikkeket. Amint a lapot meg kapom, az ő Írását olvasom el először. De az ösz- szes kíilmunkatársak igen jól írnak. Másodiknak mindig EHN munkástárs Írásait olvasom el, hogy nem ajánlja-e ismét, hogy zöld hagymát, sárga­répát és napraforgó magot együnk. A feleségem megpróbálta a napraforgó magot enni, de megfáj­dult tőle a feje, én pedig csak kitartok a hurka és a jó borocska mellett. Smied S. munkástárs írásával egyetértek, mevt é;n is úgy láttam, hogy nem volt különbség a két elnökjelölt között. Mind a kettő a Wall Street jelöltje. Szörny Ferkó Tisztelt Szerkesztőség! A Geréb József válogatott Írásaiból sok minden értékes dolgot megtudhat az ember. Az újság is elég jó, de ha lehetséges több tudományos dicket szeretnék olvasni. Sz. Gy., Kanada 16,'í BRIGÁD, 1,616 taggal küzd a szocialista munka ifjú brigádja cimért Fejér megye bányái­ban, vas- és épitőipari üzemeiben. Hát ilyen is van a nap alatt! Tiszt. Szerkesztőség: A floridai Lakelandon van az American Federa­tion of Laborhoz tartozó Asztalos- és Ácsszak­szervezet Otthona. Az otthont igénybe veheti minden megöregedett tag, ha 30 éven át fizette a tagdijat és betöltötte a 65. életévét. Az épület Florida legmagasabban fekvő részén terül el, nagy parkkal és tóval körülvéve. 375 tag részéibe van hely, s jelenleg 280 tag lakik benne. Az otthont az első Llutchinson főelnök elgondo­lása és terve szerint, építették 1929-ben, a mo­dern kornak megfelelően. Háromemeletes az épü­let, a földszinten van az iroda, egy nagy terem és a nagyon öregek lakása. Kényelmes borszé­kekkel és asztalokkal van bebutorozva e terem, ahol különféle társasjátékokat játszhatnak a ta­gok, mint dominó, sakk, stb. Van egy nagy te­rem 850 ülőhellyel és színpaddal, valamint egy kisebb terem televízióval, rádióval ugyancsak egy világos étterem, ahol naponta háromszor szolgál­nak fel tápláló ételeket. Akinek valami szervi baja van, annak az orvos diétás táplálkozást ir elő. A felszolgálást fizetett személyzet végzi. Van egy modernül felszerelt konyha, ahol sütnek, főz­nek. Az élelem legnagyobb része az otthonhoz tartozó földekről jön, van nagy legelő az állatál­lomány részére. Van több fürdőszoba az épület­ben káddal és zuhannyal ellátva. Az előcsarnok­ban is asztalok és székek vannak, a kertet virá­gok, fák díszítik és hozzáértő kertészek tartják rendben. Van egy műhely, s aki akar, ott fogla­latoskodhat kedve szerint. Számtalan remek mun­ka disziti az otthont, ami az öreg kezek munká­ját dicséri. Alkoholt nem szolgálnak fel, de tejből van bő­ven. Ponce de Leon itt magtalálhatta volna a megfiatalodás forrását. Az otthon bejáratát két főutról fölirat jelzi, illetve disziti. Az épület második és harmadik emeletén van a lakosztály és a kórház, orvossal s ápolószemély­zettel. Minden szobában két tag lakik. A szobák­ban két ágy, két szék, két szekrény és asztal van, külön ajtó a mosdóhoz. Minden szobából két ki­járat visz a folyosóra, illetve egyik szobából a másikba. A ruhanemű mosása, tisztítása, borbély és dohány nem kerül semmibe, sőt akinek a helyzete megkívánja, az ruhát is kap. Az emeletre csigalépcső vezet, mivel azon köny- nyebb menni, de van felvonógép is annak, aki azt akarja igényije venni. Megjegyzem, hogy egy asztalosbarátom kért meg arra, hogy ha alkalmam van az otthont meg­tekinteni, Írjak az ottani helyzetről. Én meg is próbáltam ezt. Ha vannak olyan munkástársak, akik a távoli államokban laknak és jogosultak arra, hogy az otthont igénybe vegyék, s nincs más kiút a számukra, vegyék figyelembe ismer­tetésemet. J. Jacobs, Florida Ahová a miaiskásemfjsr pénze megy Tisztelt Szerkesztőség: Sajnos a 79-ik születésnapomat a kórházban kellett eltöltenem nehéz operációt végeztek raj­tam; kis megtakarított pénzemet elvitte a kór­ház, az orvos és a drága gyógyszer. De most már képes vagyok egy kis pénzt küldeni a naptárra és a Gerab lapfenntartó alapra. A Bérmunkás olvasója voltam, s igy ’ismerem Geréb Írásait. Kívánom, hogy még legalább vagy 50 évig folytathassa nagyon értékes, gyönyö­rű munkáját, fiatalos friss egészségben. L. Mate, Chicago * V*. C UCW.HUWV, í, WVWVV’i WiC MWCVMCMCMÍ. CW 0EÜÉ3 JéZSEF VM.GS.tT3n ISÄSSI a Geréb József Jubileumi Bizottság kiadásá­ban. ® A könyv fedőlapját Gellert Hugó. kiváló rajzolómiivész készítette. A 131 oldalas könyv Geréb József 16 kitűnő írását tartalmazza cs ára csupán egy dollár. Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street New York 3. N. Y. ————B———MBhím fii — ■ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom