Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-11-26 / 48. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, jnov. zo, ivov 10 I Magyarország | ELKÉSZÜLT k Műit! A KORRUPT TAHÁCSALKAUNAZOTTAK BŰNÜGYÉBEN A fővárosi Főügyészség és a rendőrség hosszú ideig tartó alapos és körültekintő vizsgálata, több száz tanú kihallgatása után elkészült a vádirat a fővárosi tanács és az V. kerületi Tanács korrupt megvesztegethető tisztviselőinek bűnügyében, akik a kisiparosok ügyeivel foglalkoztak. A vizsgálatra úgy került sor, hogy a fővárosi tanács végrehajtó bizottság felfigyelt a szóban forgó alkalmazottak “furcsa” intézkedéseire s a lakosság bejelentéseire. Egv kiutalásért 10,000 forint A vesztegetési ügy egyik fő alakja Vértes Ede, aki a fővárosi tanács igazgatási osztályán az úgynevezett “közületeket elhelyező csoportot” vezette, amely az üzlethelyiségek ügyeivel is foglalkozott. Vértes Edét a tanács állásából már fegyelmi utón május 18-án elbocsátotta. A rendőrségi és ügyészségi vizsgálat során bebizonyosodott, hogy Vértes 24 rendbeli vesztegetés bűntettét követte el s ezzel összesen mintegy 120 ezer forint jogtalan anyagi előnyhöz jutott. így például ötezer forintot kapott Doucha Rezső kesz- tyükészitö kisiparostól, mert elintézte számára, hogy beköltözzék egy Kristóf téri üzlethelyiségbe. Hasonló módon tízezer forintot kapott Szemes István bőrdíszműves kisiparostól azért, hogy az V. kér. Szent István körút 27. szám alatti üzlet- helyiséghez juttatta. ■ Nagyon jellemző a korrupt KEC3 csoportvezető és Galántai György kisiparos viszonya. Galán- tai úgy ismerkedett meg Vértessel, hogy eljárt nála egy Tanács körút 5. szám alatti, neki kiutalt de más által elfoglalt üzlethelyiség ügyében. Felajánlotta neki, hogy közreműködését honorálni fogja. Vértes Ede az üzlethelyiségből az önkényes beköltözőt karhatalommal kihelyeztette és oda Galántai György beköltözhetett. Ezért Vértes Galántaitól nyolcezer forintot kapott. Néhány hónap múlva az igv szerzett üzlethelyiség kicsinek bizonyult. Vértes Ede szólt az ügyben Matusek Zoltánnak, a fővárosi tanács VB ipari osztály főelőadójának. Matusek keresett egy helyiséget Galántai részére, s azt oda is adták neki. Galántai erre háromezer forintot átadott Vértesnek, aki ebből 1,500 forintot adott Matuseknek, részben azért, mert az üzlethelyiségét ő találta, részben pedig azért, mert az ipari osztály részéről támogatta Galántai György kérelmét. A vesztegető és a megvesztegetett között bizalmas barátság fejlődött ki. így aztán Vértes Galántai György sógora, Csúcs László műanyag- feldolgozó kisiparos részére is szerzett egy üzlet- helyiséget, amiért Vértes ötezer forintot kapott. Később Galántai György megszorult anyagilag. Vértes 40 ezer forintot adott kölcsön neki három hónapra, s ezért. 3,000 forint kamatot kért és kapott tőle. Dr. Görög “ügyfelet” hoz Matusek Zoltán, az ipari osztály főelőadója, aki Galántai ügyében együtt járt el Vértessel, saját kezdeményezésére is követett el különböző bűncselekményeket. így például Széles József kesz- tyiikészitö kisiparosnak, a Váci utca 12. szám alatt szerzett üzlethelyiséget. A hétezer forintos “honoráriumból” kétezer forintot továbbított Vértes Edének, mivel ő is segített az ügy elintézésében. Matusek Zoltán sok “ügyfelét” dr. Görög Géza ügyvéd hozta. így dr. Görög Matusek révén szerzett üzlethelyiséget Bencze József, Bezerédi Sándor és Gubán Lajos cipész kisiparosoknak, Fábri Ottóné V., Petőfi Sándor utca 17 szám alatti kötő kisiparosnak, Bánfalvi Zoltánná kesztyűs kisiparosnak, Matusek Zoltánt összesen mintegy 17 ezer forinttal vesztegették meg. A kommt tanácsi tisztviselők közé tartozott dr. Reichel Tibor, a fővárosi tanács VB ipari osztálya kisipari és szövetkezeti csoportjának volt vezetője is. Hozzá a kisiparosok iparengedélyei tartoztak, s Reichel “élt” is az alkalommal, ő óvatosabb volt, általában azt a formát választotta, hogy azoktól, akiknek ügyeit elintézte, “kölcsönt” kért, természetesen soha vissza nem fizetésre. Dr. Reichel “elvi állásfoglalása” Dr. Reichel igy kapott többször is “kölcsönt” például Herczegh Géza V.,. Városház utca 1. szám alatti hírhedt üzérkedő, rádiómüszerész kisiparostól is. Ezeket az összegeket Reichel Herczegh Gézának nem fizette vissza. Később Herczeghet letartóztatták, mert hanglemezekkel s rádiókkal üzérkedett, Herczegh Géza a bíróság előtt azzal az “elvi állásfoglalással” védekezett, amelyet a fővárosi tanács VB ipari osztályától kapott, s amelyben “megengedték részére a külföldi mik- rolemezek, lemezjátszók és magnetofonok adásvételét. Ezt dr. Reichel Tibor csoportvezető irta alá. Természetesen összefüggésben a Herczegh- től kapott “baráti” kölcsönökkel. . . A bíróság teimészetesen nem méltányolta ezt az “elvi állásfoglalást”, s az ítéletben leszögezte, hogy ez az üzérkedés legalizálását jelentette. A bíróság árdrágító üzérkedés bűntettében bűnösnek mondotta ki Herczegh Gézát, s ezért fő büntetésként 2 évi és 2 hónapi börtönre Ítélte. Az elitéit Herczegh Gézától azonnal meg kellett volna vonni az iparengedélyt: Dr. Reichel mindent elkövetett, hogy ez minél később következzék be. Ezért beszélt is Száraz Erzsébettel, az V. kerületi Tanács ipari osztályának vezetőjével, akit Matusek Zoltánnal együtt kerestek fel. Száraz Erzsébetet egyébként Herczegh szintén megvesztegette. így aztán Reichellel és Matusekkel együtt ő is mindent megtett, hogy Herczegh Géza felesége, a csaknem egy évig előzetes letartóztatásban levő férje helyett továbbra is folytatni tudta annak káros üzérkedő tevékenységét. Nem A Ixntetőbiró elmerülten lapozgat tárgyalási naplójában, majd mélyet szippant cigarettájából. — Nem hiszi — néz rám kutatva —, mennyire hiszékenyek az emberek. A leggyakrabban ? No igen. A leggyakrabban az építkezési csalóknak ülnek fel. Némelyik bámulatosan egyszerű trükkel “dolgozik”, mások agyafúrtabbak. Ha akarja szívesen elmondok néhány példát.. . L. F. töbszörösen büntetett előéletű mérnök a börtönben megismerkedett egy másik mérnökkel. Amikor szabadlábra kerültek, találkoztak egy budapesti eszpresszóban és megszületett a haditerv... 50,000 forint előleg elúszik A “mérnökök” tárgyaltak s mialatt a “nagy halra” vártak, felvették a kapcsolatot a IX- kerületi lakáskarbantartó szervezet műszaki vezetőjével, aki rövid töprengés után odaadta a nevét a vállalkozáshoz. Látszólag minden szabályszerűen történt ettől kezdye. L. F. a lakáskarbantartó szerv megbizásából folytatta a tárgyalásokat, amikor feltűnt a láthatáron G. A. A szűkös lákásban élő embert hamar elkábitották a nagyszerű tervek és eszébe sem jutott, hogy egy karbantartó szövetkezeti szervezet nem rendelkezhet olyan felkészültséggel, milyen egy ötemeletes ház felépítéséhez kell. De G. A. nemrég nősült kellett neki a lakás. Hogy az Orsz. Takarék Pénztár öröklakás sem sokkal drágább? Ezt nem is tudta és L. F. igazán nem sietett erről felvilágosítani őt. Meg különben is! Május volt és szeptemberig Ígérték a költözést. Fizetett. Pontosan ötvenezer forintot. — Visszakapja valaha is G. A- a pénzét? — kérdeztem a büntetőbb ótól. Aki eladott hét zsinagógát — Nem valószínű — hangzik a válasz. — A csaló mniden fillért ellóversenyezett. Talán, talán néhány ezer forintot a ténylegesen megvásárolt telek árából... De van ennél egy érdekesebb rajtuk múlott, hogy az üzérkedő kisiparos ipar- engedélyét végül is megvonták. Száraz Erzsébet olcsón “vásárol” Száraz Erzsébet más kisiparosokkal is hasonló viszonyban volt. így például Juhos Ferenc cipész rendszeresen készített “tiszteletbeli”, vagyis nevetségesen olcsó áron különböző cipőket. Felesége aki kötő kisiparos, pulóvereket szállított hasonló módon Száraz Erzsébetnek. Ellenszolgáltatásként az V. kerületi Tanács ipari osztályának vezetője, valahányszor Juhos Ferenc ellen rossz munkája miatt az ipari osztályra bejelentés érkezett, maga “vizsgálta” ki az ügyet — elképzelhető, hogy miképpen. Száraz Erzsébet más kisiparosoknak üzlethelyiséget, s iparengedélyt szerzett. Cserébe ingyen vagy csaknem ingyen rendelt náluk ruhákat és cipőket. Száraz vezetése alatt az osztályon virágzott a korrupció. Guth Tibor, a kerületi tanács ipari osztályának főelőadója és Szabovits Tibor, az osztály előadója, rendszeresen intéztek iparengedély- és üzlethelyiség-ügyeket anyagi ellenszolgáltatásért, s a pénzt, ahogy bűntársakhoz illik, megfelezték. így például Holmár István, V., Tanács körút 23. szám alatti cipész kisiparosnak három ügyét intézték el anyagi ellenszolgáltatásért. A társaság egymás után követte el bűncselekményeit, szorosan összefonódva nemcsak egymással, hanem Vértes Edével és dr. Reichel Tiborral is. Dr. Philipp Tibor mintegy 55,000, Guth Tibor csaknem 20,000, Szabovits Tibor pedig mintegy 16,000 forint jogtalan anyagi előnyhöz jutott. Ráfizetnek, akik törvénytelen eszközökhöz nyúltak A korrupt tanácsalkalmazottak közül Vértes Ede, dr. Philip Tibor, dr. Reichel Tibor, Matusek Zoltán, Guth Tibor, és Szabovits Tibor előzetes letartóztatásban marad a bírósági tárgyalásig. A rendőrség mások ellen is megindította az eljárást, akik a korrupciós ügyben szerepelnek. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága, melynek feljelentésére a korrupt tanácsi tisztviselők ellen megindult a bűnvádi eljárás, gondoskodik arról, hogy azok a kisiparosok, akik megvesztegetés utján, más méltányosabb és rászorultabb kisiparosok rovására jutottak üzlethelyiséghez, vagy iparengedélyhez, ne élvezhessék sokáig a törvénytélen eszközök “gyümölcseit”. Pintér István esetem is. Hallgassa csak meg! A második világháború után, a fasiszta pusztítások nyomán néhány vidéki izraelita hitközség úgyszólván teljesen elnéptelenedett, W. P. büntetett előéletű kalandornak nemrégiben az a gondolata támadt, hogy ebből hasznot lehet huzni. Kisiparosként jelentkezett a hitközség vezetőinél s vállalkozott arra, hogy a szükségtelenné vált templomokat lebontja, de az “egyszerűség kedvéért” előre kifizeti az árukat s az anyagot majd ő értékesíti. A megállapodást .megkötötték. Ezek után W. P. összesen hét templomot bontott le. A falvakban — Dunapatajon, Vésztőn, Battonyán és másutt — egymásután szólaltak meg a hangosbemondók, hogy, aki bontási anyaghoz kar jutni, sürgősen fáradjon a tanácsházára. És az emberek jöttek. Ki ólat, ki házat akart építeni s az “olcsó” anyag, amelyet szállítani sem kell. mindig jól jön. W. P- természetesen előleget kért mindenkitől és egy kis segítséget is, mert a munkásai “nem érkeztek meg idejében. . .” És adtak, hogyne adtak volna, pénzt is meg segítséget is. De az ellenértékére a legtöbben hiába vártak. W. P. nem idegenkedett a szállítástól és az anyag nagyrészét másodszor is értékesítette Pesten. És csak magánszemélyek becsapása utján .jutott 48,740 forinthoz, amelyet előreláthatólag becsaptak vesztesége lesz, miután mindössze 30 forint kézpénzt találtak nála és foglalnivaló sem sok akad. Hová tette a nyereséget? Erre igy válaszol a büntetőbiró: — Nehéz lenne kideríteni. De ha ez egyszer meg is történik,, a pénz aligha kerül meg... Aminthogy L. I. károsultjai sem járnak jobban. .. Pesti háztetők alatt. . Hatvan év körüli kisiparos volt L. I., amikor magas adótartozásai miatt megvonták az iparengedélyét. Apróhirdetéseket adott fel és elégedetten várta a lakásgonddal küzdő embereket. Tudta, hogy nem vár hiába. És mondta a szöveget: ’ KALMYK - ÉS HISZÉKENYEK .
