Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-06 / 32. szám

AZ ACÉUMÁSOK HARCA Negyedik hete folyik az országos acélsztrájk. 500,000 sztrájkoló acélmunkás azóta kereset nélkül van. Közvetle­nül kétmillió személyt érint a sztrájk, ha figyelembe vesz- szük a sztrájkolok családját. Százezreket pedig közvetve érint; olyan munkásokat, akik az acél nyersanyagának ki­termelésével, szállításával foglalkoznak és általában a rokon­szakmákban vannak alkalmazva és akiket az acélsztrájk kö­vetkeztében letettek a munkából. A sztrájkolok nem kapnak munkanélküli segélyt. Ter­mészetesen, az acélmunkások még nem éheznek, ellenben nincs egy család sem, ahol nem éreznék a közelgő nehézsé­geket, sőt válságot. Mint a legtöbb amerikai család, ők is tartoznak — fűnek és fának. A házat, az automobilt, a tele­víziót, stb. részletfizetésre vásárolták. Azonkívül az életbiz­tosítás, az iskola tandíj, orvosi számla és más tucat fizetni­való minden héten esedékes. Szóval a sztrájk nem piknik. Ént. as 2nd Class Matter Dec. SI, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the PO. of N. Y., N. Y. j Vol. VIII. No. 32. Thursday, August 6, 1959 NEW YORK, N. Y. j i....................................................................................................................................................-......................................... Elnökünk lörténefnii lépése Eisenhower és Kruscsev “örömmel” elfogadták egymás meghívá­sát. — Világszerte uj remény tölti el a békeszeretö emberiséget. —• Nixon lengyelországi útja Hasonlítsuk össze a sztrájkolok helyzetét az acélbárók és nagy részvénytulajdonosok helyzetével. Pl.: a United Steel Corporation, amely több mint 200,000 acélmunkást alkal­maz, 1959 első felében 254 millió dollár tiszta profitot (mi­után már kifizette az 52 százalékos jövedelmi adót) vágott zsebre, az 1958 első félévi profitjának a dupláját. Az Armco Steel Co. 50 millió dollár tiszta profitot csinált, több mint kétszeresét az 1958-as első félévinek. Jones & Laughlin Co. 42 millió dollár profitot jelentett ebben a félévben a tavalyi 5 millió ellenében, a National Steel 40 millió dollárt jelent a tavalyi 10 millióval szemben, az Allegheny Ludling 12 milliót a tavalyi egy millióval szemben és a Crucible Steel meghusz- szorozta profitját ez évben a tavalyival szemben. íme igy viszonylik az acélbáró helyzete az acélmunkásé­hoz. Hol a felelősség? De ez nem gátolja az acélbárókat abban, hogy a mun­kások béremelési követelését nevezzék inflációs kísérletnek. Sem James P. Mitchel munkaügyi miniszterünket attól, hogy “pártatlanul” elitélje úgy a munkásokat, mint a munkálta­tókat a fennálló sztrájkhelyzetért. Mr. Mitchell “pártatlan­sága” annál visszatetszőbb, minthogy tudja, hogy az acél­munkások a minimumra leszorították követeléseiket, ellen­ben az acélbárók vérszemet kapva a hatalmas profithará- csolási lehetőségektől, ellenállnak a megegyezésnek azzal a céllal, hogy az acélmunkások szakszervezetét széjjelzuzzák. A munkairamot szeretnék emelni és megvonni a munkások­tól azokat az engedményeket és munkaviszonyokat, amelye­ket nagy áldozatok és harcok árán sikerült a munkásoknak megszerezni. Mr. Mitchell “pártatlansága” egy olyan bíróra emlékez­tet bennünket, amelyik egyenlő büntetéssel sújtja a rablót és annak áldozatát. Az acélbárók inflációval ijesztik az or­szág népét, holott hatalmas profitjukból akár kétszer akkora fizetésemelést is adhatnának és még akkor sem volna szük­ség az acélárak emelésére és az úgynevezett “normális” pro­fitjuk is biztosítva volna. Ez volt Kefauver szenátor kifeje­zett véleménye is. David J. McDonald, az acélszakszervezet elnöke is “asztronómiai”-nak minősitette a nagy társaságok profitját és megjegyezte, hogy nevetséges volna, ha ezek után is a munkásokra hárítanák a felelősséget az inflációért. A nagyvilág mámoros öröm­mel fogadta a régvárt és mégis szenzációként ható hirt hogy Eisenhower elnök meg­hívta Kruscsevet, a szovjet minisztertanács elnökét az Egyesült Államokba és hogy Kruscsev meghívta Eisen­hower t a Szovjetunióba láto­gatóba. Mindkét államfő örömei fogadta a meghívást. A bejelentést Eisenhower elnök tette meg egy rendkí­vüli, erre a célra összehívott sajtókonferencián. Felolvasta az előre elkészített nyilatko­zatot, amely megközelítőleg ismertette a tervezett látoga­tások idejét és célját. Az el­nök bejelentette, hogy egy­idejűleg hasonló nyilatkoza­tot hoznak nyilvánosságra Moszkvában. A nyilatkozat a következőkkel zárul: “Mind­két kormány azon reményét fejezi ki, hogy a közelgő látó gatások jobb megértést fog­nak teremteni az Egyesült Ál­6 millió dollár kárt okozott a Pentagon épü­letében levő irattárban pár hét­tel ezelőtt dúló tűz. A tüzet egy villanykörte okozta, amely kö­zelkerült gyúlékony anyaghoz. A Balti-tengeren Kiel német város közelében, négy NATO-ország hadihajói nadgyakorlatot végeznek. A résztvevő országok: Anglia, Dá­nia, Norvégia és Nyugat-Német- ország. A sztrájkot a nagy acéltársaságok provokálták. Céljuk nemcsak a béremelés megtagadása volt, hanem az egész ter­melési módszer olyan átalakítása, amely az üzemekben a szakszervezetet tehetetlenné tenné. Az acélmunkások erede­tileg a 6 órás munkanapot követelték, de ezt a követelésüket még a tárgyalások elején elejtették. Összetartás biztosítja a győzelmet Az acélmunkások harcát nem lehet elválasztani attól az offenzivától, amelyet az amerikai monopóliumok megindítot­tak az amerikai szakszervezetek szétrobbantására. A Taft- Hartley-törvény, a “rikht-to-work” törvények és az úgyne­vezett “labor reform” törvényjavaslat mind kiegészítő része annak a támadásnak, amelyet a trösztök és monopóliumok megindítottak az amerikai munkások ellen. Henderson, North Carolinában 6-tól 10 évig terjedő börtönbüntetésre Ítélték a sztrájkoló textilmunkások nyolc vezetőjét azon a címen, hogy “összeesküvést” követtek el a textilgyárosok ellen. A vád éppen olyan koholmány, mint a Smith Act vá­dak voltak a kommunista vezetők ellen, de a gyárosok min­dig találnak bírókat, akik hajlandók felhasználni magas po­zíció j ukat a munkáltatók érdekében. Az acéliparban magyar munkások ezrei dolgoznak! Tény az, hogy az acélgyárak külföldről idevándorolt munkásai a bennszülött fehér és néger munkásokkal együtt harcoltak, együtt éheztek és sztrájkoltak. Tovább is együtt fognak harcolni osztályérdekeikért az osztályellenséggel szemben. Az acélmunkások még nem felejtették el az 1919-es acél­sztrájkot, sem a CIO születését, sem a chicagói “Memorial Day Massacre”-t, a tömeggyilkolást, amelyet a rendőrség a szakszervezetükért sztrájkoló acélmunkások ellen intézett. Ma tapasztalatokkal gazdagabban, elszántabban és egy­sége' erővel folyik a sztrájk magasabb bérekért, jobb mun­kaviszonyokért, a munkaalkalom biztosításáért és legfőkép­pen r szakszervezet erősítéséért. L. W. A jövő katonája egy példányát mutatták be New Yorkban egy hotelben, a izövetséges amerikai hadsereg 3 napos gyűlésén. A szörnyalak te­tőtől talpig olyan ruházattal és felszereléssel volt teleaggatva, ímely a modern háború minden eshetőségére ellátja védő és tá­nadó eszközökkel, u. m. infra­vörös zsemüveg, kétirányú rádió, védő maszk a kisugárzás ellen, atompuska, robbantószer, stb. Belga-Kongó vezető politikusainak egy cso­portja a belga szenátus gyar­matügyi bizottságának tagjai­hoz intézett levelében követeli 3elga-Kongó függetlenségének haladéktalan biztosítását. A le­vél Írói hangsúlyozzák: a lakos­ságnak népszavazáson kell ki- syilvánitania akaratát. Hailé Szelasszié etiópiai császár repülőgépen ötnapos portugáliai látogatása után Nyug at-Németországba utazott. Régi keresztény katakombákat találtak Róma közelében ásást végző épitőmun- kások. Régi sírokat, freskókat f felírásokat találtak, melyekei tanulmányozni fognak. lamok és a Szovjetunió között és elősegítik a béke ügyét.” Eisenhower azt is nyilvá­nosságra hozta, hogy a State Departmentnek már régebben ajánlotta -ezen lépés megtéte­lét, “mert hittem abban, hogy meg kell törni a jeget, mely megfagyasztotta a két ország közti viszonyt”. Mindenütt mély hatást tett A különböző fővárosokból érkező hírek szerint a meghí­vásokat mindenütt a legmé­lyebb megelégedéssel s a nem zetközi feszültség lényeges enyhülésének jegyében fogad­ták. Washingtoni politikusa- 1 ink beleegyező véleményüket! nyilvánították. Lynden B. Johnson, demokrata szenátu­si vezető azt látja, hogy a lá­togatások “rést nyitnak”, mely szélesíteni fogja a cse­rekapcsolatokat minden szin­ten.- A szenátus republikánus vezetője, Everett M. Dirksen, ! a nemzetközi feszültség eny­hülését és “a szörnyű fegy­verkezési terhek” megszünte­tését reméli a látogatások eredményeként, mely lehető­ség az elnököt “a legelszán­tabb békéltetőnek” fogja fel­tüntetni. Fulbright, Humphrey és más törvényhozók óvatos, de reményteljes véleményt nyil­vánítottak. Csak néhány re­publikánus szenátor volt bo­rúlátó. A Moszkvából érkezett tu­dósítás arról a hangulatról számol be, amely egy uj kor­szak kezdetét látja a kölcsö­nös látogatás megtörténtével s hogy az utolsó két esztendő eseményei ezt régen érzékel­tették. A két ország közti vi­szony uj formát fog nyerni. A két államfő találkozása év­tizedekre fogja befolyásolni a világtörténelmet. “Öcsén kho- rosho” — nagyon jó — volt (Folytatás a 2-ik oldalon) AUGUSZTUS 6-IKA A HIROSIMÁI TÖMEGGYILKOLÁS ÉVFORDULÓJA 14 évvel ezelőtt, 1945 aug. 6-án az első atombomba fel- robbantása a legborzalmasabb tiizhalállal sújtotta Hirosima lakóit. Pár napra rá hasonló sors érte Nagaszaki városát is. A II. világháború évek óta folyó öldöklésének akkor ez csak egy epizódja volt, bár a maga borzalmasságában minden em­beri elképzelést felülmúlt. Azóta a gondolkodó emberiség szégyenkezve és bűntudattól marcangolva egyre elszántab­ban és egyre szélesebb körben határozza el azt, hogy ehhez hasonló bűntény soha többé ne történhessen meg az emberi­ség történelmében. Hogy ez az elhatározás valóra válhasson mozgalom indult meg a háború teljes kiküszöbölésére az országok és nemzetek életéből. A civilizáció ezen magasfoku eszméje még nem hatotta át a fegyvergyárosok és halálkufárok világát bár az ezirányu igyekezet szünet és megállás nélkül folyamatban van. Akik­nek a profit és hódítás az élecéljuk, azok még mindig abban látják a megoldást, hogy a legöldöklőbb fegyverekkel árasz- szák el a világot és olyan lelkiismeretlen kezekbe juttatják el az egész világot pusztulással fenyegető atomfegyvereket, amelyeanek tulajdonosai a múltban is számos tanujelét ad­ták annak, hogy az emberiség jóléte és boldog jövője nem érdekli őket. Ma már statisztikát készítenek arról, hogy atomtámadá­sok milyen pusztítást képesek végezni, hogy melyik város­ban hány millió ember pusztul el azonnal és hány millió las­sú kinhalállal, valamint, hogy a jövő nemzedékek milyen nyomorék emberpéldányokat hoznak a világra. A hidegvér­rel felsorolt számadatok azonban kimondhatatlan szenve­dést, fájdalmat, halálhörgést, gyermekek segélykiáltását és tehetetlen szülők vergődését takarja. A legnagyobb bűnt ak­kor követjük el, ha ezen tények felett szemet hunyunk, ha nemtörődömséggel, szó nélkül vesszük tudosásul az emberi­séget fenyegető veszélyéről szóló felvilágosító közleménye­ket. Mindenkinek támogatni kell a fegyverkezés megszünte­téséért, a békés megegyezésért harcoló demokratikus moz­galmakat. Ilyenek minden országban, az Egyesült Államok­ban is vannak. Ezeknek célravezető követelései között van: 1. Megszüntetni Nyugat-Németország és más államok atomfegyverrel való ellátását; 2. megegyezésre jutni az atomrobbantási kisérletek meg­szüntetésére ; 3. enyhíteni a nemzetközi feszültséget a nagyhatalmak vezetőinek személyes találkozása utján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom