Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-23 / 25. szám

Thursday, June 23, I960 AMERIKAI MAGYAR SZg Z. Ötvenéves hidegháború A háborúból hatalmat és nagy vagyonokat szerzó politikusok és militaris ták szeretnék kinyújtani a hidegháború idejét Irta: GERÉB JÓZSEF A könnyebb megértés, de még inkább a köny- nyebb észbentartás céljából a történelemirók a nagy háborúk által szakaszokra osztott részek­ben ismertetik a történelmet a tankönyvekben, így a diákok agyában megmaradnak az ilyen ki­fejezések: “Hétéves háború”. De említenek har­mincéves, sőt százéves háborút is. így nem volt egészen uj dolog az Egyesült Ál­lamok alelnökének, Richard Nixonnak az a kije­lentése, hogy a jelenlegi hidegháború még 50 évik fog tartani. Vannak, akik csak sebtében “bedobott” politikai kortesfogásnak tartják Nixon kijelentését. Ezek azonban elfelejtik, hogy a hidegháború terén minden valószínűség szerint ma Richard Nixon a LEGNAGYOBB SZAKTE­KINTÉLY. Nem azért, mintha valami nagy előrelátó ké­pességgel bírna, hanem egyszerűen azért, mert ő került a központjába azoknak, akik a hideghá­borúból hasznot húznak, akiknek tehát érdeké­ben van annak kinyujtása és igy ami csak tőlük telik mindent elkövetnek a háborús feszültség emelésére. A hidegháború okozta hírnév, hatalom és anyagi haszon annyira elvakitja őket, hogy figyelmen kívül hagyják a hidegháború esetleges felmelegedésével várható következményeket: az újabb, minden előzőt felülmúló nagy világkatasz­trófát is. Az “erélyes” Nixon Ezen sorok írásának idején (junius 10) a világ­lapok nagy hírei szerint Japánban óriási tömegek tüntetnek az Egyesült Államok e hó 19-ére terve­zett látogatása ellen. Az Eisenhower írtját előké­szítő James Hagertyt, az elnök sajtóirodájának a főnökét, valamint két társát, Második Douglas MacArthur, amerikai-japán nagykövetet és Tho­mas E. Stephens elnöki segítőt megdobálták, automobiljukat megrongálták és maguk is csak a gyorsan kirendelt helikopter repülőgéppel mene­külhettek a tettleges bántalmazástól. Alig érkezett meg ennek a szánalmas esemény­nek a hire, Richard Nixon sietett kijelenteni, hogy az elnöknek a tüntetés dacára is be kell tar­tani a tervezett látogatást. Nyilvánvaló, hogy Nixon sietett ezzel a nyilatkozattal, mielőtt alkal­mat adott volna Eisenhowernek arra, hogy ő is mondjon valamit. Nixon az újságíróknak tette a nyilatkozatát, tudván, hogy igy az egész ország, sőt az egész világ tudomást vesz arról. “Ha visszavonjuk a tervezett látogatást most, vagyis ha meghátrálunk, akkor máskor is rá- kényszeritenek arra” — mondotta Nixon, aki pe­dig már tudja, hogy mit jelent a felizgatott, mér­ges tömeggel szembekerülni. Valószínű, hogy a Caracas városban kapott leköpdösést még nem felejtette el és most mégis minden habozás nél­kül közreadta a nyilatkozatát, ami azt jelenti, hogy hajlandó Eisenhower elnököt hasonló nehéz helyzet elé állítani. Nixon támogatói A kérdés most már az, hogy vajon Nixon csak az egyéni nézetét nyilvánitotta-e, mint ahogyan sokan magyarázzák, avagy “rendele,tét” adott az elnöknek, miután az Egyesült Államok ügyeit már valójában ő intézi .Végre is valakinek intéz­ni kell az ország ügyeit — mondják a beavatot­tak —, és ha az elnök csak a golfozással törődik, meg azon kivül nagyon kényelemszerető is, kell hogy legyen körülötte valaki, aki ha nem is nyíl­tan, de a kulisszák mögött annál hatásosabban gyakorolja az elnöki tisztséget Sherman Adams eltávolítása meg John Foster Dulles halála óta is. Most mindinkább nyilvánosságra kerül, hogy ez a valaki Richard Nixon, az Eisenhower által is el­ismert és kijelölt “trónörökös”. Az amerikai alkotmány értelmében az alelnök- nek a tisztsége a szenátus tanácskozásain való el­nöklés, azonkívül vajmi kevés beleszólása van az ország ügyeibe, de főleg nincs rábízva a döntés semmiféle fontos kül- vagy belpolitikai kérdés­ben. így volt az ezelőtt, amig az elnökök igyekeztek eleget tenni a vállalt kötelezettségüknek, akár jólr akár rosszul, már mint azt tehetségük és er­kölcsi felfogásuk megengedte. Most azonban a csak részben-elnök helyett más valakinek kell in­tézkedni. Jóidéig Sherman Adams volt a tényle­gesen gyakorló elnök, akit a megvesztegetés vád­ja következtében eltávolítottak. Utána — legalább is a külpolitika terén — John Foster Dulles kül­ügyminiszter ragadta magához a hatalmat és vit­te a világot a háború meredekére. És most — ime ezt mondja a Republikánus Párt elnöke, Thruston B. Morton szenátor. WASHINGTON. — A “The Republican Na­tional Committee” (a republikánus párt orszá­gos bizottsága) junius 9-én tartott gyűlésén egyhangúlag fogadta el azt a javaslatot, amely köszönetét mond Richard Nixon alelnöknek az­ért, mert segített megformálni (shaping) az adminisztráció kül- és belföldi programját. Hálásak vagyunk azért a vezetésért, amit az elnök és az alelnöktől eddig kaptunk. Megfo­gadjuk, hogy7 minden erőnkkel dolgozni fogunk azért, hogy ezt a politikai vezetést továbbra is fenntartsuk. És vajon mi is ez a nagyon kívánatos politikai irány? Mert az ilyen frázis sok mindent takar­hat. íme, maga Nelson Rockefeller, New York állam kormányzója sem tudja, pedig olyan nagy szerepe van a Republikánus Pártban, hogy Nixon mellett csak őt említették még eddig, mint akit esetleg a jelölésnél számításba lehet majd venni. És ime, ez a Rockefeller végre nyíltan felszólítot­ta Nixont, hogy mondja már meg, miféle politikai elvek alapján igényli a republikánus elnökjelölt­séget ? Néma, mint a sir Nixon azonban nem válaszolt. Ebben a kérdés­ben néma, mint a sir. Viszont egyes olyan szak­értők, mint pl. James Reston, a N. Y. Times mun­katársa azt Írja, hogy Nixon “tervezett megjegy­zésekkel dolgozik.” Reston kifejti a Nixonról irt terjedelmesebb cikkében, hogy az jól megszervezett sajtó ügynö­kökkel dolgozik, akik időközönként elejtenek va­lamilyen “titkot”, persze csupa próbának. A kö­zönség meg nem adott forrásból értesül a kor­mány valamilyen intézkedéséről s ha azt szívesen fogadja, akkor megtudjuk, hogy Nixon volt an­nak a kezdemény ezője. Ha azonban a dolog ellen­szenves, akkor Nixon közbejárására javítják a dolgot, vagy megszüntetik azt. Nixon igy kezdte a politikai pályáját. A válasz­tásoknál ellenfeleiről ilyen “titkos” ügynökök ut­ján a kommunista, vagy kommunistákkal szimpa­tizáló híreket terjesztette. És miután az abban az időben — sőt a nagyon tudatlan emberek sze­mében még ma is igen nagy biint jelentett, az egészen ismeretlen “akarnok” könnyen legyőzte már jónevü és több esetben jelentékeny érde­mekkel bíró ellenfeleit. Most megint megismételte ezt a dolgot, még hozzá sokkal nagyobb méretben, mint valaha is tette. Amikor nyilvánosságra jutott a U-2 kém­repülés s az azzal kapcsolatos félrevezető nyilat­kozatok, amikért igen sok amerikai polgár szé­gyenkezve tiltakozott, akiknek véleményét Adlai Stevenson igyekezett szavakba önteni, a Nixon ügynökei kiadták a jelszót: Mindenki rossz haza­fi, hüllen, sőt áruló, aki az “elnökünket” bírálni meri. Azt persze már nem hirdették, hogy a jámbor golfozó elnököt ők látták el tanáccsal, aki valójá­ban mitsem tudott a provokáló U-2 repülésekről, aki Camp David telepén még a leszerelésről, a bé­kéről is őszintén beszélt, ami valószínűleg anv- nvira megijesztette a háborús készülődésből pro­fitoló Nixont és társait, hogy most mindent elkö­vetnek arra, hogy ezt a nekik nagyon kifizető hidegháborút még vagy7 ötven évig kihúzzák. MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre a “Kincses Ka- lendárium”-ot ..........példányban. Ára: $1.00. Mellékelek érte $..........................-t. Név: ...................................................................... Cím: .................................................................... Város, állam: ...................................................... A fokozott fegyverkezés programja j Bonnban ^ A nyugatnémet kormány továbbra is azon mesterkedik, hogy a csúcstalálkozó meghiúsulá­sát saját militarista törekvéseinek érdekében használja fel. A fegyverkezési verseny fokozása céljából Bonn legutóbb kidolgozta négypontos ka­tonai programját. A program bevezetője azt állítja, hogy le kell vonni a “katonai-politikai és katonai-technikai következtetéseket a párizsi tanácskozás kudar­cából”. Első pontja követeli a NATO és különösen a Bundeswehr fejlesztését, a második az együtt­működés fokozását a NATO-országok között, a harmadik a Bundeswehr külföldi támaszpontjai­nak megoldását, a neg.vedik a pszichológiai had­viselés fokozását, azzal a céllal, hogy “megaka­dályozzák a kommunista propaganda esetleges si­kereit”. E program kidolgozásával egyidőben Strauss hadügyminiszter az Egyesült Államokba látoga­tott és követelte, szüntessék meg az NSZK hadi­tengerészeti flottájával kapcsolatos korlátozáso­kat. Adenauer, Strauss és a többi nyugatnémet ve­zető nyilatkozataikban rendre hitet tesznek há­borús politikájuk mellett. Legutóbb Oswald Ko- hut, a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt al- elnöke frankfurti beszédében élesen bírálta emiatt Adenauert és Strausst. Adenauer egy olasz üdülőhelyen fogadta Sulz- bergert, a New York Times munkatársát és nyi­latkozatában örömének adott kifejezést, hogy a párizsi csúcsértekezlet meghiúsult. A nyugatné­met kormányfő kijelentései kínos feltűnést kel­tettek a nyugati szövetségesek körében csakúgy, mint Bonnban. Ismeretes ugyanis, hogy május 24-én Adenauer kormánya nevében nyilatkoza­tot olvasott fel a parlamentben, amelyben a Szov- \ jetuniót próbálta okolni a csúcsértekezlet kudar- 1 cáért, s azt állította, hogy ez a körülmény “mély csalódással tölti el”. A két ellentmondásos és ha- ; misitó nyilatkozat váltotta ki a Szabad Demok­rata Párt’’alelnökének élesen bíráló nyilatkozatát.-W- ww»v»wwm*‘ vmwwmvm*» ZÁLOGOSDIT játszottak Kölnben, zártkörű összejöveteleken, jómódú urak fiatalkorú leányok kai. Zálogként a leányoknak egy-egv ruhadarabot kellett levetniük... A 13 urat — köztük egy or­vost és egy bírót — bíróság elé állítják. I Nem tudunk aranyérmeket adnit Nem tudunk dijakat kiosztani! ELISMERÉSÜNKET S SZERETETÜNKET AZONBAN MÉGIS KI AKARJUK FEJEZNI SEIH JÓZSEF iránt, aki most ünnepli munkásmozgalmi mun­kásságának ötvenedik évfordulóját. Ezért a Ma­gyar Szó teljes személyzete önkéntes munkával járult hozzá ahhoz a diszkönyvhöz, amely GERÉB JÓZSEF MLKATtTT KsSMT tartalmazza. A cikkek címeiből néhányat itt köz­lünk: Homo Novus, Hol volt, hol nem volt... Primitiv vallások, A nagy titck, Lázadó bárány- kák, Túrós ‘gunboat’, Az én lapom? s sok más, A 128 oldalas, művészies kiállítású könyv fedö­I lapját Geréb József arcképe díszíti, Gellért Hugó művészi rajza alapján. Lapunk minden olvasója kézhez kapja ezt a könyvet díjmentesen. De ezenfelül a kiadványt ajándékképpen elküldjük azoknak, akik lapun, kát az előfizetési kampány idején megrendelik. Külön példányok ára S1.00. Rendeljen belőle már most barátai és ismerősei részére. w vvwwwvwwwwww\^ vwwv w vw* MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street, New York 3, N. Y, Kérem küldjenek ismerőseim részére.......... példányt “Geréb József Válogatott írásai” cimü könyvből. — Mellékelek $.................... Város: .................................. Állam: ..........

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom