Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
A NASSERIZMUS LEJÁRTA MAGÁT Egy évvel a szuezi győzelem után az arab világ reménykedett, hogy sikerül megszabadítani a Középkeletet az imperializmus láncaitól. Ma viszont a demokratikus, imperialista-ellenes erők vannak védekező állásponton. Az arab területeken, a sivatagban is koncentrációs táborokban vannak a kommunisták és a demokraták. 2,000-ren vagy többen sínylődnek Egyiptom börtöneiben, ezren Szíriában, másik ezren Jordániában, néhányszázan Szudánban, 3— 4 ezren Irákban, ahol néha egész szakszervezeti vagy parasztbizottságokat is bebörtönöznek. Libanonban nincsenek ugyan politikai foglyok, de részben USA, részben Nasser olyan nyomást gyakorol erre az országra, hogy más arab országok politikai menekültjeit Jordániába vagy Szíriába deportálják. Vége a rengeteg demokratizáló Ígéretnek. Nasser, Egyiptom elnöke ezt valamilyen “piramis- demokráciával” helyettesítette, amely a “nemzeti unión”, politikai és gondolatszabadságot elnyomó gépezetén alapszik. Pedig az ellenvélemény szabadságát ígérte még 1957-ben. Még az akkori nemzeti parlament is, bár válogatott egyénekből állt, túlsók önállóságot mutatott, tehát felszámolták, a sziriai parlamenttel együtt a két ország egyesülése idején. Egyiptom rendőrállam lett, ahol elnyomják a szakszervezeteket és a sajtó teljesen a kormány irányítása alatt áll. Szuez idejében hittek Nassernek még azok is, akik rendszerint nem igen bíztak benne. Azóta elvesztették illúziójukat. Sokat reméltek Iráktól, de reményeik nem váltak valóra. Harc az imperializmus ellen Ha Kasssem miniszterelnök megtartotta volna ígéretét, hogy demokratikus politikai pártot létesít, követték volna őt az arab tömegek. Azonban a munkásság, parasztság, a középosztály jórészének, a valóságban a nép többségének, nem adott politikai jogokat. Tavaly februárban a jobboldali L’Orient szerint, nem engedélyezte a kommunista párt működését. Megtiltotta a nem-kommunistákból álló, de békét óhajtó republikánus párt megalakítását is, ezzel bebizonyítva, hogy semHa személyesen nem teheti, keresse fel szülőfaluját közvetve GERÉB JÓZSEF KÖNYVÉVEL Aki már átolvasta a könyv értékes és nagyerejü 16 cikkét, annak nem kell kihangsúlyoznunk. hogy milyen fontos küldetést végez ez a könyv szülőhazánkban is, ahol az ittenihez hasonlóan kedves fogadtatást nyer. EGY DOLLÁRÉRT ELKÜLDJÜK A KÖNYVET BÁRMELY CÍMRE ÉS MELLÉKELÜNK EGY KÁRTYÁT EZZEL A FELÍRÁSSAL: Geréb József emlékkönyvét szeretettel küldi szülővárosa (faluja) könyvtárába: Név: ............................:................................... Cim: .... ...................................................... Város, állam: .................................................. Aki ...................................... városban (faluban) született ............................................. Vegye fel újra az összeköttetést rég otthagyott szülőfalujával. Kérem küldjék el Geréb József Emlékkönyvét erre a címre: ................................................... város, falu könyvtára részére. A küldő neve: . . ..................................... Címe:............................................. .............. 'Születéshelye és dátuma: Kérjük a nevek, címek és a dátumok olvasható kiírását.------------------------------------------------—------------------mibe sem veszi a tömegeket. A KP illegális, de a kormány maga szervezett egy u. n. “Iráki KP”-t egy renegát kommunista segítségével. Követői azonban nincsenek, sajtója a kormány szubvenciójával is megbukott. A nemzeti demokrata párt, amely a burzsoáziát képviseli, a reakciós politika ellenére sem volt képes kommunistaellenes vonalát megtartani és amikor a párt kettészakadt, Kamel Chaderji egységfrontpolitikával vette át a vezetést. A belügyminisztérium tövénytelennek minősítette ugyan ezt a választást, de a legfelsőbb bíróság 12 tagja egyön- tetüleg fenntartotta törvényességét. A nép nyomása azóta sok bebörtönzött, haladó- szellemti egyént is kiszabadított. Gazdag és szegény Az arab világ uralkodó osztálya gazdag kapitalista basákból félfeudális birtosokból áll. Ezeket a nemzetközi olaj kartellek tartják uralmon, a katonai diktatúrákkal szövetkezve. A szegény szegényebb lesz, a lassan előretörő középosztályt állandóan visszaverik. Egyiptomból kiverték ugyan az idegen kapitalistákat és ez valóban forradalmi lépésnek számított. 1950 óta azonban nincs változás az állam osztály tagozódásában. A régi uralkodók ülnek a nyeregben. Az üzleti és pénzügyi élet basái ma is helyükön vannak, s bár már hivatalosan nem használják a basa elnevezést, uralmukat a katonái bürokráciával osztják meg. Valamennyien rokonságban állnak a földbirtokos arisztokráciával. Tisztában vagyok azzal, hogy lapunk olvasói elvárják tőlem, hogy a lap hasábjain keresztül beszámoljak magyarországi utamról. Sajnos időm nem engedi meg, hogy minden részletre külön kitérjek, de nem hiszem, hogy erre szükség lenne, mivel lapunk kiváló külmunkatársa, Rev. Gross László, aki ugyancsak ellátogatott a nyáron Magyarországra, terjedelmes cikket készít utjának tapasztalatairól az 1961-es naptárunk számára. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy utáninak kettős célja volt; először rokonaimat kívántam viszontlátni, másodszor azt kívántam megállapítani, hogy lapunk milyen mértékben tükrözi vissza az chazai helyzetet. Szükséges volt, hogy necsak a mások szavait idézzük, necsak a mások tapasztalatai alapján Írjunk lapunkban a magyarországi viszonyokról, hanem saját -szemünkkel is megláthassuk a magyarországi fejlődést. Úgy hiszem, hogy ezt a célt is elértem látogatásom folyamán. A Magyar Szó szerkesztősége kitűnő munkát végzett a magyarországi helyzet ismertetésében. Olvasóink, akik lapunkon keresztül figyelték az óhaza fejlődését az utolsó 15 évben meglehetősen jó tájékoztatót kaptak. Sajnos magyar-Ameriká- ban csak a magyar munkás sajtó adott tiszta képet a magyarországi helyzetről s ezt ottlétemkor még jobban felismertem, mert lapunk becsületesén visszatükrözte a magyar nép életét és munkálkodását. A Magyar-amerikai polgári sajtó viszont hamis képet ad az óhazai viszonyokról, mert csak féligazságokat ir meg és eltorzított képet ad a szülőhazáról. Nézzük meg pl. a magyar munkás keresetét. Megállapítottam, hogy egy segédmunkás legalacsonyabb órabére 8 frt, ami 64 frt-nak felel meg naponta. A bérek váltakoznak iparok szerint és aszerint, hogy milyen munkát végez a munkás. Az égjük amerikai polgári lap azt irta, hogj7 a magyar munkás fizetése amerikai dollárba átszámítva $75 havonta. Igv akarják bebizonyítani, hogy a magyar munkás nem tud megélni a fizetéséből. A dollár és forint arányának a bizonyítására mondjuk az öltöny árát hozzák fel. Egy jó öltöny valóban 1,300 forinttól 1,600 frt-ba kerül, de ez szabó által méretre készített ruha, mig ha ugyanabból az anyagból készenvett öltönyt vásárolnak, csaknem a fele áron megkaphatják. Továbbá azt sem Írják meg, hogy a magyar munkás teljesen ingj7én kapja munkaruháját az tizemétől. Vegyünk egy másik példát. Egy kg kenyér (valamivel több mint 2 font) 3 forintba kerül, vagyis a magyar munkás egy órai munkabéréből 2-/) kg, majdnem 6 font kenyeret vásárolhat. Á minimális órabért ($1) kereső amerikai munkás New Yorkban átlag négy font kenyeret vásároíSziriában viszont az Egyiptommal való egyesülés a kereskedőket, munkásokat és parasztokat egyaránt a tönk szélére kergette. Nasser már nem népszerű Négj7 évvel ezelőtt a tömegek követték Nassert. mert ő volt az első arab vezér, aki szembe mert szállni az imperialistákkal. Ma már vége népszerűségének, mert felhagyott ezzel a küzdelemmel. Akik még követik nem látják tisztán a manipulációit, mert előttük lebegteti a szovjet támogatását. Tény az, hogy az amerikai imperialisták mindent elkövetnek, hogy újra rátehessék kezüket az olajgazdag, stratégiailag fontos területre. Azért támogatják Nassert, Kassemot is, amig azok elnyomják a népi megmozdulásokat. A teljes nyílt támogatást nem adhatják meg az Izrael- nak tett Ígéreteik miatt. Egyiptom is imperialista terjeszkedésre törekszik, mióta 1957-ben átvette az előzőleg Anglia és Franciaország kezében lévő gazdasági központokat. Ez az, ami kettészakította az egyiptomi nemzeti mozgalmat, ami meglátszik a többi arab országok viselkedésén. Irákban erős, szervezett baloldali mozgalom fejlődött ki, amely a parasztságot is bevonta. Ez a? első, a főképpen parasztokból álló megmozdulás Középkeleten. Messze vannak ugyan még a forradalomtól, de már ettől is megijedt az uralkodó osztály, mert tudja, hogy ez jelentheti kezdetét az alapos változásoknak a világé részében. Az arab közmondás szerint a hamu alatt ttiz is van, és bár jelenleg visszaverték a demokratikus erőket, az imperialistaellenes erők növekednek és előbb-utóbb uj helyzetet teremtenek. hat egy órai munkabéréből. Vagy vegyük a lakbéreket. Egy magyar munkás lakbére átlagban havi keresetének kb. 3-tól 8 százalékát teszi ki. Az amerikai munkás keresetének átlag 20—25 százalékát költi lakbérre. Vegyük az étkezés költségeit. Egy amerikai munkásnak az étteremben minimálisan egy dollárt kell fizetnie a luncháért, mi szendvicsből, kávéból és süteményből áll. A magyar munkás üze mi ebédje, ami levesből, húsból, főzelékből, salátából és süteményből áll, 3 forintba kerül. Minőség tekintetében megfelel egy két-dolláros ebédnek. Ha összehasonlítást akarunk tenni a magyai munkás 3 forintos ebédje és az amerikai munkái egy-dolláros luncha között, láthatjuk, hogy amij a minimális órabérért dolgozó amerikai munkás nak egy órát kell dolgoznia a luncháért, addig $ magyar munkás csak 23 percet dolgozik érte. Vágj7 vegyük a lakásépités kérdését. Amerikában sok lakást építettünk az utóbbi években, dí ezek drágák és csak a nagykeresetü emberek jut hatnak hozzá. A munkástömegek itt is lakáshi ányban'szenvednek. Magyarországon ugyancsal sok lakást építenek, de még ez sem elég egyelőrí a szükségletek kielégítésére. Bárki megvizsgálhatja ezeket az adatokat mert azok megfelelnek az igazságnak. De az ilyer általánosítások ferde képet nyújtanak az itten helyzetről. A dolgozó magj7ar munkás nem mindent ka{ ilyen jutányosán, mint ahogy azt itt fent idéz tűk. De tény az is, hogy Amerikában sem aranj minden ami fénylik. A munkanélküliek, a mini műm bérért dolgozók ennek a legjobb tanúi. Legközelebb cikkemben kitérek a magyarorszá gi panaszokra. Rosner Sándor AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem, küldjenek mutatványszámokat az alanti címekre: Név; .......................................... ..................... / Cim: .......................................... Város, állam: -j..........., Az Amerikai iagyar Szó kitünően tükrözte vissza a magyarországi helyzete! 12 AMERIKAI MAGYAR SZo Thursday, Sept. 29, 1960
