Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-16 / 24. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 16,. I960 Van aki fizesse a számlát 40—50 dolláros hotelszobák, dőzsölések, vakációk családostul, személyi kiadásaik számláit közpénzből fizettetik maguknak a mások kivizsgálásával foglalatoskodó képviselők. — Csa \ a legjobbat, kerüljön bármibe. — Nyitott kassza áll rendelkezésükre A washingtoni képviselőház épületének egy fél- re^,o szobájában kékíeutu vastag kötetekbe vannak fűzve azok a nyugták és számlák, amelyeket egyes képviselők a Washingtonon kívül eső kötelességeik teljesítésének kiadásaiként nyújtottak be kifizetésre. Walter Pincus és Don Oberdörfer a Life folyóiratban fantasztikus adatokat tartalmazó cikket közöltek azokról a határt nem ismerő kiadásokról és a köznép pénzével történt visszaélésekről, amelyeknek a nyugtahalmazok át vizsgálásánál nyomára jöttek. Megnézték volna a szenátus különkiadásainak kimutatását is, de az gondosan el van zárva a külvilágtól. így csak a képviselők viselt tetteiről Írhattak, hogy pl. Charles Buckley N. Y. -i képviselő megszállt a, los-angelesi Biltmore Hotelben feleségévé együtt. Buckley, mint a Ház közutak bitó. tságának elnöke, hivatalos utón volt, de a feleséire nem. Amikor azonban közös számlájukat kifizetésre benyújtotta a képviselőház pénztárába, Mrs. Buckley neve ki volt huzva ugyan, de senki f m vonta kérdőre, hogy miért kellett a számla rája eső részét, 44.09 dollárt közpénzből kifizetni. A cikk irói tucatjával találtak ilyen kijavított számlákat és fényűző kiruccanásokról szóló okmányokat a 25,329 átvizsgált és kifizetett nyugta között. A washingtoni törvényhozási munka számos bizottság felállításával jár. Vannak bizottságok, melyeknek létjogosultságához alapos kétség fér. A bizottságok tagjai feladatuk elvégzésének céljából sokat utaznak. Kérdéses, hogy minden ilyen utazás elengedhetetlenül szükséges. De a költekezést, amit egyes számlák bebizonyítanak, még a cikkírók is botrányosnak találták. Az irónia abban van, hogy legtöbbször olyan képviselők követik el ezeket a szélsőségeket, akik mások kiadásainak kivizsgálásával vannak megbízva. . Az eljárás az, hogy a különböző házbizottságok fejei benyújtanak a Ház adminisztrációs bizottságához egy évi költségvetést a várható kiadásaikról. Amikor ezt megszavazzák részükre, a bizottságok elnökei — akárcsak egy bankbetétből — számla ellenében húzhatnak ki az alapból pénzösszegeket, az adminisztrációs bizottság vezetőjének jóváhagyásával. Omar Burleson texasi képviselő az adminisztrációs bizottság vezetője, aki igen megértő a kongresszusi képviselők kiadásaival szemben, beleértve a saját kiadásait is. Pl. texasi lakóhelyén vásárolt egy termos készletet 30 dollárért, egy Sheaffer Írókészletet 30 dollárért, egy asztali naptárt 19.50-ért, egy ajtófeliratot 6.95-ért és mindezt felszámitotta laz adminisztrációs bizottság számlájára, annak ellenére, hogy úgy ő, mint minden képviselő már megkapta az írószer szükségletek fedezésére kiutalt évi 1,200 dollárt. Node más képviselők is vásárolnak szokatlan tárgyakat. így az egyik $204.80-at számított fel egy 8 darabból álló utazótáska készletért. Egy másik 7 esernyőt vásárolt egy alkalommal. Egy yacht részére $25 értékű diszzászlócskákról és egy olajfestmény berámázásáról szóló számláról diszkréten hiányzik benyújtójának neve. Burleson időnként sok kivizsgálni valót talál városon kivül. Tudni kell azt, hogy utazásért 12 dollár napidij jár és a különkiadások is felszámíthatok. 1958-ban 88 napon belül 84 napidijat számított fel, ezekben benne voltak a szombatok, vásárnapok, Thanksgiving és karácsony napja is. Az októberi és novemberi választási időszakban “választási ügyeket” vizsgált Burleson képviselő. Autón utazgatott 1,128 mérföldet, s ezért mérföldenként 10 cent különkiadást számíthatott fel. 'Újév idején 4 napot New Yorkban töltött, a Hatch-törvény ellenőrzésére (ez a törvény tiltja a közalkalmazottaknak pártpolitikai aktivitást végezni). Feleségével a Roosevelt Hotelben szállt meg és a 4 nap 130.67 dollárba került az adófizetőknek. A három hónapig tartó kivizsgálásokért ’ Burleson összesen $1,357.29-t számított fel. Amikor januárban megkezdődtek a kongresszusi ülé- ' bek, nem hagyhatta el Washingtont, de már a ' húsvéti ünnepek lalatt 13 napra Little Rock. Ark.- '** ha utazott újabb vizsgálatot folytatni, s ezért 156 '*= dollárt Számított fel. Bár Burleson volt FBI ügynök, semmi érzéket nem mutatott arra, hogy az utazgató képviselők által benyújtott számlákban felfedezze a szabálytalanságokat. Mit takargattak a gyakran előforduló tintafoltok? Az írók szerint a képviselőket kisérő feleség nevét takarják e foltok. Burleson a fogyasztás címén felszámított égbeszökő összegeket sem vette figyelembe, bár a Ház szabályai szerint “étkezésért felszámított szokatlan vagy túlzott árak nem fogadhatók el”. Ez a szabály vonatkozik szórakoztatásért benyújtott számlákra is. Ahol egy személynél több szerepel, ott az összes résztvevők neveit fel kell sorolni. Ennek a szabálynak a betartása egyáltalán nem tűnt ki az átvizsgált számlákból. Sok volna felsorolni az összes képviselők neveit, utazásait, számláit, kíséretét és a fényes hoteleket és szórakozó helyeket, ahol “vizsgálataik” során tanyát ütöttek. Némely egynapi számla egy munkáscsalád egész heti keresetének felelne meg. Leonard Farbstein newyorki képviselő 18 napot töltött Jamaica és Bahama szigeteken az 1958-as karácsonyi-újévi ünnepi időszakban feleségével és fiával .valami kivizsgáló küldetésben. Az amerikai adófizető pénzéből a kiadásainak csak a felét fizették ki, s ez az összeg 954.87 dollár volt. De hát Jamaica-ban egy szoba ára 60 dollár egy napra, Bahama-ban pedig 68 dolláros szobát választott ki Mr. Farbstein. A “kivizsgálásairól” hires Amerikaellenes Bizottság sem kivétel ezen eljárások alól. Tagjai szeretik iá kényelmet. Legalább a hotelszobában érezzék magukat kényelmesen, ha a kihallgató teremben ez nem jut osztályrészükül. 1958-ban Los Angelesben 4 napig a Statler Hilton napi 25 dolláros szobáiban lakott Francis Walter és Morgan Moulder képviselő. Három kisegítő társukkal együtt 900.22 dolláros számlát fizettettek ki maguknak. Néhány hónlappal később ötödma- gukkal tértek vissza egy újabb kísérletre Los Angelesbe és akkor 1,187.64 dollárról szóló számlát nyújtottak be. Be kell vallani, Moulder a saját 523.84 dolláros számláját megosztotta a kormány nyal. ő fizette ki a mosásra és borravalóra kiadott $6.05 összeget. Egy másik kivizsgálási kirándulás New Yorkba vezette ezt a díszes társaságot 1957 márciusában. Ez számunkra is emlékezetes időszak volt, mert akkor a Magyar Szó alkalmazottainak és ügyvezető bizottságának a működése és magánélete érdekelte a kutató honatyákat. Moulder, Gordon Sherer képviselők és három tagú kisegitő személyzetük a Waldorf-Astoria hotelben szálltak meg négy napra. Moulder $45.15 dolláros szobában telepedett le és a hotelszámla $973.66 volt a négy napra. Azonkívül felszámítottak 111.25-t a városban való közlekedésért. E célra a Carey-féle Cadillac autószolgálatot vették igénybe. Bár a bizottság valóban szükiben van az úgynevezett “barátságos” tanuknak, azokat sem becsülik meg eléggé, akik készen állnak a lealacsonyító munkát elvégezni. Itt van pl. az egyik “főtanu”, akit helyről helyre cipelnek magukkal és elmondatják vele ugyanazt a tanúvallomást. És mindezért csupán 9 dollár napidijat adnak neki és utazási költségeit téritik meg. Irving Fishman, a newyorki vámhivatal segédirnokia már 10 helyen játszotta el a következő szerepet: Egynéhány postazsákkal megjelenik a Walter- bizottság előtt. A zsákok pecsétje érintetlen és valamennyi kommunista országból jön. A bizottság felkéri Fishmant, hogy találomra válasszon ki egy zsákot és vegyen ki a tartalmából egy példányszámot. Minden alkalommal kihúz egy nyomtatványt, amelyet a bizottság elnevez kommunista propagandának. Ez a színjáték 1956 óta folyik. Az Amerikaellenes Bizottság működésével minden jóérzésii amerikai torkig van. Felszámolására már többször történtek lépések. Egy javaslat most van a kongresszus előtt. Létezésével ez a bizottság nemcsak megrontja a közszellem légkörét, de gyűlöletes működésével biztosítja tagjainak a legfényüzőbb életet, &, közpénzek pocsékolásával. Nincs tudomásunk arról, hogy a többi utazgató képviselő a közérdek szempontjából hasznosabb munkát végez-e, de ha a költekezésük formája fokmérője a lelkiismeretűknek, akíüyilf nád tevékenység New Yorkban Az “American Nazi Party” julius 4-ét, az amerikai függetlenség nemzeti ünnepét választotta arra, hogy New Yorkban nyílt tevékenységet kezdjen. Lincoln Rockwell “parancsnok” a Union Square-en akar tömeggyülést rendezni. A hírek szerint a rendőrségtől már megkapta erre az engedélyt. Rockwell napokig tartózkodott New Yorkban és érintkezésbe lépett a Yorkville negyedben működő National Renaissance Party fasiszta szervezettel. Ehhez hasonló törpe szervezetek az ország majd minden nagyobb városában léteznek különféle nevek alatt és tevékenységüket antiszemita és kommunistaellenes jelszck alatt folytatják. Rockwell össze akarja fogni ezeket az alakulatokat egy központi ideológiai vezetés alá. Az amerikai fasiszták mérgező és veszélyes propagandájukat akadálytalanul folytatják a “demokratikus szabadság” jelszó alatt. A demokrácia hami3 s félrevezető értékelésére mutat rá az az eset, ami Washingtonban, hazánk fővárosában történt. Februárban letartóztatták Rockwell egyik alantasát, aki antiszemita, fasiszta propaganda nyomtatványokat osztogatott. Az american Civil Liberties Union vette védelmébe azon az alapon, hogy az alkotmány mindenkinek jogot ad véleménye nyilvánítására és terjesztésére, bármennyire “gyűlöletes és elitélendő” az. A birőság készséggel felmentette a vádlottat. Az emberiség ellenségei ezek az értelmiségi demagógok, akik 15 évvel a nagy fasiszta ellenes háború után, amelyben az egész világ harcolt és milliók áldozták fel életüket, hogy gyökeresen kiirtsák ezt a gyilkos ideológiát, a demokráciára való hivatkozással nyújtanak talajt e dudva burjánzására. Rockwell kijelentette, hogy követői teljes náci egyenruhában — barna ing, bőröv, horogkeresztes karszalag — fognak megjelenni a Union Square-en. Newyorki szervezetek és vezetők tömegesen tiltakoznak a tervezett fasiszta gyűlés ellen. A ‘Jewish Day” zsidónyelvü napilap felhívást bocsátott ki, hogy a polgármester és Newbold Morris, a városi parkok intézője, gátolják meg a fasiszták e vakmerő tervét. börtönben a “szabadsági-kereső Miami-i olvasónk a Miami Herald egy cikkét küldte be hozzánk, amely arról szól, hogy Vizes Lajos magyar “menekült” már 5 hónapja ül a Dade megye börtönében azért a kis bűnért, hogy engedély nélkül átlépte a határt Kanadából. A kerületi biró ugyan már elrendelte a szabadon- bocsátását, de a hatóságok ezt nem teljesíthetik, mig Kanada meg nem adja beleegyezését Vizes Lajos visszatéréséhez. Az viszont bizonytalan, hogy egyáltalán megkapja-e. Fennáll az a lehetőség, hogy Magyarországba deportálják. Vizes nyáron dohány szedéssel kereste kenyerét Kanadában. Télen nem tudott munkát kapni, hát elindult Floridába narancsot szedni. Itt börtönbe került még januárban. Mostoha sorsát levélben panaszolta el a Miami Herald-nak. “Nem tudom mint Kanada és az Egyesült Államok hogy egye- megérteni, hogy ilyen szabadságszerető országok, sülhetnek arra, hogy egy embert semmiért a börtönben tartsanak”. Miami-i olvasónk fájdalmasan emlékszik meg öccséről, akinek meggyilkolásáról a “szabadság- harcosok” úgy emlékeztek meg előtte, hogy “kinyírták, mert biztosan kommunista volt”. “. . .és mégis szánalmat érzek iránta” — Írja Vizes Lajosról — “mert mi, akiket az uri-Magyarország kiüldözött, sok-sok kálváriás utat jártunk és sok igazságtalanságniaík voltunk szemlélői és szenvedői”. vw\v\\*\w\wv%vvvvvvwwwwvv*wvvvwvwv\vw\\\v kor munkájuk eredménye inkább önérdekü színezetet nyer. Wayne Hayes ohioi képviselő, akinek nyugtái szintén azt mutatják, hogy személyi kényelmét az adófizetők rovására kultiválja, $2,976 dollárt költtetett a kongresszussal egy színes kivitelű füzet kinyomtatására, amely “A Kormányszolgá- lat Etikai Szabályai”-t foglalta magában. Amikor egyes képviselők kifogásolják e kiadványt, Hays ezt felelte: “Erkölcsösségre nagy szükség van. Talán ez az okmány segítségül lesz”. Ez már a cinizmussal határos. így csak az erkölcsösségnek olyan papjai beszélnek, akik a vizet csak prédikálják... JL
