Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-04 / 5. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 4, 1960 jQvMt a sm A t w W 1 • f • / ^WHWWHHHVHWHHV Az ebben a rovatban kifejtett neze- | Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak $ hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával * a közügyekhez V\ VV\UWWVW<W W ‘Jó lenne, ha 20-oSda!as lenne lapunk’ Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon szeretem a Magyar Szót, de ez nem jelenti azt, hogy hibáit is nem találom meg. Jó lenne például, ha a regényből kevesebbet tennének a lapba, hogy maradna hely a sok milliós csalásokról is írni, amik körülöttünk végbe mennek mindenfelé. Milliókat siKkasztanak el az adófizetők pénzéből és lapunkban nincs elég hely, hogy arról is írhatnának. Jó lenne, ha 20-oldalas lenne lapunk és legalább 12 dollárra emelnék fel az évenkénti árát. így talán nem kellene folyton kunyorální az olvasóktól. Mellékelek 5 dollárt a naptárért és 25 dollárt a lap fenntartására. Ajánlom, hogy mások is kövessék példámat és pártolják lapunkat. P. B., Connecticut Emberek mindenhol emberek Tisztelt Szerkesztőség! Én is jártam Magyarországon, ott voltam 80 napig, s bár szállodában éltem, nem láttam semmi olyat, mely rossz benyomást tett volna. Nem láttam sem oroszokat, sem orosz katonákat, akik ott élnének, hogy — amint mondják — diktálják a magyaroknak, hogy mit csináljanak. Ellenben láttam verebeket, amelyek éppen úgy ugrálnak, mint itt, macskákat, melyek ugyanúgy nyávognak, akárcsak nálunk, kutyákat, melyek éf>pen ügy ugatnák és embereket, akik ugyanúgy háziasodnak. A gyermekek is azon mód születnek, akárcsak Amerikában. Amint tudják, van egy régi tervem egy kooperativ szervezet alakítására, olyan emberek részére, akik Social Securityn és- öregségi biztosításon élnek és olcsón szeretnék kellemes környezetben eltölteni öregségüket. Már néztem is egy szállodát, 160 szobásat. De előbb a szervezetet kellene megalakítani. M. Schönbrun, Miafni, Fia.. Magyarországi tapasztalataim ! Tisztelt Szerkesztőség! Az elmúlt nyáron én is voltam nyolc hétig Magyarországon, 50 évi távoliét után, hogy meglátogassam három testvéremet és közeli rokonaimat. Én Magyarországra, mint a nyomor tanyájára emlékszem, ahonnan megélhetés hiányában vándoroltam ki. Ugv apám, mint testvéreim földhöz ragadt földművesek voltak. Látogatásomkor egészen más Magyarországot láttam viszont. Testvéreimnek saját házuk és földjük van, s csalt az adóra panaszkodnak, de azt mondják, hogy most van miből kifizetni. Régen nem volt miből, de nem is volt miért. A sors most megfordult, amennyiben nekem itt Amerikában nincs miért és nem is volna miből adót fizetni, 50 évi munkálkodás után. Voltam í\ Szabolcs megyei Gáván, Nyíregyházán, Dombrádon, Dögén, Kisvárdán és Nyirbogdá- nvon. Meglátogattam Budapestet, a Balatont és Miskolc Tapolcát. Sohasem gondoltam volna, hogy ezeket a tájakat minden szépségükben meglássam és a nép elégedettségét és gyarapodását élvezzem. Mindenütt szívesen fogadtak és sehol sem. éheztem. Úgy a fáradságot, mint a költséget megérte éz a látogatás, hogy saját szemeimmel láthattam a különbséget a mostani és a fiatalkori viszonyok között. Aki csak teheti, győződjön meg erről személyesen. N. Petri, Bronx, N. Y. Síeli, hegy támogassuk lapunkat Tisztelt Szerkesztőség! Ismét küldök 10 dollárt a lap támogatására, (öt hete, hogy küldtem tizet), mert úgy látom, hogy lapunknak nagy szüksége van rá. Ennek az egyedüli magyarnyelvű munkás újságnak nem szabad meghalnia. Elolvastam M. G. munkástárs levelét, aki azt Írja, hogy fel kell emelni a lap árát, hogy ne kelljen mindig kollektálni. Én azt hiszem, hogy az olvasók között van 10 százalék, aki még azt a hét dollárt is nehezen tudja megfizetni. De 90 százaléka még 40 dollárt is igen könnyen tudna fizetni, csak akarni kell, hogy a lap megmaradjon. Ahogy M. G. írja, napról napra fogyunk, utánpótlás nagyon nehéz, nincsenek már szegény bé- rés emberek, akik idejönnek. Akik itt születtek, azok nem szeretnek magyarul olvasni. Nekem van két gyermekem, azok tisztán beszélik a magyar nyelvet, de nem olvasnak magyarul, habár azt is tudják. Szörny Ferenc, Florida £ki mindent megtesz lapjáért Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldők 17 dollárt, hetet lapom meghosszabbítására egy évre, pedig már ki van fizetve 1960 okt. 13-ig és tiz dollárt az újság támogatására. Az újsággal nagyon meg vagyok elégedve, úgyszintén a naptárral. Csak eggyel nem vagyok megelégedve, s ez az, hogy csak egyszer hetenként jelenik meg a lap. Én erről nem tehetek, mert én segélyezem a lapot, ahogy csak tehetségem megengedi. Arra még gondolni is rossz lenne, hogy ne legyen Magyar Szónk. Már alig várom, hogy a pénteki nap eljöjjön, amikor a lapot kéjhez vesszük. Fuchs Kálmán, Miami, Fia. • Tisztelt Szerkesztőség! Kérem küldjenek 5 naptárt, melyeket ismerőseim között akarok szétosztani. A naptár kifogástalan, nagyon jó. Nem szeretek rágondolni, hogy régi lapolvasók napról-napra kevesebben vagyunk és nem tudjuk uj olvasókkal az öreg olvasókat pótolni. De még mindig többet ér egy rendes előfizető olvasó, mint két hátralékos. A. J., Akron, O. • Tisztelt Szerkesztőség! A naptárról annyit, hogy jó, olyan amilyennek egy munkás naptárnak lennie kell. Tele van olyasmivel, amiket mi dolgozók sehol máshol nem tudnánk beszerezni, mert a “tudomány” az még itt a kiváltságosok, a pénzesek monopóliuma. Ebben a “szabad” világban úgy kell ellopni, hogy mi dolgozók is tudjunk valamit. Eddig 36 naptárt eladtam, igaz, hogy csak annyiért, amennyi az ára, mert senkitől sem kaptam felülfizetést. S ha még van naptáruk, úgy küldjenek 5 darabot. S. B., Kanada • Tisztelt Szerkesztőség! , Lapunk alkalmilag írhatna a néger munkások helyzetéről is, tőkés társadalmunk bűneiről. Ha elnyomásról van szó, társadalmunk vezetői nem tesznek különbséget fehér és fekete munkás között. Előbb jön a fekete munkás, azután a fehér. Küldök egy újságcikket az itteni házbér-sztrájk- ról, s ha le'sz valami uj fejlemény, arról is értesíteni fogom a szerkesztőséget. Érdemes és időszerű felhasználni, mert ez is bizonyítja az osztályharcot. C. Nagy, Florida • Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam*, köszönet érte. Még csak Geréb és Eörsi Írását olvastam el, mint kostolót, úgy hiszem, hogy a többi irás is hasonlóan jó lesz. Egyben megrendelem Szabó Miklós és Ják Sándor könyvét, a fennmaradt összeget a költségek fedezésére fordítsák. J. Bischof, Florida Tisztelt Szerkesztőség! Láttam a “William Penn” lapban Révész Kálmán cikkét és azután örömmel tapasztaltam, hogy a mi lapunk is tudomást vett erről. Köszönet jár Révész Kálmán elnöknek, hogy 90 ezer tag kezébe adta az igazságot és leleplezte a Magyarország elleni rágalmakat, melyekről sok ezer magyar, köztük én is, a legnagyobb megbotránkozással olvasott. K. I. nyugdíjas farmer Felszólalások a leszerelés érdekében Noel-Baker Nobel-dijas Philip J. Noel Baker, Nobel-dijas békedijat nyert angol politikus azt állította, hogy a Szovjetunió komolyan készül a leszerelésre és hajlandó elfogadni a szigorú ellenőrzést, ha a nyugati hatalmak is elfogadják azt. Véleményét Krus'csévvel és más szovjet vezetőkkel folytatott beszélgetésére alapozza. Noel-Baker a múlt évben a Szovjetunióban volt. Noel-Baker az angol parlament tagja és az “American Jewish Committee Institute of Human Relations” szervezet előtt beszélt New Yorkban, a Roosevelt Hotelben, ahol a szervezet az előítéletek és bizottság kérdésével kapcsolatban konferenciát tartott. R. 'S. S. Gunewardene, ceyloni nagykövet, az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Bizottsága elnöke is beszélt. Kihangsúlyozta, hogy “az emberi jogok védelme fontos feltétele a világbékének. Az emberek elnyomása, a nyomor és éhínség együttjár az agresszív külpolitikával, amely háborúra vezethet”. Megegyezést ajánl a fegyververseny ellen A “National Planning Association” (Országos Tervhivatal) azon véleményének adott kifejezést, hogy csak a leszerelés kérdésében való megegyezés gátolhatja meg az atomerő birtokában levő országokat abban, hogy egy “Világot Átfogó Atom Klubot” hozzanak létre az emberiség veszedelmére. Ez m állítólag profit nélkül és politikán kívülálló alapon működő bizottság azt mondja, hogy legalább egy tucat nemzet rendelkezik atom reaktorokkal és “kész atomfegyvereket gyártani”. Ha ezt megteszik szörrpni költségekkel terhelik meg népüket. Ennek megelőzésére szükségesnek tartja a leszerelés feletti megegyezés létrejöttét egy olyan átfogó ellenőrzési rendszer alatt, amely meg akadályozná újabb nukleáris fegyverek előállítását. ,,.c Eddig az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió termel atomfegyvert. Franciaország most tervezi atombombakisérleteinek megkezdését. A fenti szervezet szerint csak rövid idő kérdése,, míg Belgium, Kanada, Csehszlovákia, Kina, Nyugat- és Kelet-Németország, Olaszország, Japán, Svédország és Svájc is képes lesz atomfegyvereket gyártani. Birósági döntést az atomrobbantások beszüntetésére 39 amerikai, dr. Linus Pauling Nobel-dijas vegyész-tudós vezetésével birósági eljárást indított a célból, hogy az atomfegyverkisérletek szünetelésére a bíróság döntést hozzon. Az .ügy múlt héten került a fellebbezési bíróság elé, miután júliusban a kerületi bíróság a kérelmet visszautasította azon az alapon, hogy ilyen eljárásra a kérelmezőknek nincs jogalapjuk. A fellebbezési biróság sem volt hajlandó dönteni. Azt véleményezte, hogy nem tartozik a biróság hatáskörébe az, hogy az ország folytasson-e fegyverkísérleteket vagy sem. A fellebbezők ügyvédje azt igyekezett bizonyítani, hogy a bíróságnak igenis joga van dönteni a kérdésben, tekintettel arra, hogy a próbarobbantások az ország területi határain kivül történnek és veszélyt jelentenek más országok népeire. Abban a biró is megegyezett, hogy “a robbantások nagyobb veszélyt jelentenek, mint amit az emberi agy felfogni képes”. Pskstelik az Imarika-eüenes Bizottságot Kétszáz ifjú piketelt február 3-án Washingtonban a képviselőház “Amerika-ellenes bizottsága” ellen. Ez a bizottság maga elé idézett 5 ifjút, akik részt vettek a múlt nyáron a Bécsben megtartott Világ Ifjúsági Találkozón. A Washington Post is elitpli a Walter bizottság eme újabb hajszáját. Január 28-án már 75 ifjú tett látogatást a kongresszus tagjainál, hogy befolyásuk latba vetését kérjék az újabb boszorkány hajsza ellen. A képviselők egy része határozottan ellenzi az Amerika-Ellenes bizottság újabb lépését. Az Amerika-ellenes (Walter) bizottság újabb hatalmas összeget kapott, még pedig oly módon, hogy akkor vitték szavazásra költségvetésüket, mikor a képviselők legnagyobb része jelen sem volt, hogy esetleg ellene szavazhatott volna.
