Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-05 / 18. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 5, 1960 j Magyarország | A LELKIiSlERETf SZABADSÁG KÉT OLDALA A “Szabad Európa Rádió’’ ismét gyakran fecseg arról, hogy Magyarországon nincs vallási és lelki- ismereti szabadság. Igazán meglepődnénk, ha időnként nem térnének vissza e “hatásosan” hang zó verklire. A minap egyik üzemben is élesen birálták a Magyarországon biztosított vallás- és lelkiismereti szabadságot. Itt azonban homlokegyenest ellenkezően azt kifogásolták, hogy ez a szabadság még túl egyoldalúan érvényesül: nincs például széleskörű ateista felvilágosító munka ... íme: a vallási és lelkiismereti szabadság két oldala — és kétféle kritikája. Biztosított a szabad vallásgyakorlat E probléma körül vizsgálódva, beszélgettünk Láng Alán plébános, püspöki tanácsossal, a Mar- tinelli téri (volt Szervita téri) lelkészség vezetőjével: szabadon elláthatja-e egyházi feladatát? — Én csak annyit mondhatok — válaszolt a plébános —, hogy hat lelkésztársammal együtt szoktuk megbeszélni az istentiszteletek módját, rendjét és a prédikációinkat, de ebbe soha senki nem avatkozik be. — És a hívők szabadon gyakorolhatják hitüket, plébános ur? — Teljes mértékben. Az istentiszteletek látogatottak. És most valóban az jár a templomba, aki akar, szabadon s önként, mert őszintén szólva, azelőtt elég sokféle presszió érvényesült a templom járásra, különösen vidéken. Mellesleg . szólva, az egyház továbbra is fenntart néhány iskolát és saját sajtója is van. Kiadunk különféle vallási, hittan- és imakönyveket, a rádióból pedig időnként különféle egyházi félórákat is sugároznak. Templomunkat egyébként hamarosan állami költséggel restaurálják. Hát kérem, ezek a tények. . . “Egyenjogusitani” kell az ateista felvilágosítást Hogyan látják a másik oldalról ? Mit mondanak az ateisták? — Az a furcsa helyzet — mondja félig tréfásan, félig komolyan Korda Imre, a Gheorghiu- Dej Hajógyár kulturfelelőse —, hogy ateista propagandánkat talán “egyenjogusitani” kellene s jobban biztatni, mert ma még nagyon halk és szerényen meghúzódó. Még nem jut el olyan tömegekhez, mint a vallási propaganda — pedig erre minden módunk meglenne. — Mire gondol, Korda munkástárs? — kérdezzük.-— Tavaly például üzemünkben két különböző helyen ismeretterjesztő előadást rendeztünk a vallásról. Ez jó volt. De a világmindenségről, a földön kívüli életről és az erkölcsről tartott elő- . adások már korántsem aknázták ki azt a lehetőséget, hogy bizonyítsák a vallási téveszmék képtelenségét. — Már akadnak vallásellenes könyvek ■—folytatja —, de nálunk például sok a vidéki munkás, ezeknek vonatban forgatható, népszerű olvasmány kellene az ilyen témáról is. No meg vidéki lakóhelyeik kulturházában még népszerűbb ismeretterjesztés. Ennek érdekében a rádió is többet tehetne. . . És általában a vallási hiedelmek háttérbe szorítására igénybe venni a karikatúrától a filmig mindenféle felvilágosító formát. Illés Kálmán műszerész, a Budapesti Rádió- technikai Gyár szaksezrvezeti bizalmija azt fejtegeti, hogy családi események alkalmából ma még sok nem vallásos ember is a templomi szertartást veszi igénybe, mert a most kialakuló uj társadalmi ünnepségek megrendezése még körülményes, nem olyan egyszerű, mint a templomi szertartás igénylése. — És még nincs biztos gazdájuk — mondja. — Központilag kellene ezt formálni, szabályozni, hogy a társadalmi ünnepségek szebbet, élménytelibbet nyújtsanak, mint a templomiak. Aztán arról is szól Illés Kálmán, hogy a munkások közül már sokan megszabadultak a vallásos hittől, de még nem teljesen, mert még nem mindnyájukban alakult ki az ia másik világkép, amely érthető magyarázatot adna számukra a világ jelenségeiről. Az iskolaigazgató szerint: a mai eszmék még nem hatják át az egész közoktatást Ezzel függ össze az is, amit Frank Pálné, a III. kerületi Kórház utcai általános iskola igazgatója állapított meg beszélgetésünk során. — Ma az iskolákban döntően a szaktárgyi órákon folyik természettudományos szellemű felvilágosítás — mondja. — A múltban viszont az egész iskolai életet áthatotta a vallási propaganda és szellem. Mi még nem találtuk meg a módját, hogy a mi eszméink ennyire áthassák a köznevelést. Igaz, az utóbbi idők osztályfőnöki óráin már teszünk ilyen irányú lépéseket is. De a pedagógusoknak több iskolai vallásellenes irodalomra és módszertani segítségre lenne szükségük. És mielőbb ki kell alakítani a rendszeres erkölcstanoktatást. Szóvá teszi az igazgatónő, hogy mig az egyház ma is rendelkezik gyermekeknek szóló vallásos irodalommal és ezek el is jutnak bizonyos gyerek- csoportokhoz, addig ők nem tudnak a gyermekek színvonalának megfelelő vallásellenes felvilágosító és érdekes olvasmányt a kezükbe adni. A rádió gyermekműsorai általában szintén nélkülözik a vallási téveszmék elleni harcot úgy, ahogy azt a hallgatóság életkori sajátosságai megkívánnák... • A vallás- és lelkiismeretszabadság biztosításában és tartalmában tehát Magyarországon még valóban akad néhány hiányosság és sok tennivaló. Csak nem úgy, ahogy a ‘Szabad Európa’ szeretné hanem ahogy a társadalmi haladás utján járó magyar nép érdekei megkívánják. A magyarországi szlovákok országos munkaértekezlete A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége április 22—23-án tartotta országos értekezletét. A tanácskozáson Szei*ényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Harmati Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is részt vett. Bielik György, a szövetség főtitkára beszámolójában a magyarországi szlovákok életét, a szövetség munkáját és feladatait ismertette, majd Szerényi Sándor a párt nevében, Harmati Sándor pedig a Népfront nevében köszöntötte a tanácskozás részvevőit. A vita lezárása után a tanácsülés határozatot hozott a többi között arról, hogy a szövetség tevékenységének szélesítésére társadalmi bizottságot alakítanak. E bizottság feladata lesz, hogy szoros kapcsolatot teremtsen a szlovákok lákta községek és települések társadalmi szerveivel, segítséget nyújtson a szlovák nemzeti kultúra fejlesztésében, terjesztésében. Kedvező az idő, meggyorsullak a tavaszi munkák A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója a mezőgazdasági munkákról A tavaszi munkák az elmúlt hát kedvező időjárásának hatására országszerte meggyorsultak. Befejeződött a tavaszi kalászosok vetése és jól halad a kapásnövények vetése is. A tanácsi irányítás alatt álló területeken eddig 150,490 hold burgonyát, 76,690 hold napraforgót és 227,323 hold évelő pillangós takarmányt vetettek. A cukorgyárak jelentése szerint a leszerződött cukor- répaterület 93 százalékán földben a mag, s e munkát Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyében befejezték. A megyék többségében megkezdődött a kukoricavetés, s a silókukorica vetése is. Eddig szemeskukoricából több mint 70,000 holdat vetettek el. A tavaszi vetésű növények a kedvező időjárás hatására jól fejlődnek. A lucerna és vöröshere sarjadzása kielégítő, az elvetett cukorrépa <56 százalékra sorol. Fogatolják az előcsiráztatott burgonyát, a mákot, a borsót, a cukorrépát és a napraforgót. Több megyében megkezdték a vegyszeres gyom irtást. A gyümölcsösökben a téli alma pirosbim- bós permetezésének kivételével befejezték az első védekezést. A gyümölcsfák a télialma kivételével virágzanak. A szőlőkben befejezés előtt áll a metszés. A kertészetekben kiültették a korai szabadföldi vetésű káposztaféléket. A melegágyakat a palánták kiültetése után paprika, paradicsom és uborka termesztésével hasznosítják. A piacokon tovább fokozódott a korai zöldségfélék felhozatala, s ez általában kielégíti a szükségletet. A magyar könyv sikere külföldön A magyar könyvek külföldi terjesztésével foglalkozó Kultúra vállalatának igazgatója érdekes beszámolót tartott a Magyar Sajtó Házában. Ebben elmondta, hogy a magyar könyvek iránt igen megnővékedett az érdeklődés, például 1959-ben a tőkésországokba negyedmillió könyvet exportáltak. Az elmúlt tiz év alatt kilencszeresére nőtt a könyvküldés a nyugati országok felé. Amerikába, Kanadába, Ausztriába, Nvugat-Németországba 10—20,000 példányt exportáltak, Angliába, Izraelbe, Svájcba, Ausztráliába 5—10,000 magyar könyv került, Japánba, Indonéziába, Ujzélandba és sok felé jutnak el a Magyarországon megjelent müvek. A Kultúra könyvkiadó az illetékes csehszlovák és román szervekkel már évekkel ezelőtt megállapodást kötött az ott élő magyar nemzetiségek könyvvel való ellátására. Eszerint a magyar könyvkiadásból kiválasztják és a szükség példányszámban átveszik a magyarnyelvű könyveket. Ezen egyezmény alapján az elmúlt évben Romániába 300,000, Csehszlovákiába 100,000 példányt. exportáltak. Ugyancsak az elmúlt évben a Szovjetunióba 230,000 könyvet szállitottak ki, hasonló nagy példányszámot küldtek Jugoszláviába. A magyar könyvek nemcsak tartalmuknál fogva aratnak nagy sikert, hanem kiállitásukkal is. A könyvművészet igen komoly fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Ennek eredményeként a brüsszeli világkiállításon a Corvina könyvek nagydijat kaptak, a lipcsei nemzetközi könyv művészeti kiállításon a magyar könyvkiadás hét arany, számos ezüst és bronz érmet nyert el. Ez évben harminchat kiállításon mutatják be a magyar könyvművészetet, többek között a newyorki, a chicagói nemzetközi kiállításon is. (ják) Kél halárra szóié lakodalom Hét határra szóló lakodalmat ült a Baranya megyei Kátoly község lakossága. Kaszapovics Andrásnak a helybeli Aranyözön Tsz. Kossuth-dijas elnökének Anna nevű lánya s Kovács Mátyás kőműves kötöttek házasságot. Az ünnepi vigasság már csütörtökön “forrongásba” hozta a község asszonynépét. Tinót, három disznót vágtak, száz csirkéből, tyúkból készítettek húslevest, 120 tortát és negyvenfajta süteményt sütöttek. Pénteken még arra is jutott idő, hogy a lányosház népe évő- dléssel, tréfás szóval sürgesse a vőlegény házánál se ténykedőket. Szombaton 400 vendég jelenlétében kezdődött a lakodalom. Ott volt Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Ognye- novics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára és a megye vezetői közül számosán. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára gyönyörű 12 személyes herendi porcelán étkészletet küldött ajándékba. A házasságkötés után megkezdődött a mulatság. A népes vendégseregnek délszláv tambura- zenekar játszotta a talpalá valót, a kólót, az aja- bukél, a pacsityét, a rancset és a többi horvát- sokác táncot. A GYÜMÖLCSTERMELÉS GÉPESÍTÉSE A Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet az idén munkásságát a tudományos kutatásokra összpontosítja. Az intézet az idei kutatási terv szerint foglalkozik a mezőgazdasági munkák gépesítési lehetőségeinek megoldásával. Az első ilyen probléma a lejtős talajok pusztulásának megakadályozása, illetve az ehhez szükséges géprendszer kidolgozása. Az év legfontosabb tudományos kérdése a gyümölcstermelés komplex gépesítése- Az intézet eddig három, traktorra függeszthető munkagépet szerkezteit, amelyekkel a zárt gyümölcsösök talaja a gyümölcsfák károsodása nélkül művelhető. Ezeknek a gépeknek a mintapéldányait az idén már gyártják. További feladat a gyümölcsszüret gépesítése, megfelelő rakodó, osztályozó- és csomagológépek üzembeállítása.
