Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-02 / 22. szám

BÉKE HELYETT ERŐSEBB FESYVEBKEZÉS A Kongresszus több pénzt szavazott meg külföldi se­gélyre. Azonkívül engedélyezte az állami adósság összegé­nek felemelését. Mindezt a “nemzeti védelem” érdekében. A sok-sok billió dollár nemzeti kiadás nagyobbik fele ismét öl­döklő fegyverekre, háborús uszításra, a gyülölethintésre van szánva. A Wall Street sohasem mulasztja el fitogtatni a felszí­nen látható gazdagságot, jómódot, anyagi bőséget. Ezzel akarja gazdasági-politikai rendszerének előnyösségét bizo­nyítani a már gyökeret vert és egyre erősödő szocialista rendszerrel szemben gondosan takargatva azt a mély válsá­got, amely az amerikai nemzeti élet megannyi szintjén meg­nyilvánul. Igen, Amerika nagyon gazdag. A nép kétkezi és szelle­mi munkája gyönyörű országot és nagy nemzeti vagyont teremtett meg. De az erkölcsi és politikai légkör, amely a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást irányítja, már eddig is hiányosságot okozott az ország népe egyharmadának meg­élhetésében, súlyos sebeket ejtett az átlagos amerikai élet- és világszemléleti képességén, sztllemi fejlődésén, de a leg­nyugtalanítóbb az a szívós ragaszkodás a fegyverkezéshez, a háborúra való felkészüléshez, ami magábanhordja a végve­szélyt, a mindent elpusztító rémséges atomháború lehető­ségét. Ez sohasem nyilvánult meg jobban, mint a tervezett csúcskonferenciát megelőző és az azt követő események so­rán. Akárhogyan próbálgatja szépitgetni és igazolni Eisen­hower a televízión mondott beszédében, vagy Mr. Lodge az Egyesült Nemzetekben, minden józan amerikai meg van győződve arról, hogy a kémrepülések törvényellenesek, pro­vokációs irányúak és az emberiség léte vagy nemléte szem­pontjából tarthatatlanok. Érezni lehet, hogy az Egyesült Államok társadalmi és politikai köreiben ez a felismerés küzd felszínre kerülni. Többen követelik a múlt hetek eseményeinek kivizsgálását a kongresszuson keresztül és hogy a felelősség kérdése kö­rüli vitát vigyék a nyilvánosság elé. Nixon alelnök épp ellen­kezőleg azt véleményezte, hogy “a külpolitika nem tartozik a választási kérdések közé”. Szeretné meggátolni azt, ami most már nem kétséges, hogy a választás kimenetele ezen fontos és központi kérdés körül fog eldőlni. Evvel a kérdés­sel került Adlai E. Stevenson a belpolitika, a választási kam­pány kellős közepébe, amikor kijelentette, hogy “nem lehet a felgyülemlett szemetet a szőnyeg alá seperni”. “A Nemzeti Célkitűzés” vita-sorozathoz irt cikkében Stevenson életünk majdnem minden megnyilvánulását élesen megbírálta és a kép, amit festett cseppet sem hízelgő. Az anyagiasság, a társadalmi felelősségérzet hiánya, az elfaj­zott hirdetési ipar mindent behálózó hatása, a művelődés hiányossága, a nép közszükségleteinek bűnös elhanyagolása és mások, olyan nemzeti jelenségek, amelyek “nem alkalma­sak a világ lelkesedésének felvillanvozására az amerikai élet­mód iránt”. Stevenson, mint mások is, a békét tekinti a világ első­rangú célkitűzésének. “Csak egy fegyvernélküli világ nyújt­hatja számunkra azt a biztonságot, amely e szónak értelmét igazán visszatükrözi.” Hazánk gondolkodását, vezetését és álláspontját össz­hangba kell hozni a világhelyzet követelményeivel. Az Egye­sült Államokat ebben a pillanatban csupán vagyona képesíti arra, hogy az emberiség javát szolgálja. Az amerikai nép felelős azért, hogy megfelelő gazdálkodót bízzon meg e va­gyai kezelésével. Hogy a nemzeti költségvetés jelentős ré­szét ne arra használja, hogy elsötétítse a napot az égbolto­zaton vele, hanem teremtsen jólétet a “segélyezett” orszá­gokban, oszlassa el a népek jelenlegi kételyét, hogy az Egye­sült Államok valóban a béke érdekében dolgozik. Vol. IX. No. 22. Thursday, June 2, I960 fa x NEW YORK, N. Y. ~-m~r , Megdöntötték a Menderes-kormány Militarista vezetők vették át a kormányhatalmat — Letartóztatták a volt kormány vezetőit — Uj alkotmányt készítenek — Öngyilkos­ságot követett el a volt belügyminiszter Istambulban péntekről szom­batra virradó éjjel katonai vezetők, minden ellenállás nél kül, átvették a kormányhatal­mat Törökországban. Néhány óra leforgása alatt a hivata­lok és az ország főbb góc­pontjai katonai megszállás alatt voltak. Adnan Menderes miniszterelnököt, Celal Bayar elnököt és kb. 100 vezető po­litikust letartóztattak. Cemal Gursel altábornagy vezette a hadsereg, a légi és tengerészeti tisztekből álló Nemzeti Egység Bizottságot, amely a puccsot rendezte. Ideiglenes kormányt alakított amely a választásokig intézni fogja az ország ügyeit. Első intézkedése az volt, hogy a börtönben levő újságírókat, a tüntetéseken 1 e t artóztatott diákokat szabadon bocsátotta. Újból megnyittatta az ország Menderes által lezárt egyete­meit. A török néptömegek | tüntetéssel fejezték ki örömü I akadémia 4-ik emeleti abla­két a gyűlölt Menderes-kor-1 kából, ahol őrizet alatt volt. mán.v bukása felett. | Azonnal kutatást tartottak Az uj kormány megbízott j lakásán és a talált adatok egy ügyvédekből és szellemi! alapján letartóztatták vajét, vezetőkből álló bizottságot az Turhan Akarca-t. A 48 éves alkotmány módosításával és Gedik volt a felelős a brutális átdolgozásával. Gursel kije- rendőrtamadásokért, amelyek lentette, hogy nincs szándé-1 a tüntető diákság közt nagy kában katonai diktatúrát lé-1 számú halálesetet okoztak. — tesiteni és hogy az ország vi- j 1955-ben Istambulban a török szonya a nyugati szövetsége- > elnyomás ellen tüntető görög sekkel szemben változatlan j lakosság elleni vérfürdőért, marad. A nagyhatalmak Tö-' amelyben kb. 40 görögöt meg rökország uj kormányát azon , öltek, szintén ő volt felelős, nal elismerték. | Az Egyesült Államok, mely Lépések történtek arra, több mint 3 billió dollárt fek- hogy kivizsgálják a Mende- tetett be Törökország milita- res-kormány egyes tagjainak rizálásába és az országot a pénzügyi helyzetét. Mélyen- Szovjetunió elleni háborús szántó korrupcióval vádolják felkészültségének egyik leg- az uralkodó demokrata párt fontosabb bástyájaként tekin- vezető tagjait. ti, aggódó figyelemmel kiséri Namik Gedik, a megdöntött az ottani változások fejlemé- kormány letartóztatott bel- nyeit. ügyminisztere öngyilkosságot (Lásd az ezt megelőző hir- követett el. Kiugrott a hadi \ adást a 2-ik oldalon) Úgy Eisenhower elnök, mint Kruscsev miniszterelnök jelentést adott országa népé­nek a U-2 kémrepülés követ­keztében meghiúsult párizsi találkozóról és az azt követő álláspontjukról. Eisenhower tovább védte a kémrepülések jogosságát, a “nyílt ég” poli­tikáját és felajánlotta repü­lőgépeinket az Egyesült Nem­zetek által folytatandó légi ellenőrzésre. A kémszolgála­tokat folytató eszközök fejlő­dését helyezte kilátásba, nyil­SZEMTANU A RENDŐRI TÁMADÁSRÓL Rendőrök tervezték a támadást Az igazság az, hogy a má­jus 13-iki san-franciscoi rend őrtámadást előre tervezték a fiatal tüntetők ellen, akik az Amerikaellenes Bizottság ki­hallgatásai ellen tiltakoztak. A rendőrség azt állítja, hogy egy rendőrtiszt elleni támadás volt az inditó ok. Én azonban tiz perccel a támadás előtt már tudtam arról, hogy mi készül. Ugyanis a kihall­gatás idején a sajtó részére fenntartott asztalnál ültem, s ott hallottam, amint egy he­lyi napilap riportere odasug- ta egy kollégájának: “Tűzöl - tófecskendőket fognak hasz­nálni ellenük!” Ezzel azokra utalt, akik vagy 300-an egész reggel tü­relmesen vártak a folyosó­kon, hogy a kihallgatásokra bemehessenek. Megigérték, hogy egyrészüknek alkalmuk lesz a délutáni kihallgatáson r észtvenni. Egyszerre éles sikoltáso­kat, mind hangosabb kiálto­zásokat hallottam a folyosó felől. Próbáltam kijutni a te­remből, de nem volt könnyű dolog, mivel az egyik ajtónál rendőrök állták el utamat, mig a másik ajtónál valakit hirtelen keresztülhajitottak. Vincent Hallinan ügyvéd volt ez, aki néhány “barátságta­lan tanút” képviselt a kihall­gatásokon. Végre sikerült egy üres szobán keresztül kijutnom. Ezen a szobán keresztül rán- cigálták, rugdosták be azt a 11 “barátságtalan tanút” az előző napon, akik közül egy a kórházba került, mert fel mert állni a bizottság előtt j egy nagyobb termet kérve, hogy a kívülállók is bejöhes­senek. (Folytatás a 2-ik oldalon) I ván az erre a célra berende- illetékes államokat további zett műholdak fejlesztésére ; tárgyalásokra szólította fel a célzott Szükségesnek tartót- j megoldandó kérdésekre vo- ta a Szovjetunióval tovább , tárgyalni a felmerülő problé- «atkozoan. mákról, a népek közötti kap- Az elnökjelöltségi téren el- . csőlátókat tovább fejleszteni. \ tolódások történtek a kor­Kruscsev jelentésében ki-! mány baljóslatú külpolitikája tartott feltevésében, hogy Ei- 'nyomán. A republikánus párt- senhower békés szándékú, de j ban Rockefeller került előtér­rámutatott az amerikai kül- be, mint akinek nincsenek politika folytatólagos arro- kapcsolatai a hivatalos állás- ganciájára a kémtevékeny-; ponttal. A demokrata pártban séggel kapcsolatban. A csúcs- Stevensonnak emelkedtek az találkozót ilyen támadó tévé- esélyei a külpolitikára vonat- kenységgel robbantották fel. kozó felszólalásai nyomán. A nemzetközi problémáknak Ezekkel nagyobb hozzáértés- tárgyalások utján való meg- ről tett bizonyságot, oldását továbbra is szorgal- j A Kongresszus vizsgálatot mazni fogja, beleertye a le- ,nditott a u_2 kémrepülés szerelést az atomluserletek a demokrata beszunteteset, a berlini kér- | usok ására Az ,3l_ dest es a nemet békekötést. ^ tíh&llg&tásorí Herter Nem tab hogy Amerika ( külügvminiszter és helyette. hajlandó elfogadni az atom-1 Dillon valaszoltak a feltett fegyver kiserietek betiltását| kérdégekre. A kihailgatá3ok­es figyelmeztetett, hogy ha rtl csak kioenzUrázott adato- az Egyesült Államok újra kat hoztak nyilvánosságra> megkezdi atomrobbantasait, fö azokat amik már köz. akkor a Szovjetuniónak is tudomásuak Kisült> hogy Her meg kell azt tennie. ter maga sem tudott a májUs A tárgyalások normális 1-én elfogott repülő kikülde- folytatását célzó kijelentések téséről. Hogy a félrevezető, mindkét részről kedvező be- hazug nyilatkozatokat a kém­nyomást keltettek. tevékenység és a pilóta védel­Az Egyesült Nemzetek Biz- mére tették és hogy miutá í tonsági Tanácsában Gromyko a bizonyitékok az oroszok ke- javaslatát, hogy a kémrepü- zében voltak, kénytelenek vcl- iést “agressziónak” nyilvánít- tak mindent beismerni. A tif - sák, leszavazták és helyette kos kihallgatásokat e héten egy 4 állam által benyújtott folytatják Allan W. Dulles, a javaslatot fogadtak el, amely Central Intelligence Agency elkerülte ezt a kérdést és az vezetőjének kikérdezésével. 511 HALÁLOS BALESET volt a 3-napos “Memorial Day” weekenden, reiülmulva az 1947- es kordot, amikor 504-en pusz­tultak el a három nap alatt. FEJLEMÉNYEK A KÉMREPÜLÉS NYOMÍJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom