Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-09 / 23. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 9, 1960 [■» » » T T y ^ w v^r- y o w w w 'w r w -w w w 'w ■> 'w w w w w T , ! Munkásmozgalom Megalakult a Negro Labor Council Detroitban a Memorial Day weekend alatt megtartott konvención 1,000 néger szakszervezeti delegátus'1'megalakította a Negro American Labor Council szervezetet. Az ország minden részéből; minden szakszervezetből jöttek delegátusok, akik megszavazták a szervezet alkotmányát és megválasztották az országos vezetőséget A NALC nem képez önálló szervezetet, hanem a.2 AFL-CIO-on belül fog működni a néger nép és különösen a néger munkás egyenjogúságának elismeréséért, A megválasztott országos elnök, Phi lip Randolph, a Hálókocsi Portások Szakszerve- tének elnöke, programbeszédében vázolta a szervezet célkitűzéseit, a számos szakszervezetben gyakorolt faji megkülönböztetés megszüntetését, a tanonc programban és a munkaalkalmaknál létező igazságtalanságok kiküszöbölését, megfelelő képviseletet a szakszervezeti vezetőségekben és program, kitervezésben. Vázolta azt a felelősséget, amely a néger népre hárul, hogy az amerikai polgárháborúban megindított felszabadulásLmoz- galmnt saját maga hozza a beteljesüléshez. Hatalmas vita fejlődött ki Randolph 'azon. kije, leütése felett — amit az alkotmányba is befoglaltatott —, hogy a szervezet “harcolni fog a fa- ji megkülönböztetés, a fasizmus, a kommunizmus és korrupció ellen”. A konvenció többsége nem volt hajlandó Randolph-al együtt alávetni magát és a szervezetet George Meany határtalan kom* munista gyűlöletének. Az alkotmányt kidolgozó bizottság két nappal később bizonyos változással és a délegáciő lehengerel ésével átcsusztatta a szakászt, hogy “az_ NALC változatlanul ellenzi a faji megkülönböztetést, a kommunizmust, stb” • Valóságos vihar fejlődött ki, amikor férfiakból álló vezetőség megválasztását ajánlották a konvenciónak. A női delegátusok harciasán a sarkukra álltak és félórai heves vita után két női alel- nököt választottak be az országos vezetőségbe. Mrs. Daisy.Bates, Little Rock-ról és más, a néger egyenlőségért folyó harcban kiváló női delegátus szólalt fel a konvención. Törvényjavaslat a sztrájkjogok elten Egy u-jabb törvényjavaslat van a szenátus előtt, amely megtiltaná a munkásoknak, hogy sztrájkkal: fejezzék ki tiltakozásukat a munkakörük megszüntetése, „ellen és megakadályozná azt, hogy a szakszervezetek a munkáltatókkal tárgyaljanak a munkáselbocsátások kérdésében. Ezt a törvényjavaslatot Everett McKinley Dirksen illinoisi republikánus* szenátor nyújtotta be, akinek,szakszervezetellenes és a munkáltatókat támogató álláspontja ismeretes. A Dirksen-javaslatot megelőzte a Legfelsőbb Biróság egy döntése, amely fenntartotta a vasúti sürgöhyftiunkások jogát ahhoz, hogy' sztrájkkal megakadályozzák a Chicago and North Western Railway vasúttársaság önhatalmú intézkedését egy csomó kis állomás lezárására. Az AFL-CIO élesen elítélte Dirksen szenátor javaslatát és azzal vádolja, hogy a vasúttársaságok érdekében járt el. Andrew J. Biemiller törvényhozási megbízott nyilvánosságra hozta, hogy a vasúttársaságok szövetkezete “szerkesztőkhöz és hírmagyarázókhoz” intézett levélben a Dirksen javaslat támogatására hívta fel őket. Ezt “botrányos” eljárásnak minősítette. Biemiller rámutatott arra, hogy a munkásoknak nincs jogosabb követelésük, mint munkájuk biztosítása. Hogy a munkáltatók eziránti kötelezettségét ma már széles körben felismerik, beleértve azt a felelősséget is, hogy elkerülhetetlen munkáselbocsátás esetén végkielégítést fizessenek a munkásoknak és hogy megfelelő intézkedést tegyenek munkásaik öreg korára. “A jelenlegi törvények is kötelezik a munkáltatókat, hogy a szakszervezetekkel ezeket az ügye két megtárgyalják és ha nem egyeznek meg az ajánlatokkal, akkor a munkásoknak joguk van sztrájkolni”, mondotta az AFL-CIO megbízott. A “bracero”-k érdekében tárgyaltak Egy közös amerikai-mexikói szakszervezeti bizottság Texas és Mexikó határvárosában gyiilé- sezve követeléseket fektetett le a Mexikóból mezőgazdasági munkák végzésére az Egyesült Államokba importált munkások érdekében. Eisenhower elnököt arra kérték, hogy tartsa továbbra is a Munkaügyi Minisztérium hatáskörében ezen munkások ügykezelését, amit a termelők szövetkezete meg akar másítani. Követelték a minimális munkabér megállapítást, amely ne legyen óránkénti egy dollárnál kevesebb. A Labor Departmenttől több hivatalnok kirendelését kérik, akik a munkaszabályok betartását ellenőrizzék és hogy a mexikói konzulátusoknak is legyen joguk ilyen ellenőrök kiküldésére. Sürgették, hogy emeljék fel és szélesebb körben alkalmazzák az egészségügyi biztosítást,, amely az importált mezőgazdasági munkásnak nemcsak szakmai, hanem másnemű megbetegedése esetén is védelmet nyújtson. Elitélték a Bevándorlási Szolgálat azon eljárását, hogy “speciális” munkaengedélyt ad ezen munkásoknak határátlépéskor, amit a munkáltató termelők kihasználnak arra, hogy alacsonyabb fizetéssel és rosszabb munkakörülményekkel dolgoztatják őket, mint a bennszülött munkásokat. A közös bizottságnak ez a hatodik ilyen konferenciája és kérdéses, hogy a kizsákmányolt mezőgazdasági munkások részére nagyobb eredmény nyel fog-e .járni, mint az előző öt. A munkásmozgalom járjon elöl a békéért “A munkásmozgalomnak az első helyet kellene elfoglalnia azon erők kczött, amelyek a békéért működnek’.’, mondotta Frank Rosenblum, az Amalgamated Clothing Workers Union titkár- pénztárosa, az unió 1,200 delegátusa előtt a Miami Beachen folyó konvención. “Igen sajnálatos tény, hogy az amerikai szakszervezeti mozgalom vezetősége nem megfelelő erre és nem képes kellőképpen felismerni a helyzetet.” “A háború elavult eszköz, nézeteltéréseket nem lehet többé erőszakkal elintézni. Mindnyájan a hidrogénbomba árnyékában élünk és e felhő alatt mindnyájan testvérek vagyunk. A H-bomba minden ideológiát, emberfajt és hitet elpusztít. Nincs választásunk, problémáinkat tárgyalással, alkalmazkodással kell elintéznünk, ha néha nehéz is. . Vannak rövidlátó reakciósok, akik azt hiszik, hogy ha több H-bombánk van, akkor mi diktálhatjuk a feltételeket. Az igazság az, hogy senki vsem nyerheti meg az a tóm versenyt. Mindnyájan vesztünk vele ” “Nem csatlakozhatom azokhoz, akik nem látják reálisan a kérdést. 1 . Ellenezhetjük a kínai kommunisták felfogását, de mégis tárgyalnunk kell velük... Nem elég beszélni a leszerelésről és ugyanakkor még jobban erősíteni katonai hatalmunkat, hiszen máris több fegyver van kezünkben, mint amennyi az egész világ elpusztításához szükséges”. Rosenblum aggódását fejezte ki afelett, hogy a munkásmozgalom túlságosan alkalmazkodó, ahelyett, hogy előljárjon a politikai és gazdasági kérdések megvitatásában és a haladást visszatartó tendenciák leleplezésében. Rosenblum egy uj irányzat kifejezője a szak- szervezeti mozgalmon belül. Ilyen volt az International Union of Electrical Workers konvencióján Al Härtner titkár kritikája is, amelyben az AFL- CIO felső vezetőségét “reakciósnak és elszigeteltnek” nevezte. A gyorsütemü nemzetközi és belföldi változások mellett nem tűrhető többé a Meany-féle begyöpösödött visszamaradottság, amely az uralkodó körök reakciós ktil- és belpolitikájának malmára hajtja a vizet. Carl Stellato, az automobil munkások 600-as Ford ’lokáljának elnöke szintén a békés tárgyalások folytatásának szükségességét emelte ki cikkében, nehogy az Eisenhöwer-kormány baklövései, az atomháború borzalmaiba sodorják a világot, Azt tanácsolta a szakszervezeti tagoknak, hogy levélben sürgessék erre a kongresszust és Eisen- howert. Angiáblan a 95,000 tagú gőzkazánkészitők szak szervezetének konvenciója egyhangúlag elfogadott egy határozati javaslatot, hogy “azonnal tiltsák el a H-bombát és a borzalmas pusztító hatását, amellyel az emberi életet fenyegeti”. . A minimális órabér keserves ufja A képviselőhöz csigalassúsággal kezeli a szervezett munkásmozgalom követelését, hogy a jelenlegi 1 dolláros minimális órabért legalább $1.25-re emelje. Egy albizottság nem tudott megállapodni a javaslat pontjaiban és azért szavazat nélkül továbbította a 30-tagu rendes bizottsághoz kidolgozás végett. A demokraták által támogatott javaslat három évre terjesztené ki a 25 cent emelést. 15 centet engedélyezne erre az évre, 5 centet 1961-re és még 5 centet 1962-re. További 4,200,000 munkásra volna érvényes, akik közül 900,000 jelenleg egydollárnál kevesebbet keres óránként. Az adminisztráció nem ajánlja az órabér emelését, azonban a jelenlegi törvényt kiterjesztené még 3,000,000 munkásra. Mitchell munkaügyi miniszter szerint a kormány esetleg belemenne az órabér 1.10, vagy 1.15-re való emelésébe. A javaslat nagy áruházakban és élelmiszer üzlethálózatokban, továbbá hotelekben, más kiszolgáló helyeken, mosodákban, tisztító üzemekben, autóbusz társaságoknál, tengeri halféléket feldolgozó iparokban, telefon társaságoknál, fűrésztelepeken és hajókon dolgozó munkásokat érintene. Az újonnan érintett munkásokra egy évig az egydolláros minimum lenne érvényes és másik o évig tartana, mig az esetleges emelést megkaphatnák. Ugyancsak az első évben csak 48 heti munkaóra utáni túlórázásért kapnának külön juttatást. Ez az óraszám minden évben 2 órával rövidülne és csak az 5-ik évben számitana túlórának a 40 órán felül ledolgozott munkaidő. Még mindig sokmillió munkás maradna órabér törvény védelem nélkül. Sikeres francia vasutas sztrájk A kommunista és szocialista vezetés alatt álló francia vasutas szakszervezeték bérköveteléseik alátámasztására június 1-re 24 órás sztrájkot rendeltek el, amely közel 100 százalékos eredménnyel végződött. A forgalom az egész országban majdnem teljesen leállt. Ugyanakkor Párizsban az autóbusz és a földalatti vasút munkásai előbb megindult sztrájkja is folyamatban volt. Egy évvel ezelőtt a francia kormány azzal fenyegette meg a sztrájkra készülő vasúti munkásokat, hogy besorozással fogja őket munkára kényszeríteni. Követeléseiket nem teljesítette. Jelen esetben 16 százalékos béremelést ajánlott fel a következő 2 évre, amelynek nagyobbik része csak 1961 júniusában lépne életbe. A vasutasokat ez nem elégíti ki. A lényegesebb bérjavitást most akarják. .Egészségügy ellátásunk elmaradott Dr. Linus Pauling, Nobel-dijas kémikus a napokban beszédet tartott az Albert Einstein orvosi egye lemen (Yeshiva University) New Yorkban. Beszédében az Egyesült Államokat egészségügyi rendszer szempontjából egy szintre helyezte az ebben ia tekintetben legelmaradottabb országokkal, mint Iindia, Spanyolország és Trinidad. A legjobb egészségügyi programmal rendelkező országok — dr. Pauling szerint — Hollandia és Norvégia, valamint Dánia, Svédország, Anglia és Wales. A kaliforniai “Institute of Technology” kémia- professzora az egyetemet most végző diákok előtt beszélt, de az ünnepségen több, mint ezer ember vett részt, sőt a műsort zárt-áramkörü televízión az egyetem többi termeiben is láthatták a meghívott vendégek. Dr. Pauling megvádolta az AMA-t (orvosszövetség), hogy több időt szentel tagjai pénzügyi helyzetének előmozdítására, mint a nép egészségügyi jólétére. Az amerikai nép 5 évvel meghosz- szabbithatná átlagos életkorát, ha egy “megfelelő egészségügyi programunk” lenne — mondta dr. Pauling, és kivételes gondoskodással tiz évvel lehetne az emberek életét meghosszabbítani. Becslése szerint négy évet lehetne hozzáadni az átlagos amerikai életéhez, ha a dohányzást abbahagyná és két évet, tiz hónapot, ha a rákbetegséget kontrollálni lehetne. Misid kijelentette: “azt hiszem, hogy az orvosok hivatása lenne a szövetségi kormánnyal együtt egy azonnali megfelelő országos egészség- ügyi program elkészítése.” Dr. Pauling Clevelandon egy - békekonferencián is beszélt, ahol dr. Edwárt Téliért a “H-bomba apját” és a hozzá hasonlókat nevezte a civilizáció igazi ellenségeinek, akik “egy kicsi, de befolyásos militaristta csoportot képviselnek” és ragaszkodnak a háború fenntartásához.
