Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-28 / 4. szám
KÉRÜNK”, mert legtöbb esetben, amikor a bocsánatkérést olvassák, az eredeti cikket már régen elfelejtették, de az első benyomás agyukban marad. Bár ebben az esetben a szerk. nem tehet egyebet. • Volna még egy kívánságom: 1960-as, naptárunkhoz hasonló jót adjanak ki még sokáig. Tucatjával jelennek meg levelek, amelyek bizonyítják állításom igazát. Lapunknak 1914 óta vagyok olvasója. Jól emlékszem az “Előre” 1917-es naptárára, melynek tartalma még ma is emlékemben van. Különösen egy cikk: “Az én lapom”, amelynek szövege éppoly fontos és friss, mintha ma Írnánk azt. Az egész naptár — ha szabad mondanom — még jobb, mint a ‘60-as naptár, cikkeinek tartalmát, hivatását illetőleg. Utolsó — talán a legfontosabb kívánságom —, hogy a fentebb felsorolt hibák kiküszöbölése után lapunk olvasóinak száma megsokszorozódjon. Bustya Károly Kekem olyan asszony kell, Tisztelt Szerkesztőség! Ezt a címet kellett volna adni E. Horváth mun- kástársnak a “Megkritizálja a nőket!” cim helyett a január 14-iki lapszámban megjelent levelére. Százig számoltam mielőtt leültem Írni, hátha kimegy a méreg belőlem egy kicsit. így ahelyett, hogy két oldalon szidnám, csak két dologra térek ki. Az egyik az, hogyha azt a szakadt nadrágot az a szegény, szerencsétlen szaktársa tűvel, cérnával szépen megvarrta volna, nem esett volna le a korona egészen a fejéről, csak egy kicsit megcsúszott volna. Az amiért igazán méregbe jöttem, az a megjegyzése, hogy még. a saját feleségével is harcba száll, hogy .még távolról se képzelje magát amerikai asszonynak és ne vegyen fel ilyen rossz íerikai szokásokat. Sajnos hirtelen nem tudok pontos adatokkal szolgálni, hogy hány ezer nő van ma Amerikában, akinek az a rossz amerikíH*szokása van, hogy dolgozni jár, hogy a férj keresetét megtoldja és a házat, meg a kocsit, meg mit tudom én mit, fizetni tudjanak. És a még rosszabb amerikai szokás szerint, ha írtunkéból hazajön, akkor vásárol, főz, takarít, mos, vasal, stb. Rossz amerikai szokás az is, hogy az az asszony, aki nem jár ki dolgozni, egész nap dolgozik a háztartásban otthon és este leül televíziót nézni. Hát az asszonynak nem szabad elfáradni ? Mondja kedves Mr. Horváth, mikor vitte ki leg utóbb a feleségét egy moziba, vagy ismerősökhöz? Vagy mikor jutott eszébe csak egy percre is, hogy egy háztartás vezetése talán van olyan munka (gyermeknevelésről nem is beszélve) mint egy-egy kis gépet jobbra-balra tologatni? Nem amerikai szokások, nem magyar szokások ezek kedves munkástársam, hanem régi jó férfi szokások, amikről már illene egy kicsit leszokni. Vagy talán az volt a jó magyar szokás, hogy “az ember” ment elől az országúton, az asszony meg hat lépés távolságra batyuval a hátán kullogott utána? Kiment már az a divatból régen. Becsüljük meg egymást és egymás munkáját. Próbáljon a “teremtés koronája” leszállni arról a rettentő magas pedesztálról, ahová saját magát helyezte és meg fogja látni, hogy itt lent egész szép rendes világ van. Kovács Erzsi Nem túlzott amit lapunk ir az óhazáról Tisztelt Szerkesztőség! Romániában és Magyarországon voltam látogatáson, majd amikor visszatérésem után az acélsztrájk végétért, visszahívtak engem is dolgozni és 7 napot dolgoztunk, 12 órát; emiatt elhanyagoltam a lapom és a naptár árának beküldését. Pedig a szerkesztőség felhívta a figyelmemet, hogy aki gyorsan ad, az kétszer ad. De van egy másik közmondás is: “Jobb későn, mint soha” és nagyon sajnálom, hogy most ezen utóbbihoz tartozom. A mi munkánk most már befejezés előtt áll, 80 ácsból négyen maradtunk és csak 3—4 napot dolgozunk egy héten, igy ráérek a lapunkra is gondolni. Amikor hazatértem látogatásomból, a lapunkban szinte élveztem azoknak a leírását, akik odaEllentmondás: Egy hátralékos előfizető! A TULSZAPORODÁSNEM PROBLÉMA Eisenhower elnök nyilatkozata nagy tolikus Egyház befolyása alatt áll. Az amerikai “Population Reference Bureau” adatai szerint a világ népe á jelenlegi szaporodási aránnyal a most kezdett évtized végére 600 millióval fog szaporodni és a világ összlakossága túllépi a 3 és fél milliárdot. Angol tudósok szerint ajz emberiség 50 éven belüli megduplázását jósolják. Még abban az esetben is, ha elégséges élelmiszerrel tudnák ellátni ezt a rengeteg tömeget, annyi ember MAR NEM ÉLHET KÉNYELMESEN A FÖLDÖN, — állítják a szüléskorlátozás hívei. És mindjárt rámutatnak arra a körülményre is, hogy hátramaradt népek között találjuk a leggyorsabb szaporodást. A szüléskorlátozás legádázabb ellensége a Római Katolikus Egyház, amely mindenféle védekezést és korlátozást kardinális nagy bűnnek minősített. Ike is beleszól A szüléskorlátozás vitájába hatalmas bombát dobott Eisenhower elnök december 2-án, amikor az egyik újságíró kérdésére azt válaszolta, hogy ennek a kérdésnek határozottan vallásos jellege Van és miután az egyházak azt ellenzik, “én nem veszekszem velük, azt a kérdést nem tekinthetem a kormány ügykörébe vágónak”. Ugylátszik, hogy az elnöknek igen hiányos információi voltak erről a kérdésről, de mint a legtöbb vallásos ember, ő is álszenteskedő, a tömegtől félő módon adott választ a kérdésre és maga is megijedt, amikor rájött, hogy milyen darázsfészekbe nyúlt. Mert a nyilatkozata után a világ minden részéből megindultak a tiltakozások. Ezt nem lehetett ellensúlyozni a buzgó katolikusok és más néhány bigott gondolkozásu ember támogatásával. A tiltakozások Elsősorban is a protestáns egyházak szólaltak meg- A Protestant Episcopal Church, a Congregational Christian Churches, a Population Ref. Bureau, a Civil Liberties Union és számos más szervezet egymásután adták le nyilatkozataikat, amelyekben elitélték az elnök elhamarkodott kijelentését. Úgy a “tervezett család” hívei, valamint azok akik ellenzik a születéskorlátozás tudományos módszereinek széleskörű ismertetését sajátos érdekeik szempontjából foglalnak állást e kérdésben. Meg sem közelitik annak társadalmi és gazdasági kiinduló pontját, még kevésbé tudományos megoldását. Cáfol az angol tudós Reagálva a különböző oldalakról megnyilvánuló aggályokra a világ túlnépesedésével kapcsolatban, J. D. Bernal, angol marxista filozófus és tudós, ellenvéleményét fejtette ki a National Guardian december 7-iki számában megjelent cikkében. Rámutatott arra, hogy a régi Malthus-i elvek (a túlnépesedést tervszerű emberirtással ellensúlyozni) felfrissítése a 20-ik században, még ha haza voltak. Mint szemtanú állíthatom, hogy egy sem túlzott. Meglepő volt látni azt a vidám életet, ami Budapesten folyik. Nem egy öreg munkás mondta, hogy soha úgy Budapesten nem étkezett, mint ma. Ma nincs rongyos nép és nincs éhes, mert ha éhes, van mit enni és eszik is. Bármerre mentünk, mindenütt lehetett látni, hacsak leültek, már szedték elő az ennivalót és ettek. Meglátogattam Gvetvait; ő Budán van, a Já- noshegyen, jól van, nyugalomba vonult, de azért még mindig dolgozik és üdvözletét küldi az össz- magvarságnak. örül, ha találkozhat régi ameri- kásokkal. A Magyarok Világszövetségénél is voltam, amelynek nagytudásu és még nagyobb jó- akaratu főtitkára van, neve Beöthy Ottó. Ajánlom, hogy bárki hozzá fordulhat felvilágosításért, ha szüksége van arra, ő minden díjazás nélkül szívesen áll az amerikai magyarok rendelkezésére. Meg is vendégelt minket nagyon szépen. Nagyon olcsón éltünk Magyarországon és a magyar nép nagyon szívesen fogadja az Amerikából érkező látogatókat. Azok, akik már odahaza jártak, megírtak sok mindent. Fogunk még sok jó meglepetést hallani és látni a szülőhazánkról, csak béke légyén. A. Cs., Michigan ellentéteket váltott ki. A Római Ka* Mit mutat a világszemle? uj elgondolásokkal is, kizárólag a kapitalista rendszerű országokban történik. Ez élesen bizonyítja a rendszer alapvető kudarcát, vagyis hogy képtelen az emberek életbentartását biztosítani. Ezt — ha nem is nyilvánítják hangosan — a kapitalizmus vezetői sohasem tartották feladatuknak. Szerintük, — és felfogásukat tettek bizonyították — ha emberek életbentartása nem kifizetődő üzlet, akkor haljanak meg. (J. D. Bernal evvel a fontos kérdéssel részletesen foglalkozik “Science in History” cimü kétkötetes könyvében, amely kiadóhivatalunkon keresztül 6 dollárért beszerezhető.) Az Egyesült Államokban pl. csak az elmaradt országok túlnépesedésétől félnek, amelynek jelenleg anyagi segítséget nyújtunk, hogy barátságukat biztosítsuk.. A szüléskorlátozásukat szolgáló felvilágossitásaink is a mi malmunkra hajtanák a vizet, amennyiben igy véljük őket kontrollálhatóbb keretek közé szorítani. Bernal az emberiség élelmiszerellátását minden körülmények között megoldhatónak látja, tekintettel a fejlődő civilizáció fejlődő módszereire úgy a mezőgazdaságban, mint az iparban, amelyek a talaj termelőképességét nemcsak tartósítják, hanem határtalanul megnövelik. Ennek bizonyítását látja a szocialista elgondolások gyakorlatba vitelében. A visszamaradt országokra vonatkozóan ezt mondja: “Most már tisztán látható az, hogy ezekben az országokban a parasztok életnívóját nem lehet másként emelni, csak ha véglegesen szakítanak a régi földbirtokos és ültetvény rendszerrel. Még a névlegesen szabad, de valójában idegen társulatok béklyóihoz kötött parasztság sem segíthet magán. Malájföld, a Fülöp-szigetek és a banán-termelő délamerikai országok sorsa is ezt mutatja. Valódi gazdasági függetlenség az iparosítás fejlődésén alapszik, amely a tudományos mezőgazdasághoz szükséges gépeket állítja elő és foglalkoztatja az igy felszabadult munkaerőt.” Bernal professzor az élelmiszerszükséglet emelését nagyobb arányban látja elérhetőnek, mint: amilyen a népességi szaporulat aránya, amit évi egy, legfeljebb egy és fél százalékban mér fel. 2 százalékos termésnövelést a jelen módszerekkel is elérhetőnek lát. A fejlődő biológiai tudomány e téren való alkalmazását csak későbbi időpontban tartja szükségesnek. Jelenleg a földünk 33 billió akker talajterületéből csak 3 billió akker van megművelés alatt. Ez 10 százaléknál is kevesebb. Több, mint 10 billió embert, a világ jelen népességének tízszeresét lehetne kielégítően élelmezni a meglévő módszerekkel, csupán nagyobb talajnak ’•a megművelésével. Tehát a 2100-ik esztendeig nem volna gondunk. Abban az időben az emberiség már tisztán fogja tudni, hogyan oldja meg az élelmezési és szaporulati problémáit. A termelési módszerek javításával a jelen művelés alatti területek termelését is 5—10-szeresé- re lehetne emelni. Hiszen a most nehezen termelt növényzet kb. négyötödét is elégetik vagy aláássák, aminek nem kellene megtörténnie. Végeláthatatlan azoknak az uj és fejlődő módszereknek a száma, amelyekkel a termelést a felmerülő szükség szerint majd növelni lehet. Semmi gyakorlati értéke nincs most azokat felsorolni, talán még az atomerőt és az attól várható hatalmas segítséget lehet felemlíteni. Háborús gépek helyett termelő-gépeket Mindez azonban nem segít azokon, akik most éhezve és betegen tengődnek a világon. Az igazi probléma jelenleg politikai és társadalmi. Ha a technikái tudományt a háborús gépezet helyett az emberiség élelmiszerellátásánál vennék igénybe, akkor egy évtized alatt megszűnne az éhezés és nyomor a földön. Az Egyesült Államok felhasználatlan motorereje elég traktort tudna, biztosítani arra, hogy mondjuk Kina gabonatermését egy év alatt 50 százalékkal emelje. 19 billió dollár a visszamaradt országok életszínvonalát 2 százalékkal emelné évente. Ha most vesszük azt a 100 billió dollárt, amit évente fegyverkezésre kölienek a világon, láthatjuk, hogy mit lehetne ezzel a hatalmas összeggel elérni az emberiség javára. De egyelőre még mindig a háboru a legmagasabb profittal járó vállalkozás. Ajánlatos, hogy az áls/enteskedők ezen a téren keressék az emberiség problémáinak megoldását, nem pedig ott, ahol probléma nem létezik. j Thursday, January 28, 1960 . AMERIKAI MAGYAR SZÓ - q
