Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-14 / 28. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 14, 1960 § Magyarország | *■★★★'^rÁr ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★'A A FÓTI GYERMEKVÁROSBAN Félórái autóut után Budapestről megérkeztünk a volt Károlyi grófok palotája elé. 1835-ben épült és 160 szobájában mindössze 4—5 ember lakott. 66 holdas parkjában évszázados fák, három mes­terségesen épített tó van és a vadregényes utak mentén patak csörgedezik. A park és a 150 hold tangazdasági terület elég­gé tágas a tervezett 1,000 gyermek befogadásá­ra. Ez a létszám csak 1962-ben lesz teljes, de máris több mint 500 gyermek- otthona ez a szép­séges palota és körzete. Ha meggondoljuk, hogy ezenkívül még 100 hasonló intézmény van ebben a kis országban, megállapíthatjuk, hogy a népi demokrácia valóban értékeli az embert, hiszen sehol a világon ennyi szeretetben nem részesítik a gyermekeket, még hozzá az árva gyermekeket, «kik részére a múlt csak nyomort, ütlegelést, leg­jobb esetben közönyt jelentett. 3 éves kortól 18 éves korig vannak gyermekek a fóti gyermekvárosban. Akiket az egyetemre küldenek, továbbra is idetartozónak tekintenek. Megmarad a szobájuk s ha vakáció van, vagy akár a week-endet óhajtják “otthon” tölteni, tárt karokkal várja őket a fóti otthon. Hogyan jött létre a gyermekváros? iSok árva gyermek volt Magyarországon. Gyűj­tést indítottak részükre. Az egyik újság naponta közölte a bejött adományokat. Mikor 10 millió forint együtt volt, a hatóság is közbelépett. Üze­mek, minisztériumok együttműködve tanácsot alakítottak a gyermekváros kivitelezésére. A dol­gozók erre mindenfelől jelentkeztek. Az árvák sorsa érdekelte őket, A megyei nőtanácsok kez­dettől fogva munkába álltak és összeszedték az árva gyermekeket. A dorogi bányászok 70 vagon szenet küldtek a gyermekváros részére, a borsodiak már 110 vagonnal adták és az eladott felesleg ára az épülő gyermekvárosé lett. A női tanácsok 25 kg száraz­tésztát küldtek és 14 mázsa tejport. A Vöröske­reszt 25 mázsa sajtot adott. Még a külföld is se­gített. A Német Demokratikus Köztársaság fél millió márka adományt és Röntgen felszerelést küldött az épülő gyermekkórház részére. Az 5-ik kerület kisiparosai társadalmi mun­kában festették ki a hatalmas épületet, ők hozták rendbe a padlózatot. Karácsonyra minden gyer­meket megajándékoztak, még pedig ugv, hogy a nevelők; megtudták a gyermekek kívánságait. ■Mindegyiktől megkérdezték, hogy “mit vennének, ha véletlenül száz forintjuk volna?” Ma is van névtelen adakozó. Egy munkás min­den hónapban elküldi fizetésének felét anélkül, hogy kilétét felfedné. Valaki névtelenül elküldte 6,000 forint takarékbetétjét. A tervező vállalat mérnökei a könyvtárt adományozták az intézet részére. A legfiatalabb rendszeres adakozó két testvér, két kisfiú, Varga Dénes és György, aki­ket nagyanyjuk vitt el az intézet meglátogatására Azóta minden hónapban elküldik 10-—10 forintos zsebpénzüket az intézet részére. 1957 elején 100 gyermekkel, 50 fiúval és 50 leánnyal nyílt meg az intézet. Márciusban 200 csöppség érkezett az ország minden részéből. . . 3—6 év közöttiek. Ma 247 gyermek tanul itt az általános iskolában 7—17 évig és 85 ipari tanuló van. Szeptemberben már megnyílik a gimnázium is. Ma 50 millió forintos beruházással épül a gyer­mekváros. Már készen áll 10 épület az óvodások részére. Minden épület 20 csöppség otthona. Mo­dern, üveggel körülvett hálószobák 10—10 gyer­mek részére. Központi fűtés, hideg-meleg viz. A hálószobába hatalmas ablakon nézhet be az éjjeli inspekciós óvónő s ha valamelyik gyermek fel­ébred, alulról jövő világítást alkalmaz, hogy a kis alvókat ne zavarja. Az óvodaterem falain mese­képek vannak, amelyeket a csöppségek már is­mernek. Korszerű nagy mosdó és fürdőhelyiség van mindenegyes épületben; minden alacsony, úgyhogy a kicsikék elérhessék. Kis állatok, vagy játékok jelzik, hogy kié a fésű, kefe, vagy törül­köző. Miután még olvasni nem tudnak, igy köny- nyüszerrel megtanulják, melyik a személyi tulaj­donuk. A játékok természetesen mind közösek és rengeteg van belőlük. Kik dolgoznak a gyermekvárosban? Darai Imre, az általános iskolás otthon vezetője, mutatta be az intézetet. Elmondta, hogy ezer gyermek és 310 felnőtt lesz a teljes létszám, amit ’62-re el is érnek. Az otthon a Közművelődé­si Minisztérium fennhatósága alatt áll. A tanítók pályázat utján kerülnek ide. Mindegyik részére kétszobás, (a konyha, mellékhelyiség Magyaror­szágon nem számit szobának) összkomfortos la­kás vár. Darai Imre 33 éves pedagógus. Vagy 250 gyer­mek köszöntötte “Imre bácsiját”, amint végig­vitt bennünket a telepen. Darai Imre kezdettől fogva itt volt. Mi hozta őt ide? “Hát szeretem a kis embert!” — mondotta. 3 és fél éves kisleányá­val és feleségével együtt lakik itt. Felesége ter­vező mérnök, Budapestre jár dolgozni. Hogy ke­rült Fótra? — kérdeztük. Mielőtt szó is esett volna a gyermekvárosról, honvédség lakott a volt Károlyi palotában. 1950—53-ban itt szolgált a honvédségnél. Paraszt szülők gyermeke és csak 1945-ben kezdett tanulni, mert 7-en voltak otthon és szülei nem taníttathatták. Napi 5 érát dolgo­zott és a Magyar Dolgozók Pártja ösztöndíjával tanult. Felesége olasz származású, akinek édesap­ja gépkocsivezető volt Ivárolviéknál és Magyar- országon, illetve Foton maradt a felszabadulás után is. Itt ismerkedett meg vele. ő volt a 47-ik katona, aki fóti leányt vett feleségül. “Eleinte 5-ös csoportokban hozták ide a gyer­mekeket az ország minden részéről, a testvére­ket együtt tartjuk. így van itt 8 testvér együtt, de hat és négy-négy testvérpár is van a gyerme­kek között. A nyolc testvér pl. szét volt szórva az ország minden részében, amig végre itt össze­találkoztak. A kisebbek nem is ismerték a na­gyobbakat”, mondotta Darai. A gyermekek háromnegyed részben árvák, de vannak köztük disszidált családok és elvált szü­lők gyermekei is. Rengeteg tragédia húzódik meg mögöttük. Annak ellenére, hogy senki sem kér­dezi őket múltjukról, lassan, lassan ezt elmondják maguktól is és megenyhül fájdalmuk. Az egyik gyermek hónapok múlva mondta el a nevelőnek, hogy szülei lerúgták a szekérről, amint ’56-ban disszidáltak és ö felkapaszkodott, hogy velük ma­radhasson. Egy 13 év körüli kisleány két testvérkéjét ké­zenfogva jött felénk. A mosolygós arcú gyerme­kek szeretettel üdvözölték Imre bácsit. A “kis mama” a rákban haldokló édesanyjuk mellett volt és vigyázott a többire, amig be nem kerül­tek az intézetbe. Most is vigyáz rájuk. Az intézetben önkormányzat van a jutalmazás­ra, vagy büntetésekre vonatkozólag. Testvériesek egymáshoz, és a nagyok segitik a kicsiket. Kilenc intézmény van a gyermekvároson belül. Mindegyik a legmodernebb, a lehető legszebb és korszerű. Szeptemberben megnyílik az uj 16 tan­termes iskola, amely már készen áll a festésre. 41 szobás ragyogóan szép kórház is van a gyer­mekvárosban. A már említett hatalmas Röntgen géppel felszerelt szobán kivül teljes fogászati te­rem is működik. Kenderfi Ágnes orvos készséggel vitt körül bennünket a kórházban, ahol három kis beteget is meglátogattunk. A legkomolyabb be­tegség, amit láttunk, influenza volt s a kis beteg nyugodtan olvasott, amikor beléptünk és már alig várta, hogy felkelhessen. Nem csoda, a kórház' mellett van az egyik gyönyörű mesterséges tó, ahol éppen horgásztak a gyermekek. Az egyik egy kövér kis pontyot húzott ki a tóból. A csónak is ott himbálózott, várva a kis utasokra. Mii tanulnak az intézetben? Televíziós szoba, mozi és zenegépek állnak a gyermekek rendelkezésére és még a rádióleadást is maguk, persze a nagyobbak, végzik. A rendes iskoláztatásokon kivül a gyei mekeset a politech­nikai, fémipari, textilipari, bányásztelepekre és kórházakba viszik. így segítenek nekik a pálya­választásban. Amellett megfigyelik a gyermekek hajlandóságait. Az intézetnek saját zenekara van, a gyemekekből. Már eddig két olyan gyermek ke­rült ki innen, akiknek nagy jövőt, jósolnak. Az egyik atomfizikus, a másik tervező rajzoló akar lenni. Jó szakmunkásokat, mint asztalosok, kő­művesek, fodrászok, varrónők, stb. nevelnek itt. Eri.lőszerint a magyar nyelv mellett az.angol, francia és orosz nyelvekre is kaphatnak kikép­zést 1 gyermekek. Ruházati felszerelésük kifogástalan. 1,200 fo­rint az évi előirányzat mindenegyes gyermek ruházatára, a kabátokon kivül. Az óvodások mindegyikét nylon paplannal takarják be. Nyaral tatásuk is tervszerűén folyik. A csepeli és a többi gyárak gondoskodnak ezidőszerint n\ ’’altatásukról fürdőhelyeiken. Nem csoda, ha kérdésemre, hogy vannak-e gyógypedagógusok az intézetben, határozott ’“nem”-el felelt Darai Imre. “Nálunk erre nincs szükség”, mondta. “A mi gyermekeink egészsé­ges lelkületíiek lesznek hamarosan ideérkezésük után. Igaz, hogy vannak még ilyen gyermekek hazánkban, tie azok más intézetekben vannak. Mi itt megelégedett, kiegyensúlyozott, boldog gyermekeket nevelünk.” Fodor Erna vw*vwwwwwvwwwvwvww*ww\ww*vvwwww% ROMÁN SZAKEMBEREK tanulmányozzák a magyarországi homoki szőlőket. Tanulmány ütjük során a dobrudzsai homokvidékre tervezett szőlő­telepítéshez gyűjtenek tapasztalatokat. A KöZÉP-TISZA vidéki Vízügyi Igazgatóság gépesíti az öntözőtelep építési földmunkáit. Ennek első lépéseként az igazgatóság 17 millió forint értékű uj gépet kapott. Szülőotthon létesült a Zala vármegyei Mikosd pusztán Ha még nem olvasója a Magyar Szónak, rendelje meg most! Kedvezményes előfizetési ár egy egész évre: 85.00. félévre $3.00. — Küldje be az alábbi szel­vényt. Ha néni tud most pénzt küldeni, jelezze azt is. Mi megindítjuk a lapot és elküldjük a számlát: muuuuuwwoHuuuuuvvuvtmwtuv Név: .................................................................... Cim: ..................................................................... Város: .... .................................. Állam: ........ Mellékelve 85.00 □ Félévre S3.00 □ Kérem, küldjenek számlát □

Next

/
Oldalképek
Tartalom