Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-03 / 9. szám

- - ...............-.............■■■■■■■ ■■■■■» '■ i »!■■-' ■■■■■■' ■ 111 . "V 1 ..........­12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Életveszélyes profithajsza WASHINGTON. — “Sokkal több embert ölhet­nek meg a gyógyszerekkel, mint a befecskende­zett Cranberry-vel és a stilbestterollal kezelt csir­kékkel együttvéve,” mondta egy orvos Washing­tonban, és hozzátette, hogy: “valószínűleg sokkal keviSfc'Dbet is tesznek majd ellene”. Dr. Raskell J. Weinstein tette ezt a nyilatko­zatot, aki Charles Pfizer newyorki gyógyszer- gyárosnál, mint orvosi igazgató volt alkalmazás­ban. Dr. Martin Seidell North Hollywood, Californiá- ból, aki szintén a Pfizer üzemnél dolgozott, előző­leg ugyancsak hasonlóképpen nyilatkozott, majd hozzátette, hogy otthagyta állását, mert a cég hirdetési technikája szerinte nem egyeztethető össze az orvosi etikával. Mindkét tanú a szenátus trösztök és monopó­liumok működését kivizsgáló bizottságának ki­hallgatásán jelent meg. A hirdetés veszélye Dr. Weinstein jelenleg a “Chest Hospital of the City of Hope, Medical Center” igazgatója Duarte, Californiában. Elmondotta, hogy veszedelmes gyógyszereket úgy 'hirdetnek, hogy <fcaz orvosnak fogalma sincs róla, hogy használata milyen ve­szélyes következményekkel járhat.” Példának fel­hozta az antibiotikus Chloramphenicolt. “Mélyreható tanulmány jelent meg arról, hogy ez az orvosság válságos rendellenességeket okoz­hat a vérben. Szerencsétlenségre a kimutatott statisztika igen ritkán kerül az orvosok kezébe, viszont a vegyszert dicsérő hirdetések mindenkor Ikezébe kerülnek.” Chloramphenicolt az egyik leg­nagyobb gyógyszergyáros, Parke Davis & Co. detroiti cég gyártja. Dr. Weinstein más, alig észlelhető veszélyek­ről is említést tett. “A vérszegénység elleni or­vosságokról beszélt, amelyek egy kalap alá ve­szik a betegség minden egyes fajtáját. A beteg részére abban rejlik a veszély, hogy igen sokszor elrejti a baj mibenlétét amig már késő, mint pél­dául a rákos megbetegedéseknél”. Dr. Seidell jelenleg a Riker Laboratories egyik orvosi igazgatója Los Angelesben. Úgy nyilatko­zott, hogy a Pfizer cég igen csűr-csavaros (per­verz) módszereket használ árucikkei piacra do­básánál. A Pfizer cég természetesen tagadta dr. Seidell állítását, azonnal megtámadta az orvost úgy tün­tetve fel a dolgot, mintha dr. Seidell haragudna a cégre, melyet azért hagyott el, mert helyette mást tettek magasabb állásba. Holla összeköttetést keres 3 unióval James Hoffa, a szállító munkások szakszerve­zetének elnöke, összeköttetést keres 3 más szak- szervezettel, melyek a “supermarket”-ok munká­sait szervezik országszerte. Hoffa megegyezést keres velük abban a kérdésben, hogy az egy üzemben dolgozók szerződéseit közös nevezőre hozza, hogy azok egy időben járjanak le. A 3 unió a “Retail Clercs International Asso­ciation”, a “Retail, Wholesale and Department Store Union” és az “Amalgamated Meat Cutters and Butcher Workmen”. Mindegyik az AFL-CIO kebelébe tartozik. A Federation szabályai tiltják, hogy szerveze­tei szövetséget köthessenek a kizárt “teamster”- ekkel. Hoffa ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy ez nem akadályozta meg szervezetét abban, hogy együtt dolgozzon az épületmunkásokkal és más szakmákkal is, amelyek az AFL-CIO-hoz tartoz­nak. Hoffa terve az Atlantic and Pacific, a Safe­way, Bohack, és hasonló hatalmas országszerte fiókvállalatokkal rendelkező “Supermarket”-ek szerződéseit-megerősiteni azáltal, hogy az üzemek munkásai együttesen nyújtanák be követelései­ket a munkáltatóknak, vagy egyszerre lépnének sztrájkba, ha ennek szükségét látnák. Az akció félmillió munkást érintene. Ugyanakkor Hoffa harcol a bíróság által kine­vezett felügyelők ellen, mert állítólag nem tesz­nek eleget a bíróság döntésének, mely szerint a szakszervezettel együttesen dolgoznák ki javasla­taikat az alapvető kérdésekben. ¥©!t IWi-fagok flgyslmébs Az International Workers Order elérkezett fel­számolásának utolsó fejezetéhez, Jerry Trauber, az “IWO Policyholders Protective Committee” volt titkárának nyilatkozata szerint. 9,300 volt IWO-tag 311,900 dollárt kapott New York állam biztositásügyi hivatalától. Ezek azon személyekből álltak, akik annak idején felmond­ták biztosításukat és nem csatlakoztak a Conti­nental Assurance Co.-hoz. A bíróság elrendelte, hogy a felszámolás után fennmaradó összeget a volt biztosítottak között szétosszák, mig a na­gyobbik részét, a tovább fenntartott biztosítá­sokkal együtt átadták a nagy biztositó részvény- társaságnak­A fennmaradt összeg szétosztásának arányát a tagság időtartama és a biztosítás összege szerint állapították meg. Az igazságtalan felszámolás ke­retein belül ez volt a legjobb, amit az ügyvédek szerint, a volt tagok elvárhattak. A fenti kihallgatás nem is került a napilapok első oldalára. Úgy látszik, a közegészségügy nem fontos még a N. Y. Times részére sem, mert a 12-ik oldalon hozta a hirt és azonnal hozzáfűzte a Pfizer cég kommentárját. Majdnem annyi he­lyet adott a cégnek, mint a kihallgatott két or­vosnak. Hiába, a napilapok jövedelme a hirdetők­től ered és a már sokszor ismertetett “Sacred Cows” (hirdetők) bántalmazása tilos, még ha emberéletek forognak is kockán. Gyermekeket hamvasztottak Elkhorn, Wisconsinban a hatóság őrizetbe vet­te Chester Organ 53 éves farmert és 41 éves fe­leségét’ Helent, miután bevallották, hogy három elhalt gyermeküket maguk hamvasztották el, mert nem volt pénzük temetésre. A házaspárnak 18 gyermeke született. Ezek kö­zül 12 van életben. Hármat temetőben helyeztek nyugalomra Illinois államban. Két másik gyerme­kük halt meg Illinoisban, akik közül az egyik kis­lány holttestét 1952-ben elégették a kemencében, a másikét egy évvel később egy hamu tartályban hamvasztották el. A házaspár gyakran költözött Illinoisból Wis- consinha és vissza. Földet béreltek és azok meg­munkálásából tengődtek. Egy szomszédjuk hívta fel a hatóság figyelmét rájuk, miután az egyik gyermeket sokáig nem látta, A 19 hónapos Steven természetes halállal halt meg még novemberben, mondotta Mrs, Organ. Három napig tartották te­temét a házban, mig a férje sirt próbált ásni a megfagyott földben. Végre tüzet rakott a keragp- eében ócska autógumikkal és elégette a holttes­tet.. > - -i-f -A tfA hatóság vizsgálatai alapján»'hiMf átlőtt'^ íHerekek természetes halálának, de vádat emelt* | áj iizáiwk-ellen, mert nem jelentett^K'-iTg^a^htftfiie--’' eketeket -és engedély nélkül- hamvassztertták- eh s őket. A Continental Assurance Company részére olyan jövedelmező volt az IWO átvétele, hogy 1960-ra 25 százalékos jutalékot ad a biztosítottak részére, az eddigi 20 százalékos helyett. Ezt ugyan nem adják ki készpénzben a biztosítottak részére, hanem a biztosítás összegéhez csatolják, úgyhogy ha valaki meghal 1960 folyamán, az 1,000 dolláros névértékű biztosítási kötvény után 1.250 dollárt kap örököse. Ezen osztaléktöbblet fizetése nem a társaság jóvoltából történik; a “Policyholders Committee” harca kényszeritette őket arra, hogy ezzel is meg­védjék a volt IWO tagok érdekeit. Az TWO Amerika egyetlen faji és nemzeti megkülönböztetés nélküli testvéri szervezete kö­zel negyedévszázadon keresztül működött. 1,700 alosztályában 185,000-re menő tagságot számlált és 7 és fél millió dolláros vagyonnal rendelkezett. A pénzügyi szolgálatokon kívül, amelyet mint életbiztosítást nyújtott tagjai részére, betegség, orvosi, temetkezési és más segélyeket is folyósí­tott. A szervezet fontos szerepet játszott Ame­rika társadalmi, kulturális és politikai életében mindaddig, amig a hidegháború és a McCarthy- boszorkányhajsza által okozott hisztéria áldozata lett. Illand devalválja pénzsgységél REJKJAVIK, Izland sziget. — A kormány de­valválja az izlandi pénzegységet a kronát és egy­úttal magasabb kamatlábat szabott meg a ban­kok részére. 38 kronát adnak egy dollárért. A bankok 7 százalékról 11-re emelhetik kamatlábai­kat. Ez legmagasabb egész Európában. A taka­rékpénztárak 5—9 százalékos kymafot adnak a betétekre. A kormány ezzel akarja a%»igef'-gaz-j daságíjfüggettenségétf .mefetärfaftt; I ő-v U rVSS* — - MINDEN MAGYAR, AKI HATLADÖr *“ " ' MAGYAR SZÓ OLVASÓ! SIS rádiéiizemek Japánba költöznek NEW YORK. — Amerika rádiókat gyártó üze­mei nagyhanguan azon panaszkodnak, hogy nem bírják a versenyt a külföldi vállalatokkal. Az igazság azonban az, hogy sok esetben “saját ma­gukkal versenyeznek.” Rádiókat és rádióalkatrészeiket egyre nagyobb mennyiségben gyártják Japánban az amerikai cégek, hogy azután US-ban és a világ többi részei­ben eladják azokat. E cégek az American Elec­tronic Industry Ass’n vállalatai, amelyek állandó­an kampányokat szerveznek az idegen versenyzők ellen. A múlt év első 9 hónapjában 3,900,000 japán rádiót adtak el az Egyesült Államokban. A japán “tranzisztorokat” is felhasználják az amerikai cégek. Hamarosan a Japánban készült televíziók is áruba kerülnek nálunk. A nagy rádió cégek közül a következők gyárt­ják készülékeiket Japánban: Motorola, Emerson, RCA, Bulova, General Electric. Azonkívül ja­pán cégek saját neveik alatt is eladnak rádiókat az Egyesült Államokban. A tengerentúliakhoz csatlakozott legutóbb a Trav-ler Radio Corp., amely már kinyilatkoztatta, hogy tranzisztor rádióit ezentúl Japánban készült alkatrészekkel állítja elő. Motorola egy ingzseb­ben elhelyezhető rádiót mutat be. amely teljesen Japánban készült, a tokiói Shibaura villamos tár­saság üzemében. A Tokio-Shibaura-Denki cég, a hatalmas Mitsui érdekeltségekhez tartozik és már régóta össze­köttetésben áll a General Electric Co.-val. Az Emerson rádió Jefferson-Travis nevű mo­delljét a Standard Radio Co. tokiói gyára készíti. Állítólag havonta 20,000 darabot adnak el ebből a gyártmányból. RCA külföldi piacát a Sanyo Electric Co. látja el. Ez a japán cég a Channel Master Co. részére is szállít rádiókat. A hatalmas Mitsushita Electric Co. dolgozik a Bulova cégnek és 20,000 munkást alkalmaz Osa- ka-i telepén. Szabadalmi egyezményei vannak az RCA-vei és a Western Electric céggel. Az amerikai cégek rendszerint lenézőlegynyi­latkoznak az “olcsó minőségű” japán gyártmá­nyokról és panaszkodnak, hogy az ottani olcsó munkaerő az oka a versenyzésnek. Nem adják olcsó áron A legtöbb Japánból importált árut hasonló áron adják el a közönségnek, mint az itt készült áru­cikket, vagy kissé olcsóbban. Viszont az ameri­kai cégek sokkal alacsonyabb áron vásárolják, úgyhogy hatalmas profitot zsebelnek be érte. A Sanyo Electric Co. egyik tisztviselője, a Wall Street Journal jan. 28-iki száma szerint kijelen­tette: “Azt mondjuk az árusítóiknak, hogy na­gyobb profitra dolgozhatnak, ha a mi cikkeinket vezetik be. Néha 100 százalékkal többet is keres­hetnek.” Thursday, March 3, I960 E^ilkidibisi a Star© Ain-90 a tejben MOUNT VERNON, N. Y. — A Consumers Un­ion, a Consumers Report nevii folyóirat kiadója jelenti, hogy emelkedett a tejben levő Strontium- 90 szintje a múlt évihez képest. E független szer­vezet kivizsgálta a tejet júliusban és augusztus­ban az Egyesült Államokon bélül 27 városban. Előzőleg 1958 nyarán is végzett hasonló vizsgá­latokat. Sem az Atomenergia Bizottság, sem az ország egészségügyi hivatala nem végzett hasonló szé­leskörű vizsgálatokat a fogyasztó közönség részé­re árusított tej körül, a Consumers Union szerint. A tanulmány szerint a tejben lévő Strontium- 90 mennyisége váltakozó városról-városra, sőt néha napról-napra, úgyhogy nem látható előre hogy mennyi leszyr.A Consumers Union szerint azonban a vizsgalaJSmegállapitotta, hogy a Stron­tium 90 a tejben emelkedő tendenciát mutat. Ealfrarshan szabad a faji elkülönítés Baltimore néhány mérföldnyire északra fek­szik Washingtontól, országunk fővárosától. De a néger elkülönítést a déli államok mintájára gya­korolja. Roszel C. Tomsen szövetségi biróc fenn­tartotta egy étkezde j.ogát ahhoz; hogy-amaSzoL- gáljon ki néger vehdégeket’. imoítas*, JUJ ;,Sam>£lack, a-newyoi'ki AnnsíterdaiasMeses. Aé- g£r i:.«üpilap. alkalhnazcttejái- ibeper eite*r a White’ Tower ^System étkezdét, mert 1957--ben- megtagad­ták a; kiszolgálását. A biró szerint a faji,elkülö­nítés Baltimore hagyományos életmódjához tar­tozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom