Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-02 / 22. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ 8 Thursday, June 2, 1960 XewdeJc a swJcísxtököx Az ebben a rovatban kifejtett neze- «; Olvasóink | tek nem szükségszerűen azonosak <; hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával f a közügyekhez %vvwwwwwwv\vv»\\*\*\v*v\wwvwww* Szivükön viselik a magyar nép sorsát Tisztelt Szerkesztőség! Május 10-én egy cikk jelent meg a “Szabad­ság” nevii napilapban “Menekült Magyarország” cim alatt. Eddig még nem sokan tudtuk, hogy ilyesmi is létezik. Arról Írnak pl., hogy Kazinc­barcikán az uj erőmütelep körüli lakótelepen 80 uj lakást adtak át, szép kivitelű lakásokat, me­lyekbe azonban még a mai napig sem voltak haj­landók a munkások beköltözni, mert a lakószabá- kat egybeépítették a mellékhelyiséggel, válaszfal és ajtó nélkül. A Kazincbarcikaiak joggal felhá­borodtak azon, hogy havasi pásztorok életmódját és lakásviszonyait akarják reájuk kényszeríteni. Hát bizony szép az ideszökött uraktól, hogy most ennyire a szivükön viselik a munkás sorsát. Bezzeg nem törődtek vele, amig otthon a nyereg­ben ültek. Én 1921-ben jártam Magyarországon, akkori­ban a bányászok lerongyolódva, mezítláb jártak a bányába, ami pedig az illemhelyet illeti, az min­den faluban a ház háta mögött volt, úgy szaba­don, fedél nélkül. Akkor ezekről sohasem Írtak, pedig lett volna mit Írni hasábokon keresztül. Egy miami-i olvasó Helyreigazítás I960 ápr. 7-i lapszámunkban a “Levelek a szer­kesztőhöz” rovatban közölt “A nyujdijasok meg­szervezéséről” c. Írásba, melyet N. Doran küldött be, sajnálatos tévedés csúszott be. A levél második bekezdésének második monda­tába sajtóhiba folytán az “aludt” szó helyett az “alakult” szó került. Tóhát a mondat helyesen igy hangzik: Különösen azon kiöregedett magya­rok legelső kötelesége ez, akikben még nem aludt ki az osztályharc tüze. Kampányunk hírei Tisztelt Szerkesztőség! Sikerült! Végre sikerült egy uj előfizetőt sze­rezni, akinek mutatványszámokat küldtek néhány héten keresztül. Itt küldöm érte a szelvényt és az előfizetési dijat 5 dolláros csekkben. Én erkölcsi kötelességemnek tartom az uj előfizetők szerzé­sét, díjra nem tartok igényt és talán később sike­rül még egy uj előfizetőt szerezni. C. B.. New Brunswick Tisztelt Szerkesztőség! Kérem indítsák meg a lapot egy uj előfizető­nek, akinek nevét és címét itt küldöm. Az uj elő^ fizető 456 uj olvasóra számit. Részemről nem tu­dok mit szólni. A lefektetett kampányterv kifo­gástalan volt, vagyis a szerkesztőség részéről az a megjegyzés, hogy minden olvasó (legalább) egy uj olvasót szerezzen. Nem tudom, hogy mennyi a Magyar Szó előfizetőinek a száma, de nem le­pett volna meg, ha hozzávetőlegesen 2,000 uj elő­fizetőt szereztünk volna. Ebből azután jutna a nyerteseknek egy pár repülőjegy Magyarország­ra, oda és vissza. Nem tudom, hogy a magyarlakta városok, a kampánybizottságok hogyan szervezték meg ma­gukat, mennyien vannak egy-egy bizottságban, hogyan osztották be maguk között azokat, ahol remélnek uj előfizetőket szerezni. Azoxnak az ujamerikásoknak, akik a Magyar Szót olvassák, nagyobb lehetőségük van sorstár­saik között széjjel nézni, mert vannak köztük ér­telmes gondolkodásúak. Ha tudnak ezekről, ió len ne hozzájuk fordulni valamilyen formában, mert az ujamerikások nagyobb részben kedvelik az irodalmat, jobban, mint a régiek. Kb. három hó­nap van még hátra, s ha ebben az ütemben fo­gunk haladni, akkor nagyon lemaradunk. De rö­videsen küldök néhány címet, ahová mutatvány­AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megértettem felhívásukat és kérem, küldje­nek mutatványszámokat az alanti címekre: Név: ....................................................................... Cim: ..........................."............................................ Város, állam: .......................................... számokat lehet küldeni, talán lesz valami ered­mény. F. Csetneky, Kanada Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék az uj olvasók szerzésére egy ajánla­tot tenni, ami a múltban nagy sikerrel járt a “Felszabadulás” terjesztésében: nagyszabású, ki­váló programmos előadásokat tartani, mondjuk $1, vagy $1.25-ös belépődíjjal, amiért minden be­lépő három hónapos előfizetés vagy meghosszab­bítást kapna. Ki kellene ezt próbálni mondjuk New Yorkban, s ha sikerül, át lehet ültetni a töb­bi magyarlakta városokba is. Persze, ha az ottani haladók arra a maradi álláspontra helyezkednek, hogy a múltban ezt lehetett, de ma nem lehet, akkor nem lesz belőle semmi. N. Doran UJ ELŐFIZETŐK New York ........................... 27 Kanada .................................. 19 Florida.................................... 7 Kalifornia .............................. 11 Ohio ...................................... 20 Michigan ................ 5 New Jersey........................... 4 Illinois.................................... 3 Conneticut ........................... 1 Pennsylvania ....................... 6 Texas .................................... 1 összesen: 104 ítélet az athéni terrorperben A katonai bíróság a múlt héten hirdetett Ítéle­tet a görög demokraták ellen inditott athéni ter­rorperben. Mint egyes hírügynökségek jelentik, a “kém­kedés” címén bíróság elé állított 42 hazafi közül Haralambosz Florakiszt, Dimitriosz Dalaszt, G. Kutrukiszt, Polikszeni Kriszohoidut, Konsztantin Luleszt és Kiriakosz Cakiriszt életfogytiglani börtönre ítélték, 36 vádlottat pedig felmentettek. A tudósítások kiemelik, hogy a bíróság elé állí­tott személyek mindegyike a második világhábo­rúban hősiesen harcolt a náci megszállók ellen. Cukrosvizzel higitott Tropicana Tropicana Products, Inc., Florida legnagyobb narancslé szállítója. Az állami mezőgazdasági biz­tos, Lee Thompson, miután a társulat bevallotta, hogy gyártmányát cukrosvizzel meghamisította, elrendelte, hogy a társulat függessze fel a terme­lést 30 napra. Hogy a narancstermelőknek legyen idejük terményüket más cégnél elhelyezni, a fel­függesztést junius 10-i kezdettel fogja érvénye­síteni. A társulat kb. 1,000 munkást alkalmaz. A JAPÁN ÁRU BOJKOTTÁLÁSA Jacob Potofsky, az Amalgamated Clothing Workers of America elnöke a hétvégén Miami Beachen megtartott konvención a Japánból jött méteráru és készáru bojkottálásának szükséges­ségéről beszélt a szakszervezet 385,000 tagját képviselő delegátusok előtt­Veszélyt lát abban, hogy az import mindig na­gyobb lesz Japánból, ahol a ruhamunkások átlag­bére kevesebb, mint az a 17 és fél centes órabér­emelés, amit az uj szerződés értelmében az unió munkásai kiharcoltak maguknak. A japán ru­hamunkások 14 centes órabérért dolgoznak, mig az amerikai ruhamunkás óránként két dollárt, vagy többet keres. A szakszervezet addig bízott a kormány segít­ségében az import levágásának kérdésében, ez azonban nem mutatkozik elég eredményesnek, igy a unió kénytelen maga lépéseket tenni mun­kásai érdekében. Jun. 8-án New Yorkban meg­beszélést tartanak a vezető gyárosokkal a beho­zatal csökkentésének kérdésében. Különösen ag­gasztónak tartja Potofsky a japán gyárosok leg­újabb bejelentését, mely szerint ebben az évben 120,000 férfiöltönyt szállítanak az Egyesült Ál­lamokba. A szakszervezet arra törekszik, hogy a szer­vezett üzemekben ne dolgozzanak japán import­árun, az üzletekben dolgozó szabók ne javítsa­nak Japánból jött ruhákat, s a közönséget is fel kell világositani a bojkottálás szükségéről. Ugyanakkor felhívta a konvenció figyelmét a még szervezetlen munkások megszervezésének fontosságára. Atomhulladék halálos veszély A “Reporter” magazin nemrégen cikket közölt Walter Schneir tollából “Az atom mérgező hulla­déka” címen, melyből néhány részletet alább köz­lünk : “Néhány évvel ezelőtt Louis A. Krumholz tu­dós hároméves tanulmányt folytatott az AEC (Atomic Energy Commission) és a TVA (Tennes­see Valley Authority) megbízásából annak megál­lapítására, hogy a részben megtisztított folyé­kony hulladéknak, amit Oak Ridge-ből a White Oak Lake-be juttatnak van-e valamilyen hatása a tóban élő lényekre? “Dr. Krumholtz arról jelentett, hogy a tóban élő halak lassabban fejlődnek és a normálisnál fiatalabb korban pusztulnak el. Nagymennyiségű Strontium 90-t találtak egy fajta kishalnak (blue- gill) a csontozatában, 20,000—30,000-szer na­gyobb sűrítésben, mint a tó vizében. Egy másik­fajta kis hal (white crappie), amelyet azelőtt gyakran találtak a tóban, kihalt; egy harmadik fajta hal (redhorse) majdnem teljesen kihalt; csupán 50-et találtak belőlük; három, négy éve­seket. “Ugyanez a tudós, valamint dr. John H. Rust korábban arról tett jelentést, hogy az Oak Ridge körüli vidéken egy sajátmagát tápláló pézsma­patkány csontjaiban óriási mennyiségű radioak­tivitást találtak. Azt a ‘lényegtelen’ mennyiségű radioaktivitást, amely a közeli patokokba jutott, többszörösen sűrített mennyiségben találták meg azokban a vizi növényekben, amelyekből a pézs­mapatkány táplálkozott és ezerszeresen az állat rákos jobb hátsó lábában. . . .“Ezenfelül a kérdés nemcsak nemzeti probléma. A legtöbb olyan országban, amelyet a kérdés ér­dekel — kivéve az Egyesült Államokat és Ang­liát — erősen tiltakoznak az ellen, hogy bármi­lyen radioaktiv hulladék a tengerbe jusson. Mexi kó máris hivatalos tiltakozást nyújtott be a hulla­dékoknak a Mexikói Öbölbe való lerakodása el­len”. Schneir ezután kritikát gyakorol a radioaktiv hulladéknak acéltankokban való elraktározása fe­lett. Ezek az Egyesült Államok 5 különböző vidé­kén vannak és 65 millió gallon radioaktiv hulladé­kot tartalmaznak. Figyelmeztet arra, hogy “ezek­ben a ‘forró’ katlanokban annyi radioaktiv ahya- got halmoztak fel, ami súlyosan megfertőzheti az Egyesült Államok egész szárazföldi és vizi területét. A tankok még vagy 10—50 évig eltart­hatnak, de tartalmuk halálos lesz az ember részé­re évszázadokon keresztül. Ehhez csak annyit fűzhetünk, hogy ezeknek az acéltankoknak némelyike már kezd rothadni. Lehetséges, hogy a radioaktiv hulladékot uj tan­kokba fogják áthelyezni, de ez nem oldja meg azt a félelmetes és növekvő problémát, hogy mikép­pen szabaduljunk meg véglegesen ettől a halálos radioaktiv hulladéktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom