Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-23 / 25. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 23, 1960 A náci bestia EICHMANN TÖMEGGYILKOS TETTEI MAGYARORSZÁGON i. A tömeggyilkos bemutatkozása Budapesten 1944 március... Homokszinü, “Pol” jelzésű német autók száguldoznák a városban, a Vár, Horthy rezidenciája környékén német páncélosok állnak. Horthy kormányzó maradt, nevével szentesítette a nácik most már nyílt uralmát. A náci autók egymás után viszik börtönbe a baloldali érzelmű közéleti embereket, sőt még azokat a horthysta politikusokat is, akik a magyar fasizmus külön érdekeit merték hangoztatni. A Harmadik Birodalom nem tűri meg az addig szolga- lelktien hajbókoló urak közül sem azokat, akik nem fogadták örömujjongással az SS és a Wehrmacht magyarországi bevonulását. . . A nép, a dolgozó nép hamarabb megértette tennivalóit, mint a politikai élet fórumán szereplők. Hamarosan megalakul a Magyar Front — megkezdődik a magyar munkások és parasztok ellenállási harca is. A náci megszállók magyarországi gyilkos és rabló hordáinak egyik különleges figurája, Eich- roann Adolf Obersturmbannführer megérkezése után nem sokkal megbeszélést tartott a már 19-én megérkezett két emberével, Hermann Krumey és Wisliceny SS-tisztekkel. A három SS-tiszt nem kisebb feladattal érkezett Magyarországra, mint hogy deportálják és semmisítsék meg Magyarország zsidóvallásu polgárait. Krumey és társai még március 19-én megjelentek a zsidó hitközség Sip utcai székházában és meghagyták: másnap jelenjenek meg ott az ösz- tszes vezetők. A halálra ijedt emberek, akik már hallottak a nácik csehszlovákiai, lengyelországi rémtetteiről, kis csomagban fehérneműt, élelmiszert hoztak magukkal. Krumey durva arcán mosoly jelent meg: “Ne ijedjenek meg. Nincs arra semmi ok. Senkit sem tartóztatunk le. Felelünk a személy- és vagyonbiztonságért, nem lesz deportálás. . . — mondta. Aztán utasítást adott: szervezzenek zsidótanácsot, adjanak elő azonnal 600 pokrócot, 300 matracot, jelentkezzen azonnal 30 nyomdász. “Aki a parancsokat nem teljesiti vagy szabotál, azt kivégzik!” — szólt Wisliceny. Ugyanabban a negyedórában megnyugtató, sima modor és a durva fenyegetés: igy kezdett hozzá véres munkájához Budapesten Eichmann két helyettese. Maga Eichmann már csak akkor érkezett, amikor megszervezték hivatalát. A hivatal fedőneve: “Biztonsági Rendőrség JV. B. 4. osrtálva”. székhelye eleinte az Astoria Szállóban Volt. Az iratokon, parancsokon, amelyek március 20-tól Kezdve az Astoriában születtek, még egy másik hivatali aláírás is került: “Einsatzgruppe ]. der Sicherheitspolizei und des SD.” A náci Biztonsági Rendőrség különleges osztagának főnöke számára tehát már előkészítették a terepet tisztjei. Az ijedt, megzavart emberek az állandó fenyegetések hatása alatt minden parancsot teljesítettek. De Eichmann biztosra akart menni. A megfélemlítésből sohasem elég, gondolta. Egy alkalommal kijelentette: — Sie wissen nicht wer ich bin? Ich bin ein Bluthund! (Nem tudják, ki vagyok? Véreb vagyok !) Eichmann néhány nappal később üzenetet küldött a Sip utcába. — Harmincegyedikén reggel a zsidótanács jelenjen meg nálam. Egyelőre a Majestic Szállóban vagyok, a Svábhegyen. Tájékoztatni fogom önöket. Az apostol utcai ház És harmincegyedikén a megidézettek nem ismertek a retteget hirü vérebre. Udvarias volt, halk, majdnem szelíd. Több mint egy órán át beszélt, gyorsíró jegyezte szapora mondatait. — Az a feladatom, hogy a Nagynémet Birodalom háborúja érdekében nagyobb lendületbe hozzam az ipari és a hadiipari termelést. Ha a zsidók megfelelően dolgoznak, akkor semmi bántódásuk nem lesz. Pénz kell. . . Sok pénz. . . Esetleg áruk, bútorok, használati tárgyak. És emberek! A legjobb az önkéntes jelentkezés, mert akkor nem kell erőszakhoz nyúlni... Minden egyéni atrocitástól megvédem önöket. . . De ne higyjék, hogy engem bárki is félrevezethet! Ha valaki megpróbálja, velem gyűlik meg a baja! Aztán kurta parancsok következtek. Követelések sora — de minden szelíd, magyarázó mondatokban. “Elbűvölő modorú” férfi, mondták a hallgatók. Eichmannak csöndes lakás kellett. Egy SS-kíilönitmény az Apostol utca 13. számú ház előtt kiszállt kocsijából, lefoglalta la dúsgazdag Aschner Lipótnak, a Egyesült Izzó egyik tulajdonosának villáját. “Minden berendezési tárgy marad! — mondták. A villába beköltözött Adolf Eichmann. Az őrség megmondta, ki az uj lakó: a “Sondereinsatzkommando zur Vernichtung der Juden” legfőbb főnöke, a “zsidómegsemmisitési különosztag” vezetője, az S'S egyik legfőbb magyarországi ügyintézője. A gyilkos előélete Linz városában van egy ház, ahol megtalálhatók hatmillió ember gyilkosának gyermekkori képei is. A Bischofstrasse 3. számú házat az Eichmann család a fasizmus uralomra jutása után vásárolta: az egyik fiú hirtelen és magasba Ívelő karrierje a náci-ranglétrán a család minden tagja számára remek állásokat és üzleteket jelentett. Jelenleg két Eichmann-fiu lakik Linzben: Robert, az ügyvéd, és Otto, a villamoscikk nagykereskedő. A harmadik fiú, Emil Rudolf Eichmann a nyugatnémetországi Frankfurt am Meinben él. A negyedik testvér, Eichmann Adolf, hatmillió ember gyilkosa, 1906-ban született Solingenben. A család később költözött Linzbe, ahol Eichmann (a Vacuum Oil tisztviselője) bekapcsolódott az ausztriai nácimozgalomba. 1933-ban átszökött Németországba. Dollfuss osztrák fasisztái nem szerették Hitler híveit, ők a maguk “rendi államát” akarták megszervezni. Eichmann az osztrák nácik lechfeldi kiképzőtáborában kapott oktatói beosztást, majd az SD müncheni, később berlini központjába rendelték. Münchenben Hitlerék már 1933-ban megkezdték a koncentrációs táborok szervezését. Milyen célt szolgáltak a táborok? Hitler egy alkalommal Rauschningnak, a később külföldre szökött danzigi szenátusi elnöknek megmondta: “Ki kell dolgoznunk az elnéptelenités technikáját. Ha megkérdezi tőlem, mit nevezek elnéptelenités- nek, nyíltan megmondom, hogy egész faji egységek kiküszöbölésére gondolok. Ezt akarom keresztülvinni. A természet kegyetlen, tehát mi is kegyetlenek lehetünk. Jogom van megsemmisíteni az alacsonyrendü fajok rovarokként szaporodó millióit.” Ezt a szörnyű, előre megtervezett tömeggyilkosságot szolgálták äi megsemmisitőtábo- rok. 1945-ben a Szovjet Állami Rendkívüli Bizottság megbízásából törvényszéki orvosok tartottak vizsgálatot az auschwitzi táborban, a több száz náci haláltábor egyikében. Két mondat a vizsgálati jegyzőkönyvből: “A németek a táborban agyonlövéssel, kiéheztetéssel, mérgezéssel és kínzással a Szovjetunió, Lengyelország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Csehszlovákia, Jugoszlávia,Románia, Magyarország és egyéb államok mintegy négymillió polgárát ölték meg. Német egyetemi tanárok s orvosok a táborban ‘tudományosnak’ nevezett kísérleteket végeztek eleven embereken.” A koncentrációs táborok legfőbb főnökei Himmler és Kaltenbrunner voltak (előbbi öngyilkos lett, utóbbit halálra ítélték a nürnbergi perben), a táborok megtöltésének feladata jórészt az “elbűvölő modorú” Eichmannra hárult. A nácik úgy gondolták: a vad és véres antiszemita uszítással elterelhetik a figyelmet többi gaztetteikről. 1933 januárjában ragadta magához a hatalmat Hitler és ettől az időtől kezdve előbb Németországban, majd a háború idején egész Európában tizezerszámra gyilkolták meg a szak- szervezeti vezetőket, a munkásszervezetek tagjait, a kommunista, szociáldemokrata és polgári politikusokat. Parlamenti képviselők, munkásemberek, parasztok, irók, művészek ezreit kihurcolták már 1933 februárjában Dachau, Oranenburg, Esterwegen, Sonnenburg és más koncentrációs táborok szögesdrótja mögé. Látogatás Palesztinában Eichmannt az SD berlini központjában először a szabadkőművesek okmányainak vizsgálatával bízták meg, majd az SD dokumentációs osztályának vezetője lett. Itt elsősorban a zsidókra vonatkozó náci-anyagot tanulmányozta, majd utasították, hogy “zsidó-ügyekben külön képezze” magát. A harmincas évek elején — írják az osztrák lapok — néhány hetet töltött Palesztinában egy német telepen, Saronában, majd 1936-ban, hamis okmányokkal, mint az egykori “Berliner Tagblatt” elűzött munkatársa, “menekültként” újra megjelent Tel-Avivban. Megtanult héberül is, megismerkedett a zsidó vallási előírásokkal... (A már idézett budapesti megbeszélésen, a Hotel Majesticben, azzal bűvölte el hallgatóit, hogy részletesen és szakszerűen érdeklődött a több százados zsidó művészettörténeti emlékek iránt és megígérte, hogy hamarosan meglátogatja a zsidó múzeumot...) A deportálás német filmen Amikor 1938-ban a nácik megrohanták Ausztriát, az egykori osztrák állampolgár, Eichmann repülőgépen Bécsbe érkezett. Főhadiszállása az egykori Rotsehild-palota lett. Innen szervezte a “spontán népmozgalmakat”, a gyújtogatásokat és utcai gyilkosságokat a nácik ellenségei és a zsidók ellen; 1938 november 10-én autón rohant egyik épülettől a másikig, hogy személyesen is jelen legyen templomok, munkásházak és a nácik ellen fellépő emberek házainak felgyuj fásánál. A koncentrációs táborok uj tízezreket kaptak “meg- semmisités” céljaira; a szállítmányok megszervezésében nagy része volt Eichmannak is. A bécsi megbízatás pontos teljesítése megnyitotta Eichmann felemelkedésének útját a náci hierarchiában. Bár csak Obersturmbannführer volt (ez a Wehrmachtban legfeljebb alezredesi rangnak felelt meg), hatalma sokkal nagyobb volt, mint a tábornokoknak, ő lett a “Judendezer- nat” vezetője, a megsemmisítés legfőbb főnöke. Amikor a nácik megrohanták Csehszlovákiát, Eichmann azonnal Prágában termett. (Csehszlovákiában már jól ismerte a helyzetet. Többször járt ott feleségével, a, szudétanémet Vera Liebl-el és tájékozott volt a csehszlovák állam elleni szudétanémet bomlasztásról is.) Huszonnégy órát adott a prágai zsidók összegyűjtésére és huszonnégy óra múlva, a csehszlovák állam antifasiszta politikusaival, munkások, parasztok ezreivel együtt tizezerszámra hurcolták el az ottani zsidókat. Ahogy gördült előre a náci hadiszekér, Eichmann mindenütt a nyomában járt. A “Judende- zernat” főnöke, élet és halál ura ott volt Varsóban, Oslóban, Rigában, Párizsban, V'ichyben —• mindenütt tiz- és százezrek elhurcolása és halála jelezte útja nyomát. Erről az Eichmannról irta Gerald Reitlinger “Die Endlösung’ cimü könyvében: “...útja a német állami tisztviselő szabályos útja volt”. Róla mondta helyettese, Wisliceny: “Minden dologban kimondottan bürokrata volt.. . legfontosabbnak azt tartotta, hogy minden dologban fedezve legyen...” — Folytatjuk — Kruscsev levele Powers édesapjához Oliver Powers, a Szverdlovszk környékén május 1-én lelőtt amerikai kémrepülőgép pilótájának édesapja levelet irt Nikita Kruscsev minisz terelnöknek. Kruscsev most válaszolt a Virginia államban élő Oliver Powers levelére. A szovjet kormányfő hangoztatja, hajlandó segítségére lenni az idősebb Powersnak, hogy talál- kozhassék fiával, ha a Szovjetunióba utazik. “Meg kell mondanom, hogy az ön fiát a szovjet törvények szerint bíróság elé állítják. A törvény az törvény, s én nem avatkozhatom bele olyasmibe, ami kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik” — írja Kruscsev. Kruscsev egyébként közölte, hogy Oliver Powers Kruscsevhez irt levelének borítékjából hiányzott az a cédula, amelyet a pilóta édesanyja irt fiának. Az idősebb Powers ugyanis levelében megemlítette, hogy mellékeli ezt a pár sort. A mexikói nép törekvéseiről Mexico Cityben megtartott sajtókonferencián, a mexikói kommunista párt két vezetője arra sürgette a mexikói kormányt — a N. Y. Times- ban megjelent cikk szerint —, hogy álljon a Szovjetunió oldalára. David Alfaro Siqueiros, világhírű festőművész és Gerardo Unzueta pártvezetők a kormányt tették felelőssé a megélhetési árak állandó emelkedéséért és azzal vádolták, hogy a háborús készülődésben együttműködik az Egyesült Államokkal. Senor Siqueiros kijelentette, hogy Mexikó népe tudatában van annak, hogy “a Szovjetunió oldalán harcolni a békéért, megfelel saját törekvéseinek.” EREDETI Goya-képet fedeztek fel a mantuai szépművészeti múzeumban, a nagy festő 1794-ből származó saját kezű kézjegyével. A mü egy női portré.
