Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-02 / 22. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 2, IfWO I Magyarország f ÉLETBELÉPETT AZ UJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV Amidőn az uj polgári törvénykönyv május 1-i életbeléptetését akarom röviden méltatni, egy ré­gebbi élményemről, amely még a fordulat évében — 1948-ban — történt, kell megemlékeznem. Eb­ben az időben az egyik országos hatóságunk jogi osztályán dolgoztam. A konkrét téma ma már nem érdekes, de említésre méltó, hogy a sze­mélyügyi osztály vezetője a munkásmozgalom régi harcosa egy általam megindokolt határozat­hoz azt a megjegyzést fűzte: “jó, nagyon jó, de súlyos hiba, hogy 1948-ban még mindig a ferenc- józsefi és Horthy-rendszer törvényeire, jogszabá­lyaira hivatkozunk.” A munkásmozgalomnak e veteránja, kinek nem volt jogi képesítése, helyesen ismerte fel 1948- ban, hogy a jogalkotás túlságosan lemaradt a tár­sadalmi, gazdasági átalakulás forradalmi lendü­letében. Persze, azóta egymás után jelentek meg átfogó törvényeink: Alkotmánytörvény, Munka­törvénykönyve, az uj Polgári Perrendtartás, a Büntető Törvényköny általános része, örökösödé­si eljárás, és oldalakat lehetne imi az azóta meg­jelent tételes-átfogó jogszabályok sorozatáról. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy az átmeneti időszakban is a régi jogszabályokat szocialista tartalommal igyekeztünk kitölteni. Mielőtt az uj töi*vény jelentőségéről beszámol­nék, szükségesnek tartom, hogy a törvény élet- beléptetése előtti hosszú időszak főbb és jellegze­tesebb vonásait ismertessem. A kapitalista társa­dalom jogászai és a jogtudomány képviselői több­ségükben az uralkodó rend érdekeit képviselték. Ezért bőséges jutalmat élveztek, országgyűlési képviselők, nagybankok főügyészei, gyárvállala­tok és részvénytársaságok elnökei, ügyészei és egyben jogtudományunk reprezentánsai, s mint ilyenek kapitalista világrendjük örökkévalóságá­nak biztosítását tűzték ki feladatul és ezt tükröz­te vissza jogszabály alkotásuk. Ezért nem volt általános-tételes jogszabályokban foglalt polgári törvénykönyv. Jobban megfelelt érdekeiknek a labilis és irányítható bírói ítélkezés, bírói gya­korlat és a már sablonosnak tetsző szokásjogra való hivatkozás. A jogalkotásnak ez a módszere teljesen elavult és a feudalizmus csirái ismerhe­tők fel benne, szükségszerűen ellentmondó, bi­zonytalan tartalmú, nehezen felismerhető s mi­több kibúvókra lehetőséget adó jogot hoz létre. A gazdagabbnak van igaza, elve érvényesült. De a feudalizmus gyökerei is erősen megtalálhatók. A nagybirtokos osztály görcsösen ragaszkodott a régi kiváltságok maradványait őrző jogintéz­ményekhez, sőt ezeket az intézményeket a Horthy rendszer még igyekezett kiterjeszteni a személyes hűségre alapozott “vitézekre”. Az adományozott vitézi telkek formája a hitbizományi kisbirtok intézménye lett, A különböző nemesi jogok érvé­nyesülése a családjogban és az öröklési jog terü­letén visszamaradást jelentett és a klasszikusnak mondott nyugateurópai országok jogászai nem alaptalanul illettek bennünket a középkori jogi színvonal vádjával. Ilyen körülmények között az uj polgári tör­vénykönyv megalkotása és hatályba léptetése nem késedelmeskedhetett. Az uj Polgári Törvénykönyv megalkotása és életbeléptetése túlmenően azon, hogy a szocialista jogtudomány fejlettebb voltát bizonyítja a régi feudál-kapitalista jogtudománynál, egyben bizony ságtétel arra, hogy a szocialista jogelvek lemérik az elért társadalmi és gazdasági fejlődés pozitív eredményeit és annlak megfelelően a polgárok élet- és jogviszonyait érintő, állami- társadalmi és gazdasági szervezetekkel összefüggő, valamennyi fontosabb kérdést szabályozzák. E jogszabá­lyok az igazság, a tisztultabb erkölcs és a szocia­lista fejlődés irányában hatnak, visszatükrözik a társadalmi és gazdasági élet vonalán végbement változásokat és elősegítik a szocialista építés munkáját azáltal, hogy a szocialista együttélés szabályainak betartására nevelnek a jog alkal­mazása által. Az uj törvény hü kifejezője a szocialista gon­dolatnak az általa szabályozott jogterületeken. Az uj Polgári Törvénykönyv általánosságban szabályozza az állampolgároknak és szervezetek­nek a gazdasági forgalomban való részvételét, a tulajdonjogot, szerződéseket, az örökösödési, a személyiségre, jogképességre vonatkozó összes jogelveket. A debreceni Kossuth Lajos utca sarkán, nagy üzleti portálok és szines reklámtáblák között, el­rejtett cizellált, kovácsoltvas kapu takarja az Építők Kossuth Lajos művelődési otthonának be­járatát. Ez a kapu, mely fölött szerény irás jelzi, hogy a belépő a küszöbön túl kinek a vendége lesz, szinte nem is sejtteti, hogy Kelet-Magyar- ország egyik legnagyobb kultúrintézményének be­járata, amely nemcsak Hajdu-Bihar megye, Deb­recen, hanem szinte a félország építő dolgozóit kapcsolja kulturális egységbe. Az otthon nem uj intézmény. A század elején épült “Gambrinus” palotát már eleve úgy tervez­ték, hogy első emeletének nagyrészén tánc- és hangversenytermek, billiárd és kártyaszobák so­ra legyen, minden kényelemmel felszerelt helyi­ségek szolgálják az ide betérő vendégeket. Ebben nincs is semmi különös, ha megtudjuk, hogy ezekben a helyiségekben kapott otthont a tiszán- tul egyik legelőkelőbb urikaszinója, hogy az or­szágos Urikaszinó mintájára itt is találjon lehe­tőséget fölös pénzének elköltésére az arra éppen rászoruló. Mert abban az időben néhány ember­nek volt fölös pénze, sőt csakis néhány kiválasz­tottnak. Sok herceget, grófot, bárót láttak ezek a falak, de sok fényes táncmulatság, hajnalig tartó kár­tyacsata zajlott le itt, de sok vagyon úszott el a zölda.sztalon! Proletárember persze ide nem tehette be a lá­bát; mit is keresett volna itt, hiszen se pénze, se tisztességes ruhája nem volt, nem is beszélve arról, hogy az aranysujtásos portás fel sem en­gedte volna. így hát némán, de egy kicsit ökölbe­szoruló kézzel ment el a fényes ablakok alatt, vagy figyelte a szemközti — akkor még város­háza — benyílóiból a mulatságokra érkező disz- ruhás uraságokat, puccos dámákat, fényes hintó- kat és akkor még kénytelen-kelletlen megelége­dett ennyivel: mulatnak az urak. Persze azóta fordult egyet a történelem kereke és mint ahogy sokminden, úgy ez is elveszett a múlt homályában. Az egykori urikaszinó minde­nestől együtt az épitők otthonává vált­A fordulat azonban korántsem következett be olyan egyszerűen, mint ahogy azt az ember igy olvasás után elképzelné. A háború vihara, mint annyi sok más városon, végigsöpört Debrecenen is és a fényes termek, a csillogó falak feketén, kiégetten meredtek a kihalt, erősen megviselt utcára. A hires és fényes urikaszinó teljesen el­pusztult. Úgy látszott, hogy reménytelen a hely­zet. Mint mindenütt az országban, itt is lelkes em­berek rázták lé magukról a pusztulás letargikus közönyét — ami abban az időben sok emberen vett erőt, és a felszabadulás első napjától kezdve azt tűzték ki célul maguk elé, hogy a romokat minél előbb el kell tisztítani s uj falak között az uj életet minnél előbb elindítani Ezen embereknek egyik élcsoportját képezték az épitők. Bár renge­teg nehézség hátráltatta a munkát az akkor bi­zony nagyon is anyagsziik világban, mégis gyor­san haladtak. A kiégett urikaszinó termeit szor­galmas munkáskezek, építőmunkáskezek takarí­tották, tatarozták, festették, pedig ezért külön fizetség nem járt. A lelkesedés, a kultúra utáni szomjúság serkentette a maiteres kanalakat, kő­műves kalapácsokat és a puszta proletárakarat változtatta a múlt kiégett emlékét az épitőmunká- sok meghitt fészkévé. A fehér márvány lépcsősoron az emeleti elő­csarnokba ér a látogató. A falakat festmények, ismeretterjesztő és műsorközlő táblák díszítik. Innen, az előcsarnokból nyilnak a különböző he­lyiségek: táncterem, színházterem, billiárd, büfé, nyugdíjas klub, sakkszoba stb. Ha valaki azt hin­né, hogy délelőtt, vagyis a legtöbb dolgozó mun­kaideje alatt a termeket senki sem használja, té­Az uj törvény életbeléptetése egyben a szocia lista forradalom győzelmét, népidemokráciánl társadalmi, gazdasági rendszerének megerősödő sét, jogrendszerünk biztonságát, a szocialista tör vényesség megszilárdulását jelenti. Megszüntette a jogbizonytalanságot, határozót törvényt adott a jogalkalmazó kezébe és az éle összes körülményei a szocialista erkölcsnek meg felelően nyertek jogi szabályozást. Ez az uj tör vény legnagyobb érdeme. Több mint százeszten dős, hiábavaló kísérletezés után Népköztársasá gunk életrehivta az uj törvényt, amely megfele a dolgozó népünk szocialista erkölcsi felfogásé nak. Dr. V. S vedne. Az elmúlt kártyacsaták nagyablakos hát só termeiből csengő gyermekének hallatszik. Ze nei óvoda van itt, ahol naponta kb. 100 gyermek kel foglalkoznak. A kicsinyek munkások és érte) miségiek gyermekei, nagyrészt építőké, a másc dik, de leginkább már a harmadik generáck Kristálytiszta kacagásuk betölti a színházterei kupoláját. A zeneteremben próbák folynak. Énekesek, zr nészek készülnek a kulturális seregszemle verst nyeire. Soknak kérges a keze, vagy talán a hí bares merítő kanalat csak az előbb tette le, de ör feledten és művészien kezeli hangszerét. Haydi Mozart dallamok csendülnek fel és persze a mir denki által annyira kedvelt operettmuzsika. Egy másik helységben szabás-varrás tanfolyar működik háziasszonyok és délutáni műszakos do gozók számára. A legkülönbözőbb korú nők hajó nak az asztalokra, szabásminták fölé és olya buzgón kezelik a ceruzát, vonalzót, mint valan kisdiák. A nyugdíjasok klubjában pipa és szivarfüt mellett folyik a beszélgetés, társasjáték. A lei frissebb bel- s külföldi újságok találnak itt olv; sókra és a korán benépesedő klubhelyiség ked> lyes hangulatában élénk eszmecsere alakul ki napi eseményekről. A veteránok vitáznak, érni keznek. A múlt Debrecen nehéz harcaiban mej edzett harcosai ők, akiknek egyike, másika bizor nem is egyszer kötött ismeretséget a rendőrka dók lapjával, olykor az élével is. ! KJ Bi / i: <■«■» / ft t Labancz András bácsi 86 éves, de szinte mii dennapos látogatója a klubnak. A betévedő fiat lók, de a deresedé 40—50-ösök is lélegzetvissz fojtva figyelik minden szavát, amikor a múlt er lékeiről beszél, vagy arról, milyen súlyos bűn vo “cucilistának” lenni, verés és fogda járt ért Egy-egy érdekesebb emlék felelevenedése me szakítja a dominó és kártyacsatákat, melyekh babszemek képezik a veszélytelen valutát. Az igazi élet az otthonban délután kezdődi amikor a vállalatoknál a munka befejeződi Ilyenkor az építőipar sokfajta dolgozója, legyt debreceni, vagy vidéki, sietve mosakszik, tiszti kodik, öltözik, hogy az otthon életében résztv hessen. A délutáni zenei vagy ismeretterjesz előadások, a széleskörű klubélet ezerféle lehet séggel adnak módot a pihenőidő kellemes és ne utolsósorban olcsó eltöltésére. A billiárd tere látogatottsága mindig rekordlétszámot ér el és dákónak nem egy komoly művésze csillogtat tudását, nagy nézőközönség jelenlétében. A délután egyik legértékesebb részét, mozzan tát a tánccsoport élete képezi. A népi tánccs port ez, amelyik fennállása 10 éve alatt ország hírnevet vívott ki magának, sőt külföldön is s^ szép sikert aratott. Évek alatt ez a csoport csal di egységgé olvadt. A csoport megalapítója, Zái bori István, az otthon igazgatója féltő gondc őrködik az együttesre, hol dicsér, hol korhol érdemek szerint. A tanítómesterek: dr. Bér András és dr. Varga Gyula országosan isme néprajztudósok, néptánc gyűjtők, koreográfus irányításával mindenfelé siker kisérte az utak; Ám nemcsak ők, de az együttes tagjai is ré* kérnek a gyűjtés munkájából és Magyarorszí főleg Hajdu-Bihar megye értékeit szedik csoki ba. A gyűjtés során ősi dallamok kelnek életre népi zenekar húrjain és megelevenedik Hajó Bihar romantikus, számos történelmi eseménn.' átszőtt sokévszázados élete, a nép élniakará; derűje, a Hortobágy csodálatos tája. Az évtizedes gyűjtés hatalmas anyagot ají dékozott az együttesnek és ennek ismerteié; hez, bemutatásához ma már százezres értékű ) hával büszkélkedhetik a debreceni Épitők Egyi tese. A fiatalok nemcsak a népitáncban vannak “o (Folytatás a 11-ik oldalon) EGY TISZÁNTÚLI MŰVELŐDÉSI HÁZ-10-

Next

/
Oldalképek
Tartalom