Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-16 / 24. szám
Thursday, June 16, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ I Si A kubai "kérdés99 Mi idézte elő a két állam közt az elmérgesedést? Kiknek áll érdekében az ellenséges hangulat felkeltése Kuba ellen? Az Egyesült Államoktól délkeletre elterülő szigetország sokat szerepel az amerikai közvélemény előtt. Rádióállomások s televizió-leadók csak úgy, mint a lepedőnagyságu újságok sűrűn, sőt mondhatnánk megszakítás nélkül, foglalkoznak Kubával. Ez az aránylag kis kiterjedésű ország meg is érdemli a figyelmet- Győzelmes forradalma felszabadította népét Batista diktátor és korrupt társainak uralma alól. Ezt a dicső felkelést nagy szimpátiával kisérték a Föld minden részében a szabadságszerető emberek. így az Egyesült Államokban is számosán üdvözölték a dr. Fidel Castro által vezetett felkelés diadalát. Több neves amerikai személyiség volt az elszánt és bátor forradalmárok vendége, mikor ezek még élet-halál harcukat vívták az ország felszabadításáért. Forradalmi újítások Batista elkergetése után a nép számos reformot hajtott végre. Igen jelentős volt ezek között a már régen esedékes földbirtokreform, mely lehetővé tette, hogy Kuba gazdag cukornád ültetvényeinek jövedelmét végre az ország lakói élvezhessék. Jelentős változtatásokat hajtottak végre a közigazgatásban és a bíróságok rendszerében is. Az elűzött diktátor által lezüllesztett hivatalokban a nép hü fiai kapnak ma már egyre nagyobb helyet. Külpolitikai vonalon is szakított az uj, a nép által uralomra juttatott kormány a régi politikával. Batista, akinek a külföldi tőkével való szoros kapcsolata közismert volt, ennek ia tőkének vetette alá az ország érdekét. így hosszú ideig sikerült neki elzárni Kubát a világ egy jelentős részétől. Többek között nem volt Kubának diplomáciai kapcsolata a Föld legnagyobb kiterjedésű államával a Szovjetunióval és a legnépesebb országgal, a Kinai Népköztársasággal, valamint a keleteurópai államokkal. Most gyökeresen változtattak ezen a reakciós politikán, amely jelentős károkat okozott az egész népnek. Kuba jelentőségének növekedése Nem szorítkoztak tisztán csak a diplomáciai kapcsolatok felvételére, hanem jelentős kereskedelmi szerződésekkel erősítették az ország gazdasági erejét. Ezek a szerződések, amelyeket egyenlő előnyök alapján kötöttek azokkal az államokkal, amelyektől eddig el voltak zárva, alátámasztották az ország függetlenségét. Kuba népe kinyilvánította barátságát minden irányban. Fidel Castro miniszterelnök eljött ide az Egyesült Államokba és kérte az amerikai nép támogatását nagyjelentőségű reformjai megvalósításához. Kormányunk tett is bizonyos Ígéretet ebben az irányban. A miniszterelnök az ország érdekét tartva szem előtt, további kapcsolatokat akart kiépíteni a többi államokkal is, igy került sor a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság miniszterelnökeinek meghívására. A monopoltöke érdekeinek előtérbenyomulása Az amerikai monopol tőkések jelentős csoportja azonban másképpen reagált ezekre a fontos és a békés építés céljait szolgáló intézkedésekre. Úgy érezték, hogy profitjukat veszély fenyegeti ebben a kis országban. Nem beszélve arról az aggodalmukról, hogy Kuba példája követőkre találhat. Dél-Amerika népeire már eddig is nagy hatással volt a Castro vezette forradalom az ifjúság és munkásság nagy tömegei nem egyszer fejezték ki tüntetésekkel rokonszenvüket irányában. Nagy érdekek forogtak kockán, hatalmas profitot fenyegetett ez az uj politika. Nem is késlekedtek, hanem keresztülvitték a jelenlegi adminisztrációnál, hogy jegyzéket intézzen a kubai kormányhoz. A jegyzék szokatlanul fenyegető hangja elárulja milyen nagy lehetett az a haszon amitől most elütötték ezt az érdek- csoportot és milyen óriási lehet az a profit, amit már veszély fenyeget. Amerika-ellenes uszítással vádolja a jegyzék Kuba kormányát, valamint az Egyesült Államok tulajdonát képező birtokok elkobzásával. A diplomáciai viszony felvétele a világ két nagyhatalmával, valamint a barátság a latinamerikai országokkal, nem a békés szándék kifejezője, hanem uszítás a külügyi államszerveink előtt. Ugyanezzel a “tárgyilagosággal” jogtalan birtokelkobzásnak nevezik a haladó földreformot. Ezzel a diplomáciai offerizivával egyidejűleg az újságok is támadásba le.ndültek a közös cél, az extra profit érdekében. A N. Y. Times június 7-iki számában Arthur Krock már arra céloz, hogy olyan helyzet állott elő Kubában, ami már a háborút vagy a nyílt beavatkozást tenné szükségessé. Kuba népe nem hagyja megfélemlíteni magát Ha az imperialista csoportok azt várták, hogy ezzel meghátrálásra bírják a kubai kormányt, akkor keservesen csalódniuk kellett. Castro miniszterelnök a pekingi operatársulat havannai fellépésének megtekintése után, váratlanul megjelent a borbélyok és fodrászok nemzeti kongresszusán és nagy beszédében méltó választ adott az amerikai jegyzékre. Rámutatott arra, hogy e jegyzék mögött imperialista intervenció veszélye 'húzódik meg. De figyelmeztette a háborúra uszitókat, hogy az egész kubai nép egységes ellenállásával kerülnek szembe. Ugyanúgy eleve bukásra van ítélve — mondta — minden olyan törekvés és szándék, mely a gazdasági háború fegyverével akarja térdre kényszeríteni a kubai népet. Az amerikai tőke, ugyanis, amelyik a cukornád ültetvények és olajfinomítók révén jelentős hasznot vágott zsebre az idők folyamán, nem akar simán, ellenállás nélkül lemondani előnyeiről. A gazdasági harc éles és hatásos fegyverét veti latba, hogy a haladó kormányt megbuktassa. Az angol és amerikai monopóltőkések kezén lévő olajTávirat a görög királyhoz A Manolisz Glezosz védelmére alakított nemzetközi bizottság táviratot intézett a görög királyhoz,, s ebben emlékeztet arra, hogy Manolisz Glezosz 19 évvel ezelőtt, 1941, május 31-én tép- le le az Akropoliszról a horogkeresztes fasiszta zászlót. A bizottság kijelentette, hogy máj. 31-én mindazok, akik becsülik az ellenállási harcosok bátorságát, mindazok, akik emlékeznek hazájuk szabadságáért vívott harcra, felhívták a görög királyt: bocsássa szabadon Manolisz Glezoszt. • A görög hatóságok nem engedélyezték a június elsejére összehívott athéni és pireusi nagygyűlést, amelyen meg akartak emlékezni Manolisz Glezosz hőstettének tizenkilencedik évfordulójáról A görög közvélemény nagy felháboro dással fogadta a hatóságok újabb önkényes intézkedését. A demokratikus hagyományokat védő bizottság tiltakozó nyilatkozatában “a kormány újabb fasiszta lépésének” minősitette az intézkedést, az EDA-párt végrehajtó bizottsága pedig nyilatkozatában megállapítja, hogy a görögországi rendőr-rendszer már a demokratikus és alkotmányos szabadságjogok maradványainak megszüntetésével fenyeget. ÍTÉLET AZ ÚJABB “KÉMKEDÉSI” PERBEN Az athéni katonai törvényszék a múlt héten nagysietve letárgyalta a legújabb “kémkedési” pert, amelyet két görög hazafi ellen indítottak csupán azért, mert mindketten Görögország Kommunista Pártja tagjai. A bíróság még aznap itél etet is hozott s az egyik vádlottat életfogytiglani, a másikat pedig tízévi börtönre Ítélte. Mi az uj török kormány politikája Az uj török kormány, amelyet a Törökországgal diplomáciai kapcsolatot tartó országok jelentős része, köztük a Szovjetunió is elismert, már több nyilatkozatot tett. A nyilatkozatok lényege: a katonai kormány ideiglenes jellegűnek tekinti magát, s a“szabad választások” során győztes pártnak adja át a kormányrudat. Gürsel tábornok már első nyilatkozatában hangsúlyozta az uj rendszer hűségét a NATO-hoz s a CENTO- hoz. A kormány tervei: az életszínvonal javítása, a politikai pártok tevékenységének ideiglenes betiltása, az előző kormány jogtipró törvényeinek hatálytalanítása, az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének megjavítása, az előző kormány által megkötött politikai, katonai, valamint gazdasági és pénzügy üköt elezett ségek vállalása. barátM kapcsolat léteiibéde a viláb1 'Mindert államával/ különösen ft7 szövetségesekkel és a szomszédokkal. A határozat végül leszögezi: “A béke finomítók pl. megtagadják a kubai kormánytól a Szovjettől vásárolt nyersolaj feldolgozását. Pedig ez az olaj üzlet a Szovjetunióval lehetővé teszi a drága külföldi valuta megtakarítását a kubai nép számára, mert cukrot iád érte dollárok helyett. Dehát a tőkések érdeke nem vág egybe az országéval, sőt egyenesen ellentétes vele. így a kubai kormány kénytelen lesz a finomítók kisajátításának az útjára lépni. Ez pedig, ismerve az amerikai olaj királyok befolyását kormányunkra, a két ország viszonyának további elmérgesedését fogja maga után vonni. Vajon a két kormány közti viszony kiélesedése a két nép érdekellentétét fejezi-e ki? Lehetséges, hogy a kubai nép felemelkedése, gazdasági helyzetének megjavítása szükségképpen maga után vonja az amerikai néppel való viszony megromlását? Mindenki tudja milyen hatalmas profitot jelentettek ezek a vállalkozások. De kinek hoznak hasznot? Ha az itteni nagy gyárak és vállalkozások hatalmas nyereségéből nem jut a széles néptömegeknek, akkor elképzelhetjük milyen előnyük van a külföldi befektetésekből. Miért*lenne hát érdekünk, hogy ellenségeket szerezzünk makunknak szomszédságunkban? De nem csak Kuba lesz az ellenségünk, hanem magunkra haragítjuk egész Dél- és Közép-Amerikát. Castro miniszterelnök ki is jelentette, hogy Kuba győzelme a latin-amerikai országok győzelmét is jelenti. Jó lenne ha a külügyi szervek is elgondolkoznának ezen. Mi pedig elmélkedhetnénk azon a visszás helyzeten, hogy kik is választják politikánk intézőit és ezek tulajdonképpen kinek a képviselői? Mert hivatalosan a tömegek választanak, de nem ennek érdekét képviselik a választottak. Jó volna tisztázni, kiknek tartoznak akkor számot adni és ki vonhatja őket felelősségre? szolgálata legyen Törökország külpolitikájának első és fő alapelve.” Az uj krmány terve ellentmondásos, mint ahogy még mindig ellentmondásosak az államcsíny létrejöttét megítélő vélemények. Az A1 Nasr cimü damaszkuszi lap azt Írja, hogy “az amerikaiak tudtak Menderes megbuktatásának tervéről, és elkészültek, hogy bukása után is jó helyzetben maradjanak.” A Times cimü angol lap pedig egyenesen arról ir, hogy “az államcsíny nem sikerült volna, ha az Egyesült Államok nem biztatta volna fel a hadsereget, hogy ragadja magához a kezdeményezést.” Más angol lapok az amerikai inditék okát abban jelölik meg, hogy igy akarják megfékezni “a rendszer ellen irányuló és állandóan erősödő népi felzúdulást.” Az uj Az uj kormány programjában levő legnagyobb ellentmondás viszont az, hogy bár meghirdeti a Menderes-kormány okozta súlyos belső hely-" zetből adódó problémák felszámolását, ugyanakkor azonban hűséget tesz a NATO-nak és a CENTO-nak, vagyis annak a politikának, amely teljes csődbe vitte épp a megdöntött kormány uralkodása alatt az országot. Az uj kormány eddigi intézkedései viszont — a kompromittált politikusok nagyszámú íetartózta tása, a büntetések során letartóztatottak szabadon bocsátása, a Menderes-kormánvzat tömeggyilkosságainak felfedése — támaszthatnak olyan reményt, hogy a korábbi hibáknak legalább egy részét felszámolják. Egyesek szerint a nagyszámú letartóztatás lényegében “önvédelmi feladat” amellyel elvágják a lehetőségét a bukott politikusok kormányellenes szervezkedésének. Mások szerint a kormány fellépésével el akarja terelni a figyelmet arról, hogy lényegében tovább kívánja folytatni a Menderes-kormány politikáját. S a megelőző kormány tagjai elleni fellépésével akarja lecsillapítani a valóságos politikai változásokért harcoló tömegmozgalmat. Bárhogyan is legyen a helyzet, egy azonban máris bizonyos: Gyors egymásutánban derül ki a Wall Street két legszilárdabbnak, legmegbízhatóbbnak vélt szövetségeséről, hogy nem mások, mint véres diktatúrák. Sygman Rhee vagy Menderes felelősségre vonásával tulajdonképpen a háborús politika került a népek itéloszéke elé. A Menderes bukásához vezető több mint egy hónapig tartó tüntetések azt jelzik, hogy a török nép nemzeti érdekeinek megfelelő független politikát kíván, szabadságot a katonai és politikai tömböktől, olyan politikát — mint azt a kórmán^ térve is kimondja —■, melynek az első és fő áláp- szerve a béke szolgálata. . Kényszerleszállást hajtott végre egj^ amerikai pilóta vitorlázó repülőgépével a Németi(Dönlök- ratikus Köztársaságban, Lübeck közelében, iUs&á
