Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-17 / 11. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 17, 1960 y'.. - jp ~f - v' i-%* -’.'•‘jf *r I Magyarország : BIRÓ, PV, ESZTBGALYft, HÁZIASSZONY, DIÁK TANUL EGY ÍINAPESTIKÉPZÖHUUÉSZETI KŐIDEN A bpdapesti “Dési Huber Képzőművész Kör” -egyik terjlíének közepén egy idősebb, barázdás arcú férfi' üi modellt. A félkörben sorakozó állványok.elő.tt különböző korú férfiak, nők rajzolnak, festettek. Az'első. sorban a fővárosi biröspg e^yik tanácselnöke, egy kisipari szövetkezet szabásza egy római katolikus pap, a Központi Szerszám- gyár egyik vasesztergályosai a Televízió’ egyik technikusa, az Árpád-gimnázium- nyolcadik osztályának egyik tanulója és:iegy háziasszony igyek-, szik a modelt, a magá képessége szerint “meg- -ürökiteni”. Ennek a néhány növendéknek bemutatása érzékeltetheti, hogy kikből rekrutálódnak a képzőművész kör tanulói. Most pedig bemutatjuk magának a körnek, a működését.. A fiatalon elhunyt kiváló festőművészről elnevezett képzőművész kör egyike azoknak a szabadiskoláknak, amelyek nemcsak Budapesten és nagyobb városokban, hanem nagyobb üzemekben is működnek. A városokban a tanácsok patronálják ezeket a képzőművész köröket, az üzemekben, kulturotthonokon belül működnek, még pedig a szakszervezet támogatásával. A képzőművész körök feladatáról Fenyő A. Endre, Munkáegy-dijás festőművész, a “Dési Huber Képzőművész Kör” igazgatója- a következőket mondja: — Sok olyan ember van, akik nemcsak szemlélői, gyönyörködni vgyói a képzőművészetnek, hanem képességük folytán maguk is szeretnének rajzolhatni, festegetni, szobrokat mintázni. Ezek legtöbbje nem is vágyik külső sikerre, mint in- kább/arra, hogy tehetségét kiélje. Arra azonban sem anyagi tehetségük, sem alkalmuk nincs, hogy a tanulást, amelynek képességük adná meg az alapot — elsajátítsák. Nem ismerik a képzőművészethez szükséges technikai ismeretet, nincs kihez forduljanak művészeti útmutatásért, nem is beszélve arról, hogy nélkülözik a műtermet, még modellről sem ludnás gondoskodni. Mindez lehetetlenné teszi számukra, hogy vágyaik kiélésül jenek; elszürkülnek. Ezek számára hozták létre körülbelül tiz-tizenkét évvel ezelőtt,.a képző- művészköröket. Azóta egyik kellemes meglepetés ■a másikat éri ezekben a szabadiskolákban. Szá- mos növendékről kiderült, hogy sokkal tehetségesebb, rninÉamilyennek saját magát hitte. A képzőművészeti körökben kibontakozott a képessé-- ^ü k. Az 1948-ban létrehozott “Dési Huber képző- művészeti kör” több volt növendéke az itt nyert tudása alapján jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, azt el is végezte és ma jónevü festő, grafikus vagy szobrász. Ma már a fiatalok, a diákok azért is látogatják a kört, mert az itt szerzett ismereteik elősegíthetik a Képzőművészeti Főiskolára való felvételüket. — A Dési Huber Képzőművész Kör fenntartása az V. kerületi tanács költségvetésében szerepel és nem is kis összeggel, hiszen az igazgatón kivii! három kinevezett tanár tanítja a kör tagjait. Valamennyi jónevti festő vagy szobrászművész. De rajtuk kívül úgynevezett óraadó tanárok is működnek, mert a körben művészettörténetet, művészeti anatómiát, művészeti grafikát is tanítanak. — A körben mindenki annyi ideig tanul, ameddig kedve tartja. Van, akik 7—8 éve látogatja a .szabadiskolát, hiszen műterem, modell csak itt ■áll rendelkezésére és itt áll módjában fejlődni. A kör tagjai nem kapnak bizonyitvánvt; egyetlen vizsgát kell tenniük és pedig a felvételkor. A jelentkezőnek egy fejet kell rajzolnia, még pedig modellről. Ha a rajz a kivánalmaknak megfelel, a «.jelentkezőt felveszik. Ez az egyetlen kritérium ahhoz, hogy valaki a képzőművész körbe kerüljön. — A kör tagjai maximálisan 40 forint havi tandijat fizetnek, (ez nem egészen két dollár^ nak felel meg). De ezt az összeget is csak a magasabb keresetűektől kérik, a hallgatók legtöbbje a felét vagy a negyedét fizeti ennek az összegnek, a diákok pedig teljesen tandíjmentesen képezhetik magukat. A kör tagjai nemcsak müv,é-. szeti-oktatást, télen fűtött, nyáron hűtött mü- térmet, modellt kapnak, hanem festéket, ecsetet is, a szobrász tagozaton agyagot, gipszet és mjn: ' lázasukat ki is égetik. — A szabadiskolában hetenként négfF' estén 5- től 8-ig gyakorlati képzés folyik, egy estén, pedig elméleti'oktatás. Hetenként két délelőtt-is alkalmat adnak a tanulásra és pedig ázéftj .liiert a kpr tagjai köüül többen, elsősorban a fizikái: munkások gyakran váltakozó műszakban dolgoznak. A , tanév-Ti^hónapos. Az uj tagók az első évben a rajz Mapebríéletét (tér, forma, perspektíva) táv , nulják,. majd csendéletet rajzolnakv-és -ezen keresztül, ismerkednek meg a fény és árny játékával, a tüh'M befejezése előtt már’élő modellt rajzolnák.' - V — A Dési-Huber képzőművész kör tagjai évenként kiállítási rendeznek alkotásaikból, a- sikeresek bekerülnek a képzőművészeti körök országos kiállítására. — Képzőművészeti körök legtehetségesebb tagjait nyaranként három-három- hétre' a lirüvelö- désüfyi minisztérium látja vendégül. Tokáj hegyvidékén, hol bőven van alkalmuk a tájfestésr“. Természetesen itt is a legjobb képzőművészek, ifá : nyitása' alatt tevékenykednek. A rendelkezések értelmében’ a meghívottak amennyiben dolgozók, a három hétre megkapják rendes fizetésüket és ezen jdő népi számítható he a rendes évi szabadságba. ; "y , Beszélgetünk a hallgatókkal. fi 7 rtTvik 1 ?r€rn^fi'v h- ko^Tír *■ f o í ct. r n’<■. •\. modell pit ül türelemmel n pódiumon. Körülbelül hur an rajzolják. Az egyik Tímár Sándor, foglalkozása: m'hé-iz. Érdeklődésünkre elmondja: — A főváros határában van egy kis méhászr- tem, abból élek. Harminckétéves vagyok. Ezelőtt is rajzolgattam, de csak úgy unalmamban. Az elmúlt nyáron egy kiránduló társaság, nézte meg a méhészetem, egv idősebb férfi'meglátta, hogy rajzolok. Megnézte és ajánlotta, hogy iratkozzam be a képzőművészeti körbe. Különösen móshtélen, amikór á méheim “alszanak”, van alkalmam gyakorolni, inagam és ilyenkor nemcsak estémként, léi HIT S8QEZEK SZÖVETKEZETI m KÉSZÜL — Magyarországi riport — lászosok vetése. Március 1-én a FöhlMűu/elésügyi Minisztériumtan az újonnan alakúit és a megnövekedett termelőszövetkezetek megszilárdításáról tanáé okoztak a megyei tanácsok szövetkezetpolitikai csoportvezetői. K. Nagy Sándor, az FM szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője, elöljáróban elmondotta, hogy az országban 4.643 tsz működik, amelyben 773,600 család 888,700 taggal, tömör ül*. A termelőszövetkezeti községek és városok sz?á- ma 2400-1 a emelkedett és az ország szántóterületének' 70'százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. I egfontosabb tennivaló az uj és a megnövel- u- dett termelőszövetkezetek megszilárdítása i mgsulvozta, majd néhány fonton problémára hívta, fél a figyelmet. Egyik ilven a s'öv ékezeti demokrá.cia betartása, és a vezetés megerősítése. Különösen a nagy, 5,0C0—3,000 holdas tsz-ek vezetőit kell segíteni, mert ezekben — a rátermett szakemberek hiányában — sok a megoldatlan pro’ léma.- A szövetkezetek további egyesítésétől óvakodni kel1, mert az aránytalanul nagy tszékét nehéz vezetni, irányítani! K, Nagy foglalkozott azzal is, hogy a • uj tsz- ek miképpen adhatnak már az idén több terményt •és állati terméket az országnak. Elmondotta, hogy nagy gondcial kell kialakítani a munka szervezeteket,.a csaladok kö ölt osszák ki művelésre- a ka- P'ásteriile. eket, és a prémiummal anyagilag, te-; gyék érdekeltté őket a többtermelésben. Napjainkban a fő teendő a takarmány és veto- - mag összehozása. Eddig a szükségletnek mintegy 40 százalékát vitték'be, de az ütemet fokozni-kelt, .mert a hét. végén már megkezdődik a tavaszi ka’hanem délelőtt is itt tanulok. • Egy másik teremben egy női akt a modell. Itt egy fiatal leányt szólítunk meg: —- A szakszervezet Fiumei-uti rendelő intézété- ben vagyok asszisztensnő, érettségi után kerültem oda. Két éve járok a körbe, az elmúlt évben már kiállításon is szerepelt egy szénrajzom. A harmadik teremben, az idősebb férfi modellt festők közül Bogdán Sándorral, a Fővárosi Bíróság tanácselnökével beszélgetünk. — Meg kell őszintén mondanom — feleli kérdésünkre a tanácselnök —, hogy különösebb hajlamot nem éreztem a festegetéshez. De van két gyermekem, mind a kettő a képzőművészeti gimnáziumban tanul. Ők beszéltek rá, hogy próbáljak rajzolni, festeni, hiszen mindig helyesen bírálom meg a munkáikat. Hogy úgy mondjam atyai tekintélyem forgott kockán, nekiláttam és magám lepődtem meg a legjobban, amikor kiderült, hogy bennem is van egy kis képesség. , . A .'tanácselnök szerénykedve említi képességét, ,de impresszionista felfogású müve komoly tehet- ... ségről.i tanúskodik, Klonfor János római kát. pap Székesfehérvá- . r.on szolgálja az egyházát: — Mindig szívesen rajzoltam, festegettem, de persze teljesen műkedvelő módon, hiszen még a színkeveréshez sem értettem. A pap társaim egvre biztattak, hogy tanuljak és egyházi feletteseim kívánságára el is kezdtem. Tulajdonképpen nemcsak az a cél, hogy én fessek, hanem, hogy jobban értsek a képzőművészethez. Az egyház freskók és zertek megfestéséhez gyakran ad megbízatást, reám hárul majd az a feladat, hogy egyik szakemberként részt vegyek a munkák kiadásánál, átvételénél. Miután Székesfehérváron nincs ilyen képzőművészeti kör, a tanulásom idejére Budapesten lakom. é Még egy harmadik teremben is festenek, de i\ változatosság kedvéért nézzük meg a szobrá- ■’-Ezokat. A terem egyik részében egy női aktot mintáznak, a másikhan egy gipszfigura a modell. Itt a növendékek legtöbbje fiatal, köztük Kálmán Oszkár, mindössze 16 éves, gimnáziumi tanuló:-—; Az iskolában nincs módom mintázni —- meséli —,' hiszen a képzőmüvészettörténeti órákon '> csak. elméleti oktatásban részesülünk. Úgy kerül- - feni ide, hogy az osztályfőnököm meglátta, amikor a friss gittből figurát formáltam, elküldött ide, a körbe. Nem fizetek semmit, ingyen tanita- •Fhák. HE léérfettségizem jelentkezem á'EőiskÖfárá/ ..szobrász leszek. Nézegetjük a kör tagjainak rajzait, festményeit. Van köztük naturalista, impresszionista, realista felfogású. Mint megtudjuk a tanárok csak az alaptudást adják meg a kör tagjainak, de elvük az, hogy mindenki a maga egyénisége meglátása szerint dolgozzon és fejlődjön. .Iák Sándor .Mindenütt fel kell karolni a tagság saját erejéből történő beruházást, az építkezést és a gépvásárlást. Jó példa erre, hogy Zala megyében az uj tsz-tagság máris 842,000 forintot adott össze traktorvásárlásra. Hozzászólásaikban a megyei szövetkezetpolitikái csoportvezetők elmondották: a megszilárdítás első lépése mindenütt az volt, hogy megválasztották a vezetőségekét, s ezekre a posztokra a községek köztiszteletben álló dolgozó parasztjai kerültek. Somogy megyében 142 tsz-elnököt két hétig s 720 brigádvezetőt egy hétig tanfolyamokon oktattak. A kadarkuti Béke Tsz-ben hatvan más községbeli tsz-tag ugyancsak egy hátig tanul mányozta a nagyüzemi baromfitenyésztés fortélyait. Beszéltek a szálas- és abraktakarmány, valamint a szükséges vetőmag összegyűjtéséről is. Ebien legjobban áll Heves megye, ahol már a vetőmag 86 százalékát bevitték a tsz-be, Zalában azonban még csak mindössze 10 százaléknál tartanak. Jó tapasztalataikat is elsorolták: Hajdu-Bi- har megyében például minden uj tsz-községben 5—5 tagú megszilárditási bizottság segíti a munkát és 53 szakembert küldtek az uj szövetkezetekbe. Somogybán tö’-b tsz-ben bevezették a premizálást: kukoricánál, aki a tervezettnél többet termel, annak 50 százalékát, burgonyánál a 28 százalékát kapja meg, igy elérik, hogy nem marad kapáin,tian egy hold föld sem; a jászberényi járásban pétiig máris tiz traktort és tehergépkocsit vásároltak a tagság által összeadott pénzből.
