Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-15 / 37. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 15, 1960 XjgdtJt a mjé&sztálwz, Az ebben a rovatban kifejtett neze- | Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak f hnwn*rnlnnh f .» " r.,, ., , J nozzaszoinan a szerkesztoseg álláspontjával | a közügyekhez | LA«W\VVVWVW\WW% /WVVWVV*WVWWWVW%V»WV»W**WWWVVVVVWVWWVWWVVV*WV* így bánnak az öregekkel az óhazában Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szóban már olvastak részleteket két amerikai kislány leveleiből, akik Budapesten jár- .nak az egyetemre. Sokan személyesen is ismerik őket. Dorka legutóbbi levele olyan aktuális, hogy szelhetném, ha a Magyar Szó olvasói is tudomást szereznének róla. Dorka meglátogatott egy 78 éves rokont a balassagyarmati Szociális Otthonban. Mostanában sokat olvasunk az újságokban, hallunk a rádión, televízión erről a kényes problémáról. Nagyon sok idős polgár van Amerikában akiknek az eltartása orvosi kezeltetése nagy teher hozzátartozóik részére. Az öregségi biztosítás kevés, orvos, orvosság esetleg kórház úgyszólván megfizethetetlen. Rövid betegség is tönkre tehet anyagilag családokat. Már pedig vannak hosszadalmas betegségek is. Úgy nevezett állami agg othon kevés van és privát otthonok szintén megfizethetetlenek. Az ellátás notóriusan rossz, még ezekben a privát otthonokban is, elképelhetjük milyen lehet akkor a szegényházakban. De hadd térjek rá a levélre. “Levelet kaptam a balassagyarmati Szociális Othonból, hogy látogassam meg azt az öreg bácsit, aki itt járt Pesten júliusban amikor Ti itt voltatok. írják, hogy nagyon beteg és szeretne látni. Csütörtök reggel felkeltem 5 órakor, hogy legyen időm reggelizni és elérjem a 6:30-as autóbuszt Balassagyarmatra. Két és fél óráig tartott az ut. Bizony nagyon betegen találtam Weisz bácsit. Az ápolónő azt mondta, hogy sokkal jobban van, amióta hazahozták a kórházból, csak enni nem akar. Egy kis levest diktált bele az ápolónő türelmes kis trükkökkel. Csokoládét kapnak az othon lakói, (tapasztaltátok, hogy itt drága a csokoládé) Weisz bácsi saját részét néha az ápolónőnek adta. Az ápolónő azzal érvelt, hogyha nem eszik Weisz bácsi, nem lesz egészséges. Csokoládét csak egészségesek kapnak. Tehát legyen szives enni, hogy minél előbb megkaphassa a csokoládét, mert nem hajlandó (az ápolónő) olyan sokáig várni rá. Mig Weisz bácsi a levest ette, volt időm megfigyelni, hogy bánnak az öregekkel ebben az otthonban. Azt a tökéletes türelmet és szeretetet tapasztaltam, amit gyerekekkel szemben is használnak ebben az országban és ami valóban csodálatos. Az ápolónők munkájuk közben kedvesen elbeszélgetnek az öregekkel. Meghallgatják ügyes— bajos dolgaikat és rendkívül jóindulatúan viselkednek velük szemben. Weisz bácsi azt mondta nekem, hogy a saját édesanyja sem lehetne jobb hozzá, mint az otthon személyzete. Háromféle koszt van az otthonban. A lakók nagyobb százaléka zsidó vallásu s a legszigorúbb kóser kosztot készítik a részükre. Van normális és diétás koszt. Ezt úgy értsétek, hogy a diétás koszt egyénenként változik. Akinek diéta van előírva, az megkapja a megfelelő diétát. Hát nem nagyszerű? Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az otthon teljesen ingyenes. Ott ebédeltem és nagyon jó volt az étel. Inkább hasonlított vendéglői kosztra, mint intézetire. Az igazgatónőnek éppen nevenapja volt és annyi virág volt már a szobájában, hogy a mi kertünkben sincs annyi. De csak egyre hozták a virágcsokrokat az otthon lakói szeretetük jeléül. Úgy láttam, hogy a szeretet kölcsönös az igazgatónő és a lakók között. Igazán megható volt. A 2:30-as autóbusszal akartam hazamenni. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy ebben a hónapban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..............................-t Név: ...................................................................... Cim: ................................■.............................. Elbúcsúztam és délután 5 -kor megérkeztem Pestre. Az otthonban megígérték, hogy értesíteni fognak Weisz bácsi hogylétéről.” Kommentárt nem irok a levélhez. Ezt az olvasókra bízom. M. S. Bronx Többen is olvassák a lapot mert jó Tisztelt Szerkesztőség! Szükségesnek és illőnek tartom, hogy megköszönjem szives figyelmességüket, hogy részemre a Magyar Szót rendszeresen küldik. Amikor ol-* vasom a lapban, hogy milyen sokan küldenek pénzt a lapfenntartásra, akkor szinte szégyelem magam, hogy én nem járulhatok hozzá. De szolgáljon elégtételül az, hogy a nekem küldött lapot két család olvassa rajtam kívül, rendszeresen és nagy élvezettel. Az újság összetétele nagyon jó és tetszik nekem az a nagy erőfeszítés, amit a béke érdekében kifejtenek. Reméljük, hogy ez eredményes is lesz. Üdvözletemet küldöm és további jó munkát, sok sikert kívánok midnyájuknak. Idling Miksáné, Konyhád A FELVILÁGOSODOTTAK... Tisztelt Szerkesztőség! Yonkersból is voltak néhányan látogatóban az óhazában. Megkérdeztem tőlük, hogy milyen a magyar munkás nép helyzete? Azt mondták, hogy rossz, rossz, minden nagyon rossz, még a pálinka is nagyon rossz. R. S. azt mondta, hogy nincs üzlet és a nép nem tud eladni semmit. Az állami hivatalokban Írástudatlanok vannak alkalmazva. N. K. pedig azt mondta, hogy a nép retteg, fél, sir, mert nem tudja, másnap mire ébred fel. A parasztokat erőszakolják, hogy álljanak be a közös gazdálkodásba; először szépen, azután ha nem áll be, jön a válogatott kínzás: az ember nemi szervére madzagot kötnek, s úgy rángatják és ha még akkor sem hajlandó, árral szurkálják, és ha még akkor is nemet mond, éjjel szekérre teszik és elviszik, úgyhogy soha többé nem látják az illetőt. Egy “refugee” asszony azzal egészítette ki a hirt, hogy Búj és Kótaj község között a határban van egy bódé, amelyben állandóan zug a motor, s akit oda bezárnak, azt megőrlik. Csak azoknak van mindenük, akik a pártba tartoznak, ők nem tudnak eleget hálálkodni az istennek, hogy épkézláb visszajöhettek. Ezek az illetők ugvlátszik nem mentek keresztül az agymosáson, csak felvilágosították őket. öreg Bojtos és vén Kovács • Szerk. megjegyzése: — Épp a múlt heti számunkban közöltük a hirt a 10,000,000-ik magyar megszületéséről. Ugylátszik a levélben említett madzag nincs káros hatással a népszaporulatra. Szerkesztőnk, aki a napokban tért vissza Magyarországról, és keresztül kasul bejárta az országot sehol sem botlott bele csodálatosképpen ezekbe a madzagokba... Még a könnyeimet... Tisztelt Szerkesztőség! . .Ami Geréb József könyvét illeti, nem is hittem volna, hogy ő ilyen nezettető cikkeket is képes írni, noha már 40 év óta olvasom Írásait, még a Bérmunkáson keresztül. Még a könnyeimet is lemosta egy-egy írása. Szeretnék hozzászólni a Powers-ügyhöz. Nem akarok Ítélkezni afölött, hogy enyhe, vagy szigorú Ítéletet kapott-e, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy az amerikai lapok is elismerték, hogy mint kém működött. Csupán a Cleveland- ban megjelenő Szabadság magyar napilap tartott ki váltig az ártatlansága mellett, és mi több, még olyan formán is nyilatkozott, hogy talán az oroszok hibája volt, minek lábatlankodtak az útjában? Erről azután eszembe jutott a cigány, amikor ludat lopott és a bakter rajtacsipte. Beidézték a községházára s kérdik tőle: no cigány, megint bajt csináltál? Dehogy csináltam, csak az a gonosz bakter csinálta, há ő ott nem mászkál, nem lett volna baj. Volt bányász és acélgyári munkás Cleveland Ajánlja a Geréb könyvel Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptuk Geréb József munkástárs kis könyvét. Ajánljuk mindenkinek, hogy olvassa el, mert minden betűje igaz. Kívánunk Geréb József munkástársnak jó egészséget és azt, hogy még sok igaz elbeszélést tudjon Írni. Mr. és Mrs. Premonics ►J* «2* «j* >2* «j» *2+ «j* «j» «j» «j» »j* «j* >2« «j* «j» «2» «j* »2* *5* *J* *j» «2» «2» *■♦*♦*» *2» *J» «2* «2* Most szükség van a nemzetiségekre... A napokban egy nyomdai szempontból kifogástalan lap jutott el hozzánk. A fejlécen nagy betűkkel hirdeti, hogy GOP Nationalities Reporter, vagyis a Republikánus Párt nemzetiségi tudósítója. Az első pillanatban majdnem meghatódtam, hogy csak eszébe jut a pártoknak a nemzetiségekkel való törődés, mert ime négy oldalas lapot nyomatnak a számukra angol nyelven, tehát azt akarják, hogy problémájukkal megismerkedjenek az amerikaiak is. De az “újság” első sorait elolvasva kissé lelohadt a kezdeti lelkesedésem. Ugyanis mindjárt az elején arról van benne szó, hogy egy egész sor nemzetiségi vezetőt bevontak a Republikánus National Committee-be, mint tanácsadókat nemzetiségi vonalon a közelgő választásokra. Tehát a választásokról van szó.. . Így már egész másként fest a helyzet. Ha szavazatok meghódítására van szükség, akkor érthető miért jelent meg egyszerre egy ilyen újság, ami pedig jelentős összegbe kerül. Erre a célra semmi pénz nem sok, mindig akad valamilyen forrásból fedezet a kiadásokra. Egész más persze a helyzet ha nincs választás. Akkor nem adnak ki lapot például arról, hogy lehetne a bevándorolt Porto Rico-i lakosság helyzetén változtatni. Miként lehetne megszüntetni nagyon sok helyen szörnyű lakásviszonyaikat- és számukra minél előbb megfelelő életkörülményeket teremteni. Arról sem beszélnek egész évben, hogy az Európából bevándoroltak családtagjait akik valamilyen oknál fogva az Óceán túlsó oldalán maradtak, hogyan tudnák minél előbb egyesíteni itteni hozzátartozóikkal. A szigorú és kegyetlen bevándorlási törvények nem ismernek tréfát, átgázolnak minden személyes érdeken. Még eddig nem sikerült megkaparintanom egy olyan bulletint vagy újságot amelyet a Republikánus vagy a másik nagy párt adott volna ki ezek ellen az igazságtalanságok ellen. De az még érthető ha a nagy pártok vezetői nem törődnek a nemzetiségekkel vagy más szóval a bevándorlókkal, ők csak akkor törődnek amerikai választóikkal is ha erre rákényszerülnek. Úgy látszik a nemzetiségiek részéről erre nem kényszeríti őket senki mert eddig nem siettek orvosolni. Hát nincsenek a bevándorlóknak szervezeteik, amelyek felemelnék szavukat a rájuk nézve sérelmes rendelkezések törvények és sokszor Íratlan törvények ellen? Hát éppen ez a baj. A kezünkbe került értesítőben ott láthatjuk a különböző nemzetiségi vezetőket, amint nagyban paroláznak és ölelkeznek a GOP vezetőivel és hivatalnokaival. Természetesen ott van köztük a magyar csoport vezetője is. Lehet, hogy ők megtalálják a maguk számítását ebben a kortesharcban, de az biztos, hogy a tömegeik nem sokat nyernek általa. . D. I U. S. A-robbantások száma WASHINGTON. — Az Atomic Energy Commission jelentése szerint az Egyesült Államok 1945 augusztus hava óta összesen 169 nukleáris robbantást végzett és nem 134-t, mint egy előző jelentésben mondották. Az AEC azonban hozzátette, hogy az előző jelentésben adott 134 robbantásban benne volt minden “fontosabb” robbantás, de hogy a “rekord” teljes legyen, most bevették a kevés jelentőséggel biró kisebb nukleáris kísérleti robbantásokat is.
