Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-03 / 9. szám

Thursday, March 3, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ tAAjdUrmjcuni/ és t&chnikn it FÖLDKÉREG lElESZIiLFIHSÄ Mind az Egyesült Államokban, mind a Szovjet­unióban most olyan fúrás előkészítésével foglal­koznak, amellyel majd áttörik a földkérget és előrenyomulhatnak a földköpenyig. A világűrbe történt behatolás után tehát a Föld legbelsejét kívánják megközelíteni. Több tudományág bizonysága szerint a Föld “héjakból” van felépítve. A gránit és bazalt ere­detű földkéreg — eddigi ismereteink szerint — minimálisan 2 km és maximálisan 55 km (átla­gosan 15 km.) vastagságú, tehát viszonylag nem széles- Ehhez csatlakozik a Mohorovicic jugo­szláv geofizikusról elnevezett átmeneti Moho- zónában a földköpeny, amely 2930 km. mélyre nyúlik. Ezután következik a Föld külső magja (5,000 km.-ig) s végül a belső mag. A Föld köpe­nyét és magját eddig csak közvetett módon lehe­tett vizsgálni. E tekintetben elsőrendű szerepe volt a rengéshullámok kiértékelésének. A Föld köpenyére vonatkozó ismereteink meglehetősen hézagosak, ámbár ez a “köpeny” a Földnek több mint 80 százalékát foglalja el. Ha ezt közvetlenül akarjuk vizsgálni, olyan mélyre szükséges ha­tolnunk, hogy a fúró áttörje a Moho-zónát, azaz a Moho-zónán keresztül egy lyukat (angolul ho­le-) kell fúrnunk — egy Mohole-t (a Moho és hole összevonása.) Ilyen fúrásra legalkalmasabb az óceáni térség. A világtengerek alatt ugyanis a köpeny lényege­sen közelebb van a földfelszínhez, mint a konti­nenseken. A kéreg tudniillik az úszó jéghegyhez hasonlóan annál mélyebbre nyúlik, minél inkább kiemelkedik. így a földkerekség átlagos vastag­sága az óceánok alatt csupán 6 km a kontinensek alatt viszont 35 km. Tudósaink remélik, hogy a Mohole segítségével alaposabban megismerhetjük a Föld geológiai és biológiai történetét, adatokat nyerünk sűrűségé­ről, lehűléséről vagy felmelegedéséről, a kéreg, a köpeny és a mély tengermedenCék koráról stb. A kereszt" lf űrt' üledékes kőzet rétegekből vett ma-mintákból esetleg következtethetünk a Föld fejlődésére az utóbbi két évmilliárd folyamán. Valószínű, hogy ennek érdekében több fúrásra lesz szükség. Az üledékes kőzetekből meg lehet majd állapítani a régebbi korok földmágnességét és tengeráramlatait, az éghajlat alakulását, va­lamint az élet sok évmilliós kifejlődésének izgal­mas folyamatát is. Azt remélik ugyanis, hogy az üledékes kőzetekben az élet történetének eddig csaknem teljesen ismeretlen korszakaiból élet­nyomokat találhatunk. A gurólyuk különböző mélységeiben mérik máj d a hőmérsékletet, a föld rengéshullámok sebességét, a villamos vezető- képességet, a hőáramlást s a földmágneses teret. E program végrehajtása céljából kb. 4,500— 5,000 méter mély vizen úszó furóállomás vet majd horgonyt, és erről kb. 11,000 méter össz- mélységbe végzik majd a fúrásokat. (Az eddigi legmélyebb fúrás már meghaladta a 7600 m-t.) Mivel eklora mélység a régi fúrási módszerrel, az egész furórudazat forogtatásával, nem ér­hető el, tehát turbinás fúró alkalmazását terve­zik. Ennél csak a fúrófej forog, amelyet egy fo­lyadékkal táplált turbina hajt meg; a rudazat mozdulatlan marad.) A számítások szerint a fú­rólyukban a hőmérséklet 2,000 C. fok alatt ma­rad. A fúráshoz most olyan területet keresnek, ahol a kéreg lehetőleg vékony és a geológiai viszonyok nem bonyolultak. Ezenkívül e helynek olyannak kell lennie — ha egyáltalán található ilyen —, ahol az üledékképződés kezdetétől a mai napig megszakítás nélkül történt. Az is fontos követel­mény, hogy a fúrás helye ne legyen túlságosan messze az utánpótlási kikötőtől és kedvezőtlen időjárás (forgóviharok, fagy, háborgó tenger, áramlatok) ne hátráltassa a munkálatokat. Habár a Mohole-terv kivitelezése szerfelett ne­héz, a tudósok azt vallják, hogy “tudományosan egészséges, műszakilag lehetséges és gazdasági­lag indokolható”. A megvalósítás a szükséges előkészítő munkálatokkal együtt több évig fog tartani és sok millió dollárba kerül. Az amerikai kutatók az első tervbe vett fúrási helyet 1959 május végétől június közepéig vizs­gálták. Az Egyesült Államok Mohole-bizottságá- nak vezetésével négy kutatóhajó, a Verna, a Gibbs, a Bear és a Hidalgo az Outer Ridge-en (a Bahama- szigetekről keletre fekvő mélytengeri síkságban, a tengerfenék egyik lapos felemelke­désén) Portó Ricótól 320 km.-re északra, egy 320x240 km.-nyi területen, megvizsgálta a ten­gerfeneket. A viz itt körülbelül 4,300 méter mély és a kéreg mindössze 5,5 km vastag- Mindamel­lett az orkánveszély nagy, és az áramlási viszo­nyok is kedvezőtlenek. Alkalmasnak Ígérkező hely van még a Csendes-óceánban, a Clipperton- szigettől északkeletre, valamint az egyenlítő kö­zelében, San Diegótól délre. Itt azonban nehézsé­geket okoz az utánpótlás és a hullámverés. Az egyik szovjet tudós a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió 1957 szeptemberében megtar­tott torontói kongresszuson bejelentette, hogy a Szovjetunió rendelkezik az ilyen mélységű fúrás­hoz szükséges felszereléssel, s most a fúrásra al­kalmas területet keresik. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája 1958 szeptemberében szintén kinevezett egy Mohole-bizottságot. A novoszi- birszki kirendeltségen M. A. Lavrentyev vezeté­sével egy kutatócsoport főként a mélyfúrás prob­lémáival foglalkozik. Valószinüleg Anglia is tud egy Mohole-t fúrni. Lehetséges tehát, hogy e té­ren ugyanolyan versenyfutásra kerül sor, mint a mesterséges holdak esetében. IZRAEL-ARAB BÉKÉÉRT Eisenhower elnök kérelmet kapott a Zsidó Kul­turális és Társadalmi Egyletek Koordináló Bi­zottságától, amelyben arra kérik, hogy változtas­sa meg a tengerészeti és más kormányhivatalok­nak az Izrael-ellenes arab bojkottot támogató ál­láspontját. A kérelem szerint a bojkott avban merül ki, hogy a fenti ügynökségek “az arab uralkodók és amerikai olajtársaságok kedvéért”, amerikai zász ló alatt működő hajókat szerződésileg köteleznek aria, hogy kerüljék az Izraellel való kereskeded- met. i Az egyletek kérelme azt mondja, hogy az arab országokat és Izraelt “a nagyhatalmak barátsá­gos beavatkozása kell, hogy összehozza a problé­máik békés elintézésére, ha nem akarjuk, hogy a Középkelet veszélyes összeütközések állandó forrása legyen.”- -A. u-JL_Owg "■»' ^ '»>'■ V“ ■ sr «r v v v—v” lEltIXT, l.A. ÉS MIMII VEZETNEK A KAMPáHYBNN Mai lapunk hasábjain olvashatjuk Péter Ta­más cikkét arról, hogy miképpen szubvencionál­ják a nagy tőkés érdekeltségek az amerikai saj­tói. amely ennek ellenében hűségesen képviseli mindenféle érdekeiket. Olvasóink legnagyobb része régen tisztában van ezzel a jelenséggel. Hogyan is mondja a régi ma­gyar közmondás? “Pénz beszél, kutya ugat!” Úgy is van, “aki fizet, az rendeli a nótát.” Kü­lönb sn is a napilapok nagy többsége hatalmas szindikátusok tulajdona, kapitalista vállalkozá­sok, érthető, hogy álláspontjukkal saját osztály­érdekeiket védik. A mi lapunknak is vannak fenntartói és mi is fenntartóink érdekében dolgozunk és iru ík. I)e a mi fenntartóink,: a mi olvasóink, alak a köz­nép rétegéből kerülnek ki, akiknek nincsenek képviseletei az ország magas vezetői között cs csak a maguk összefogásával harcolhatnak a ma­guk igazáért. Ilyen összefogás eredménye a Ma­gyar Szó, a mi lapunk, amely évtizedek óta a kis­emberek, a munkások érdekében, az ő igam’^rt emeli fel szavát és az ő felvilágosításuk a célki­tűzése. A mi sajtónkat az amerikai magyar munkásság élcsapata, az öntudatos magyar munkásság tart­ja fenn. mér:'kÖ^k^ ^jt^m.i|^£É^üo...ákik tud­ják, hogy "íapunk'S'z'egjmtféJB^yarnyelvü lap Amerikában, amely az ország hatalmasaival szem beszállva, szivvel-lélekbel, minden sorában az elnyomottak, a munkások érdekeiért száll sík­ra. A mi szubvenciónk olvasóink két kézzel kere­sett nehéz munkájából jön össze. Bennünket ol­vasóink irányítanak. A mi érdekeink olvasóink érdekeivel azonosak, a mi harcunk célja jobb éle­tet teremteni azok részére, akik dolgos kezek­kel, szellemi munkával termelik a világ javát. A mi szubvenciónk e héten Los Angelesből jött, ahonnan 1,000 dollárt küldtek be olvadóink lapjuk megsegítésére. De pálmát érdemel Detroit is, mert 87 százalékkal töltötte be kvótáját és igy vezet az egész ország területen. Long Island is kitett magáért, kvótájának 80 százalékát betöl­tötte. Miami Fehér Lajos munkástársunk tisztele­tére megrendezett mulatsággal kvótájának 78 százalékát töltötte be. Kampányunk másik része szintén kezd mozog­ni. E héten hat uj olvasót üdvözölhetünk Ipaunk táborában. Tudjuk, hogy ez még csupán a kezdet, s m;nt minden kezdet, ez is nehezen indul. Remél­jük, hogy lövidesen megindul az áradat s töme­gesen jennek be gz uj előfizetési kártyák. Elárxeztünk Március Idusához; a magyar sza­badság szent ünnepét az idén is méltó keretek között ünnepeljük meg országszerte. New York­ban március 20-án lesz ünnepélyünk. Az ország minden részén gyülekeznek olvasóink, hogy “Nemzeti Dalunk”, nagy költőnk, Petőfi Sándor szerzeménye ismét felhangozzon a magyar ajka­kon. A “Talpra Magyar” szent felhívása mellett egyesült erővel lássunk lapunk életben tar í ásóhoz. OLVASÓINK EGY-EGY UJ ELŐFIZETŐVEL ÜDVÖZÖLJÉK LAPUNK KÉPVISELŐJÉT, AMI- kor FELKERESI VÁROSUKAT! íp.js Ü?sg a kiírat! szgRzáelcs jutalomdijai! Minden régi is uj olvasó részt az országos verschon. ~ Két üpriesnak adunk ogv-sgy hajó vagy ropiejogp! magvarorszlgí LfagaTsra is vissza A VERSENY FELTÉTELEI: 1.» Szórezzen egy uj előfizetőt. Állítsa ki az uj előfizetői szelvényt. A szelvényre Írja be,, hogy véleménye szerint ebben az el.iizeíési versenyben a Magyar Szó mennyi uj előfizetőt fog szerezni. 3.1 Kó-dezz? meg az uj előfizetőtől, hogy az ő véleménye szerint mennyi uj előfizetőt fogunk szerezni, és ezt a számot is írja be a szelvényre a megfelelő helyem. 4. ) Küldje be a szelvényt a saját és az uj előfizető nevével címével és az előfizetési díjjal együtt a M. Szó kiadóhivatalába. 5. ) A kampány lezárul sz»ptemlcr 1-én. — Az oiszágos lapkonferevia me’y szeptember 3. ts 4-én lesz, fogja megál­lapítani hogy kik lesznek a nyertes k. KIK LEHETNE A A ^'VERTESEK? 1. ) Két díjat adunk. Az egyiket egy uj előfizető szerző, a másikat egy uj előfizető kapja. A Magyar Szó személyzetének (agja nem vehet részt a díj kiosztásában vagy nyerésében. 2. ) Akik eltalálták, hogy a Magyar Szó mennyi uj előfizetőt szerzett sz.pt. 1.-ig azok közül kerülnek ki a nyertesek. 3. ) Ha snki sem találta el pontosan az elért uj előfizetők számát, akkor azok közül kerülnek ki a nyertesek, akiknek véleménye hgjobban megközelítette a ténylegesen elért uj elő­fizetők számát. 4. ) Ha többen küldték be azt a szómat, am ly legjobban megközelíti, vagy eltalálja az elért uj előfizetők számát, ak­kor azok közül kerülnek ki a nyertes k. akjk a postabélyeg­ző szerint olőbb küldték be véleményüket. 5. ) Lapunk a_ kampány folyamán közölni fogja a beérke­zett uj előfizetők számát. A versenyző minden uj előfizető h-kiidé—megváltoztathatja előbbi véleményét, ha úgy Aa <Mrétámál a»- a vélemény# »sámli, •' amáíy leg- •*** ***¥ atónléltn. -a kampány, végéig; b#érk*vtt aj- «.t a. i..» ■ «- ■ v.—-.. ‘mii « 1 «*#■ ii rr *-**+*?+ •nwl* **-■ Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York 3, N- Y. Tisztelt Kiadóhivatal Kérem indítsák meg az Amerikai Magyar Szót a következő uj előfizető részére: Név: . ........................................................... Cim: ..................................................................í MtTékelve: 8....................................................... • Az uj előfizető szerint a Lapépiiő kampány ban ................. uj előfizetőt fogunk szerezni. A belküldő neve: ................................................ Cime: ................ ......................................... Az én véleményem szerint .......... uj előfizetőt fogunk szerezni a lapépitő kampány­ban. ................ "" 1 mm'"" 11 "..I' I ____LL

Next

/
Oldalképek
Tartalom