Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-12 / 19. szám

ELŐRE A CSÚCSKONFERENCIÁRA Május 16-ára, jövő hétfőre van kitűzve az államfők talál- kozása Párizsban. A világ reménykedő izgalommal néz a fontos esemény elé, annak eredményétől várja számos élet­bevágó kérdés megoldását. Lesz-e megegyezés a béke megte­remtése érdekében? Tesznek-e lépéseket az általános lesze­relés keresztülvitelére? Megszüntetik-e véglegesen az atom- fegyverkisérleteket, a próbarobbantásokat? Megoldják-e a berlini problémát? Lehet-e majd baráti kapcsolatokat terem­teni minden ország népével ? A reménykedők bizonyos nyugtalansággal figyelték az elmúlt hetekben megnyilvánuló egyes rosszakaratú kardcsör- tetéseket. Adenauer remegve járt fővárosokat, biztosítékot keresve a maga berlini álláspontjára. Az angolok megértőbb álláspontjával szemben a State Department a “nem enge­dünk egy tapodtat sem” politikára helyezkedett, amit Dillon államtitkár-helyettes fejtett ki a még nálánál is vaskalapo- sabb George Meanv konferenciáján. De mindezt betetőzte a Central Intelligence Agency nagy­szabású kémtevékenysége, amit a Szovjetunió május 1-én leleplezett. Lelőtte a kémszolgálatot teljesítő amerikai repü­lőgépet, foglyul ejtette a pilótát, akinek vallomása és a nála valamint a gépben talált többi adatok teljes fényt derítettek az amerikai háborús uszítok és szolgálatukban álló katonai körök bűnös működésére. A megzavart Washington A jelen pillanatban Washingtonban olyan izzó a hangu­lat, részben a tettenérés, részben az ezt felülmúló hazugsá- gonfogás következtében, hogy a békés megegyezés ellenfelei nyíltan a csúcskonferencia mellőzését ajánlják Eisenhower- nek. Az arrogánsabb hangok Kruscsevre hárítják a felelős­séget, ha a csúcskonferencia nem fog sikerülni. Haragusz- nak reá azért, hogy leleplezéseit ilyen nyíltan a világ tudo­mására hozta. Egyesek elvárnák, hogy Kruscsev szép csen­desen napirendre térjen a kémrepülő ügye felett, a nemzet­közi huza-vona pedig csak folyjon a maga eddigi utján a há­borús nyerészkedők további élvezetére. Ez nem fogja megoldani a béke kérdését. Sem pedig az emberiség fennmaradásának más száz problémáját, ame­lyeknek megoldása a tartós békétől függ. Nem fogja meg­szüntetni azt a bíinös gazdálkodást, amely 15 évvel a világ­háború után is évente 100 billió dollárt költ fegyverkezésre a világ országaiban, mialatt milliók éheznek és elpusztulnak egészségügyi ellátás hiányában. Emlékezzünk, hogy a 2-ik világháborúban 1117 billió dollárra rúgtak a katonai kiadá­sok. Ennyibe került 50 millió embernek legyilkolása. Az uj fegyverek drágábbak, pusztításuk hatásosabb. Tartsuk ezt szem előtt és gondolkozzunk. Erre törekszik, ezért dolgozik, épit, fáradozik az emberiség? Ezért nevel uj nemzedéket, hogy lelketlen pénzkufárok martaléka legyen? Jelentés jött arról, hogy Eisenhower rendeletileg be­szüntette a határmenti katonai repülőjáratokat és vizsgála­tot rendelt e sajnálatos incidens ügyében. E jelentést később megcáfolták. Felocsúdva első meglepetésükből, kormány­hivatalnokok és az újságírók nagyrésze fokozott cinizmus­sal és arroganciával igyekszik igazolni .a kémtevékenység jogosságát. Hivatkoznak olyan áldozatokra, mint a Rosen- bergék, Alger Hiss, Rudolph J. Abel, stb. akiket mint szov­jet kémeket ítéltek el, megfeledkezve arról, hogy a vádat mindegyik a végsőkig tagadta és csak hamis tanuk vallomá­sai alapján ítélték el őket. Hivatkoznak arra, hogy a Szovjet­unió zárt titokként kezeli katonai felkészültségét és az Egye­sült Államok “az emberiséggel szembeni felelősségét telje­siti”, amikor kémkedéssel igyekszik e titkokat felderíteni. Herter külügyminiszter odáig ment, hogy kijelentette: ezt a tevékenységet a kormány nem hajlandó feladni. Mindezt azonban nem tekinthetjük, mint a helyzet igazi lényegét. Az igazi lényeg a TARTÓS BÉKE MEGTEREM­TÉSÉNEK A KÉRDÉSE. Ezt veszélyeztetik a felelőtlen fel­derítő kémrepülések, ezt veszélyezteti az a nagyon vékony, nagyon átlátszó védekezés, hogy sem Eisenhower, sem a kor­mány, sem a State Department vagy a Central Intelligence Agency nem tudott ezen utóbbi kémtevékenységről. Felme­rül a kérdés, hogy akkor ki tudott róla? Kinek a kezében vannak az ily fontos intézkedések, ha nem az ország politi­kájának vezetésével megbízott legfelsőbb intézményeknek? Ha felelőtlen elemek ilyen szabadon veszélyeztetik a világ békéjét, milyen garancia van arra, hogy egy atombombát szállító gép nem “téved” a szovjet határon túlra, amit, ha a szovjetek jogosan lelőnek, kész a háborús katasztrófa. Ismert tény az, hogy atombombázóink egyrésze állan­dóan a levegőben van teljes készenlétben arra, hogy ha egy ellenséges repülő közeledik, mindegyik azonnal a számára kijelölt ellenséges pontra induljon és odaérve zúdítsa rá a borzalmas tömeghalált és pusztulást jelentő terhét. Már egyszer egy csoport vadliba megjelenése a radarkészüléken majdnem előidézte az ilyenirányú rendelkezést. Mi történt volna, ha ebben az esetben a Szovjetunió ilyen rendelkezést bocsátott volna ki saját bombázóinak? Vagy ha, amint a State Department erősiti, hogy a Szovjetunió is végez ilyen felderítő kémrepüléseket, egy ilyen repülő megpillantásakor egy túlbuzgó amerikai katonai parancsnok indítja meg a 3-ik világháborút? A csúcskonferencia feladata Néhány nappal a csúcskonferencia megkezdése előtt nincs helye ezeknek a hidegháborús, tűzveszélyes kijelenté­Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 19. Thursday, May 12, 1960 , NEW YORK, N. Y. Világraszótó botrány veszélyezteti a békét! Békés megközelítés helyett kémtevékenység. — A Szovjetunió felelősségre fogja vonni nemcsak az Egyesült Államokat, hanem azokat az országokat is, amelyek megengedik, hogy területükről határsértést kövessenek el. Eisenhower elnök készül a csúcskonferenciára A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa megnyitó gyűlésén tar­tott beszédében, csütörtökön, május 5-én, Kruscsev minisz­terelnök bejelentette, hogy május 1-én a szovjet katonai parancsnokság, a szovjet kor­mány utasítására lelőtt egy amerikai repülőgépet, amely Afganisztán irányából jött, megsértette a szovjet határ­törvényeket és betolakodott a szovjet légkörbe. Ez a sére­lem megismétlése volt egy hasonló eljárásnak, amely ez év április 9-én történt, ami­kor egy az Iránban, Pakisz­tánban vagy Törökországban levő amerikai hadibázishoz tartozó repülő jelent meg a Szovjetunió légi területében. Kruscsev bejelentését kö­! vetően a Nat. Aeronautics l and Space Administration ci- ! vil intézmény nyilatkozatot i adott ki arról, hogy egy U-2 kutatógépnek május 1. reg­gel 9 óra óta nyoma veszett. Hogy a repülőgép Törökor- j szág felett meteorológiai ku- ■ taiást végzett és hogy a pi- j lóta legutolsó jelentése az ! volt, hogy baja van az oxigén ellátással. A hidegháború megindítása óta amerikai repülők számos J alkalommal hatoltak be a j Szovjetunió légi területére és { egynéhányat a mostanihoz hasonló sors ért. A szovjet kormány tiltakozni fog “A kezünkben levő anyag tanulmányozása után a szov­jet kormány benyújtja tilta­kozását az Egyesült Államok­hoz azzal a figyelmeztetéssel, hogy provokációk folytatása esetén fenntartja magának a jogot a szükséges eszközökkel biztosítani országának épsé­gét”, mondotta Kruscsev. “Figyelmeztetésünk azoknak az országoknak i's szól, ame­lyek az Egyesült Államok ren delkezésére bocsátják terüle­tüket országunk elleni ag­resszív lépések elkövetésére. “Nem kerülhető el annak figyelembe vétele, hogy ag­resszív imperialista erők az Egyesült Államokban az utób­bi időben élénk tevékenysé­get fejtettek ki arra, hogy (Folytatás a 2-ik oldalon) NEM TORI, HOGY A KORMÁNY HAZUDJON Dr. Szilárd Leo, magyar származású atomfizikus, az atombomba segéd-felderitöje, a chicagói Enrico Fermi Intézmény tanára, sú­lyos rákbajjal egy newyorki kórházban fekszik. Onnan irta az alábbi levelet a N. Y. Herald Tribune-hoz országot az ilyen magasan re­pülő gépek segítségével térké pezzék le, mielőtt a pályákba Május 19-én, csütörtökön este nagy békegyülés lesz a Madison Square Gardenben, a newyorki “Sane Nuclear Policy Committee” rendezésé­ben. A gyűlés főszónoka Al­fred M. Landon, volt republi­kánus elnökjelölt és Kansas volt kormányzója. | Országszerte több, mint 120 ! “Sane” bizottság támogatja a | gyűlést, amely az atompróba­Felháborodás, amelyhez ha­sonlót ritkán éreztem, kész­tet e levél megírására. Ismert tény az, hogy olyan gyors repülőgépekkel rendel­kezünk, amelyek képesek a Szovjetunió felett a lelövés veszélye nélkül átrepülni. E repülők légüri fényképezés­sel olyan információkkal lát­hatnak el bennünket katonai és ipari intézmények fekvésé­ről, amelyeket másképpen nem szerezhetnénk be. A saját katonai és ipari berendezésünk természetesen nem titok. Azért eléggé meg­értettem a Légi Parancsnok­ság szempontját, hogy Orosz­seknek. Még jelentősebben: egyáltalán nincs helye többé a világtörténelem mai szakaszában. Ma már csak egy megol­dás létezik. A nagyhatalmak vezetőinek az a felelősségteljes kötelezettsége van az emberiséggel szemben, hogy megtalál­ják a megegyezés módját a háború végleges és határozott kiküszöbölésére, az általános leszerelés végrehajtására, a há­borús célú atomkisérletek örökre való megszüntetésére, a nemzetek közti barátságos kapcsolatok megteremtésére, az egymásközti kei’eskedelem és kulturális tevékenység szabad folytatására. Meg kell hogy kezdődjön a világ népeinek egy­mással való békés és barátságos együttélése és akkor nem lesz többé akadálya annak, hogy országok repülőgépei sza­badon lépjék át más országok határait, mert háborús szán­dék helyett a jóakarat, az egymáson való segítő szándék és békés célok vezetik őket útjukon. A béke megteremtésének célja vezesse Eisenhower elnö­köt Párizsba a csúcskonferenciára és felelősségérzetét hassa át az amerikai nép erős békeakarata, ami azonos az egész világ népeinek békés életre való törekvésével. állított műholdak majd job­ban elvégzik ezt a munkát. (Folytatás a 16-ik oldalon) Békegpiés a newyorki Madison Sq Oarden-ben , robbantások teljes megszün­tetése és az ellenőrzött lefegy : vérzés mellett fog állást fog­lalni. Mrs. Eleanor Roosevelt és dr. Harold Taylor, a Sarah Lawrence College volt elnöke I lesznek a gyülésvezetők. Ha­sonló gyűléseket tartottak az elmúlt hetekben Angliában, Fra nciaországban, Nvugat- Németországban és Nyugat- ; Afrikában. Szónokok: Walter Reuther, dr. Israel Goldstein, rabbi, Norman Cousins, a Saturday Review szerkesztője, Clar­ence E. Pickett, az American Friends Service Committee egyik vezetője, Michigan ál­lam kormányzója, G. Mennen Williams és Norman Thomas. A szórakoztató programot Harry Belafonte, hírneves énekes és színész, valamint Mike Nichols és Elaine May televíziós csillagok, Orson Bean és Tom Poston nyújt­ják. Jegyek kaphatók a “Sane” bizottság irodájában, 17 East 45th St. Telefon: OX 7-2265.

Next

/
Oldalképek
Tartalom