Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-25 / 8. szám

MEGINDULT ORSZÁGSZERTE A LAPKAMPÁNY Alig, hogy megjelent ügy vezetőségünk felhívása, meg­indult a munka lapunk érdekében. Olvasóink ismét megmu­tatták, hogy megértik a magyar haladószellemü sajtó hiva­tását. Melléje állnak, hogy történelmi szerepének eleget te­hessen. Csupán egy munkáslap lehet az, amely ilyen szoros kapcsolatban van olvasóival. Levelekkel, hozzászólásokkal adják meg az irányvonalat lapunk részére, viszont ez a ka­pocs irányítja az együvétartozás oly erős érzését is, amely megdönthetetlen bástyája sajtónknak. Először megkezdtük pénzügyi kampányunkat. (Lásd 15. oldalon a kvótánk jelenlegi állását.) Aki a kimutatást átnézi, láthatja, hogy egyes városokban máris milyen szép eredmé­nyeket értek el. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a kvóta egy-harmadát betöltöttük. Igaz, hogy ez még messze van a céltól, de minden reményünk megvan ahhoz, hogy a március idusát ünneplő városok nemcsak betöltik kvótáju­kat, de még túl is haladják azt. Vannak, akik kérdezhetik: mi a garancia arra, hogy ilyen derűlátóan Írunk? Szeretnénk megmutatni minden ké­telkedőnek azokat a lelkes leveleket, amelyeket olvasóink küldenek hozzánk. Itt idézünk az egyikből, melyet a mi ked­ves Varga bátyánk irt Miamiból: (Folytatás a 9-ik oldalon) BOCSÁNAT, mm CASTRO A State Department utasí­totta a Havanában levő ame­rikai követséget, hogy fejezze ki az Egyesült Államok kor­mánya “legőszintébb sajnála­tát” Kuba kormányának. E kötelességszerü nyilatko­zatot az váltotta ki, hogy mi­után hetek óta külföldi repü­lőgépekről gyuj tóbombákat dobálnak a kubai cukornád ül­tetvényekre, az elmúlt héten egy hasonló szándékú repülő­gép lezuhant megölve két uta­sát és megállapítást nyert az. hogy úgy a gép, mint két ve­zetője amerikai volt. A gép­ben robbantószereket talál­tak. Fidel Castro élesen kriti­zálta az Egyesült Államok kormányát, amiért megtűri, hogy a Floridában levő ellen- forradalmárok repülőtáma­dást indíthassanak Kuba el­len. Eddig 30 ilyen támadás kb. 250,000 tonna cukrot pusz titott el. Amerika elvárja, hogy Kuba védtelénül tűrje ezt, megakadályozta a nyugati or­szágokat (Angliát), hogy re­pülőgépeket adjanak el szá­mára és most alaptalanul azt * 14 I hireszteli, hogy Kuba Szovjet 1 uniótól vásárol MIG-repülő- ! két és hogy távlöveg bázist ! létesített Camaguey terüle- ! tón. Ezekkel a híresztelések­kel azt a benyomást akarják kelteni, hogy Kuba veszélyez­teti az Egyesült Államok biz­tonságát, mondotta Castro. Bár a State Department ígéretet tett, hogy minden lehetőt elkövet további betö- j rések mega kadályozására, alig négy nap múlva uiabb bombázás történt Kubában. | Havana egyik ipari külváro- I sában levő olajfinomító kö- í zeléhen egy B-25 tipusu két- I motoros amerikai bombázó- ' gép 4 bombát dobott le. mi­előtt eltűnt észak felé, ahon- | nan jött. A Floridából kiinduló tá- jmadásck kivizsgálásával meg- | bízott hivatalnokok szerint, j nehéz útját állni az ilyen ese­ményeknek, miután bárki bé- ! reihet repülőgépet és szaba­don használhatja. Arra azon­ban már találtak módot, ho­gyan gátolják meg a fegyver­szállítást Kuba kormányának, amit az ellenforradalmárok ellen használhatnának fel. George Kaany mosakszik Az AFL-CIO központi el­nökét sokan megkritizálták azért, hogy Adam C. Powell, harlemi képviselőt megrágal­mazta és “borzasztódnak ne­vezte azt a lehetőséget, hogy Powell lesz a Ház Munkaügyi Bizottságának vezetője a kö­vetkező ülésszakban. Meany a néger egyenjogú­ság bajnokának igyekezett magát feltüntetni, amikor nyilvánosságra hozta, hogy 14 hónappal ezelőtt kísérletet tett néger munkások alkal­mazására Washingtonban az építkezési iparban. A Brotherhood of Electri­cal Workers washingtoni 26. számú lokálja nem hajlandó néger munkásokat venni tag­jai sorába. A Trudale Elec­tric társulat, amely kormány­épületeken dolgozik, az utóbbi 30 évben egy néger munkást sem alkalmazott, holott a kor­ín á n y ügynökséggel kötött szerződése megtiltja a disz­kriminációt. Washington la­kosságának fele néger. Létezik egy Government Contract Committee, amely a szerződések pontos betartását hivatott ellenőrizni. Ennek többek között George Meany, Nixon alelnök és Mitchell munkaügyi miniszter is tag­ja. Ennek a bizottságnak Meany felajánlotta, hogy a szerződés és a diszkriminá- ! eiót tiltó törvények betartása ! érdekében ő hajlandó szerve- I estien néger munkásokat sze­rezni a kormányépületeken j végzett munkálatokhoz. Mea­ny most, 14 hónappal későb­ben, Nixont és Mitchelt vádol­ja azzal, hogy az ajánlatát nem fogadták el. Meanvnek hatalmában volt az AFL-CIO alapszabályai | alapján eljárást indítani a j 26. számú lokál ellen, kény- I szeriteni a néger munkásta­gok- felvételére és munkához juttatására, vagy fegyelmit : indítani a lokál vezetősége el­len, ha nem alkalmazkodik az alapszabályokhoz. Meany sem 14 hónappal ezelőtt, sem az­óta nem tett lépést ez irány­ban. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. IX. No. 8. Thursday, February 25, 1960 " NEW YORK, N. Y.-----------------------------------------------------------------sáj—: t. h,___________________________-------------------------------------------------------------------—-—r—‘----------------------------------------­Elve temetne et liennünket Akik nem hajlandók békére készülni, igy készülnek háborúra Az amerikai háborús érde- o ltségek erőszakos kísérlete arra, hogy a háború elkerül­hetetlenségét az amerikai nép Öntudatába rögzitsék, Rocke­feller New York állam kor­mányzója legújabb tervén ke­resztül nyilvánult meg. Nem kevesebbet akar a kormány­zó ur, mint törvényhozással kényszeríteni New York állam lakóit arra, hogy földalatti sírboltokat építsenek maguk­nak, amiket ő tévesen “lecsa­pódás elleni menhelyek”-nek levez. Rockefeller előre gondosko- lott arról, hogy ajánlata ne játszódjon saját személyi hó­bortjának. Még tavaly nyáron kinevezett egy 9 tagú bizott­ságot, amit New York S(ate Committee on Fall-out Pro­tection névvel látott el. A bizottságba beosztotta állami hivatalok és ügynökségek ve­zetőit és fejéül Keith S. Mc Hugh állami kereskedelmi biz ' tost nevezte ki. A Ford Foun­dation 100,000 dollárt utalt ki ja bizottság munkájára. Rocke feller a földalatti építkezési tervet tehát, mint a bizottság szakszerű ajánlatát próbálja most népszerűsíteni, ámbár a mellékelt ábrák rajzait a Voorhees Walker Smith & Haines építész tervező és vál­lalkozó cég készitette. Minden jó kereskedő külön- lönböző árut tart raktá­ron, hogy a vevő tehetsége szerint válogathasson. A j “menhelvek”-et is igy ajánl- jják a közönségnek. Lehet vá­logatni. 60—70 dollárért épít­het a háztulajdonos “do-it- yourself” alapon. Aki nem akar bajlódni vele, az meg­kaphatja a építésztől 125— 135 dollárért. Valamivel na­gyobbat 185—200 dollárért. A kereskedő, mint tudjuk az olcsó árut hirdeti csalétek­nek, éppúgy a mellékelt ábra is a földalatti lehetőségek hit­ványabb] át mutatja meg, amely az atombombázás el­len egyáltalán nem nyújt me­nedéket, csak a lecsapódás el­len igér igen kétes értékű vé­delmet. így is a bizottság vé­leménye szerint 1,500,000, C0 dollárt fog az állami lakosság erre költeni. Egész másfajta építkezésekre készül a kor­mányzó ur Albanyban, egy­részt a saját családja és ház­tartásának tagjai részére, másrészt az állami hivatalok (Folytatás a 2-ik oldalon)­A KREBIOZEN gyógymód körül tiz év óta folyó harcban nincs megállás.— Mit csinál az AM A, ahelyett, hogy hivatását és köte­E. H. Neuwald riportja I. \ Magyar Szó egy év előt­ti, pontosan 1959 feb. 5-iki száma, előzőleg megjelent cik­kek alapján, a fenti címmel négy oldalon foglalta össze a KREBIOZEN rák-ellenes or­vosság és a körülötte folyó vita történetét. A 4-oldalas tanulmányt röpirat formájá­ban sok száz példányban ter­jesztették el Amerika ma­gyar központjaiban. A röpiratot — amelynek lességét teljesítené? nyomtatási és terjesztési költ ségeit a Magyar Szó a ma­gyar közösség érdekében ön­zetlenül vállalta, — érthető érdeklődéssel fogadták ame­rikai magyarok ezrei. Az ér­deklődés érthető volt, mert évente egy negyedmillió em­ber pusztul el rákbetegség- j ben egyedül az Egyesült Álla­mokban, és mert alig van csa­lád, amelynek keretében vala- j milyen formában ne fordult volna elő a gyilkos kór, vagy J amelynek barátai, ismerősei között ne lett volna valaki, aki ebben a betegségben el­pusztult, vagy szenvedett. Akik ma egészségesek, de na­ponta 20, 30 és 40 “ártalmat­lannak” hirdetett cigarettát füstölnek el; akik a piacra dobott élelmiszerekkel külön­böző ártalmas vegyszereket is elfogyasztanak — és ezek közé valamennyien tartozunk, — azok állandóan kite zik magukat a rákbetegség veszé­lyének, különösen amióta a légkört is megmérgezték a kísérleti atomrobbantásokkal. (Folytatás a 3-ik oldalon) EISENHOWER KÖRÚTON VAN DÍLA1ERIKÁIAN Eisenhower elnök hétfőn, február 22-én reggel elindult délamerikai kőrútjára, amely március 6-ig fog tartani. Ezen idő alatt négy országot láto­gat meg. Ezek Brazília, Ar­gentina, Chile és Uruguay. Útja első állomása Puerto Ri­co volt, ahonnan kedden reg­gel Braziliába utazott. A körút nyilvánvaló célja, barátibb hangulatot teremte­ni az Egyesült Államok iránt a latinamerikai országokban, ílahol évtizedek, óta az ame­rikai imperializmustól való függőségük és kizsákmányo- I lásuk következtében a hangu- j lat ellenségessé vált. Az or- I szágok gazdasági visszamara­dottsága a nagy tömegek sú­lyos szegénységével párosul. A népek e lé g e d e 11 e n- sége nemcsak az északi “na / ' szomszéd” elleni érzelmekbe \ hanem saját kormányaik iá­ién is megnyilvánul, meri m amerikai monopóliumokkal v.V ló együttműködésükkel vis - szatartják az országuk g • - dasági és> más irányú feji ! sét. (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom