Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-02 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 2, IfWO I Magyarország f ÉLETBELÉPETT AZ UJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV Amidőn az uj polgári törvénykönyv május 1-i életbeléptetését akarom röviden méltatni, egy régebbi élményemről, amely még a fordulat évében — 1948-ban — történt, kell megemlékeznem. Ebben az időben az egyik országos hatóságunk jogi osztályán dolgoztam. A konkrét téma ma már nem érdekes, de említésre méltó, hogy a személyügyi osztály vezetője a munkásmozgalom régi harcosa egy általam megindokolt határozathoz azt a megjegyzést fűzte: “jó, nagyon jó, de súlyos hiba, hogy 1948-ban még mindig a ferenc- józsefi és Horthy-rendszer törvényeire, jogszabályaira hivatkozunk.” A munkásmozgalomnak e veteránja, kinek nem volt jogi képesítése, helyesen ismerte fel 1948- ban, hogy a jogalkotás túlságosan lemaradt a társadalmi, gazdasági átalakulás forradalmi lendületében. Persze, azóta egymás után jelentek meg átfogó törvényeink: Alkotmánytörvény, Munkatörvénykönyve, az uj Polgári Perrendtartás, a Büntető Törvényköny általános része, örökösödési eljárás, és oldalakat lehetne imi az azóta megjelent tételes-átfogó jogszabályok sorozatáról. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy az átmeneti időszakban is a régi jogszabályokat szocialista tartalommal igyekeztünk kitölteni. Mielőtt az uj töi*vény jelentőségéről beszámolnék, szükségesnek tartom, hogy a törvény élet- beléptetése előtti hosszú időszak főbb és jellegzetesebb vonásait ismertessem. A kapitalista társadalom jogászai és a jogtudomány képviselői többségükben az uralkodó rend érdekeit képviselték. Ezért bőséges jutalmat élveztek, országgyűlési képviselők, nagybankok főügyészei, gyárvállalatok és részvénytársaságok elnökei, ügyészei és egyben jogtudományunk reprezentánsai, s mint ilyenek kapitalista világrendjük örökkévalóságának biztosítását tűzték ki feladatul és ezt tükrözte vissza jogszabály alkotásuk. Ezért nem volt általános-tételes jogszabályokban foglalt polgári törvénykönyv. Jobban megfelelt érdekeiknek a labilis és irányítható bírói ítélkezés, bírói gyakorlat és a már sablonosnak tetsző szokásjogra való hivatkozás. A jogalkotásnak ez a módszere teljesen elavult és a feudalizmus csirái ismerhetők fel benne, szükségszerűen ellentmondó, bizonytalan tartalmú, nehezen felismerhető s mitöbb kibúvókra lehetőséget adó jogot hoz létre. A gazdagabbnak van igaza, elve érvényesült. De a feudalizmus gyökerei is erősen megtalálhatók. A nagybirtokos osztály görcsösen ragaszkodott a régi kiváltságok maradványait őrző jogintézményekhez, sőt ezeket az intézményeket a Horthy rendszer még igyekezett kiterjeszteni a személyes hűségre alapozott “vitézekre”. Az adományozott vitézi telkek formája a hitbizományi kisbirtok intézménye lett, A különböző nemesi jogok érvényesülése a családjogban és az öröklési jog területén visszamaradást jelentett és a klasszikusnak mondott nyugateurópai országok jogászai nem alaptalanul illettek bennünket a középkori jogi színvonal vádjával. Ilyen körülmények között az uj polgári törvénykönyv megalkotása és hatályba léptetése nem késedelmeskedhetett. Az uj Polgári Törvénykönyv megalkotása és életbeléptetése túlmenően azon, hogy a szocialista jogtudomány fejlettebb voltát bizonyítja a régi feudál-kapitalista jogtudománynál, egyben bizony ságtétel arra, hogy a szocialista jogelvek lemérik az elért társadalmi és gazdasági fejlődés pozitív eredményeit és annlak megfelelően a polgárok élet- és jogviszonyait érintő, állami- társadalmi és gazdasági szervezetekkel összefüggő, valamennyi fontosabb kérdést szabályozzák. E jogszabályok az igazság, a tisztultabb erkölcs és a szocialista fejlődés irányában hatnak, visszatükrözik a társadalmi és gazdasági élet vonalán végbement változásokat és elősegítik a szocialista építés munkáját azáltal, hogy a szocialista együttélés szabályainak betartására nevelnek a jog alkalmazása által. Az uj törvény hü kifejezője a szocialista gondolatnak az általa szabályozott jogterületeken. Az uj Polgári Törvénykönyv általánosságban szabályozza az állampolgároknak és szervezeteknek a gazdasági forgalomban való részvételét, a tulajdonjogot, szerződéseket, az örökösödési, a személyiségre, jogképességre vonatkozó összes jogelveket. A debreceni Kossuth Lajos utca sarkán, nagy üzleti portálok és szines reklámtáblák között, elrejtett cizellált, kovácsoltvas kapu takarja az Építők Kossuth Lajos művelődési otthonának bejáratát. Ez a kapu, mely fölött szerény irás jelzi, hogy a belépő a küszöbön túl kinek a vendége lesz, szinte nem is sejtteti, hogy Kelet-Magyar- ország egyik legnagyobb kultúrintézményének bejárata, amely nemcsak Hajdu-Bihar megye, Debrecen, hanem szinte a félország építő dolgozóit kapcsolja kulturális egységbe. Az otthon nem uj intézmény. A század elején épült “Gambrinus” palotát már eleve úgy tervezték, hogy első emeletének nagyrészén tánc- és hangversenytermek, billiárd és kártyaszobák sora legyen, minden kényelemmel felszerelt helyiségek szolgálják az ide betérő vendégeket. Ebben nincs is semmi különös, ha megtudjuk, hogy ezekben a helyiségekben kapott otthont a tiszán- tul egyik legelőkelőbb urikaszinója, hogy az országos Urikaszinó mintájára itt is találjon lehetőséget fölös pénzének elköltésére az arra éppen rászoruló. Mert abban az időben néhány embernek volt fölös pénze, sőt csakis néhány kiválasztottnak. Sok herceget, grófot, bárót láttak ezek a falak, de sok fényes táncmulatság, hajnalig tartó kártyacsata zajlott le itt, de sok vagyon úszott el a zölda.sztalon! Proletárember persze ide nem tehette be a lábát; mit is keresett volna itt, hiszen se pénze, se tisztességes ruhája nem volt, nem is beszélve arról, hogy az aranysujtásos portás fel sem engedte volna. így hát némán, de egy kicsit ökölbeszoruló kézzel ment el a fényes ablakok alatt, vagy figyelte a szemközti — akkor még városháza — benyílóiból a mulatságokra érkező disz- ruhás uraságokat, puccos dámákat, fényes hintó- kat és akkor még kénytelen-kelletlen megelégedett ennyivel: mulatnak az urak. Persze azóta fordult egyet a történelem kereke és mint ahogy sokminden, úgy ez is elveszett a múlt homályában. Az egykori urikaszinó mindenestől együtt az épitők otthonává váltA fordulat azonban korántsem következett be olyan egyszerűen, mint ahogy azt az ember igy olvasás után elképzelné. A háború vihara, mint annyi sok más városon, végigsöpört Debrecenen is és a fényes termek, a csillogó falak feketén, kiégetten meredtek a kihalt, erősen megviselt utcára. A hires és fényes urikaszinó teljesen elpusztult. Úgy látszott, hogy reménytelen a helyzet. Mint mindenütt az országban, itt is lelkes emberek rázták lé magukról a pusztulás letargikus közönyét — ami abban az időben sok emberen vett erőt, és a felszabadulás első napjától kezdve azt tűzték ki célul maguk elé, hogy a romokat minél előbb el kell tisztítani s uj falak között az uj életet minnél előbb elindítani Ezen embereknek egyik élcsoportját képezték az épitők. Bár rengeteg nehézség hátráltatta a munkát az akkor bizony nagyon is anyagsziik világban, mégis gyorsan haladtak. A kiégett urikaszinó termeit szorgalmas munkáskezek, építőmunkáskezek takarították, tatarozták, festették, pedig ezért külön fizetség nem járt. A lelkesedés, a kultúra utáni szomjúság serkentette a maiteres kanalakat, kőműves kalapácsokat és a puszta proletárakarat változtatta a múlt kiégett emlékét az épitőmunká- sok meghitt fészkévé. A fehér márvány lépcsősoron az emeleti előcsarnokba ér a látogató. A falakat festmények, ismeretterjesztő és műsorközlő táblák díszítik. Innen, az előcsarnokból nyilnak a különböző helyiségek: táncterem, színházterem, billiárd, büfé, nyugdíjas klub, sakkszoba stb. Ha valaki azt hinné, hogy délelőtt, vagyis a legtöbb dolgozó munkaideje alatt a termeket senki sem használja, téAz uj törvény életbeléptetése egyben a szocia lista forradalom győzelmét, népidemokráciánl társadalmi, gazdasági rendszerének megerősödő sét, jogrendszerünk biztonságát, a szocialista tör vényesség megszilárdulását jelenti. Megszüntette a jogbizonytalanságot, határozót törvényt adott a jogalkalmazó kezébe és az éle összes körülményei a szocialista erkölcsnek meg felelően nyertek jogi szabályozást. Ez az uj tör vény legnagyobb érdeme. Több mint százeszten dős, hiábavaló kísérletezés után Népköztársasá gunk életrehivta az uj törvényt, amely megfele a dolgozó népünk szocialista erkölcsi felfogásé nak. Dr. V. S vedne. Az elmúlt kártyacsaták nagyablakos hát só termeiből csengő gyermekének hallatszik. Ze nei óvoda van itt, ahol naponta kb. 100 gyermek kel foglalkoznak. A kicsinyek munkások és érte) miségiek gyermekei, nagyrészt építőké, a másc dik, de leginkább már a harmadik generáck Kristálytiszta kacagásuk betölti a színházterei kupoláját. A zeneteremben próbák folynak. Énekesek, zr nészek készülnek a kulturális seregszemle verst nyeire. Soknak kérges a keze, vagy talán a hí bares merítő kanalat csak az előbb tette le, de ör feledten és művészien kezeli hangszerét. Haydi Mozart dallamok csendülnek fel és persze a mir denki által annyira kedvelt operettmuzsika. Egy másik helységben szabás-varrás tanfolyar működik háziasszonyok és délutáni műszakos do gozók számára. A legkülönbözőbb korú nők hajó nak az asztalokra, szabásminták fölé és olya buzgón kezelik a ceruzát, vonalzót, mint valan kisdiák. A nyugdíjasok klubjában pipa és szivarfüt mellett folyik a beszélgetés, társasjáték. A lei frissebb bel- s külföldi újságok találnak itt olv; sókra és a korán benépesedő klubhelyiség ked> lyes hangulatában élénk eszmecsere alakul ki napi eseményekről. A veteránok vitáznak, érni keznek. A múlt Debrecen nehéz harcaiban mej edzett harcosai ők, akiknek egyike, másika bizor nem is egyszer kötött ismeretséget a rendőrka dók lapjával, olykor az élével is. ! KJ Bi / i: <■«■» / ft t Labancz András bácsi 86 éves, de szinte mii dennapos látogatója a klubnak. A betévedő fiat lók, de a deresedé 40—50-ösök is lélegzetvissz fojtva figyelik minden szavát, amikor a múlt er lékeiről beszél, vagy arról, milyen súlyos bűn vo “cucilistának” lenni, verés és fogda járt ért Egy-egy érdekesebb emlék felelevenedése me szakítja a dominó és kártyacsatákat, melyekh babszemek képezik a veszélytelen valutát. Az igazi élet az otthonban délután kezdődi amikor a vállalatoknál a munka befejeződi Ilyenkor az építőipar sokfajta dolgozója, legyt debreceni, vagy vidéki, sietve mosakszik, tiszti kodik, öltözik, hogy az otthon életében résztv hessen. A délutáni zenei vagy ismeretterjesz előadások, a széleskörű klubélet ezerféle lehet séggel adnak módot a pihenőidő kellemes és ne utolsósorban olcsó eltöltésére. A billiárd tere látogatottsága mindig rekordlétszámot ér el és dákónak nem egy komoly művésze csillogtat tudását, nagy nézőközönség jelenlétében. A délután egyik legértékesebb részét, mozzan tát a tánccsoport élete képezi. A népi tánccs port ez, amelyik fennállása 10 éve alatt ország hírnevet vívott ki magának, sőt külföldön is s^ szép sikert aratott. Évek alatt ez a csoport csal di egységgé olvadt. A csoport megalapítója, Zái bori István, az otthon igazgatója féltő gondc őrködik az együttesre, hol dicsér, hol korhol érdemek szerint. A tanítómesterek: dr. Bér András és dr. Varga Gyula országosan isme néprajztudósok, néptánc gyűjtők, koreográfus irányításával mindenfelé siker kisérte az utak; Ám nemcsak ők, de az együttes tagjai is ré* kérnek a gyűjtés munkájából és Magyarorszí főleg Hajdu-Bihar megye értékeit szedik csoki ba. A gyűjtés során ősi dallamok kelnek életre népi zenekar húrjain és megelevenedik Hajó Bihar romantikus, számos történelmi eseménn.' átszőtt sokévszázados élete, a nép élniakará; derűje, a Hortobágy csodálatos tája. Az évtizedes gyűjtés hatalmas anyagot ají dékozott az együttesnek és ennek ismerteié; hez, bemutatásához ma már százezres értékű ) hával büszkélkedhetik a debreceni Épitők Egyi tese. A fiatalok nemcsak a népitáncban vannak “o (Folytatás a 11-ik oldalon) EGY TISZÁNTÚLI MŰVELŐDÉSI HÁZ-10-
