Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-21 / 16. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZó Thursday, April 21, 1960 V ^ w t y t y ”r’ ^ w ^ w ^ w w ^"'^r sr w w^r“^ «r w^r •w ^ ^ ^ t* '¥"T^r' ^ ^ '*** ^’■|"w w y Munkásmozgalom Szakszervezetek öreg tagjaikért A National Maritime Union (NMU) tagjai március havában tartott 30 különböző uniógyülé- sükön felhatalmazták az unió vezetőségét, hogy résztvegyen abban a kooperativ mozgalomban, melynek célja hotelek építése nyugdíjban lévő szákszervezeti tagok részére. A “Four Freedoms, Inc.” néven ismert mozgalom egy szakszervezeti kooperativa (szövetkezet), melynek célja az ország különböző helyein olyan hotelek felépítése, vagy megvétele, ahol szép szobákat, ellátást és szórakozást nyújtanának nyugdíjas szakszervezeti tagok részére. Házaspárok, vagy egyedülálló egyének minimálisan 100 dollárt, vagy $125-t fizetnének személyenként havonta. A tengerészek 3,725:642 elelnébén megszavazták, hogy szervezetük előzetes befektetésként 110,000 dollárt használjon fel az unió pénztárából. A tervek szerint először Kaliforniában és Floridában építenének ilyen hoteleket; a további építkezések attól függnek, hogy hány szakszervezet csatlakozik a szövetkezethez. Joseph Curran, az NMU elnöke kijelentette, hogy szakszervezete azért vesz részt a Four Free- doms-térvben, mert “egészséges és tiszteletreméltó próbálkozásnak tartja az idősebb emberek egyik legsúlyosabb problémájának megoldására”. Mind az egyért DETROIT, Mich. — Egyelőre nincs kilátás a megegyezésre a Great Lake Steel Corp. (a National Steel Corporation egyik üzeme) gyárában megindult sztrájkban. 10,400 munkás, a United Steel Workers Union 1299-es lokáljának tagjai, hagyta abba a munkát. Az üzemvezetőség az akciót “wildcat” sztrájknak minősiti. Az unió szószólója szerint a munkásokat kizárták az üzemből. A sztrájk úgy kezdődött, hogy az emelődaruosztályon dolgozó egyik javitómunkást hazaküld- ték, mivel nem volt hajlandó olyan munkát elvégezni, ami szerinte nem az ő munkaköréhez tar tozik. A javitómunkás megrendszabályozását követően vagy százan hagyták abba a munkát; ezek közül hetet 5 napra felfüggesztettek. A következő napon több munkás maradt ki a munkából. Később piketelők jelentek meg a gyárüzem előtt. A munkások a piketvonalat nem voltak hajlandók átlépni. A pék szakszervezetek egyesüléséért A Bakery & Confectionary Workers Union 48 alosztálya megbizottai 39,000 tag képviseletében gyüléseztek St. Louis-ban kettős céllal. AZ egyik az, hogy eltávolítsák a szakszervezet éléről James G. Cross elnököt, a másik pedig az, hogy keressenek egyesülési lehetőséget az AFL-CIO American Bakery Workers-el, amely levált a B & C-ből 3 évvel ezelőtt, amikor Cross elnök korruptsága miatt az egész szervezetet kizárták az AFL-CIO ból. Ugyancsak követelték, hogy a Cross körül csoportosuló vezetők és a titkár-pénztáros, Petér N.'Olsen adjon elszámolást a szakszervezet pénzügyi helyzetéről. A st.-louisi konferencia országos konvenció megtartását követeli szeptemberre. Egyesülési Bizottságot választott meg, Frank Dutto, a new- yorki 3-as lokál és Ermin Moschetta, a philai 12- es lokál elnökének vezetésével. Elhatározta egy 100,000 dolláros pénzalap összegyűjtését a korrupt vezetőség elleni küzdelemre. Megtörténhet az, hogy Cross a lázadó lokál valamelyikét “gondnokság” alá helyezi, mely esetben a többiek az illető lokál segítségére lesznek. Minden lehető lépéssel meg akarják gátolni, hogy Cross továbbra is önérdekü célra használja fel a szervezet pénzalapját, ő az, aki ellenzi és útjában áll a pék- és sütöde munkások egyesülésének, amit a legutóbbi konvenció elhatározott. Az amerikai jólét, amiről csak a statisztika beszél Egyszer egy évben statisztikai kimutatások felszínre hozzák azt a gazdasági egyenlőtlenséget, amely az amerikai nép osztály tagozódottsága és a kapitalista kizsákmányoló rendszer igazságtalansága következtében milliókat kárhoztat szegénységre és nyomorra, még több milliót a közepesnél alacsonyabb életszínvonalra, a- többieket pedig a közepes, a kielégitő, a jómódú, a gazdag és a fényűző kategóriába helyezi. A Kereskedelmi Minisztérium jelentése szerint 7.500.000 családnak, vagyis a gazdag Amerika családjai 14 százalékának évi 2,000 dollár, vagy ennél kevesebb jövedelme van. Ha csak két gyermeket- számítunk egy-egv családra—szegény csalá dóknál rendesen sokkal több van —, akkor is 30 millió emberről van szó, akik a szó szoros értelmében nyomorognak. A legutóbbi hivatalos megállapítás szerint egy négytagú családnak 6,400 dollár évi jövedelemre van szüksége ahhoz, hogy a “rendes”-nek minősített életmódban legyen része. Az ehhez a csoporthoz tartozó családok száma állítólag az utóbbi 4 évben nem változott. 11,600,000 olyan család van, ahol az évi kereset 2,000 és 4,000 dollár között van; 13,100,000 a 4.000 és 6,000 dollár; 9,900,000 család a 6,000 és 8.000 dollár, 5,600,000 család a 8,000 és 10,000 dollár; 5 millió család a 10,000 és 15,000 dollár és 2,900,000 család a 15,000 dolláron felüli kereseti kategóriába tartozik. A “szabad lehetőségek” hazájában válogathatunk, melyik kategóriába kívánunk tartozni. Csak szólni kell a statisztikának.. . Ellenzik az órabér emelését A National Restaurant Association, a National Retail Merchant Association és ehhez hasonló munkásnyuzó munkáltatók szövetségei hangosan tiltakoznak az ellen, hogy az 1 dolláros órabért felemeljék. A Kongresszus előtt van olyértelmü törvényjavaslat, amely $1.25-re emelné az órabért és a törvény hatásköre alá vonna további 6—10 millió munkást. “Az étlapon 20—25 százalékkal kell emelni az árakat”, mondják a vendéglősök. Mások az összes munkabérek emelésének veszélyét látják e lépésben. “Káosz”! — kiabálják az áruházak, amelyek háziasszonyokat és diáklányokat alkalmaznak részidőre igen olcsón. A nagy mosódák és tiszti- tóüzemek is olcsó munkaerőhöz vannak szokva. A szakszervezetek kampányt indítottak, hogy a munkások levelekben, sürgönyökben kérjék kongresszusi képviselőiket a minimális órabér emelését célzó javaslat elfogadására. így fosztja ki a unió pénztárát A Kennedy-Landrum-Griffin törvény megszorító rendelkezései 10,000 dollárjába kerültek a detroiti 157. sz. autómunkások lokáljának. Mindez csupán egy tisztviselőválasztás uj és eddig szükségtelen kiadásaként van elkönyvelve. Ez a munkástörvény kimondja, hogy minden szakszervezeti választás titkos szavazás utján kell, hogy történjen. Még akkor is, ha a jelölteknek nincs ellenjelöltjük. A 157-es lokál 11 tisztviselőjelöltje közül csak egynek volt versenytársa, de ha ez az egy visszavonult volna, a lokálnak akkor is át kellett volna mennie a titkos szavazás formalitásain és elszenvedni a 10,000 dollár kiadást. A lokál 9,000 tagja 137 különböző műhelyben dolgozik. A 15 tagú választóbizottságnak meg kellett látogatnia az üzemeket, munkásokkal ismertetni a választást. Azonkívül a törvény megtiltja, hogy a választást — mint a múltban — a szak- szervezeti helyiségben tartsák meg, ezt is az üzem ben kellett elvégezni, mind a 137-ben külön. Az idő, a fáradság, a kiadás nagy megterheltetést jelent a szakszervezetre. A törvény szerint a szakszervezet minden intézménye, a legkisebb lokáltól a központi irodáig, az év lezárása után 90 napon belül részletes pénzügyi jelentést kell, hogy elkészítsen. Michiganban pl. 700,000 tagdijat fizető tag van. A jelentésnek el kell számolnia azzal, hogy a tagdijakból menynyit költöttek tisztviselők fizetésére, kiadásaira, iroda költségekre, jogi és más kiadásokra, nevelésre, ismertetésre, ajándékokra, hozzájárulásokra, szervezkedésre. 10,000 dollár pénz- és 5 évi börtönbüntetés jár azoknak, akik nem a valóságot jelentik. A szakszervezetek pénzügyi titkárai nem fogynak ki a törvény .szidalmazátsából. Azt is be- kell Írni a jelentésbe, hogy' a gyülekező teremben elhelyezett Coca-Cola automata bevételéből a szak- szervezet mennyi részesülést kap. Szakszervezetek vezető-szerepe A massachusettsi “Labor Council” polgárjogi bizottságának rendezésében nemrégen megtartott “Labor Institute on Human Rights” évi gyűlése arra szólította fel az országos és helyi szak- szervezeteket, hogy legyenek kezdeményezők a faji elkülönítés és az emberi jogok küzdelme terén és tartsák meg ezen szerepüket. Úgy a szónokok, mint a résztvevők megegyeztek abban, hogy a szakszervezeteknek fel kell kutatni a problémákat és akcióba kell lépni ahelyett, hogy védekező álláspontra helyezkedjenek ezekkel a problémákkal kapcsolatban. A főszónokok között ott volt Boris Shishkin és Don Slaimon, az AFL-CIO polgárjogi alosztályának igazgatója és igazgatóhelyettese is. A több mint 250 delegátus felismerte, hogy a “szervezett munkásmozgalomnak amellett, hogy érdeklődik a polgárjogi kérdések iránt, támogatni is kell minden nagyobb akciót, mert létérdeke azt megköveteli”. A déli “sit-in” tüntetőket is biztosították támogatásukról és azokhoz hasonlították őket, akik az 1930-as évek régi szakszervezeti ülősztrájkjaiban vettek részt. A konferencia foglalkozott a faji megkülönböztetés kérdésével az alkalmazásoknál, a tanoncki- képzéssel, helyi szakszervezeti polgárjogi program terveivel, a szakszervezetek álláspontjával a polgárjogokat illetően, s azzal, hogy milyen viszony áll fenn a déli “sit-in” mozgalom és a szak- szervezeti mozgalom között. Tárgyaltak ezenkívül a “Bill of Rights” elleni támadásokról, beleértve a munkásellenes törvényeket, valamint a kongresszusi kivizsgálásokról és a helyi rendőri akciókról. A tárgyalások során a Jewish Labor Committee és a Catholic Labor Guild szorosan együttdolgozott az állami AFL- CIO bizottsággal. a munkanélküliség A Labor Department (munkaügyi minisztérium) kéthavonként megjelenő jelentése szerint az ország 149 vidékén van “lényeges munkásfelesleg”. Ezek közül 31-ről 33-ra emelkedett azon területek száma, amelyek fontos ipari központok. A kevésbé fontos vidékek száma, ahol a munkás- felesleg szintén “lényeges”, a januári 107-ről márciusban 109-re emelkedett. Azok a területek számítanak a “lényeges munkásfelesleg” kategóriába, ahol a munkások 6, vagy több százaléka munka nélkül van. Május közepére “‘vegyes irányzat”-ot várnak a tartós iparcikkek gyártása terén, különös tekintettel az autóiparra. Az autóipaf központjainak télvégi vizsgálata arra mutatott, hogy az uj autók eladása terén bizonytalan a helyzet; az eladott uj autók száma alacsonyabb, mint az várható volt. A munkaügyi minisztérium szerint a túlórázást és második műszakban való munkát korlátozták az utóbbi hetekben jónéhány autóközpontban, más helyekről pedig munkáselbocsátásokról jelentenek. Az autóiparban megnyilvánuló bizonytalanság kihatással van az acéltermelésre is, jelenti a mun kaügyi minisztérium, mivel a főbb termelő központokban munkalevágásokról jelentenek. Bizonyos javulás várható azonban a villamossági gépek, gyártott acél, hadianyag és szerszámkészités terén. Néhány területen szakmunkáshiány miatt nem volt munkásfelvétel. Márciusban 253,000-el esett az alkalmazott munkások száma. A munkanélküliek számát a Labor Department 4,206,000-re becsüli, ami a munkaerő 5.4 százaléka. Valahogyan a márciusi kemény időjárást okozzák a szokatlan márciusi munkanélküliségért. A mezőgazdasági munkálatok visszamaradtak emiatt. Még a népszámlálást végző 180,000 uj alkalmazott sem enyhítette a helyzetet. Egyesek szerint mindez uj gazdasági hanyatlás kezdetét jelzi. A HÁZIÚR nem fizeti a villanyszámlát, s emiatt a lakók tiz napig sötét lépcsőházban járnak, fűtés és melegvíz nélkül élnek. Mióta Mrs. Mat- tie Bowman megvette három esztendővel ezelőtt Brooklynban a hatcsaládos bérházat, 23 különböző kihágással vádolták. Néhány napig még a bírósági idézésekre kell felelnie, közben a villany- társaság elvitte a villanyórát, a lakók meg várhatnak. - * ; ■