Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
Thursday, Sept. 29, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 — Budapesti levél — Augusztus 20-ának reggelén munkásmozgalmi veteránokkal és úttörőkkel teli autóbusz indult el Budáról Szentlőrinckáta felé, kettős ünnepen való részvételre: alkotmányunk 11-ik és az Új Világ termelőszövetkezet megalakításának 10-ik évfordulójára. Sok ilyen ünnepély folyt le ezen a napon Magyarországon, a tsz-községek százaiban is, de amerikai barátaink számára az teszi Lőrinckátát érdekessé, hogy Gyetvai János szülőfaluja, melyet hazatérte óta patronál, s — mint rövidesen látni fogjuk — igen eredményesen. Jóval tiz óra előtt érkeztünk Lőrinckátára és igy volt idő körülnézni a gazdaságban. Különösen mély benyomást gyakorolt a magunkfajta városiakra a nadrágszij-parcellák százaiból létrehozott 3,500 holdas, hatalmas gazdaság, uj és félig befejezett épületeivel, a részben még szabadban lévő gépparkjával, a jószágok százaival, — de mindenek előtt a falu ünneplőbe öltözött ezer főt felülmúló lakossága, amely túlnyomó részt ez év elején fordított hátat az egyéni gazdálkodásnak és a közösbe lépett, valóban egy Uj Világba. Gyorsan átestünk az üdvözléseken, a Tanácselnök beszédén, az úttörők virágcsokor cseréjén s csoportokra oszolva ismerkedési körútra indultunk. Két uj tag különösen jó interjú-alanynak bizonyult mindketten a nagy tehénistállók ügyeletesei : a 83 éves Ézsiás Imre, aki tavasszal hozta be földosztáskor kapott három holdját és a már ősz óta tag 75 éves Varga György, aki évtizedes napszámoskodás és később egyéni gazdálkodás után most büszkén mutogatja az “ő” hatvanegy- néhány gyönyörű jószágát. A hangos híradó az ünnep kezdetét jelzi. Elhelyezkedünk a vagy 80 méter hosszú sátorban és a lelkes helybeliekkel együtt üdvözöljük az elnökséget. Különösen kijutott a taps a pestmegyei pártbizottság képviselőjének és Gyetvai Jánosnak, Lőrinckáta díszpolgárának, továbbá a patronáló Könnyűipari Gépgyár igazgatójának és párttitkárának. Jámbor Miklós, a P. B. képviselője az ország-világ legfontosabb kérdéseit szövi be ünnepi beszédébe, de a hallgatókat különösen a saját számvetésük érdekli. Tiz évvel ezelőtt alapította meg az Uj Világot 33 volt agrár proletár, 465 holdon, három lófogattal, verejtékes, még a mindennapi kenyeret is alig biztositó munkával. Kilenc kemény esztendő következett, de az ötvenegynéhányra szaporodott úttörő állta a sarat, az ellenforradalom' megpróbáltatásait. A mag gyökeret vert, a tsz kiterebélyesedett, akárcsak a tiz évvel ezelőtt ültetett, ma már magas, hosszú jegenyesor. Tavaly, a betakarítás után jött a fordulat, a százakat tavasszal újabb gazdák százai követték, úgyhogy ma a határ 98.5 százaléka az Uj Világ tulajdona. Az első — gyermekbetegségektől nem mentes •— esztendő mérlege igen biztató: Több mint 500 dolgozó l20 lófogattal és 5 traktorral 15 millió forintot termelt ki, az első év 100,000 forintjával szemben. Gabonatermésük 2—4 mázsával haladta felül az egyéniekét, a búza holdanként átlag 13 mázsát hozott, munkaegységenként 40— 45 forintot várnak (ebből 24 ft előlegként már ki lett fizetve), — mindez tiszteletreméltó hely a megyei listában. Halljuk a terveket is: a 130 holdas öntözéses kertészetet egymillió forintba kerülő üvegházakkal egészítik ki, két uj traktort ;zereznek be, a jószágállományt, különösen baromfit, erősen fejlesztik és arra törekszenek, hogy a ma még “kétlaki” tagok városi és egyéb ■nunkájukat feladják és egészében a közösnek iolgozzanak. A beszéd után átadták az alapitó tagoknak az )kleveleket. Egyre-másra felállnak a volt uradal- ni cselédek és földmunkások, hogy nagy taps kö- epette átvegyék a magvetőknek kijáró elismerést V vagy féltucatnyi Orosziak egyikével beszélge- ek, a 70 év felé járó és könnyekig meghatódott )roszi Sándornéval. Négy holddal léptek a közös- >e, több testvérrel és komával; férje nyugdíjas « beteg, sajnos nem lehet közöttünk. Egy má- ■ikuk elmondja, milyen tengernyi munkával árt a tsz épitése. Tavaly Gyetvai másodmagá- ral lejött Budapestről gyűlést tartani és épp ak- ;or a pap harangoztatni kezdett misére — de nindhiába. Ezután az ebéd következik. Mivel egyszerre csak” háromszáznak tudnak felszolgálni, a han- •osbemondó először a vendégeket hivja, de lesz aindenki számára elég enni- és innivaló. így is olt. Már rég visszatértünk a falunézésből és a ánc a sátor egyik végében már nagyban folyt, de z eszem-iszom még akkor is tartott. A mintegy 2,500 léleknyi falut autóbuszon járjuk be. Előttünk az uj házak egész sora, nagy ablakokkal és egyéni sajátosságokkal. Alig akad néhány zsupfedeles, de az épület ott is renovált. Még sok uj, szépen berendezett házra kerül sor, hiszen dolgozó családtagonként a munkaegység havi kétezer forintra becsülhető, a járadék és háztáji gazdálkodás jövedelme mellett. Bementünk az udvarba, ahol egykor a Gyetvai bognármühely volt, a ház azonban ott is uj. A budapesti vendégeket főleg két réteg helyzete érdekli, az öregeké és fiataloké. Felhasználjuk a hátralévő időt arra, hogy a nagy fotball- mérkőzésre el nem mentek közül adatokat gyüjt- sünk. Az idős tagok, miként Ézsiás és Varga, olyan munkát végeznek, mely tapasztalataikat értékesíti és erejüket kíméli. A munkaképtelenek, Vaszil elnök szerint, a havi 260 forintos állami nyugdíj mellett dupla föld járadékot és az egy- holdas háztájit kapják a szövetkezettől. Ha ez sem elég, a közgyűlés szociális juttatásként 80 munkaegységig menő pénzt szavaz meg. Erre azonban ritkán van szükség, mivel a nagy család mellett ott vannak a gyerekek, unokák — s a mezőgazdaság szocialista átszervezése véget vetett az öregek életét megrövidítő kapzsiságnak, földéhségnek. És a fiatalok? Azzal kezdjük, hogy rengetegen vannak, az anyjuk kötőjébe kapaszkodó apróságoktól, sudár, szüleiknél félfejjel magasabb ifjak- ig. Imre Sándor iskolaigazgató büszkén számol be az eredményekről. A felszabadulás előtt ő maga is aratómunkávS volt Kátán, miként apja és maga Felavatták Kossuth Lajos monoki szobrát Az akkori Zemplén vármegye egyik kis községében Monokon 158 évvel ezelőtt született a magyar szabadságharc legendás vezére, Kossuth Lajos. A monokiak büszkék nagy szülöttjükre és méltón őrzik emlékét. A nép körében még ma is ismertek azok a legendák, amelyek a nagy forradalmár életéről apáról fiúra szállnak. Az egyik néphagyomány szerint Kossuth Lajos 1848 március 15-én felkereste Monokot és kikiáltotta a népszabadságot. Ennek a hagyománynak állított örök emléket Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész, amikor megalkotta az uj Kossuth- szobrot. A bronzba öltött Kossuth szülőházára tekint; egyik keze a kardján, a másikban okmányt fog, amely a jobbágyfelszabadítást tartalmazza. A szobrot a felszabadult jobbágyok késői unokái az ország igazi urai, társadalmi összefogással emelték. A helyi népfront-bizottság kezdeményezésére, öt járás — az abaujszántói, az encsi, a szerencsi, a sátoraljaújhelyi és a szikszói — több mint 150 községében rendeztek gyűjtést és a dolgozók áldozatkészségének az eredménye, hogy Kossuth-szobrot avattak Monokon. Befejeződlek a jelölőgyülések Pesten Az elmúlt héten a főváros valamennyi kerületében befejeződtek a tanácstagi jelölőgyülések. A tanácstag nélkül maradt választókörzetben a szavazásra jogosultak ezrei vitatták meg, ki lenne legjobb képviselőjük a kerületi vagy a fővárosi tanácsban. A jelentések szerint tiz nap alatt több mint 250 jelölőgyülés zajlott le, s mindenütt élénk vita, gondos mérlegelés, tanácskozás után döntöttek a jelölt személyéről. A tanácstag-jelöltek között helyet kaptak a társadalom minden rétegének képviselői: munkások, pedagógusok, háziasszonyok .mérnökök, nyugdíjasok; sok helyütt dolgozó nőkre esett a lakók választása. Több száz helyen bevezetik az idén az infrasugárzó fűtést Az ipari, vásáron sok érdeklődő vette köriül a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat infrasugárzó készülékeit. A bemutatott mintadarabbal végzett sikeres kísérletek alapján megindult a készülék sorozat- gyártása. A 2500 kalória hőt sugárzó berendezésből az év végéig 600-at készítenek. Hősugárzókat szállítanak többek között a VII. kerületi fodrászszövetkezeteknek, üzletek fűtésére, a IX. kerületi Vendéglátóipari Vállalatnak, amely több újonnan megnyíló üzemébe vezeti be az infrasugárzó fűtést. csak, csak 1945-ben, 21 éves korában kezdett tanulni. Akkoriban 6-tanitós iskola volt, most 15 nevelő van, a vele kijáró lakás- és' tanterem problémákkal. Kulturház nincs, mivel “nálunk csak kisebb, 500—600 holdas földesurak voltak, akikről nem maradt ránk kastély, de majd felépítjük jövőre a kulturházat.” A 350 általános iskolás szorgalmasan tanul, gimnázium egyelőre messze van, Nagykátán. Az egyik KISZ-táncost a szövetkezet a ceglédi technikumba küldi ösztöndíjjal. A felnőttek is akarnak több kultúrát, továbbtanulást, de helyet kell biztosítani. Az úttörő csoport nagy fába vágta a fejszéjét — mondja büszkén az igazgató. A tsz 3 holdat adott nekik megművelésre. A 15 tanuló és 5 nevelő szorgalmas munkájának meg is lesz a gyümölcse. A két hold paprikából és egy hold burgonyából elég pénz fog befolyni ahhoz, hogy az úttörőket szovjet vagy lengyel tengerparti üdülőbe küldjék. Jövőre még két holdat kapnak és a kis tsz-nek 30 gyermek tagja lesz. Közben esteledni kezd és indulni kell. Elbúcsúzunk a sok uj baráttól és Gyetvaitól, aki Kátán marad Eszter nővérénél. Az autóbuszban átbeszéljük az élményeket. A nagybaj uszu Tóth munkástárs, aki hazatérte előtt egy szovjet kolhoz elnöke volt, szintén patronálta az Uj Világot. Még sok a tennivaló, a nevelő munka — mondja, de az alig egy esztendő eredményei alapján bizalommal tekinthetünk a jövő elé. Igen, bizalommal. És a munkásmozgalom kitüntetéseket hordó, boldog öregkort élvező veteránjai—köztük a kedves Tomanicka-házaspár — csatlakoznak a busz hátsó részét elfoglaló, náluk több mint félszázaddal fiatalabb úttörők énekéhez. Gárdos Emil A készülékek alkalmasak arra is, hogy nagy munkacsarnokokban vagy szabadban dolgozóknak biztosítsanak egyenletes fűtést. Ezért száz darabot szerelnek fel a Dunai Vasműben, s nagyobb számú fűtőberendezést rendelt a szegedi és a miskolci Épitőipari vállalat is, a téli építkezésekhez. Megnyílt a Plovdivi Nemzetközi vásár A napokban ünnepélyesen megnyitották a 19. Plovdivi Nemzetközi Vásárt- A vásár ünnepélyes megnyitásán több ország kormányküldöttséggel képviseltette magát; a magyar küldöttséget Losonczi Pál földművelésügyi miniszter vezette. A megnyitó ünnepségen megjelentek a bolgár párt és kormány vezetői, Dimitr Ganevnek, a nemzetgyűlés elnöksége elnökének és Anton Jugov, a (bolgár minisztertanács elnökének vezetésével. A kormány nevében Georgi Kumbiliev külkereskedelmi miniszter nyitotta meg a vásárt. Munkásmozgalmi emlékművet avattak a Baglyas-csucson A kommunista és munkásmozgalom legharcosabb emlékeit őrző bányászközség, Baglyasalja munkásai társadalmi összefogással emlékművet építettek az illegális kommunista párt egykori találkozóhelyén, a Salgótarján és Baglyasalja közti hegység legmagasabb ormán, a Baglyas-csucson. Az emlékművet több száz diák jelenlétében avatták fel, valamint a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség egykori vezetőinek és tagjainak jelenlétében. Ezzel az avatással megkezdődött a nógrádi iparmedence ifjúmunkásainak munkaverse- hye. Az ember tragédiája - cseh nyelven A Csehszlovák Szépirodalmi Kiadó világirodalmi sorozatában megjelent “Az ember tragédiája” cseh kiadása. Madách drámai költeményét Kamii Bednar és Hradsky, ismert műfordítók, költötték át cseh nyelvre. A kiadáshoz dr. Peter Rákos, a Károly Egyetem magyar tanszékének adjunktusa irt előszót. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy ebben a hónapban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..............................-t Név: ...................................................................... Cim: ......................................................................
