Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-25 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR 'ZA (JolyRrY,"» at cI: 'S cldakúl) és stem Tyzetük i .-3'fere. Négymillió dollátcrt bomba- Ó3 lcc ,ui'»cdásmcn:e3 tágai irodán alyisú- geket ..kar ép.Aecm, a iol 643 állami tisztviselő és 2,200 irodai al/.almauou nyugodtan dolgozhat majd. Igv néz ki a “népi” menh d" A minimális menhely, amit a McHugh-bizottság ajánl, valóban sírhelyet juttat az ember eszébe. Két személy befogadására egy 6 láb hosszú, 5 láb 4 inch széles és 4 láb magas üreget ajánl, amelyben csak ülni, vagy feküdni lehet. Ezt a pince mellé ajánlja építeni, hogy felváltva ott is lehessen tartózkodni. Úgy képzeli, hogy 3 naptól 2 hétre terjedő időt kell majd ott tölteni, azért megfelelő élelmiszerről előre kell gondoskodni. Azt is ajánlja, hogy a törvény az erre költött ösz- szeget tegye adómentessé. Minden iétező lakóház, bérház, hotel vagy más lakóhely legyen köteles 1963 julius 1-ig menhe- lveke't építeni, a “lecsapódás 90 százalékának meggátlására”. A törvény tegye kötelezővé, hogy az 1962 január 1-e után épülő házak menhelyek- kel együtt készüljenek. Ugyanez áll kereskedelmi vagy ipari célokat szolgáló épületekre is. Megkérdezték Mr. McHugh-tól, hogyan képzeli ennek megoldását New Yorkban, ahol egy magas Eisenhower kimm sas EáiasnerMbaa (Folytatás az első oldalról) Elutazása előtti este Eisenhower 15 perces beszédet mondott, melyet országosan rádión és televízión közvetítettek. A beszéd két célt szolgált. Egyrészről meg akarta cáfolf.i azokat az amerikai katonai és politikai erőket, amelyek az utóbbi belekben a kongresszusi költségvetési kihallgatásokon siralmas képet festettek az Egyesült Államok fegyveres felkészültségéről a Szovjetunióhoz viszonyítva. Ezzel több pénzt akarnák kicsikarni fegyverkezésre, mint a már felajánlott 41 billió dollárt. A beszéd másik részében Eisenhower elnök utazásának célkitűzéseit vetítette elő és az Egyesült Államok legnemesebb szándékairól biztosította délamerikai hallgatóit. Mire befejezte fegyvernemeink felsorolását és feldicsérését, Eisenhower elnök minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy “rémitő pusztításokra” vagyunk felkészülve. De nemcsak mi, hanem a42 ország is, melyek felfegyverzését elősegítettük, továbbá haderőnk amely világszerte előnyös pozicióban van.” Az elnök “félreértések”-re alapozta a délame- rikaí országok irányunkba megváltozott magatartását. Külföldi propaganda akarja elhitetni velük, hogy gyarmati viszonyban vannak az Egyesült Államokkal szemben. “Ez otromba hazugság”. mondotta Eisenhower. Felsorolta az amerikai jótéteményeket, mint a 10 billió dolláros tőkebefektetéseket és másik egybillió dollárt, amit kölcsönök formájában nyújtunk a délamerikai országoknak gazdaságaik felépítésére. Jószomszédi viszonyunk a be-nem-avatkozás politikáján nyugszik—mondta az elnök, továbbá, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja Ígéretét Délamerika biztonságának megvédésére. Amerikai német nagygyakorlat VILSECK, Nyugat-Németország. — Az Egyesült Államok németországi hadserege és az utóbbi 2 év alatt felszerelt nyugatnémet haderő, amely most már 60,000 emberből áll, együttes nagygyakorlatot tartottak. A nagy manőverről beszámoló hir szerint a NATO területet megtámadta az “ellenség” Csehszlovákiából és Kelet-Németországból, de az amerikai és nyugatnémet együttes védelmi erő gyorsan visszaszorította az “ellenséget”, majd átkergette azt a Dunán. Ezért a nagygyakorlat rendkívül jól sikerült, — szólt a hivatalos jelentés. Miután ez volt az első eset, hogy az amerikai katonák együtt manővereztek az uj német haderővel, nyilvánvalóvá lett az is, hogy az a sok katonatiszt, akik már a Hitler náci hadseregében is szolgáltak s most újra tiszti rangot kaptak, nagyon, jól tud alkalmazkodni az uj viszonyokhoz. Másrészről az is nyilvánossá lett, hogy az amerikai hadvezetőség sem kényesjtermészetü és. nem válogatja meg a szövetségeseit. Sőt, eldicsek-1 szik azzal, hogy volt náci tisztekkel “sikeres” manővert tartottak. iMHSgtOiESMHrM 1 bérház vágy irodaépület kicsiny pincehelyiséggel, de többsziz lakóval rendelkezik. Ezek számára a biztos ur az épületen belül összeállított menhe- lyet is elégségesnek tartotta. Arra nem gondolt, hogy akár itt, akár a föld alatt, hogyan jutnak az ember k lecsapódás-mentes levegőhöz. Még az a praktikus mentőötlete is támadt, hogy azo mák, kiket atombombatámadás munkahelyükön ár, de ez nem esik közvetlenül a robbanás területére, legalább egy órányi idő áll rendelkezésükre, hogy hazaérjenek, mielőct a gyilkos lecsapódá s a földreszáll és mindent eláraszt. A háború őrültjei Az amerikai nép nyilvánvalóan nem reagál a sorozatos háborús ijesztgetésre és még kevésbé az utóbbi időben, amióta komolyabb lehetőséget lát a béke megteremtésére. Rockefeller valószínűleg ezért tartja szükségesnek törvényhozással ráerőszakolni elképzeléseit New York állam lakóira. N m volnánk meglepve, ha a háztulajdonosok valami megegyezés-félét sejtenének épiíőérdekelt- cégckkel, akiknek szép kis haszon jutna a másfél billió dolláros földalatti építkezésekből. A komoly, de nőm politikamentes N. Y. Times vezércikkben akarja rábeszélni olvasóit, nem élhetünk köny- nyelmü eiőkészületlenségben. “Hát nem ér meg egy emberélet ICO dollárt?” kérdi, de hiányzik hangjában az a meggyőződés, amely más cikkeit jellemzi. Nem csoda. A McHugh-terv annyira lo- gilcátálan, félrevezető, gyakorlatban kivihetetlen, hogy ha komoly, létező veszedelem elhárítására volna szánva, akkor egyenesen kriminálisnak nevezhetnénk. A N. Y. Times egy olvasója azonban csak fantasztikusnak nevezi, agyrémnek, ami magában is eléggé megbélyegző. A N. Y. Times vezércikkét azonban “megütközéssel” vette. A levéliró, Frederick L. Shuman, a Williams College történelmi professzora, a Woodrow Wilson tanszék tanára, azt írja, hogy “a jelentés és az önök vezércikke szerint az atomháború eljötté után —- amit az ilyen ‘okfejtés’ segít ‘elkerülhetetlenné’ tenni — a newyorkiak, vagyis akik elkerülik az elhamvasztást, majd visszatérnek a normális élethez. Vajon mit használnak élelmiszernek, vagy ivóvíznek, amikor minden készlet meg lesz mérgezve?” Shuman professzor “kollektiv őrületnek” nevezi az ilyenfajta tervezgetést. Teljesen igazát adunk neki, de ebben az esetben a “kollektiv” elnevezés tisztázásra szorul. Még pedig azzal, hogy Rockefeller ahhoz az “őrült kollektívához” tartozik, amely hatalmát féltve, saját országa népének életét is kész feláldozni önző érdekeinek. Néger tanár megjelöli az uj ösvényeket A Temple-Emanu-El szószékéről Rév. Dr. Mor- decai W. Johnson, a washingtoni Howard University néger elnöke mondott ünnepi szónoklatot a Race Relations Day (faji viszonyok napja) alkalmából. Dr. Johnson szülei még a rabszolgák életét élték. Dr. Johnson a Szovjetunióval való békés kapcsolatokban látja az Egyesült Államok jövő fejlődését. “Segítenünk kell a kommunizmus embe- ries céljait, hogy legyőzzük rossz tulajdonságait”, mondotta “különben országunkat nemsokára a visszamaradt országok soraiban fogjuk látni”. Arra figyelmeztette a nyugati civilizációt, hogy szerényen, őszintén és a tények alapján értékelje a két rendszer célkitűzéseit, különben készítheti saját halotti beszédét. “Az oroszok tudják, hogy erősek és hogy mi képtelenek vagyunk megdönteni őket. Békét ajánlanak, mert nem látják a háború szükségét. Ha továbbra is ellenségünkként bélyegezzük őket és ragaszkodunk a ‘hidegháborúhoz’, mint az egyedüli megközelítési módszerhez, akkor a nyugati civilizáció a biztos kudarc ösvényét járja”. Ami a “szabad világ népei” jelzővel való dicsekvésünket illeti, ennek valódiságát dr. Johnson megcáfolta azzal a ténnyel, hogy “Ázsia és Afrika népeivel szemben ez nem állja meg a helyét, miután 500 évigjagresszorok voltunk velük szemben”. “Kizsákmányoltuk természeti kincseiket..., gyakran elkülönítettük és megaláztuk őket atyáik földjén. “A jelenben saját nemzetünk egy kisebbségét nyomjuk el mérhetetlen kegyetlenséggel. “El kell vetnünk a régi rendszert és arra az útra kell térnünk, amelyen felszabadíthatjuk az elnyomottakat attól a szegénységtől és nyomortól, amit mi segítettünk a vállaikra rakni.” Néhány s~ó néha köteteket testéi. Az angliai “New Statesman” hetilap, amely nagyjából jellemezve politikailag bal.-.özép labor-pártinak felel meg, pár hete cikket közolt Kelet-Németország- íól. Crossman, a c.kk Írója a-ri akarta látni, hogy mi a különbség kelet s nyugat Németországai között, de nem a fényűző kirakatokban és üzletekben, nagyszeré, szállodákban és mulatóhelyekben, hanem a nácizmusban. Kelet-Németországban nem tak.lt egykori (?) nácikat fő politikai és katonai állásokban, az magától értetődő dolog. De mindennél többet beszélt a különbségről találkozása egy fiatalemberrel. Crossman meglátogatott egy határállomást, ahol nyugatról jövő és Kelet-Németországban letelepedni óhajtó embereket fogadtak. Leépített ruhr-v déki szénbányászok, munkát kereső mérnök és hasonlók társaságában ott ült egy fiatal- emver, aki elmondta, hogy hamburgi kereskedő gyermeke, gimnáziumi érettségivel rendeklezik, de csak nehéz rakodőmunkási állást tudott kapni, azért ment át Keletre. De a mellette ülő másik fiatal odasugott neki: “Mondd meg az igazat, te bolond”. Erre az kibökte a cikk írójának: “Az igazság az, hogy odaát mindenki zsidónak nézett, ezért jöttem ide”. Kivár, ez külön magyarázatot? A OOP s'glnesolja a minimális bér megsiavaifsát Tihanyban Február 9-én, 90 percig tartó heves vita folyt az állami törvényhozó testületben a Rosetti-Moss- berg törvényjavaslat körül, amely az 1.25 centes minimális órabér törvényesitését ajánlja New York államban mindenki részére. A republikánusok elgáncsolták Rosetti minden igyekezetét, hogy a törvényjavaslatot illőképpen megtárgyalják. A szavazás 71 :63 volt. Hat republikánus és 57 demokrata szavazott arra, hogy a törvényjavaslat tárgyalásra kerüljön. A republikánusok többsége ellene szavazott. Hiába Ígérgette Rockefeller a minimális órabértörvényt mielőtt kormányzó lett. Rosetti statisztikai adatokkal bizonyította, hogy milyen nagy szükség volna a minimális órabértörvényre. Elmondotta, hogy a New York államban segélyen élő 224,499 család közül 102,259 család feje olyan alacsony fizetésért dolgozik, hogy segélyre szorul, hogy a legszükségesebbeket képes legyen megvásárolni családja részére. Csak New York városában 64,222 dolgozó család szorul segélyre az alacsony munkabérek miatt. Rosetti elmondta, hogy 700,000 munkást érintene a minimális munkabér törvény. A babona áldozata WOODLAND PARK, Calif. — A Canoga Parkban lakó Thomas W. Hood és felesége nem engedték meg &z itteni “Community Hospital” orvosainak, hogy 4 éves gyermeküknek vért adjanak, mert azt “tiltja a szentirás.” Mikor az orvosok látták, hogy vérátömlesztés nélkül a gyermek meg fog halni, a bírósághoz fordultak s Donald A. Odell biró a gyereket gyámság alá rendelte és utasította az orvosokat, hogy tegyenek meg mindent a kisgyermek megmentésére. Ez az eljárás azonban annyi időt vett igénybe, hogy közben a gyermek elvérzet s meghalt. A szülők, akik a papjukat is elhozták a kórházba, sóhajtva mondották; “Bele kell nyugodnunk isten akaratába. A vérátömlesztés sokkal nagyobb bűn lett volna.” A pap is hasonló módon nyilatkozott. Amerikai Magyar Szó labserlption ln C. S. and Canada for one year |7.M, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. mwHwwvwvwwuwwwHumwHmw előfizetési árak: New York városában, az CSA-ban ée Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden oiás külfö»dl országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1M Kast lCth Street, Néw York X, I». Y. ) Telefon: AL 4-0597 <^*>84
