Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-21 / 3. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZU Thursday, January 21, 1960 Munkásmozgalom ^ + ^ ^ ^ A <É> ^ A A 4t A,Ai> ABÁRÁNYIÖRBEBUJTATOTT FARKAS Hiába, mikor egy munkásvezér 24—50 ezer dolláros fizetést kap, érdekei nem egyeznek meg többé a munkásságéval. Már pedig köztudomású, hogy az embereket, egy igen kisszámú ideálista kivételével, gazdasági helyzetük irányítja. Az természetes, hogy a billiomos Rockefeller, vagy a részvénytársaságok vezetői rettegnek attól, ami jelenleg Dél-Amerikában történik, a nép megmozdulásától. Furcsa azonban az, mikor az úgynevezett munkásvezérek is keservesen siratják a diktátorokat. Érdemes megvizsgálnunk az AFL-CIO vezetőség köré gyülemlett munkásvezérek és tanácsadóik álláspontját a nemzetközi helyzetre vonatkozólag. Meany egyik ügynöke, aki Latin-Ameri- kában dolgozik, Serafimo Romualdi beszédet mondott Philadelphiában a “U. S. Inter-American Council” előtt. Az AFL-CIO News szerint, nem győzte gyalázni Castro “kommunisták által vezetett” kubai .kormányát. Romualdi többek között ezeket mondta: “A kommunisták rendkívül hatásos mozgalmat indítottak Latin-Amerika végső leigázására.” Hallgatósága előtt váltig hajtogatta, hogy a kommunisták célja a szakszervezetek kontrollálása, az ifjúság és intelligencia behálózása Dél-Amerikában, Kubára, Venezuelára, Braziliára és Argentinára mutatott, pontosan azokra az országokra, ahol valóban erős népi megmozdulások történnek. “Lehet ennél borzalmasabb valami?” siránkozott a munkásvezér. “Milyen másképpen történhettek volna, a dolgok”, mondotta. Azt is megjósolta, hogy a diktátorok által kormányzott föld, mint Nicaragua, Paraguay, a Dominican Republic, és Haiti is Kuba nyomába lép, mikor a jelen kormány megakadályozhatatlan bukása bekövetkezik. Tanács a tőkések részére Dél-Amerika valóban uj helyzet előtt áll. Már nem a régi palotaforradalmak, vagy a hadsereg “Coup d’etat”-i vannak napirenden. Vége van az egynapos forradalmaknak. A mai demokratikus, népi forradalmak nemzeti függetlenségre irányulnak és mögöttük valóban a nép áll. Romual- dit és a nagytőke befektetőit ez ami annyira elszomorít ja. Romualdi szerepe több mint két évtized óta az “amerikai munkásmozgalom” képviselete Dél- Amerikában. Szerepe az volt, hogy azonnal kommunistát kiáltson, ha valóban progresszív megmozdulást látott, a Rio Grande-tól délre, bárhol. Nagyon kiabált mikor Guatemala népkormányt alakított. Munkás árulókat toborzott amerikai pénzzel, a népkormány megbuktatására. A legalacsonyabb söpredékkel szövetkezett, hogy szakadást hozzon létre a délamerikai szakszervezeti mozgalomban. Azon dolgozott, hogy törvényen kívül helyezzék a délamerikai munkásszövetséget. Romualdi és társai látják már az Írást a falon! Kuba munkássága otthagyta az Orit-ot. Chilében hatalmas munkásszövetség alakult, amelyben a Emelkedett a szervezett munkások száma Kaliforniában SAN FRANCISCO. — E gyorsan növekedő államban rekordmagasságot ért el a szervezett munkások száma. John F. Henning, a “California Industrial Relations” igazgatója-szerint 1959-ben 1,741,000 szervezett munkás volt Kaliforniában. Ez egy év alatt 35,000 emelkedést jelentett. Henning szerint az alkalmazott munkások száma azonban rohamosabban emelkedett, mint a szervezett munkások száma. baloldal is helyet kap. V enezuelában, Brazíliában is ilyen mozgalom van folyamatban, nem csoda, há Romuáldinak sehogy sincs inyéi'e a helyzet. Meany haragszik Az utóbbi években baj van az európai szabad szakszervezetekkel is. Már ott sem látják szívesen az AFL-CIO politikáját. A függetlenség és béke nem üres jelszó a nép előtt. Meany ék Afrikában is szeretnék régi taktikájukat használni. Ott azonban a függetlenségért folyó harc, a szakszervezetek és más népi megmozdulások szervezkedéseit is magában foglalja. Alakulóban van már az arab és afrikai szakszervezetek együttműködése. Meany ki is fejezte haragját Brüsszelben, a szakszervezeti kongresszus előtt, mert képtelennek bizonyultak az afrikai mozgalom megakadályozására, vagy széttörésére. Meany Afrikában is Dél-Amerikához hasonlót akart, hogy Wall Street nek újabb szívességet tegyen. Vannak talán sokan, akik csodálkoznak Meany haragján. Már a külügyminisztérium politikáját is helyteleníti az esetleges szakszervezeti látogatásokra a kölcsönös kultur cserére, dehogy akar ő szakszervezeti küldöttséget engedni a Szovjetunióba. Oh, nem csupán a vörös színnel van baja Meanynek. Haragszik ő Japánra, Kubára, Venezuelára, Ghánára, Indonéziára, Guineára és minden egyes országra ,ahol a szakszervezeti vezetők nem óhajtanak Wall Street kezéből enni. Meany mindezzel csak az amerikai munkásságnak és saját szakszervezetének árt, mert előbb-utóbb otthagyja a munkások nagy része. ALBANY. — New York állam végre törvénybe hozta az egy dolláros minimális órabért minden munkása számára. A munkásság már évek óta kérte ezt a törvényhozástól. Mire azonban Rockefeller kormányzó megadta, az infláció olyan magasra vitte az árakat, hogy ez nem elég a tisztességes megélhetésre. A szervezett munkásság legalább $1.50 minimális órabért kér a törvényhozástól. Vád alatt N. Y.-S néger városi vezető Rockefeller elmaradt Romualdit kétségbe ejti, hogy mikor a félfá- siszta kormányok megbuknak Latin-Amerikában, olyan népszerű kormány lép helyükre, amely még a baloldal létezésére is törvényes jogot ad. Romualdi a US külpolitikáját vádolja, “mert nem volt meg a kellő dinamikus, demokratikus bölcsesség munkájukban”. Roumaldi tanácsokkal látta el a tőke befektetőit. Óva intette őket, hogy vigyázzanak, mert a vörösök megmozdultak Dél-Amerikában. “Tőkéjüket társadalmi dinamikussággal adják, — hogy küldetése legyen. Dolgozzon együtt az üzemveze^ tőség és a munkásság olyan kormányokért, amely valóban érdemessé tenné az amerikai tőke befektetéseit”. Majd hozzátette, hogy “a hatalmas dél- amerikai jelszót NEMZETI GAZDASÁGI FÜGGETLENSÉGET ELLENSÚLYOZZÁK a szabad vállalkozás jelszavával”. Romualdi nem is fojtotta el könnyeit azért, hogy a “dollár imperializmus” (délen Yankee-im- perializmusnak hívják) korszaka letiinőben van. E korszak az egyre-másra váltakozó diktátorokon vagy fasisztaféle bürokratikus kormányokon alapult. Wall Stfeet kegyelméből uralkodtak jobbára. Vége a palotaforradalmak idejének Az AFL,‘ majd később az egyesült AFL-CIO vezetőségé, Wall Street Panamericanizmusa szerint dolgozott! Sámuel Gompers alapította a Pan- American munkásszervezetet. Ezt több más követte. A jelenlegit röviden Oritnak hívják. Ez is az AFL képviselőiből és azok Dél-Amerikában toborzott segédeiből áll. Demokratikus jelszavak puffogtatásával egy célt, a dollár imperializmus célját szolgálják. MAGYAR SZd KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most januárban lejárt az ek>*; fizetésem. Itt mellékelek $.......... .-t Nért .. Cubs «•«•»•«•» •« * • • * * • *.« »••««»•• • «< •**» i %-4 V*»*« I * k kJ Még mindig munkanélküliek A “Railroad Retirement Board” jelentette, hogy az acélsztrájk következtében elbocsátott munkások közül 23,415 vasutas még mindig munkanél- kíil van, annak ellenére, hogy az acélmunkások már rég visszamentek dolgozni. Igaz, hogy 46,000 az elbocsátott vasúti munkások közül már ismét dolgozik, de szeretnék tudni, hogy mi lesz a többivel, akiket még nem hívtak vissza, bár már megegyezésre jutottak az acéliparban. Fizetésemelés a ‘Western Electric’-nél A newyorki nagyesküdtszék vád alá helyezte Jack Hulan-t, Manhattan kerületi elnökét abból kifolyólag, hogy lakása 5,000 dolláros renoválását ingyen végeztette Sidney Ungar vállalkozóval, aki ugyanakkor üzleti megbízatásért folyamodott a. városhoz. Négy vádpontot emeltek ellene. A néger tisztviselő tagadja bűnösségét, de működési körét átadta helyettesének arra az időre, amig tisztázni fogja magát a bíróságon. Szó van arról, hogy elmozdítsák állásából, de ez a kormányzó hatáskörébe tartozik. Rockefeller már magához hivta Wagner polgármestert “bizonyos kérdések megtárgyalása végett”. CHICAGO, 111. — A Western Electric hawthor- nei üzemében 5-—12 centes órabéremelést kaptak a munkások. Az 1859-es lokál 12,000 tagját érintette az uj szerződés, melynek tárgyalását a lokál elnöke, Becker vezette. A munkásság elfogadta az ajánlatot és 1960 decemberéig tart a szerződés, amely ,2 dollár 70 centes órabért ad részükre általánosságban. Három hotelt szerveitek Quaensben NEW YORK. — Három Queens kerületi hotel munkásai túlnyomó többséggel megszavazták, hogy a szakszervezet kötelékébe óhajtarak tartozni, A szavazást az állami “Labor Relations Board” vezette. A három uj szervezett hotel a LaGuardia, a Volney és a Whitman hotel. A szervezett munkások fizetés javítás és jobb munka- helyzeten kívül, egészségügyi ellátást, nyugdijat és biztosítást kapnak szakszervezetüktől. Sztrájk Buffaloban A General Mills, Inc. üzemeiben 1,500 munkás lépett sztrájkba azért, mert az üzemvezetőség -önkényesen leszállította a munkacsoportok tagjainak számát. A munkások az American Federation of Grain Millers 36-os lokáljához tartoznak. Csalás a szőnyegek körül A “Federal Trade Commission” vádat emelt két szőnyegkereskedő ellen, hogy hamisan jelezték a szőnyeg minőségét, illetve annak tartalmát. Az egyik cég a newyorki George E. Malinson Importing Co., a másik a Colonial Rug Co. Az általuk árusított “Mayflower” nevű szőnyegről azt Írták védjegyükre, hogy különböző fajta gyapjúból készül, holott sok egyáltalán nem is tartalmaz gyapjú-fonalat. Henry Ford jó politikus II-ik Henry Ford a Sctipps Howard újságoknak adott interjúban erősen kihangsúlyozta, hogy a nagyiparnak szüksége van arra, hogy részt vegyen a politikában. ■ Ez néhány nappal azután történt, amikor az újságok megírták, hogy milyen ragyogó mulatságon mutatták be legidősebb leányát a társaságnak. Az egész éjjelen át tartó mulatság 250,000 dollárba került. 1260 vendéget hívtak meg. A rengeteg étel mellett elfogyott 480 üveg Cuvee Dom Perignon (1949-es), 720 üveg pálinka. Meyer Davies teljes zenekarát repülőgépen hozták el New Yorkból erre az alkalomra. Charlotte Ford bemutatója rendkívül eredményes volt. Nem hisszük, hogy 'ez a ragyogó estély éppen- AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK újságjai-1959-ben seggel jó politika- vőlt Ford részéíe. . Ajánljuk 6,491,636 tonna újságpapírt, használtak el; — azonban,^ hogy^raunkíásai is'sziyMj^c-inog ahagy; jelenti az American Newspaper Publishers As- ur tanácsát- és ők is vegyenek részta-politiká- sociation. Ez. 5.8 "százalék emelkedés ■ az előző évi ban, de ők is- saját érdekükben^ mint azlparmág- 6,074,249 fonna fogyasztással szemben.' .üás. :
