Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 2. szám
AMERIKÁT MAGYAR SZÓ 10 I Magyarország | “Az autó sem jólétet, sem boldogságét nem jelent” - mondja a disszidálásból hazatért uszébajnok A Baranyai tér 7 .számú házat keresem. Nem is olyan egyszerű megtalálni. A Fehérvári utón leszállók az autóbuszról. Egy uj város terül el előttem a maga frissességében: a lágymányosi lakótelep. Úgy mondják, hogy itt van a Baranyai tér. A várostérképen még nem szerepel. Erről az uj városrészről már írtam a “Magyar Szó”-ban. Mint beszámoltam a XI. kerület peremén szputnik gyorsasággal uj város született: tetszetős utcák, terek, nagy ablakos, balkonos épületek, parkok és minden, ami egy városképhez tartozik; hatalmas iskola, dúsan felszerelt üzletek, körzeti orvosi rendelő. Jól esik a szemnek, a léleknek amit lát. És nemcsak az épületeket látom; lelki szemem túl néz a falakon, a kényes lakásokba, amelyek most lettek családi otthonok. Mosolygok. . Ebben az uj városban keresem a Baranyai teret. Elindulok a Baranyai utcán, gondolom hogy a végén találom meg iá Baranyai teret. De nem találom. Megszólítok egy embert, majd még egyet, egy harmadikat. . . egy ötödiket; egyik sem tudja. Valamennyi azt feleli: “Kérem én nem régen költöztem ide, csak azt a házat ismerem, ahol én lakom. “Közben kiderült, hogy az utcák, terek egyrészét számokkal látták el, másik része neveket kapott, majd megváltoztatták az egészet, mert az építkezés tovább szélesedett; a város tovább fejlődött. Nehéz itt kiismerni magát az embernek és mosolyom már rég lehervadt, amikor végre megtalálom a keresett teret, házat, lakást, amely Dobai Gyula úszóbaj nők otthona. Becsengetek. Egy fiatalember, a disszidálásból hazatért Dobai Gyula nyit ajtót. Bemutatkozom. Bevezet a kellemes berendezésű “garzon lakás”-ba: kolóniái bútor, szőnyeg, bar szekrény, rádió: minden uj. Egy kis asztalon nagy lajxwtDla: egy épüiet vázlatos. alapterve. Beszélgetünk. Első kérdésem mikor jött haza és honnan. — 1958 nyarán, Amerikából. Pontosabban a Los Angeles melletti Lynwocdból, ott laktam. — Miért disszidált? Dohai Gyula olyan" mozdulatot tesz, mint, aki azt mondja “nem tudom”, egy kissé el is pirul. De aztán megszólal: — A Fővárosi Tanácsnál voltam tisztviselő. Kényelmes beosztásban dolgoztam, igy adtak időt, módot ahhoz, hogy kedvem szerint sportoljak. Én is olyan gondtalanul éltem, mint a többi élsportoló. Ez tette lehetővé, hogy 1956-ban, 18 éves koromban ICO méteres gyorsuszásban 57.2 mp-et értem el. Ennek alapján küldtek ki a mel- bourni olimpiára. Úgy gondolom, hogy azok a dolgok, amelyek ott történtek közismertek. Mesterséges rémhírekkel bástyáztak körül bennünket. Szörnyű lelki állapotba kerültem én is. Nem gondoltam sem apámra, sem anyámra, akiket Végtelenül szeretek, ámokíutóként mentem a többiekkel. így disszidáltam. — Kint mivel foglalkozott? t— Az Egyesült Államok több mint ötven városában versenyeztünk. Ott például 100 yardot 50.8 mp alatt úsztam. A turné alatt az ellátáson kívül napi két dollárt kaptam, ezenkívül fizették a mosást és más kiadásokat, (szappan, fogkrém, stb.). Ezzel szemben állítom, hogy a jótevő m^gmentőink szépen kerestek rajtunk. Később szétszéledtünk, ki hol helyezkedett el. Én San Gábrielben működő Carrier Corporationhoz kerültem, előbb mint minőségi ellenőr, később, mint rajzoló. San Gabriel egy órányiia fekszik Lynwoodtól, ahol laktam. — Milyen közlekedési eszközzel járt a munkahelyére? — Saját kocsimon. Illetve 450 dollárt fizettem egy kocsira, amelyet csak azután mondhattam volna magaménak, ha teljesen kifizetem. Amerikában megtanultam, hogy az autó sem jólétet, sem boldogságot nem jelent, Ezt a kint élők is legalább ugv tudják, mint én. Amikor a munkahelyemen megtudták, hogy haza akarok jönni, kitették szűrömet. A kocsit mielőtt elutaztam volna visszaadtam az eladónak. Más fogalom Amerikában az autótartás, mint idehaza, A legtöbb dolgozó szívesen kicserélné kocsiját arra, amit itthon megtaláltam: nyugalomra, biztos megélhetésre. — Megmondaná őszintén, hogy miért jött haza ? — Nincs okom, hogy ne legyek őszinte. Ott kint egyre világosabbá vált előttem, hogy mindaz, amivel elszéditettek bennünket nem más, mint közönséges hazugság. Közben jöttek a levelek szüleimtől, barátaimtól, akik megírták, hogy mi a valóság. Nem volt egy nyugodt éjszakám, sem egy nyugodt percem, hiszen én a hazámban, Magyarországon kívántam mindig élni, boldogulni. Nem éreztem magam alatt biztos talajt. Nem volt más gondolatom, csak haza menni -— haza menni. Miután jobban hittem a szüleimnek, barátaimnak, mint azoknak, akik igyekeztek elriasztani a megfontolt tervemet végrehajtottam: itthon vagyok. — Hogyan alakult ki az élete? — Újtól tisztviselő vagyok,. de emellett tanulok is. Én az építőipari technikum 2 osztályát elvégeztem, de a tanulást abbahagytam. Most újra, kezdem. Beiratkoztam a levelezői tagozatra és két év múlva befejezem a technikumot. Építész leszek. Azt hiszem ez a legszebb mesterségek egyike, különösen nálunk, ahol olyan, sokat építenek. Az első időben a Pannónia utcában laktam albérletben, aztán nekem is jutott ez a kis lakás ebben a szép uj városban. Amit itt lát már a magam keresetéből vettem. — A sportolás terén hol tart? Az egfhizl vezetik látogatása az Állami Eg’^űzigfi Hivatal elnökénél BUDAPEST. — Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, az uj év alkalmából fogadta a, ripmaf katolikus püspöki kar tagjait, az Országos Béketanács katolikus bizottságának vezetőit, a református egyház püspökeit és főgondnokait, az evangélikus egyház püspökeit és főfelügyelőjét, a magyarországi izraelita egyház vezetőit, A szívélyes légkörben lefolvt beszélgetéseken mindkét fél részéről’ méltatták az állam és az egyházak közötti viszony kedvező alakulását. Az egyházi vezetők hangoztatták, hogy helyeslik és támogatják a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a széles néptömegek jólétének további emelésére irányuló politikáját, Grősz József kalocsai érsek kifejtette, hogy a katolikus egyház helyesli és támogatja a szocializmust, mert az emberek, köztük a katolikus hívők jólétét és fel- emelkedését is jelenti. Hangoztatta: a katolikus egyház vezetői és papjai egyetértenek azzal, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kiépítése, a termelőszövetkezet a parasztság további felemelkedésének útja. A megjelent egyházi vezetők újévi jókívánságaik mellett kifejezésre juttatták, hogy az 1960- as évben is készségesen támogatják a kormánynak a szocializmus építésére, a népjólét emelésére irányuló politikáját. Hagasabka emelik a a hús- és tejtermelést Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, az állami gazdaságok főigazgatója az 1960. évi feladatokról a többi között a következőkben tájékoztatta az MTI munkatársát: — 1960-ban jelentős változások következnek be az állami gazdaságok vetésszerkezetében. A kukorica vetésterülete 50,000 holddal növekszik, ami azt jelenti, hogy a szántóterület 23.5 százalékára kukorica kerül. Az állami gazdaságok 1960-ban az egész szálas- és abraktakarmányszükségletüket maguk termelik meg. Több ezer holddal növelik a burgonya vetésterületét is, s a minőségi vetőgumó előállítása mellett az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben járulnak hozzá az étkezésiburgonya-ellátáshoz is. A szilárd takarmánybázis alapján lehetőség nyílik arra, hogy az 1959. évihez viszonyítva 1100 vagonnal több húst és 30 millió literrel több tejet értékesítsenek. — Nyomban a visszaérkezésem után jelentkeztem az újpesti Dózsánál, ahol sok barátsággal fogadtak. A 100 méteres g.yorsuszási eredményt már 56.9 mp-re javítottam. A Budapesten lezajlott európai bajnokságon egy második és két harmadik helyezést értem el. Sajnos egyideig nem edzhettem magam, mert a brémai versenyen megfáztam és a vesém is megbetegedett. A Sport- kórházban feküdtem, ahol tökéletesen rendbe hoztak. Most még orvosi ellenőrzés mellett trenírozok, de hamarosan már erre sem lesz szükség. Remélem hamarosan sikerül olyan eredményeket elérnem, hogy az olimpiai keretbe is bekerülhetek. Persze azt nagyon ki kell érdemelnem. A magyar úszók a római olimpián való szereplésére terelődik a szó. — Az uszósportunkon — mondja Dobai Gyula — kétségkívül erős rést ütött a legjobb versenyzők esztelen disszidálása, de nyugodtan merem állítani, hogy az emelkedés már ebben a sportágban is megkezdődött. Az úszás nálunk tömegsport és a jóképességü edzők keze alól kikerülő tehetséges "versenyzők máris szép eredményeket érnek el. Ennek láttán meggyőződésem szerint a római olimpián a mi versenyzőink bejutnak a döntőbe, és egy-két év múlva a magyar uszósport ismét a dicsőség fokára kerül. Dobai Gyula ezután az itthoni élményeiről beszél. — Megkapó volt számomra az a szeretet, ahogyan itthon fogadtak, ahogyan igyekeztek átsegíteni az első időkben. Valósággal álmélkodtam, amikor Budapesten a sok uj építkezést, az árukkal teli üzleteket, az uj esti fényeket megláttam. Szinte fantasztikus, hogy milyen gyors itt a fejlődés. Legutolsó nagy élményem most karácsonykor volt. Az ünnepeket otthon töltöttem szüleimnél, Szegeden. Ezen az ünnepen sokszorosan éreztem annak nagyszerűségét, amikor az embert igazi szeretet veszi körül, amikor az emberből kicsordul annak melegsége, hogy : “de jó idehaza lenni”. Ják Sándor Thursday, January 14, 1960 A Telefongyár 22 különféle szerszámgépet kapott a szovjet áruhitelből. A bakelitmü- helyben egy 100 tonnás korszerű hidrauli- kos műanyag-prést állítanak üzembe. Ezzel is növelik a gyár műanyag-termelését. Képünkön: Szerelik a 100 tonnás présgépet Kétbillio forintot fordítanak az ózdi Kohászati Üzemek rekonstrukciójára
