Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-09 / 23. szám
Thursday, June 9, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 EGY HIRES MAGYAR KERAMIKUS, AKI ÖRÖKKÉ ALKOT Előttünk fekszik Molnár József műtörténész képesítése alkalmával irt könyvvastagságu dolgozata; cime: Gorka Géza keramikus. Ez a disszertáció jól tükrözi, hogy Magyarországon milyen megbecsült a kerámia művészete és milyen megbecsült Gorka Géza, a világszerte ismert keramikus, akinek munkái Milánótól — New Yorkig — az országok egész sorában —• megtalálhatók. Molnár József disszertációjában lapozgatunk: írása képet ad a híressé vált magyar kerámia fej lődéséről, amelyben jelentős szerep jutott Gorka Gézának. Kétségtelen, hogy ez összefügg, hiszen a neves keramikus munkássága több, mint négy évtizedet ölel fel- Gorka Géza pályafutása az első világháború végén kezdődött, amikor a magyar iparművészet szárnyait bontogatta és kereste a megfelelő helyet a társadalomban és a művészetek között. Ennek eredményeképen a kerámia, mint iparművészet fokozatosan népszerűvé vált. Ebben az időben a magyar keramikusok azon fáradoztak, hogy európaivá tegyék ál- kotásaikat és a formakeresés izgalmában különféle stilus-törekvések láttak napvilágot. Az újat keresők első sorában már ott volt a fiatal Gorka, aki eredetileg festő szeretett volna lenni, de mégis a kerámiát választotta, mert abban találta meg a mondanivalójának kifejezésére, alkotó- készségének kibontakozására a legmegfelelőbb médiumot. Gorka Géza nemcsak az uj kifejezési módot kereste, hanem a legmegfelelőbb anyagot és technológiát is. Gorka munkásságára igen kedvező, hogy a népi fazekasságból indult ki. Évekig tanult kisebb- hosszabb megszakításokkal a legismertebb fazekasnál, a mezőtúri Badar Balázsnál. Majd tanulmányát Németországban, a középkori délnémet hagyományok szellemében dolgozó kiváló fazekasnál, Paul Mannái folytatta. — Németországi tanulmányutam után, 1922- ben visszatértem Magyarországra — mondja Gorka Géza —, az itthoni-művészeti élet ekkor már elevenebbé vált, mint közvetlen a háború után. A nógrádverőcei Keramos vállalat művészeti vezetője lettem. Ebben az időben a külföldön látottak és a hazai népi formák variációi foglalkoztattak. Miután a művészi elgondolásaim nem egyeztek a gyár részvényeseivel, önállósítottam magam. —Vissza emlékszem, amikor édesapám — akinek kilenc gyereket kellett felnevelnie — korholt, mert fontosabbnak tartottam a művészeti célkitűzéseim elérését, mint az anyagiákat. Azt magyarázta, hogy olyat kell csinálnom, amit a közönség akar. Erre azt feleltem: nekem el kell érnem, hogy a közönség azt kívánja tőlem, amit én nyújtok. Most néhány évtized után kellő szerénységgel és nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy célomat elértem, művészi elgondolásaim széles körben visszhangra találnak. Az első müveim hazai kiállításon 1924-ben szerepeltek először, külföldön pedig 1926-ban, amikor a Keramos gyár a philadelphiai nemzetközi kiállításon mutatta be néhány munkámat. Igazában azonban 1928-ban jelentkeztem a közönségnél, a velencei kiállításon, ahol már a saját műhelyemben létrehozott kerámiákat mutattam be. Ekkor kitüntették az újszerű és az álalános divattól eltérő megoldásokkal kidolgozott müveimet. Az utolsó három évtizedben alig volt olyan jelentősebb belföldi vagy külföldi kerámia kiállítás, ahol Gorka Géza munkái ne szerepeltek volna. A vitrinjei tele vannak kitüntetésekkel, a legtöbbje aranyérem. Páris, Berlin, New York s más világvárosok jelzik a neves kerámikus sikereinek útját, amelyet a közelmúltban a brüsszeli világiállitás Grand Prix-je tetőzött be. A brüsz- szeli világkiállításon egy két méter hosszú ovális tállal, amelybe otthonának, Nógrádverőcének dusszinü őszét “varázsolta" nyerte el a nagy dijat. A folyton kereső .formákban, színekben mindig újat kutató művész negyvenéves jubiláris kiállításán nem kevesebb, mint 700 darabból álló gyűjteményével gyönyörködtette a nézőket. A kiállított darabok mindegyikén az ősi fazekas mesterség a korszerű kerámia művészet formáiban nyiltakozott meg. Gorka sajátos művészetét mindenkor és mindenütt elismerték; különösen az ragadja meg a közönséget, hogy újabb és újabb szépséggel lepi meg. Munkásságának kezdetén már méltatták nagyméretű fedeles edényeit, tálainak szépségét, kulturált formáit és nagyszerű máztechnikáját. Érdeméül Írták, hogy nem alkalmaz díszítést, egyszerű sima formákkal, nyugodt és mégis inkább lágy körvonalakkal dolgozik. A hangsúlyt inkább a szinhatásokra fekteti, ebben azután páratlan virtuóz. Sajátos egyéni formanyelvével egyedüli helyet vívott ki magának a magyar kerámia művészetében. Mint egyik bírálója irta: “Gorka mindinkább kifejezésre akarja juttatni az átalakuló, uj ember forma élményét, s hasonlóan kiváló keramikus kortársaihoz, a vele született eredetiségével mindig megtalálja az egyéni hangot, a sajátos művészi eszközt. Ezért tartjuk őt egyik legérdemesebb művésznek, és elsősorban mindenki mástól elkülönülő máz és szinkulturája miatt. Mert kétségtelen, hogy kevés olyan eredeti képzeletű keramikus van Európában, aki a mázakkal és színekkel ennyire Eaton találkozása magyar tudósokkal Május 26-án dr. Münich Ferenc, a magyar kormány elnöke fogadta Cyrus Eaton ismert amerikai közéleti személyiséget és feleségét, akik magyarországi tartózkodásuk alkalmából látogatást tettek nála. Dr. Sik Endre külügyminiszter ugyancsak fogadta Cyrus Eatont és feleségét. Ugyanazon este Eaton a Magyar Keres. Kamara elnökének kíséretében a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott, ahol a tudósok klubjában találkozott a magyar tudományos élet több vezetőjével. Az amerikai közéleti személyiség bensőséges baráti beszélgetést folytatott Manninger Rezső s Ligeti Lajos alelnökökkel. Erdei Ferenc főtitkárral. Szigeti György főtitkár- helyettessel és a találkozás többi részvevőjével. Ott volt a találkozón Jánossy Lajosné, Háy László, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Darvas József és Devecseri Gábor Kossuth-dijas irók, Dézséry László, az Országos Béketanács titkára, Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője. Cyrus Eaton a magyar tudományos, kulturális, gazdasági életről, az otthoni és a külföldön élő magyarok kapcsolatairól beszélgetett a magjai- tudósokkal. Megvitatták, milyen fontos feladatuk van a tudósoknak a népek békés együttéléséért folyó küzdelemben. Albert Sabin Magyarországra készül Albert Sábin, a világhírű amerikai kutató, a gyermekbénulás elleni védőszer egyik felfedezője Moszkvában nyilatkozatot adott a magyar sajtó munkatársainak a gyermekbénulás elleni küzdelem legújabb eredményeiről. Sabin elmondta, hogy az élő vakcinával folytatott kísérletek eddig sokat-igérő eredményeket hoztak. — Tudomásom szerint — mondta a többi közt — Magyarország egyike az első államoknak, ahol tömegesen oltották be élő vakcinával a 14 éven aluli gyermekeket. Nagy érdeklődéssel várjuk, hogy milyen eredményt hoz ez az immunizálás nyáron, amikor a betegség általában fellángol. “A nyár végén, szeptemberben magam is Budapestre készülök, s akkor alkalmam lesz megismerkedni a magyar kutatók munkájának eredményeivel. Magyarországon olyan sok gyermek kapta meg az oltóanyagot, hogy remélhetjük: megvalósul a célkitűzés, a gyermekménulás teljes felszámolása.” — Igen nagy jelentőséget tulajdonitok a tudósok együttműködésének — mondta befejezésül Sabin professzor. —- A gyermekbénulás kutatásával kapcsolatos tapasztalatok is azt mutatják, hogyha a különböző országok tudósai együttműködnek, akkor olyan kérdésekre is választ kaphatnak, amelyekre a külön-külön dolgozó kutatók nem szereztek volna megfelelő tapasztalatokat. Bővül az ajándéktárgyak választék a magy. üdülőhelyeken: 230 uj, olcsó ajándékcikk, 40 féle bőrdíszmű és 185 -féle ékszeráru kerül forgalomba a nyáron. A BORSOD megyei Tanács évek óta foglalkozik a történelmi hagyományokban és létesítményekben gazdag megye néprajzi, művészeti és műemléki érdekességeinek népszerűsítésével. A megyei és a helyi tanácsok eddig 30 kiadványban ismertették a megye nevezetességeit. bravúrosan tudna bánni s játszani mint Gorka, Nógrádverőcei műhelyében sok évtizedes odaadó’ kereséssel kísérletezte ki és találta föl a máztechnikának különféle eljárásait és ma 10 eredeti recept birtokában van. Ezek a változatos s különleges mázak tették szinte fogalommá a Gorka kerámiát.” A neves kerámikus művészi hitvallásáról ezeket mondja: — Azon fáradozom, hogy szépet és egyben, nevelő értéket adjak mindenki számára- Én magyar keramikus vagyok, a magyar népművészet egyik főforrása munkásságomnak, de olyat kívánok alkotni, amelyet az egész világon megértenek. Gorka Gézának ez az alkotó vágya maradéktalanul sikerül, hiszen munkái a tengerentúlra is eljutó magyar iparművészeti exportnak a legnagyobb értékei. Ják Sándor A RÉGI urasági nagybirtokok ismert munkaeszköze volt a szénarakó gólya. Az ősrégi emelő- szerkezetet, amely eredeti formájában már nem volt gazdaságos, a rizstermelő állami gazdaságok villanymeghajtásura szerelték át. A gémeskut- szerü gólyákat egyre több gazdaságban alkalmaz zák sikerrel. • A KŐBÁNYAI Textilmüveknél több évi kísérletezés után különleges gépeket és fonodái berendezést szerkesztettek, amelyekkel megtisztítják a szennyeződött pamutanyagot. Az uj módszerrel évente 160 tonna, eddig használhatatlan pamutanyagot dolgozhatnak fel, amiből 250 ezer női ruhát készíthetnek. ttWWMHWWWVWVWWHWHWWMMWWV Sztálinvárosi uttörövasutasok Két kismozdonya van a sztálinvárosi uttörővasutnak. Az egyik gőzmozdony, a másik dieselmozdony. Mindkettőn szívesen utaznak a sztálinvárosi gyerekek a Vidámparktól egészen a Dunaparti Ságvári-kilátóig. A vonat közlekedését, forgalmát, akárcsak a budapesti uttörővasuton, pajtások látják el. Képünkön: a régi gőzmozdony és az uj villamosmozdony egymást felváltva közlekednek Magyarország egyik legmodernebb iskolája épült Körmenden A közelmúltban adták át rendeltetésének Körmenden az ország legmodernebb iskoláját. Az uj létesítmény négy és fél millió forintba került. Korszerű tantermei központi fütésesek, tornaterme légfiitéses. Az uj iskola létesítéséhez a lakosság nagyarányú társadalmi munkával járult hozzá; a tereprendezés folyamán 4,00U köbméter földet hordtak el. Ez idő szerint 327 gyeimet tanul az iskolában