Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-15 / 37. szám
Thursday, September 15,1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 tAJudbcmricuuf és tochnUoa Viz alatt és tűz alatt... “Bányatüz” amely hasznot hajt A szénréteg tüzet fogott, s néhány óra múltán hatszáz méterrel a föld szine alatt, mintha az eleven pokol szabadult volna el. A felszínre vezető kürtőkön egyre sűrűbb füstgomolyatok törtek felfelé — a kis donyeci bányatelepen azonban csend honolt. Miért nem szólalt meg a bánya- tűzoltóság szirénája, hol késlelkedtek a tűzoltók és hol maradtak a mentők? Még pár perc, s mindenütt a lenn rekedt szeretteikért aggódó hozzátartozók jajveszékelésétől hangos a környék... De nem! Itt mindez elmaradt. Csak a forró gáz áramlott továbbra is felfelé a csöveken. A szivattyúk monoton zaj át'nem törte meg sem vészjelzés, sem a hozzátartozók sírása. Mi történt hát? A Szovjetunióban üzembe helyezték a bányaművelés legkorszerűbb módszerével működő üzemet, mely a bányászok nehéz és veszélyes földalatti munkáját kiküszöbölve, még a mélyben elvégzi a szén elgázositását. A felszínre csak a nagy fütőértékü gáz jut, melynek szállításához nem kellenek már sem csillék, sem felvonók, sem daruk, sem vagonok. A hétéves terv egyik érdekes adata, mely szerint a fűtőanyag-iparban a kőolaj- és gáztermelés aránya a jelenlegi 31 százalékról 51 százalékra növekszik, mig a széntermelési 60 százalékról 40 százalékra csökken. Moszkva fűtőanyag-fogyasztásában ez úgy mutatkozik majd meg, hogy a hétéves terv végére a gázfogyasztás a jelenleginek több mint háromszorosára emelkedik, mig a szénfogyasztás egvnyolcadára csökken. A gáz tehát fokozatosan kiszorítja a szenet. De mi lesz akkor a szénnel? Abból is gáz lesz. A Szovjetunióban már 1937-ben felépítették a Do- nyec-medencében az első földalatti szénelgázosi- tó berendezést. Azóta egyre több hasonló üzem létesült a Donnál és a moszkvai szénvidéken. Ez a modern termelési eljárás különösen az elmúlt években indult hatalmas fejlődésnek a Szovjetunióban. Hogyan történik a szén földalatti elgázositása ? A felszínről sakktáblaszerüen elhelyezett lyukakat fúrnak le a szénig. A lyukakba húsz centiméter átmérőjű csöveket helyeznek. A csövek alsó végét azonban a szénrétegen keresztül kapcsolatba kell hozni egymással, csatornákkal. Ennek legismertebb módszere, hogy a fúrólyukba nagy nyomással levegőt sajtolnak, mely a szénrétegben levő pórusokon és repedéseken át a szomszédos fúrólyukig hatol, ahol ismét a felszínre száll. Ha á szénréteget a levegő kivezetésére szolgáló cső alsó végénél meggyujtják, akkor a tűz a légáramlással ellentétes irányban lassanként addig a csőig terjed tovább, melyen a levegőt befuvatták. Az elégett szén helyén mind szélesebb csatorna keletkezik, melyen keresztül egyre erősebb légáramlatot hoznak létre. Ez a lég áramlat aztán egyrészt levegővel táplálja a szénrétegben mindjobban terjedő égésfelületet, más részt a kivezető csövön magával ragadja az égés nyomán keletkező gázokat. A felszínen elhelyezett telepen pedig már csupán a légáramlás fenntartásának, a kiáramló gázkeverék tisztításának feladata vár a “bányászokra”. így válik a Szovjetunióban a szénbányákban fellobbanó bűz is a bányászok halálos ellenségéből az ember hűséges segítőtársává. AG YAG-M AKARÓN I Örményországban uj építőanyagot állítottak elő. A képlékeny állapotú agyagot húsdarálóhoz hasonló gépen .cső alakra extrudálják, és az igy kapott “agyagmakarónit” kiégetik. A különleges szerkezetű agyagból égetett csövek kitünően beváltak mint alagcsövek. Eddig ugyanis a fenékvizet elvezető csövekbe a viz csupán az illesztések helyén jutott. Éppen emiatt az eldugulás meggátlására a csöveket kaviccsal kellett burkolni. Az “agyag-makaróni”-csövek teljes felületükön átengedik a vizet; fektetésük gépesíthető; szűrő és kavicsburkolat nélkül helyezhetők el. Kiégetésük sokkal gyorsabb a tömör csöveknél. ‘Agyag-makaróniból’ téglák s épitőblok- kok is készíthetők, amelyek — noha súlyúk csak fele a szokásos tégláénak — ugyanolyan szilárdak. így lehet bányászni a tenger fenekén A földünkön található természeti kincsek nagy részét a földkéreg rejti magában. Ezeknek a kincseknek a feltárását a tudomány és a technika a szárazföldön már évszázadokkal ezelőtt megoldotta. Bolygónk felületének nagyobb részét, azonban tengerek és óceánok vize borítja, amely a földkéregben rejlő természeti kincsek nagy részét hosszú időn át elzárta az em- riség elől. Igaz, a tengerfenék partmenti részein már sikerült megoldani olyan hasznos ásványi kincsek felszínre hozatalát, mint például a kőolaj. Elegendő itt a Baku környéki szovjet tengeri olajbányákra emlékeztetni, ahol a feltárást a tengerfenékre rögzített oszlopokon a viz szine fölé épített munkahelyekről végzik. Nyilvánvaló, hogy ilyen szerkezetek csak viszonylag kis mélységnél alkalmazhatók. Az óceánok fenekének jelentős része azonban több ezer kilométeres mélységben van, és itt megoldhatatlan a tengerfenékre támaszkodó vizfeletti munkahelyek építése. Pedig a tengerfenéknek ezek a részei különleges érdeklődésre tarthatnak számot. A tengerfenék kincseinek kiaknázása ma már nemcsak tudományos fantaszták képzeletét izgatja, hanem évről évre időszerűbb problémát jelent, melynek megoldásán a tudomány és technika kiváló szakértői fáradoznak. • . .Vajon milyen különleges eszközökre van szükség a tengerek feneke alatt rejtőző ásványi kincsek feltárásához? Ezek az eszközök természetesen nem lehetnek kapcsolatban a viz felszínével, hiszen a tengeri viharokkal járó nagyerejti hullámverés komolyan gátolhatja az egész rendszer helyes működését. A “viz alatti bányászok” számára támaszpontul szolgálhat egy tengeralattjáró, melyet nehéz horgonyokkal száz méter mélységben rögzítenek. A tengeralattjáróról csendes időben csövet tolhatnak a felszínre. Ennek segítségével megoldható a levegő-utánpótlás, valamint az embereknek felvonón történő fel- és lebocsátása. Ugyancsak kivitelezhető megoldást jelenthet egy hatalmas, távirányítású, viz alatti tank. Ez a tank a legközelebbi partról saját hernyótalpain gördülhetne a tenger fenekére, miközben egy forgódobról maga mögött lerakná a hajlékony olaj,- illetve gázvezetéket- A tankot automatikus furóberendezéssel szerelnék fel. Az egész szerkezet méretei igen nagyok lehetnek. Súlyát a viz felhajtóereje csökenti, s hernyótalpaival könnyen leküzdheti a tengerfenék egyenetlenségeit. Az olaj- vagy gázvezetékkel együtt a tank maga után bocsáthatja az irányításához, mozgásának ellenőrzéséhez, hajtóműveinek és a furó- berendezés gépeinek energiaellátásához szükséges kábeleket. A tengerfenéken dolgozó szerkezet irányítása hajóról is történhet. A tudománynak az óceánkutatásban és a technikai fejlődésben elért sikerei biztositják, hogy a tengeralatti bányászat utópiából rövidesen a mindennapi élet valóságává válik. ÉLŐSKÖDŐ FENYŐFÉLÉK UJ-KALEDÓNIÁBAN A tudomány mind ez ideig nem ismert a fenyőfélék körében élősködő növényfajt. A legutóbbi felfedezések ezen a téren is bővitették ismereteinket. 1957-ben az Ausztráliától keletre levő Uj- Kaledónia szigetének növényzetét tanulmányozó expedíció egy uj Podocarpus fajt fedezett fel: a Podocarpus ustus-t. A Podocarpusok a déli félteke többnyire lapos-lemezes levelű fenyőféléi. Az uj fajt a Dacridium toxiides fenyő tövén találták meg, módosult gyökere a gazdanövény kérge és fateste közé hatolt és ott mind a fa, mind a háncsszövetben elváltozásokat okozott- Rendellenes vastagodás, illetve a háncsban keményháncs (szklereidák=kősejtek) képződése volt megfigyelhető. Az élősködő cserje törzse kb. 15 cm átmérőjű s lombozatának átmérője kb. 1 méter. Minthogy levelei zöldek, önmaga készít magának szerves táplálóanyagot tehát félélősködő, mint például a fagyöngy. Az expedíció ezt a különös félparazita fenyőfajt egyelőre csak egyetlen példányban találta meg. KIÁSSÁK PYRGI ETRUSZK VÁROST ! Livius, Diodorus, Siculus, Strabo, és más antik szerzők süriin említik Pyrgi városát, amely Rómától 60 kilométernyire északra a Tirréni-ten- ger partján feküdt. A város neve a pyrgos (kapu) görög szóból származott és a Nyugat es Kelet közt lebonyolított árucsereforgalom kapuját, kikötőjét jelentette. Dél-Etruria ércét és fáját adták-vették ebben a kikötővárosban ázsiai ég görög iparcikkek ellenében és ma már tudjuk azt is, hogy ezen a kapun át hatolt be a görög kultúra és művészet az Appenin-félszigetre. így lett Pyrgi egyike a legnagyobb etruszk városi településeknek. E helység vesztét a lakosok gazdagságáról, főleg az Uni (Juno) isten tiszteletére emelt templom kincseiről elterjedt hirék okozták. Dionysios, Siracusa tirannusa ugyanis i- e. 384-ben flottával jelent meg a kikötőben, megrohanta a várost, a templomot kifosztotta, majd felgyújtotta. Az etruszkok eltűnésével rövid ideig római kolónia telepedett le a városban, amelynek nyomai később teljesen elenyésztek. A romokat föld- és porréteg lepte be és megtette a magáét a tenger is, amely a falmaradványok je- jelentős részét elnyelte. A környék kezdetleges eszközökkel dolgozó földmivelő lakossága több mint kétezer éven át semmit sem vett észre az antik kultúra emlékeiből. Négy évvel ezelőtt azonban, az akkor végrehajtott földreform során földhöz juttatottak modern mezőgazdasági gépeket szereztek be. A a ezekkel végzett első mélyszántás tömegesen hozta felszínre Pyrgi maradványait, köztük égetett agyagcserepeket, szobrokat, különböző használati tárgyakat. Amikor a motoroseke terrakottából készült, művészi kivitelű, szakállas férfifőt szántott ki a barázdából, akcióba léptek a régészek is. Zárt területté nyilvánították a környéket, ahol azóta etruszkológusok vezetésével tárják fel a romokat. Pyrgi maradványai jóval többet árulnak el a» etruszkok életéről, mint a más települések közelében kiásott síremlékek, az úgynevezett nekro- poliszok. Növeli a leletek értékét, hogy 25 évszázadon át érintetlenül feküdtek aránylag nem is nagyon mély földrétegek alatt. Az etruszk civilizáció emlékei mellett a terrakottából és bronzból készült, görög befolyásra valló szobrok művészi körökben is méltán keltettek feltűnést. A templom 24 méter széles és 30 méter hosszú alap falait már kiásták, Dionysios rablótámadásának és gyújtogatásának még ma is látható nyomaival. Etruszk felirattal ellátott agyagedényeket is találtak. Ezek az i. e. V. századból valók. Pyrgi egykor virágzó kereskedelméről vasércdarabok tanúskodnak- A legértékesebb leletek egyike Athene majdnem életnagyságu szobra. Az ásatásokat kiterjesztik a tengervíz által elnyelt városrészekre is. Uj természetes radioaktiv anyagok Azt a kérdést, hogy találhatók-e a jelenleg ismerteken kívül további természetes radioaktiv anyagok, tulajdonképpen a következőképp kell feltenni: hány olyan izotóp fedezhető még föl amelynek sugárzását mérni tudják. Az idők folyamán ugyanis az egyre érzékenyebb és pontosabb műszerek segítségével a klasszikus radioaktiv elemekhez a gyenge radioaktivitású izotópok eg'ész sokasága járult. Erősen radioaktiv anyagok felfedezése azonban már nem lehetséges. Az uj izotópok a sokkal gyengébb radioaktivitásuknak megfelelően a korábban ismerteknél lényegesen hosszabb életűek. Közülük egy ideig' a 13 billió éves felezési idejű tórium 232 volt az időrekorder, majd a bizmut 203 lépett az első helyre 14 trillió év felezési idővel. A bonni egyetemen Riezler és Kauw két újabb, rendkívül hosszú felezési idejű radioaktiv izotópot talált. Az egyik a gadolinium 152, ennek felezési ideje 1,000 billió év, a másik a hafnium 174, felezési ideje 4,000 billió év; mindkettő alfa-sugarakat bocsát ki. Minthogy mindkét izotóp a természetes elemekben körülbelül 0,2 százalékban fordul elő, radioaktivitásukat csak azután, fedezték fel, miután mesterségesen 15, illetve 10 százalékra dúsították őket. ellentmondás: ~gy hátralékos előfizető!
